Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1927 (27. évfolyam, 1-105. szám)
1927-10-22 / 85. szám
onyi it. onyi onyi tyitts, íztok, ( ban a biezol- jztrezi, ZSEF *ban etlatt.) IT; ÍÉSM agyéréggel, lüket iskola Szövőit ilbe, ■) Kérjük *égnb. át. !K T in kát rnti It, •I t, 11 & tök Éli a váp keiben. Ha ■ben a t. tudo- , bogy an a er hó i esto didik, zezon* jtanak 6 este izrvestel LMOS ó pok zerda. október 22 Kiskunhalas Helyi Értesítője 5 EGÉSZSÉGÜGY A csecsemő és kisgyermek^ védelem feladatai irta : Bókuy János dr. egyetemi tanár A gyermekhalandóságot az .első évben kétségtelenül első sorban a táplálás módja befolyásolja. Ott, hol az anyák a természetes táplálástól csak ritkán térnek el, a halálozási arány csekély, ott ellenben, hol a mesterséges táplálás kiszorítja a természetes táplálást, a csecsemő halálozás tetemesen nagyobb. Svédországban, Norvégiában valamint Skóciában, hol a csecsemők jórészt természetesen tápláltalak 8 °/e alatt van a csecsemőhalálozás, inig azon helyeken, hol az anya általi szoptatás háttérbe szorul, a halálozás a 30 o/o ot is elérheti. A természetes táplálás nagy nemzetgazdasági jelentőségét' már a régi kor nagy elméi ismerték. Ha a történelembe messze visz szamenve kutatunk, úgy azt találjuk, hogy a mesterséges táplálás terjedése, sajnos lépést tartott a civilizatió terjedésével és haladásé val. Azon körülmény, hogy a rege szerint Romulust és Rémust farkas táp» látta, Jupitert az Amolthea kecske táplálta és a régi epos-ok szerint az antik hősök csecsemőit oroszlántejjel táplálták, csak arra utalnak, hogy ha a legrégibb korban az anya által való szoptatás lehetetlen volt s az anyát dajkával nem pótolhatták, a csecsemőt anyaállat tőgyére helyezték, tehát azt a táplálási módot választották, melyet a XVIII, század végén s a XIX. században egyes helyeken, bár csak kivételesen maguk az orvosok is alkalmazásba vettek. így a párisi lelencházban egy időben a vérbajos csecsemőket, ha anyjuk nem szoptathatta, szamár tőgyére helyezték. A természetes táplálás kétségte lenül a legjobban biztosítja a csecsemő egészségét s a kisded életét. Így van az az állatvilágban is. A tudo mányos gazdászat rég tudja, hogy pl. a kecskegödölye legjobban fejlő* dik anyja mellett, már" kevésbé jól gyarapszik kifejt kecsketej mellett és silány fejlődést mutat, ha tehéntejjel, tehát idegen á lati tejjel tápláltatjuk. Mindezekből következik, hogy oda kell törekednünk, hogy az anya, ha megfelelő kelékekkel bir (s rendszerint bír is ezekkel) saját maga táplálja csecsemőjét. Ezen kötelezettség egyaránt kiterjed úgy a földhöz ragadt szegényre, mint a földi javakban duslakodó gazdagra s aki ezen kötelezettségnek alapos ok nélkül nem felel meg, oly mulasztást követ el, melyet később alig tehet jóvá. A XVIII. századig úgy Francia-Né- metországban a társadalom legma* gasabb osztályaiban, sőt az uralkodó családokban is a természetes táplálás dívott. Fájdalom, századunkban ijesztően fogy azon anyák száma, kik maguk szoptatják gyermeküket. A müveit külföldön már régen egyesületek, társadalmi alakulatok működnek oly célzattal, hogy különösen a szegényebb néposztályban a mesterséges táplálásnak gátat vessenek. Törekednünk kell felvilágosítani a nagy közönséget mindezek felől s a felvilágosított müveit osztály, propagálva a helyes felfogást, támogasson minket orvosokat azon emberbaráti és hazafias törekvésünk ben, hogy mindjobban szaporíthassuk azon anyák számát, kik dicse kedve, legnagyobb kincsük gyanánt mutathatják szoptatott gyermekeiket, úgy mint Scipió Africanus leánya, Cornelia, a Grachusok anyja. IjaU rovásirásos leletre ШШ& Halasén Miniatűr szélmalomra faragva látszik az irás, amely i866-ban készült A Helyi Értesítő hetekkel ezelőtt részletesen foglalkozott a halasi pásztorok által 1802-ben Írott rovásírással, amelyet 16 fapálcikára vés* tek rá. Megírtuk annak idején azt is, hogy nagynevű tudósok megái* lapitása szerint ez az utolsó rovás irás, mert később már teljesen el* felejtették. Ez a lelet élénk feltűnést keltett, sőt cikkünk nyomán fővárosi lapok is foglalkoztak vele. Annál nagyobb meglepetést kelt most az az értesülésünk, hogy a halasi reálgimnázium régiségtárában is van ilyen lelet, A régiségtárban van egy fából faragott miniatűr kis szélmalom, amelyen késfaragással a következő szöveg olvasható: Tsináltam Biró Áron Bitskával. Fölötte rovásírással ugyanaz a szöveg, amely teljesen megegyezik a régi hun*szittya Írással. Azt is meg* lehet állapítani, hogy ugyanaz az irás, amely már csak Erdélyben, az enlakai unitárius templomon található. Ebből a későbbi leletből kétség* telenül meg lehet állapítani, hogy 1866=ban is volt még, aki ismerte a rovásírást, bár lehet, hogy az illető az utolsó volt ezek közül. Megkezdődött a kutatás a kecskeméti földgáz után Kecskemét környékén gyakran elő- t forduló földrengések és egyéb körülmények régóta adnak tápot annak a feltevésnek, hogy a város alatt, a föld gyomrában földgáz- mezők terülnék él. A feltevést az eddigi vizsgálatok is megerősítették, ugyannyira, hogy a földmivelésügyi és pénzügyminisztéri- , umban a legkomolyabban számolnak aszal, hogy a beható kutatás Kecskeméten igen jelentékeny földgáztelepet deríthet fel. ; Epen ezért a pénzügyminiszter elrendelte Kecskemét talajának geológiai megvizsgálását. A kutatásra Pávai Vájná Ferenc fő- geológust küldötték ki, aki tegnap érkezett Kecskemétre. A tudós hosz- szaeaa tárgyalt Zlmay Károly poigár- ■ mesterrel, majd dr. Szslontay Barnabás tanácsnokkal, később pedig kocsival bejárta azokat a helyeket, ahol tudományos kutatásait meg fogja kezdeni. A kalocsai iparosság k№6n minkásblztosltágénztár felállítását kéri ás elakar szakadni a halasnál A kalocsai Ipartestület határozata A kalocsai Ipartestület f. hó 16 án rendkívüli közgyűlést tartott, amelyet az elnökség azért hivott egybe és egyetlen tárgya is az volt, hogy kimondja: továbbra nem akar a halasi munkásbistositó pénztárhoz tartozni. Filvig Mátyás elnök megnyitó szavai után, dr. Jurcsó Lajos egyesületi | ügyész ismertette a betegségi és baleseti kőtelező biztosításról a folyó évben hozott törvény alapján támadt uj helyzetet. $ A közgyűlés egyhangúlag határozati j javaslatot fogadott el, mely szerint 'a ‘ városi tanács, Szdbóky Jenő országgyűlési képviselő felkérése után dr. Fass József népjóléti és munkaügyi miniszter elé azon kérelmet terjeszti, hogy Kalocsa városát, amely a szükséges feltételekkel rendelkezik, az újjászervezés alkalmával vegyék ki a halasi munkásbistositó I körzetéből és uj kerületi pénztári székhelyé tegyék, ha pedig ez nem volna lehetséges, úgy legalább kirendeltséget kapjon. 1 Az ezen ügyben szükséges lépések I megtétele végett bizottságot küld’ Mr ki szenxäcids választékban a legolcsóbban rr KUN BENŐ DIVATARUHÁZÁBAN m: PESTI KRÓNIKA Liliom „1927“ 1 A bttutetőtörvényszék Kraysell-tanácsa előtt áUt vádlottként Schmidt Ferenc huszonnyolc esztendős városligeti mutatványos, munkanélküli péksegéd. A tárgyalóteremben sötét van. Valami piszkosszürke világosság szivárog csak be az ablakokon. Fel kel a villauyt gyujtaui. Az egy szál körte fénye sápadtan világítja meg a tanácselnök arcát és bágyadtan csillan mag s börtönőr feltüzött szuronyán, aki mellett egykedvűen ült ott a vádlott. Péklegéuy. Munkanélküli. Utoljára tavaly februárban állt a vöröslő kemence mellett és évídőtt a frisskenyórszagu műhelyben » 1апУ°*’ kai, hogy melyiknek vesse be előbb a kenyerét. , De az «araDju6zi szép napoknak vége lett. Kicsöppent a királyságból és ott állt az uccin kereset nélkül. Pedig élni, azt kell. Neki is. meg a Juliénak is. Ea ahogy tavasszal megelevenedett halotti álmaiból a liget, hősünk gondolt egy nagyot és beállt a ligeti mutatványos bódéba gépembernek. Ö lett az eleven rejtély, akit akármelyik uccakölyke megpiszkálhat és büntetlenül csavarhatja ki »kezeit, rángathatja meg a fülét. Húsz fillérért. S neki szótlanul tűrnie kell. De vállalta. AZ asszonyért. 0 csak meg lett volna akárhogyan is, de a Julis 1 Mindent az asszonyéit tett I Félt, hogy ha nem tudja a régi módot nyújtani a Juliénak, mindennek vége szakad. Es még hozzá az a szomszéd ágyat bérlő postás is szemet vetett reá. Ezért lett komédiás. 2 Megránditja a vállát: __ De hát gondoltam, úgy sena ismer meg senki. Így kimázolva. Nem ia .volt semmi baj. A Julisnzk azt mondtam, hogy végre sikerült egy pékséghez bejutnom, dehogy w árultam volna el neki, honnan kerül elő a nénz a vasárnapi húsra. Rögtön pakkolt volna. Hogy az 6 embere komédiás, nem bírta volna ki. Nem iB Íél tan attól, hogy megtudja. Csak az a nyavalyás giihes postás ne járt volna miudig az eszembe. Nem félteném az asszonyt, ha mindig ott ,lehetnék mellette. De nekem dolgozni kellett. Nem mondom szeret 6 is engeni, de hát tetszik tudni nagyságos bíró ur, milyenek az asszonyok . . . В Ezv tavaszi vasárnapon aztán megtörtént a baj. Ö újra ott állt kinn a bódé dobogóján s körülötte a rengeteg sok vasárnapi nép. Kipirult arccal, boldogan tolongott a nép » poros utón. Egyszerre csak mintha egy usgj kővel vágták volna mellbe. Szemben vele az utón ezorosau egymáshoz simulva, két ember lépegetett. A postás és Juli. A külvárost bérkaszárnyából indult el ez a szerelem. Ott fogant meg, onnan hozták ki a napra, hogy az érleije pompázóvé. Nem beszéltek, csak jöttek egymás mellett nyagodtan — hiszen a Julis embere ilyenkor a PéSehmidt Ferenc munkanélküli péksegéd, ligeti mutatványos legény, „Liliom 1927,“ pedig csak nézett előre mereven, méltóságosan. 8 a következő pillanatban ‘к*г.Ьо^у“и szépítjük a dolgot, — Mottó Bron- sónak, a gépembernek, a huszadik század csodájának, aki egy pohár ™ áráért a legérzéketlenebbül tűrte a raffinált kínzások egész tömegét, két nagy könnycsepp szaladt le az arcán. A szíve felé. A A továbbiakat senki sem’ tudta pontosan. A tanúvallomások csak
