Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1927 (27. évfolyam, 1-105. szám)
1927-10-05 / 80. szám
4 Kiskunhalas Helyi Értesítő]e október 5 EGÉSZSÉGÜGY Álom és álmatlanság Irta: Dr. Donáth Gyula, egyetemi tanár. Ha egész nap serényen dolgoztunk, akár testileg, akár szellemileg, este* felé kezdünk fáradságot érezni és kívánkozunk nyugalomra térni. Ha egyébként egészségesek vagyunk, jóllaktunk, zaj nem bánt bennünket, a nyugvóhelyen kellemes meleg is körülfog bennünket, csakhamar álomra csukódnak szemeink, szüne* telnek a testi mozgások és elzár* kódnak a többi érzékek is a kül* világtól. A fáradság azonban, melyről már bölcs Salamon példabeszédei magasztalólag hirdetik: „édes a munkás álma,“ csak hatalmas elő* mozdítója az álomnak, de nem annak oka. Bizonyítéka ennek, hogy még teljesen kipihenve is elaludha* tunk egy unalmas könyv elolvasá* sánál vagy ílyféle előadás haliga* tásánál, amint ennek befejeztével föl is ocsúdhatunk. így a szorgos anya, férje horkolása dacára nyu* godtan tovább alszik, mig csecsemő* jének leghalkabb nyöszörgésére főiébred; az elcsigázott mozdony* vezető is, ki a gépen elszunnyad, a szokott időre, midőn az állomás* hoz közeledik, ismét ébren van. Téli alvók mind a medve, borz, sündísznó, mormota, kígyók, békák, vagy a forró égaljí nyári alvók, mint a krokodil, nem kifáradás folytán, hanem szervezetük bérén* dezésénél fogva alusznak el. így az embernél is az időnként beköszöntő álom egy rítmusos megnyilatkozása a természetnek. Hogy erős akarat mennyire képes az álmot elnyomni, mutatják legújabban az atlanti oce* ánt egyhuzamban átrepülő avíatí* kusok, különösen Lindbergh, ki egyedül 35 órán át, alvás nélkül tette meg az utat, feszült figyelmét szakadatlanul szentelve az irány* tűnek és a kormánynak. Főleg a sötétségnek és csönd* nek tudható be, hogy az éjjeli álom jobban esik mint a nappali. A kü* íönbség ki is mutatható az álom mélységének mérése által, mit különböző erősségű zörejt adó készülék által eszközölhetünk. így meg lehetett állapítani, hogy éjjeli munkások a legnagyobb álommély* séget sokkal későbben érik el, mint a nappali munkások. Azonkívül szükséges bizonyos idő, hogy az alvó a viszonyokhoz alkalmazkod* jék. Kórházi ápolónők, kik, év* negyedenként 4 héten át éjjel vir* rasztanak, csak bizonyos idő múlva szokják meg a nappali alvást. Vannak kitűnő alvók — én eze* két alvási zseniknek nevezem — kik minden időben ; éjjebnappal a legkényelmetlenebb helyzetben fe* küdve vagy ülve aludni bírnak és a környezet rémületére azonnal hortyogásba fognak. A hortyogás az ínyvitorlának a mély álomban beálló elernyedése által jön létre, miáltal ez a gégefödélre borul. El* kerülhető az oldalfekvés által — célszerűbb a jobb oldal, mert a szívre gyakorolt nyomás könnyen lidércálomképet idézhet elő — vagy ilyen hortyogónak külön kell aludnia. Már sokkal elterjedtebb a cívílí* zált élet fokozódó hajszájánál fogva az álmatlanság. Itt főképen szere* pel az agyat izgató vérbőség, azért kerüljük a késő, bő, húsos vacso* rázást •, legcélszerűbbek ilyenkor tej, tejes ételek, növénytáplálék, mel* lőzzük a kávét, teát, alkoholt és dohányt. Az utóbbiak egyáltalán fölöslegesek, sőt ártalmasak. Zajt és erős világosságot távol kell tar* tani a hálószobától. Különösen fon* tos a lelki dietétika : este kerüljük az erősebb szellemi munkát, a ne* héz vagy képzeletízgató olvasmá* nyokat, kapcsoljuk ki a gondokat és terveket és ne felejtsük el, hogy A hónapok óta húzódó hercegpri- mási probléma megoldása egyes jelek szerint, — dacára, hogy cáfolják, — a befejezéshez közeledik. Igen komolynak látsző információnk szerint ez ügyben a Vatikánnak a magyar kormánnyal folytatott tárgyalásai eredményei végződtek. A megegyezés értelmében a Vatikán átirata a nuncius utján már megérkezett a magyar kormányhoz és rövid néhány napon belül, miután a magyar kormány ugyancsak a nuncius utján hozzájáruló átiratát a Vatikánnak megküldi, meg is történik az uj hercegprímás kinevezésének publikálása. Beavatott helyről úgy értesülünk, Románia és Jugoszlávia nem hajla Szabadkáról jelentik: Ausztria és Csehszlovákia között a vizumkény» szer eltörlésére irányuló tárgyalásai» val kapcsolatban az a hir terjedt el, hogy a megszállott területek: Cseh» Szlovákia, Ausztria, Lengyelország, Jugoszlávia és Románia között is megindultak a tárgyalások a vizűm eltörlésére. az álom által fólfríssült agy a követ* kező napon jobban dolgozhatik és küzdheti meg a létért való harcot. Csökönyös álmatlanságnál, mely súlyos ídegességí állapotokból vagy szervi agybántalmakból indulhat ki, épugy mint kóros alvási állapotok* nál ne késsünk orvoshoz fordulni. hogy a magyar kormánnyal történt megállapodás értelmében a pápa Zichy Gyula gróf kalocsai érseket nevezi ki Magyarország hercegprimá* sává, Serédy Jusztin pedig kalocsai érsek lesz. Zichy Gyula gróf, mint hercegprímás jogosult lesz a biborruha viselésére, anélkül, hogy a pápa öt bibornokka kreálná. Ezzel szemben Róma biz* tositja Magyarország számára a bi- bornofei méltóságot, amelyre Serédy Jusztint kreálja, akit Róma a megüresedő kalocsai érseki székbe nevez ki. idők a vízumkényszer eltörlésére Az osztrák politikai körök éré» lyesen cáfolják ezt a hirt és rá» mutatnak arra, hogy Románia és Jugoszlávia sem hajlandó a vizűm» kényszer megszüntetésére részint politikai, részint gazdasági okokból. A vízumkényszer tehát továbbra is fennmarad. Ki sértette meg a levéltitkot? Érdekes feljelentés ügyében nyomoz a halasi rendőrség A levéltitkot még a postai intézmény fennállása előtt, jóval sok évszázad előtt is féltékenyen őrizték egyesek éppúgy, mint a társadalom és nem különben maga az államhatalom is. Es ezen senki sem csodálkozott, mert hiszen köztudomású és mindenki előtt ismert tény, hogy az embernek vannak nagyon sok esetben olyan félíveőrzött belső és más vonatkozású ügyei, amelyeket nem akar mások tudtára adni, sőt amelyek néha — habár indokolatlanul is — alkalmasak arra, hogy az illetőt gúnyolódásoknak, vagy esetleg kellemetlenségnek tegyék ki. A levéltitkot éppen ezért tehát, mindenkor nagy tiszteletben részesi* tették és ennek tulajdonítható, hogy annak megsértését a világ összes államai súlyos büntetésekkel sújtják és annak a magyar büntetötörvény- könyv is tekintélyes helyet állapított meg. Főleg és különösen a büntető- szancióknak tulajdonítható, hogy Magyarországon meglehetősen ritka eset volt a Levéltitok megsértése, annál szenzációsabb az a feljelentés, amelyet két halasi úriember tett a halasi rendőrkapitányságon levéltitok megsértése címén. A halasi rendőrségen az ügyben a nyomozás befejezéséig nőm kívántak információt adni a sajtónak és ezért munkatársunk a feljelentőkkel lépett érintkezésbe, akiktől az ügyre vonatkozólag a következőket tudta meg. Az illető urak nagyon bizalmas tartalmú leveleket kaptak, amelynek átvételekor megdöbbenve konsíatái* ták, hogy azokat feladásuktól kézbesítésükig valahol felbontották. A fel bontásnak kétségtelen és félre nem ismerhető jelei láthatók a kérdéses leveleken, amennyiben azck nem csak közönséges ragasztóval vannak visszaragasztva, hanem a béíyegive- ken lenni szokott papirszeletefekel vannak a felbontás nyomai eltüntetve. A rendőrség a feljelentés vétele után a legszélesebb körű nyomozást indította meg annak pontos megállapítására, hogy hol, kik és ha igen milyen célból bontották fei ezeket a leveleket. A levéltitok megsértési ügyben valőszinüleg érdekes eredmények várba lók. Ella étkezési burgonya kg.-ját legalább 50 kg vételénél fillérért árusítja a Hangja amíg készlete tart 10 Icly Gyula pl taitiiás — Sorolj Mii lomot is tatai írat Falusi humor Pesten Kolumbus Kristóf második fölfedező útja egy kis korcsmában A budapesti Szent Istrán-nspi ünnepségekre ezren és ezres rándultak fei Budapestre. Az ünnepségek lezajlása után két vidéki jóképű magyar, az idei búzatermés rovására egy-két napra fsán lelejtette magát. Miután már megnéztek Budapesten mindent, elhatározták, hogy egy kicsit az éjjeli életet is tanulmányozni fogják. Egyik este & budai „Kispipába“ vetődtek be, ahol a jé halasi kadarkát poharazgatva, eldiskurálgaítak. — Szép ez a Budapest és hozzá még a régi jó magyar szokásokkal sem hagytak fel. Még ökörsütést is rendeztek a mi tiszteletünkre. — Majd megfizetjük adóban, — jegyezte meg az öreg Pista bácsi. A beszélgetés folyamin rátértek, hogy milyen szépen fejlődik Budapest, de halad as egész világ is. Ma már, — mondta az öreg 70 éves Piata bácsi, úgy gyinaek-mennek repülő gépen ai emberek Amerikából Budapestre, mint mi hetivásárkor bebal- lagunk Seatymazrói Szögedébe. P dig hallod öcsém, jó messze lehet ez az Amerika ? — Már biz az messze vau, Pista bátyám —- mondja a fiatalabbik. Az öreg egy pohár borocskát ki- hörpintve, ismét megszólal: — Hallod öcsém, szégyen ®ide, szégyen oda, én biz, bevallom, hogy nem sokat tudok Amerikáról, ' még azt sem tudom, bogy kicsoda és mikor fedezték fel ? Éa, öcsém, hat éves koromban nem tanyai iskolába mentem, hanem libapásstornak. De ha már itt tartunk, hát elmondhatnád, hogy ment végbe ennek az Amerikának a felfedezése ? — Hát tudja Pista bácsi, —- tréfálkozik a fiatalabb, — volt egy hóbortos ember, valami Kolumbus nevű, ez a fejébe vette, hogy 5 felfedezi Amerikát. Csináltatott egy fene nagy hajót, összeszedte az egész sógor- ságát, komsságát oszt beszálltak és elindultak a nagy útra. Mikor már az ötödik éve kint voltak a tengeren, oszt nem láttak mást, vizet meg eget, megszólal az egyik sógor, hogy: — Hallod-e Kolumbus! éa már meguntam ezt a felfedezési komédiát, elég volt öt évig ezt a sós vizet inni, legjobb les?, ha visszafordulunk. Hátha ez az Amerika nem is létezik?! Kolumbus azonban kemény nyakú ember lehetett, mert csak kitartott a terve mellett. Ahogy így vitatkoznak, egyszer csak az árbóekosárbó! Íekiabáí az egyik matróz; Kolumbus, szárasat iátok I — Na ugye mondtam, — mondja Kolumbus és kiadja a parancsot, hogy evezzenek neki a partuak. Hát amint ott megérkeznek és kikötnek, egy csomó ember várja már a hajót a parton. Oiyan különös emberek voltak, az arcuk vörös festékkel volt bemasza- tolva, a fejükön hatalmas mgy sas* tollak voltak. "Kolumbus kiszáll és odaszólt mindjárt nekik: —- Hisz maguk vadak? — Hát persze, hogy vadak vagyunk. Hát maga kicsoda? — kérdezi az, akinek a leghosszabb toli volt a fején. — En vagyok a Kolumbus. — Csak nem a Kristóf? ^ De bizony a Kristóf. — A Kristóf! A fene egye meg, hiszen akkor fel vagyunk fedezve ?... Hát így fedezték fel Amerikát. Nyomtatványokat olcsó áron és ízléses kivitelben készít Präger Lapvállalat- nyomda, Halas Nem szűnik meg a vizűm a megszállott területeken