Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1927 (27. évfolyam, 1-105. szám)

1927-10-08 / 81. szám

októbei 8 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 Halas gazdasági helyzete a bankok szemüvegén át hogyan látják és hogyan Ítélik meg a pénzemberek a jelenlegi helyzetet Amint tudvalevő, a világháború után és a forradalmak folyományké* pen, a gazdasági helyzet minden ál* lám legfontosabb része, világszerte leromlott. Ez a megromlott és kilátástalan helyzet a legelsők sorában igen ér­zékenyen Magyarországot sújtotta, amelyet minden oldalról izolálni igye­kezett a békeszerződés. Súlyos, szinte katasztrófába kríziseket élt át hazánk, amelyből úgy látszott, mintha nem is lehetne kilábalni. A gazdasági helyzet megjavítására irányuló jó­akarata és elszánt törekvések során egymást érték ankéntek, értekezletek banktárgyalások, igen sokszor mi* LÍsztertanácsok, sőt a magyar parla­ment Ülésszakainak igen jelentős részét hasonló irányú tárgyalások foglalják el. A helyzet közben nem csak helyi, hanem országos relációkban is egyre biztatóban javulni kezdett és ma már meglehetősen szerencsésen elér* keztQnk odáig, hogy többé*kevésbé kisebb nagyobb zökkenéseket nem tekintve, elég tflrhetőnek mondható aránylag a gazdasági helyzet Tekintettel arra, hogy az ország gazdasági helyzetét egyre kitartób­ban kommentálják és hogy tulajdon* képen ez a kérdés a mindennapi élet súlypontja, nagyon érdekesnek mutatkozott az a tervünk, hogy la­punk olvasóival megismertessük Ha* las gazdasági helyzetét. Miután egy város gazdasági vi szonyait, hivatásuknál fogva is a pénzemberek képesek legautentiku* sabban ellenőrizni, ezért munkatár« sunk a halasi bankokhoz fordult azzal a kéréssel, hogy vázolják ők a Helyi Értesítőben a nagyközönség számára, hogy milyennek látják és és hogyan ítélik meg a gazdasági helyzetet. Nincs kilátás a pánzpiac enyhülésére A Halasi Gazdasági Bank részérél Dr. Babó Imre elnök-igazgató a kő­vetkezőket mondotta: — A gazdasági helyset a pénz­intézetek szemüvegén nézve általában tetemes fejlődést mutat a múlttal szemben. Az általános konszolidáció fokozta a munka és vállalkosáei ked­vet s természetes, hogy igy a pénz- intéeeti forgalom is tetemeim emel­kedett. A múlt év őszétől kezdve a be­téteit az intézeteknél emelkedést mu­tatták, de még sokkal nagyobb emel­kedés volt a kölcsönkihelyezésekben. Az év első felében a betétállomány közepes emelkedéssel fokozódott, azonban az év második felében már csökkenést mutat, aminek uka a te­temes építkezések által igényelt öss- szegeknek a felhasználása, továbbá a gyenge gabonatermés, valamint az ingatlanforgalom emelkedése. A kölcsönök emelkedése ugyanezen okokkal magyarázható. A városban a kölceönkiheljezés jóval meghaladja már a múlt évi kihélyeeéseknek a kétsseres össsegét, ami első pillanatra eladósodásnak látszik, valójában még sem az, mert a kölcsönök legnagyobb része hasznos beruházási eélra véte­tett igénybe, igy tehát a vagyonérté­kek is emelkedtek. Az ősszel a pénzpiae feszültsége általánossá lett в természetes, hogy ez városunk gazdasági életét is be­folyásolta, mert a kölcsönfolyósításo­kat meg kellett ssoritani, ami meg­nehezítette a forgalmat úgy a mező­gazdasági, mint ipari ős kereskedelmi téren. Az év elejétől kezdve a kama­tokat az itteni intézetek is mindig a lehetőség szerint lefelé szállították, azonban az általános pénzpiaci feszült­ség folytán, a pénz drágulása követ­keztében, kénytelenek voltak emelni csekély mérvben a kamatokat. Sajnos a pénzpiacon enyhülésre nem igen van kilátás hamarosan, mert a német birodalmi bank felemelte a kamatlábat 1 pereenttel в igy kérdé­sessé válik, hogy a magyar nagy­bankok által Amerikában elhelyezni szándékolt záloglevél plaszirozása fi kerülni fog e teljes mértekben, vagy az erre a eélra számított pénz egy részét a német pénzpiae fogja el­vonni; — betétekre pedig az ország* ban, olyan mértékben, mely a pénz­szűkén nagyobbmérvO enyhülést hoz­zon, — nem lehet számítani az általános gyengébb terméseredmények a nagyobb beruházások folytán. 100 milliárd Halas közönségének adóssága A halasi Takarékpénztár Igazga­tósága kérdésünkre a következőkben nyilatkozott: — A mi intézetünk klienseinek túlnyomó része a mezőgazdákból és szőlőbirtokosokból rekrutálódik, amit ' természetesnek is lehet tekinteni az intenzív szőlő-müvelás mellett. Nem utolsó helyet foglalnak el azonban soraik között a bérlők sem. — Meg kell állapítani, hogy az idén a termés nem volt egészen kielégítő és ezért intézetünknél a betétképződés stagnál, egyúttal pedig a visszafizetés sem a szo­kott mérvben történik. A normá­lis helyzet rendes körülmények kö­zött az szokott lenni, hogy a lejá­ratkor, ha nem is az egész tőkét, de legalább is bizonyos összegű törlesz­téseket szoktak eszközölni, ami azonban az idén egyáltalában nem volt a kívánatos mértéknek megfelelő. — Igen sokszor elhangzott az a vád, hogy a gazdaközönség vissza* tartja gabonáját a neki megfelelő áralakulás bevárása céljából. Illeté­kes körök ezzel kapcsolatban azt a nézetüket fejezték ki, hogy az állí­tólagos elrejtök kontreminálják meg a pengőt. Az exportra nézve nagyon kielégitöen kedvező volna, ha ezeket az elrejtéseket ki lehetne küszöbölni, mert ezáltal külkereskedelmi mérle­günk is jelentékeny javulást mutatna fel. Ez a vád azonban Halasra egyáltalában nem vonatkoztatható, mert mint mondottuk, a gabonater­més nem volt kielégítő. — Érdékes megfigyelésünk az a pozitív tény, hogy a gazdasági hely­zet nehézségeinek ellenére az embe­rek befektetési kedve nem csökkent, sőt inkább emelkedett, mert a ma­gas kamatlábak mellett is egyre többen és többen vesznek fel köb csönöket. Informátorunk most egy igen ér- kes megállapító* t tett, amennyiben kijelentette, hogy Halas gazdatár­sadalma erején felül el van adó* sodva. — A város közönségének — mon­dotta — tartozása cca ÍOO mil- liárdra, azaz nyolcmillió pengőre tehető. Ha ennek az összegnek át­lag csak 10 százalékos kamatát szá­mítjuk, akkor is nyolcszázezer pengő évente az a kamat, amelyet a város közönségének fizetnie kell. Ebbsn legfeljebb az a sovány vi­gasztalás, hogy ez országos jellegű jelenség. i gazdaközönség tartózkodik a termés értékesítésétől Az 0. E. H. igazgatósága részéről dr. Euesera Miklós a következőkben vázolta a helyzetet: Miután a szövetkezet a rendelkezé­sére álló tőkéket rendeltetésénél fogva javarészt a gazdaközönség hiteligé­nyeinek az ellátására fordítja normális viszonyok között általánosságban be kellene következni, hegy az év folya­mán, kütönösképen pedig a tavasz folyamán igénybevett összegek jelen­tős része a termés betakarítása után visszafizetést nyerjen. Б tekintetben azonban az idei év nem felelt meg a várakozásoknak, mert a várható tör­lesztéseik helyett a hiteligények jelen­tős megnövekedése következett be. Hin­nék magyarázata elsősorban abban lelhető, hogy a gazdaközönség tartóz­kodik termésének értékesítésétől a későbbi magasabb árak reményében. Ennek igazolására szolgál a következő néhány adat is. Szövetkezetünk gabona­raktárában szeptember hó végéig beszállítottak 108 vagon gabonát, ezen mennyiségből azonban mindössze ti vagon az, amely készáruként vásá­roltatott meg, mig a többi letétként kezeltetik, hogy a termelő egy későbbi kedveső áralakulást remélve, a maga javára hassnálja ki as esetleges ma­gasabb árakat. Az áremelkedés minden valószínűség szerint be is fog követ­kezni, de kérdéses, hogy az elérendő ártöbblet felér-e az adósság időközi kamatával, mert hiszen 1 q rozs, amely a múlt hóban átlagban 16 6 pengőért lett volna értékesíthető a jövő év április, májusában legalább 19—39-5 pengős áron kellene értéke­síteni, hogy csak az időközi kamat- veszteség és beszáradás megtérüljen. Arra is figyelemmel koll lenni, hogy ez óv májusában a rozs legmagasabb árát cea 29 pengőnél érte el. A ter­més mennyisége is bizonyos csalódást hozott a múlt évivel szemben. Bár a hitelek j*varészbon hasznos befektetések céljára vétetnek igénybe, mégis bizonyos könnyelműséget keli tapasztalnánk a közönség részéről, mert igen gyakori az az eset, hogy a vásárolt ingatlan teljes vételára, sőt még as ügylettel kapcsolatos egyébb költségek is bank péneen fizettetnek ki, ez pedig a mai stabil valuta és arány­lag elég magaB kamatláb mellett sú­lyos veszélyeket rejthet magában. Ugyanez áll az építkezésekre is, mi­után e eélra megfelelő kamatozású amortizációé hitel még nem áll ren­delkezésre. Elég gyakori azonban az az eset is, amikor kevésbbé produktiv célokra is (adó, bérlet, háztartási szükségletek) a bank pénztára vétetik igénybe. Egy szóval az eladósodás nagy léptékkel halad élőre, nem szabad azonban ezen kérdés tárgyalásánál figyelmen kívül hagyni városunk nagy fokú tőkeszegénységét, amelynek kö­vetkeztében ma még kevés gazdaság van kellőképen felszerelve, amiért is még hosszú évek fokozatos beruházása szükséges. Hit mondanak a Kereskedelmi Bankban? A Kereskedelmi Banknál, ahová utunk vezetett, a pénzintézet igazgatói az óvatosság eimét adományozták a bank­nak, amint as alábbi interjúból ki fog tűnni. — A gazdasági helyset — mon­dották a Kereskedelmi Bankban — egészségesnek mondható. Pénzszűke kétségtelenül van. De nem igen érez­zük, mert kölesönűket visszafizetik, sőt simán törlesztik is adósaink. — Az általános gazdasági helyzet szempontjából pontosan megállapít­hatjuk, hogy a bérleti szerződések tarthatatlanok, mert a bérlők olyan összegeket fizetnek, amelyeknek szinte lehetetlen eleget tenni. —- A gazdasági helyzet terén bi­zonyos konszolidáeió onnan látszik, hogy ma már az emberek csak komoly célokból vesznek fel kölcsönöket, csak fontos dolgok céljaira határozzák el magukat váltókölesön [felvételére. Egyébként meg kell állapítani, hogy intézetünk egyébként is bizonyos pesz- szimisztikus cenzúrát gyakorol a kölcsönért fordulókkal szemben, annak kétségtelen megállapítására, hogy az illető hitelképes e ? Ez az óvatossá­gunk pedig eddig mindig megfelelt a kívánt eélnak. — A gazdasági helyzetet érezhe­tően és nagyban befolyásolta a Gaz­dasági Gőzmalom üzemének beszün­tetése. A gazdasági helyzet: tömeges kölcsönfelvételek mellett, a visszafizetések és betételhelyezések gyér jelenségek A Halasi Hitelbank véleménye az alábbi nyilatkozat: Kiskunhalas minden téren az igen gyors tempójú fejlődés képét mu­tatja. Gazdasági életében is azt látjuk, hogy иду a város, mint magánosok részéről olyan nagy­szabású befektetési program ala­kult ki, amely hivatva van a köz- és magánvagyonnak a há­ború és következményei miatt ábbanmaradt fejlesztését, mai viszonyoknak megfelelő átalakítá­sát megalapozni. Az ehhez szük­séges pénzösszegek egy tekintélyes részének megszerzését a helybeli pénzintézetek intézik, amely intéz­ményeknek igy közelebbről van módjukban látni mindazt, ami ezt a fejlődési folyamatot elősegíti, vagy megnehezíti. Mielőtt azonban a helybeli viszo­nyokkal tüzetesebben foglalkoznánk, meg kell említeni, hogy a minden­kori pénzügyi helyzet nem helyi, ha­nem országos, sőt világjelenség,

Next

/
Oldalképek
Tartalom