Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1927 (27. évfolyam, 1-105. szám)

1927-10-01 / 79. szám

2 Kiskunhalas Helyi Értesítője október 1 LEGÚJABB! (4 Magyar Távirati Iroda telefonjelentése péntek délután) A francia külügyminisztérium cáfolja a Paleologne-féle jegyzéket A kormány tagjai pénteken délelőtt minisztertanácsot tartottak A Duna—Tisza-cs atorna ügyét Yass József miniszter^ elnökhelyettes tanulmányozza Valamikor divat volt az, hogy ha uj miniszter ült bele a bársony­székbe, akkor a székfoglalás örö­mére programot adott, igéreti esek» keket tett ie a Ház asztalára. Ilyen igéreti csekk a Duna—Tisza-csatorna is. Es ez a csekk több mint harminc éve fekszik a Ház asztalán és a nyilvánosság előtt. Egyre húzódik a beváltása, bár ez érdekeltek, Pest- vármegye lakossága lankadatlanul sürgeti. Az elmúlt napokban megjelent Vass József helyettes miniszterelnök­nél Szapáry László gróf londoni követ, eki a népjóléti miniszter előtt a Duna—Tisza csatorna ügyével kapcsolatban tett előterjesztést. Elő­adta, hogy a csatorna megépítése egyáltalán nem róna terheket az államra, mert azokat a villamos erőmüveket, amelyek a csatorná­nál létesülhetnek és amelyeknek hajtóerejét a Duna—Tisza közti vízállás magasságkülönbsége adná, nagyon előnyösen ki lehetne hasz» nálni. Vass József miniszterelnök he­lyettes megígérte, hogy beható tanul­mányozás tárgyává teszi a Duna— Tisza csatorna ügyét. A falu autonümiáját követelték a jegyzők rendkívüli közgyűlésén „Az autonómia hiánya megöli a falu közszellemét!“ Budapestről jelentik. Csütörtökön délelőtt turtotta rendkívüli közgyű­lését a Községi és Körjegyzők Or szágos Központi Egyesülete, amelyen a kormány is képviseltette magát. Koncz János dr. csepeli főjegyző elnöki megnyitójában a községek autonómiája érdekében szállt sikra, majd Vámos Ferene kapuvári fő­jegyző számolt be a magyar falu közigazgatási és gazdasági válságá­ról és arról szólt, hogy az autonómia hiánya öli meg a falu egészséges közszellemét. A magyar falu és a magyar falu népe megerősítése érdekében a legsürgősebben végre­hajtandó kormányzati, illetve törvényhozási intézkedéseket kér. A határozati javaslathoz számosán szólották hozzá. A közgyűlés egy­hangúlag elfogadta Vámos Ferenc javaslatát és a memorandumot a legközelebbi jövőben terjeszti fel a kormányhoz. A kormány tagjai pénteken dél­előtt 11 órakor minisztertanácsot tartottak, amelyen Vass József h miniszterelnök elnökölt. A miniszter- tanácsnak az ad érdekességet, ameny- nyiben ez az utolsó tanácskozás, amelyet Bethlen távollétében tartot­tak meg. A minisztertanácson részt- vettek Búd János pénzügyi, Mayer János földmivelésügyi, Klebelsberg j Kunó közoktatásügyi, Hermann Miksa j kereskedelemügyi miniszterek. Csáfey honvédelmi miniszter képviseletében Algya-Papp Sándor államtitkár és a távollevő Pesthy Pál igazságügymi­niszter képviseletében Ángyán Béla j államtitkár, sajtófőnök. A minisztertanácson a Paleologue féle jegyzékkel foglalkoztak és szóba j kerültek azok a sajtó hullámok és * Politikai pártokban lázasan készül» nek az október 18 án megnyitandó parlamenti ülésszakra, amely igen érdekesnek ígérkezik. Az ülésszak megnyitására már minden intézke­dést megtettek. Bethlen István gróf miniszterelnök a napokban vadászaton vett részt, I politikai megmozdulások, amelyeket • az a jegyzék keltett. A francia kü­lügyminisztérium egyébként csütör- tökön cáfolatot adott ki, amelyben ; tagadja egy ilyen jegyeiknek gondo- I tatát is. A politikai körökben egyébként az egész Paleoiogue-jegyzéknek^a politi­kai közvéleménybe való bedobását a Neue Freie Presse c. bécsi lap szerint Eckhardt Tibornak az Ébredő Magyarok Egyesülete elnökének tu­lajdonítják, aki 1920-ban sajtófőnök volt. Megállapítják ezenkívül azt is, hogy Eckhardtnak a kérdéssel bizo­nyos tendenciózus céljai is voltak. A minisztertanácson ezenkívül folyó ügyeket tárgyaltak le és bizo­nyos resszort kérdésekre vonatkozó megbeszéléseket folytattak. amely mindennél jobban mutatja a miniszterelnök egészségi állapotát és élénk cáfolata a betegségeiről elter­jedt híreknek. Bethlen egyébként október 3 án, hétfőn érkezik vissza a fővárosba s nyomban át is veszi hivatala veze­tését. A magyar politikai világ is megmozdul a Rothermere akció ügyében Rothermere lordnak Magyarország érdekében megindított széleskörű ak= ciója eddig, mint ismeretes, a poli» tikai világot nem foglalkoztatta. A lord segítségére a sajtó és a társa» dalom állott, mig a politika rezer» vált álláspontot fogla t el a kérdés­t ben. Annál nagyobb feltűnést kel most az a hir, hogy a páriámén* 1 tagjai a Házban is szóvá akarják tenni Rothermere akcióját, amely mögé igy, a politikai élet bevonásá­val, az egész magyar nemzet oda fog állani. ■aa­Gazdák a tőzsdetanácsban Pest vármegye gazdaérdekeltsége is képviseletet nyer a tőzsdén (.Bpesti munkatársunktól,) Isme» retes a gazdáknak az a kívánsága, hogy a tőzsdetanácsosok közé tíz gazdát is válasszanak be. A tőzsde elnöksége a gazdák kérését nagyon szimpatikusnak találta, mert hisz általános érdek az, hogy a gabona kereskedelem és a gazdák végre barátságosan megegyezzenek egy» mással és megszűnjön a gazdák ré» széről az az örökös vád, hogy a gabonakereskedelem, főleg pedig a tőzsde ellensége a gazdáknak. Frey Kálmán, a tőzsde alelnőke a gaz» dáknak a tőzsdetanácsba való be» vonulásáról társunknak a kővetke» zőket mondotta: — A tőzsde elnöksége a legna» gyobb rokonszenwel fogadja a gazdák közeledését és mindent el= követ arra, hogy a gazdák kíván» ságát teljesítse. Arról van ugyanis \ szó, hogy a gazdák tiz taggal óhajtanák magukat a tőzsdeta­nácsban képviseltetni. A gazdák legfőbb kívánsága azonban az, hogy a tőzsde szakértőbizottságában óhajtanak működni s egyúttal az a kívánságukhogy az exportir titkos tegyen. — A szakértői bizottságban való közreműködésnek semmi aka» dálga nem volna, mert hiszen a bizottság tagjait a tőzsde tanácsa minden alapszabálymódositás nél= kiil egyszerűen kinevezheti. Más azonban a gazdáknak az a kíván® sága, hogy a tőzsdebirás* kodásban is részt óhajta* nak venni. E munkában csak tanácsos ve® hét részt és így a gazdák képvise® lóit először meg kell választani tőzsdetanácsosoknak. Én azt hiszem, ennek sem lesz semmi akadálya, csak az a kérdés, hogy a gazdák képviselőit egy rendkívüli közgyü® lés utján válasszuk meg, vagy ре» dig ezt a választást a legközelebbi közgyűlésen ejtsük meg. A tőzsde elnöksége részéről már azért is nagy készséggel fogadják a gazdák képviselőit, mert remény van arra nézve, hogy meg fog szűnni a gazdák idegenkedése a tőzsdével szemben és legalább a gazdák hívatott kép® viselői személyesen is meg fognak győződni arról a nagy munkáról, amely a tőzsdetanácsban folyik. Értesülésünk szerint már csak ar® ról van szó, hogy a gazdák meg tudjanak állapodni abban, hogy kikre bízzák a tőzsdetanácsban való képviseletüket. A kiszivárgott hírek szerint Pest vármegye gazdaérde® к eltsége a tőzsdetanácsban egy kép viseletét kap. Bethlen hétfőn veszi át a miniszterelnökség vezetését Október 18-án lesz a Ház első ülése A Peleskei Nótárius halasi utazása Gvadányi ismeretlen kézirata, amely töredékben maradt fenn és csak most került elő és amely arról szól, hogy a Peleskei Nótárius, nem mint eddig tudtuk, csak Budára, hanem a Kiskun­ságba és jelesül Halasra is ellátogatott. A rendkívül érdekes és szenzációs kézirat töredékből megtudjuk azt is, hogy Halason már Gvadányi korában is létezett a helypéaz, amely ellen már akkor is bercenkedének egyesek, mint manapság. A töredékben íentmaradt kézirat szövege, amelyet hozzánk eljuttattak a kővetkező: Innen vettem utam a szép Kiskunságba Ott is a hatalmas Halas Tároséba Amely bővelkedik halban és békában Da azért bor is van ottan esutorábau. Hajnalban érkeztem város piaaára, Kooeieomnak mondtam: állj ntoa sarkára, Legyen gondod aztán lovak tartására; Abrakra, szénára és az itatásra. Mert én is esak szekéren utazhatok immár Testemet megtörte a sok elmúlt tél-nyár, Podagra és kömény, nálam be és kijár (így lesz a csacsiból vénségére szamár) Ezntán mentem a koesma házába, Mert gondolni kell a gyomor táplálásra. Egészségünkre, mint Isten áldásara Kell vigyázni és nem hagyni kárvallásra. Itt álmos kellnernek jó sokat fizettem Am azért esak rosszat és keveset ettem. Jó törkölypálinkát kértem, de nem nyertem, Émelygős likórát, majdhogy ki nem tettem Azután feljártam a nagy Városházát, Gondoltam találok tán régi eimborát Esküdtet, nátárnst, a falu pennáját, Szenátort avagy tán a város biráját. De haj, nem találtam én senkit ezekből Egy darabont jött ki esak ogy kia ketreeból Mondván: ilyenkor itt nines ezen szerzetből Majd későbben jönnek ezek seregestül, De nem lévén időm a várakozásra, Visszamentem újra váres piaeára Ahol is kocsisom volt már nagy vitába’ Miért is siettem, annak hallására. Egy ember vala ott tzédnlák közében Irombák, valamint szivárvány színében. Ezekből szakaszta kettőt hevenyéhen, Pénzt követelt értük még pedig keményen Mondám: Kedves földi! nem kell nekünk biliét’ Nem teátrum ez, hogy váltsunk ilyen izét. Nem akarunk mi itt tánera kerekedni, Bálokban szokás esak antrét megfizetni. De 6 erösködék, hogy erről nem tehet, Itt helypénzt mindenki, aki megáll, fizet Koesiért, ha üres, ha hoz rajta vizet, Ha csirkét, ha libát, ha egyet, ha tizet. Mert ha nem, akkor 6 majd a rendőrnek szól Majd meglátjuk melyik lesz a zálog ól, Vagy pedig a subát leveszi kocsiról, így beszélt és láttam, hegy nem tréfából szól, Ezért belenyúltam tarsolyba s bukszámba Hatvannégy, kis fillért .számláltam markába Mondván: 0 nem tehet róla szegény árva Az ki ilyet rendel, az leginkább kába. Mert ha valahova megyek esak vendégül Koesikaeom duzzad esak nti készségtül, Vagy pediglen horpad a nagy ürességtől Mért fizettetnének meg a nagy semmiségtől Szedjék be a helypénzt vásáros görögtül. Elbuesnztam mondván; nem vagyok én kender Hanem jóravaló magyar nemes ember, Ki el nem jön ide, vitatkozni kenddel. Sóstó helyén lesz bár, ádriai tenger. Mert hel az utazót nemhogy megkímélnék Éi szívesen látnák, de kérik bukszáját, Hol meg kell fizetni várakozás árát Ottan csak egyék meg a fordított kását. Megyek innen inkább haza Peleekére Hova megérkezem, tán a hét végére Hol nem kényszeritnek hely pénzfizetésre Ami eohse válik magyar egészségre. * Leközöltük ezt a töredékes Gvadányi kéziratot azzal a szándékkal, hogy az irodalomtörténet Írókat is foglalSoz» tatni fogja, akiknek módjukban lesz a a kézirat jövő sorsáról gondoskodni és annak az irodalomban a Gvadányi értékét méltó n megillető helyet biz­tosítani. férfi kalapok A legismertebb és legkitűnőbb gyártmá­nyok egyedárusitása mm KUN BENŐ divatáruházában ? Ál Tud dei va: a r (al VI hí hely at i vai • • 1 át Éé kői Ho té ref Я h Ószi oly érkc egyi kél kiel min végi és p A szí Tú Eg: Gri ván si legoí rolha Yi n fi C 1 fa Szőve sárt« rész

Next

/
Oldalképek
Tartalom