Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1927 (27. évfolyam, 1-105. szám)

1927-10-05 / 80. szám

4 Kiskunhalas Helyi Értesítő]e október 5 EGÉSZSÉGÜGY Álom és álmatlanság Irta: Dr. Donáth Gyula, egyetemi tanár. Ha egész nap serényen dolgoztunk, akár testileg, akár szellemileg, este* felé kezdünk fáradságot érezni és kívánkozunk nyugalomra térni. Ha egyébként egészségesek vagyunk, jóllaktunk, zaj nem bánt bennünket, a nyugvóhelyen kellemes meleg is körülfog bennünket, csakhamar álomra csukódnak szemeink, szüne* telnek a testi mozgások és elzár* kódnak a többi érzékek is a kül* világtól. A fáradság azonban, melyről már bölcs Salamon példabeszédei magasztalólag hirdetik: „édes a munkás álma,“ csak hatalmas elő* mozdítója az álomnak, de nem annak oka. Bizonyítéka ennek, hogy még teljesen kipihenve is elaludha* tunk egy unalmas könyv elolvasá* sánál vagy ílyféle előadás haliga* tásánál, amint ennek befejeztével föl is ocsúdhatunk. így a szorgos anya, férje horkolása dacára nyu* godtan tovább alszik, mig csecsemő* jének leghalkabb nyöszörgésére főiébred; az elcsigázott mozdony* vezető is, ki a gépen elszunnyad, a szokott időre, midőn az állomás* hoz közeledik, ismét ébren van. Téli alvók mind a medve, borz, sündísznó, mormota, kígyók, békák, vagy a forró égaljí nyári alvók, mint a krokodil, nem kifáradás folytán, hanem szervezetük bérén* dezésénél fogva alusznak el. így az embernél is az időnként beköszöntő álom egy rítmusos megnyilatkozása a természetnek. Hogy erős akarat mennyire képes az álmot elnyomni, mutatják legújabban az atlanti oce* ánt egyhuzamban átrepülő avíatí* kusok, különösen Lindbergh, ki egyedül 35 órán át, alvás nélkül tette meg az utat, feszült figyelmét szakadatlanul szentelve az irány* tűnek és a kormánynak. Főleg a sötétségnek és csönd* nek tudható be, hogy az éjjeli álom jobban esik mint a nappali. A kü* íönbség ki is mutatható az álom mélységének mérése által, mit különböző erősségű zörejt adó készülék által eszközölhetünk. így meg lehetett állapítani, hogy éjjeli munkások a legnagyobb álommély* séget sokkal későbben érik el, mint a nappali munkások. Azonkívül szükséges bizonyos idő, hogy az alvó a viszonyokhoz alkalmazkod* jék. Kórházi ápolónők, kik, év* negyedenként 4 héten át éjjel vir* rasztanak, csak bizonyos idő múlva szokják meg a nappali alvást. Vannak kitűnő alvók — én eze* két alvási zseniknek nevezem — kik minden időben ; éjjebnappal a legkényelmetlenebb helyzetben fe* küdve vagy ülve aludni bírnak és a környezet rémületére azonnal hortyogásba fognak. A hortyogás az ínyvitorlának a mély álomban beálló elernyedése által jön létre, miáltal ez a gégefödélre borul. El* kerülhető az oldalfekvés által — célszerűbb a jobb oldal, mert a szívre gyakorolt nyomás könnyen lidércálomképet idézhet elő — vagy ilyen hortyogónak külön kell aludnia. Már sokkal elterjedtebb a cívílí* zált élet fokozódó hajszájánál fogva az álmatlanság. Itt főképen szere* pel az agyat izgató vérbőség, azért kerüljük a késő, bő, húsos vacso* rázást •, legcélszerűbbek ilyenkor tej, tejes ételek, növénytáplálék, mel* lőzzük a kávét, teát, alkoholt és dohányt. Az utóbbiak egyáltalán fölöslegesek, sőt ártalmasak. Zajt és erős világosságot távol kell tar* tani a hálószobától. Különösen fon* tos a lelki dietétika : este kerüljük az erősebb szellemi munkát, a ne* héz vagy képzeletízgató olvasmá* nyokat, kapcsoljuk ki a gondokat és terveket és ne felejtsük el, hogy A hónapok óta húzódó hercegpri- mási probléma megoldása egyes je­lek szerint, — dacára, hogy cáfolják, — a befejezéshez közeledik. Igen komolynak látsző információnk sze­rint ez ügyben a Vatikánnak a ma­gyar kormánnyal folytatott tárgyalá­sai eredményei végződtek. A megegyezés értelmében a Vati­kán átirata a nuncius utján már megérkezett a magyar kormányhoz és rövid néhány napon belül, miután a magyar kormány ugyancsak a nuncius utján hozzájáruló átiratát a Vatikánnak megküldi, meg is törté­nik az uj hercegprímás kinevezésének publikálása. Beavatott helyről úgy értesülünk, Románia és Jugoszlávia nem hajla Szabadkáról jelentik: Ausztria és Csehszlovákia között a vizumkény» szer eltörlésére irányuló tárgyalásai» val kapcsolatban az a hir terjedt el, hogy a megszállott területek: Cseh» Szlovákia, Ausztria, Lengyelország, Jugoszlávia és Románia között is megindultak a tárgyalások a vizűm eltörlésére. az álom által fólfríssült agy a követ* kező napon jobban dolgozhatik és küzdheti meg a létért való harcot. Csökönyös álmatlanságnál, mely súlyos ídegességí állapotokból vagy szervi agybántalmakból indulhat ki, épugy mint kóros alvási állapotok* nál ne késsünk orvoshoz fordulni. hogy a magyar kormánnyal történt megállapodás értelmében a pápa Zichy Gyula gróf kalocsai érseket nevezi ki Magyarország hercegprimá* sává, Serédy Jusztin pe­dig kalocsai érsek lesz. Zichy Gyula gróf, mint hercegprímás jogosult lesz a biborruha viselésére, anélkül, hogy a pápa öt bibornokka kreálná. Ezzel szemben Róma biz* tositja Magyarország számára a bi- bornofei méltóságot, amelyre Serédy Jusztint kreálja, akit Róma a megüresedő kalocsai érseki székbe nevez ki. idők a vízumkényszer eltörlésére Az osztrák politikai körök éré» lyesen cáfolják ezt a hirt és rá» mutatnak arra, hogy Románia és Jugoszlávia sem hajlandó a vizűm» kényszer megszüntetésére részint politikai, részint gazdasági okokból. A vízumkényszer tehát továbbra is fennmarad. Ki sértette meg a levéltitkot? Érdekes feljelentés ügyében nyomoz a halasi rendőrség A levéltitkot még a postai intéz­mény fennállása előtt, jóval sok év­század előtt is féltékenyen őrizték egyesek éppúgy, mint a társadalom és nem különben maga az államha­talom is. Es ezen senki sem csodál­kozott, mert hiszen köztudomású és mindenki előtt ismert tény, hogy az embernek vannak nagyon sok eset­ben olyan félíveőrzött belső és más vonatkozású ügyei, amelyeket nem akar mások tudtára adni, sőt ame­lyek néha — habár indokolatlanul is — alkalmasak arra, hogy az ille­tőt gúnyolódásoknak, vagy esetleg kellemetlenségnek tegyék ki. A levéltitkot éppen ezért tehát, mindenkor nagy tiszteletben részesi* tették és ennek tulajdonítható, hogy annak megsértését a világ összes ál­lamai súlyos büntetésekkel sújtják és annak a magyar büntetötörvény- könyv is tekintélyes helyet állapított meg. Főleg és különösen a büntető- szancióknak tulajdonítható, hogy Magyarországon meglehetősen ritka eset volt a Levéltitok megsértése, annál szenzációsabb az a feljelentés, amelyet két halasi úriember tett a halasi rendőrkapitányságon levéltitok megsértése címén. A halasi rendőrségen az ügyben a nyomozás befejezéséig nőm kíván­tak információt adni a sajtónak és ezért munkatársunk a feljelentőkkel lépett érintkezésbe, akiktől az ügyre vonatkozólag a következőket tudta meg. Az illető urak nagyon bizalmas tartalmú leveleket kaptak, amelynek átvételekor megdöbbenve konsíatái* ták, hogy azokat feladásuktól kézbe­sítésükig valahol felbontották. A fel bontásnak kétségtelen és félre nem ismerhető jelei láthatók a kérdéses leveleken, amennyiben azck nem csak közönséges ragasztóval vannak visszaragasztva, hanem a béíyegive- ken lenni szokott papirszeletefekel vannak a felbontás nyomai eltüntetve. A rendőrség a feljelentés vétele után a legszélesebb körű nyomozást indította meg annak pontos megálla­pítására, hogy hol, kik és ha igen milyen célból bontották fei ezeket a leveleket. A levéltitok megsértési ügyben valőszinüleg érdekes eredmények várba lók. Ella étkezési burgonya kg.-ját legalább 50 kg vételénél fillérért árusítja a Hangja amíg készlete tart 10 Icly Gyula pl taitiiás — Sorolj Mii lomot is tatai írat Falusi humor Pesten Kolumbus Kristóf második föl­fedező útja egy kis korcsmában A budapesti Szent Istrán-nspi ün­nepségekre ezren és ezres rándultak fei Budapestre. Az ünnepségek lezaj­lása után két vidéki jóképű magyar, az idei búzatermés rovására egy-két napra fsán lelejtette magát. Miután már megnéztek Budapesten mindent, elhatározták, hogy egy kicsit az éjjeli életet is tanulmányozni fogják. Egyik este & budai „Kispipába“ vetődtek be, ahol a jé halasi kadar­kát poharazgatva, eldiskurálgaítak. — Szép ez a Budapest és hozzá még a régi jó magyar szokásokkal sem hagytak fel. Még ökörsütést is rendeztek a mi tiszteletünkre. — Majd megfizetjük adóban, — jegyezte meg az öreg Pista bácsi. A beszélgetés folyamin rátértek, hogy milyen szépen fejlődik Budapest, de halad as egész világ is. Ma már, — mondta az öreg 70 éves Piata bácsi, úgy gyinaek-mennek repülő gépen ai emberek Amerikából Buda­pestre, mint mi hetivásárkor bebal- lagunk Seatymazrói Szögedébe. P dig hallod öcsém, jó messze lehet ez az Amerika ? — Már biz az messze vau, Pista bátyám —- mondja a fiatalabbik. Az öreg egy pohár borocskát ki- hörpintve, ismét megszólal: — Hallod öcsém, szégyen ®ide, szégyen oda, én biz, bevallom, hogy nem sokat tudok Amerikáról, ' még azt sem tudom, bogy kicsoda és mi­kor fedezték fel ? Éa, öcsém, hat éves koromban nem tanyai iskolába men­tem, hanem libapásstornak. De ha már itt tartunk, hát elmondhatnád, hogy ment végbe ennek az Ameriká­nak a felfedezése ? — Hát tudja Pista bácsi, —- tré­fálkozik a fiatalabb, — volt egy hó­bortos ember, valami Kolumbus nevű, ez a fejébe vette, hogy 5 felfedezi Amerikát. Csináltatott egy fene nagy hajót, összeszedte az egész sógor- ságát, komsságát oszt beszálltak és elindultak a nagy útra. Mikor már az ötödik éve kint voltak a tengeren, oszt nem láttak mást, vizet meg eget, megszólal az egyik sógor, hogy: — Hallod-e Kolumbus! éa már meguntam ezt a felfedezési komédiát, elég volt öt évig ezt a sós vizet inni, legjobb les?, ha visszafordulunk. Hátha ez az Amerika nem is létezik?! Kolumbus azonban kemény nyakú ember lehetett, mert csak kitartott a terve mellett. Ahogy így vitatkoznak, egyszer csak az árbóekosárbó! Íekiabáí az egyik matróz; Kolumbus, szára­sat iátok I — Na ugye mondtam, — mondja Kolumbus és kiadja a parancsot, hogy evezzenek neki a partuak. Hát amint ott megérkeznek és kikötnek, egy csomó ember várja már a hajót a parton. Oiyan különös emberek voltak, az arcuk vörös festékkel volt bemasza- tolva, a fejükön hatalmas mgy sas* tollak voltak. "Kolumbus kiszáll és odaszólt mind­járt nekik: —- Hisz maguk vadak? — Hát persze, hogy vadak vagyunk. Hát maga kicsoda? — kérdezi az, akinek a leghosszabb toli volt a fején. — En vagyok a Kolumbus. — Csak nem a Kristóf? ^ De bizony a Kristóf. — A Kristóf! A fene egye meg, hiszen akkor fel vagyunk fedezve ?... Hát így fedezték fel Amerikát. Nyomtatványokat olcsó áron és ízléses kivitelben készít Präger Lapvállalat- nyomda, Halas Nem szűnik meg a vizűm a megszállott területeken

Next

/
Oldalképek
Tartalom