Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1927 (27. évfolyam, 1-105. szám)

1927-07-30 / 61. szám

XXVII. évfolyam. 61 szám Szombat, 1927. julius 30 KiskuD'Halas Helyi Ertesitöji Közgazdaságig társadalmi és politikai heti néplap. Előfizetési ár egy évre: tiriyben . . . 160000 kor. | Vidékre . . 200.000 kor ügy szám ára 12”fillér 1600 korona. Szerkesztőség: Molnár-utcza 2. Hirdetmények dija: Egyem, magas aoronkésP Garmondból 10000 korona — Petitből 11000 korong Magán hirdetés szavak szerint. Migj^.lenit szerdán é« szombaton Kiadóhivatal: Az uj városháza épüle' Nyári nekrológ Több újság újabban megint vihar» madarakat jelent. Azt olvasom több újságban hogy az ország külön­böző vidékein kivándorolni kíván­koznak magyarok Elhagyni az áldott magyar földet. Es bár a kivándorlás szigorúan meg van tiltva, a vágy mégis megvan és mert van, feltét­lenül jogosult és időszerű ez a cikk. „A visszaidézett múlt furcsa dolgokat, groteszk helyzeteket, végzetes hibákat, ferde örömöket és oktalan szomorúságokat fog bemutatni Ezzel a rövid idézettel kezdjük egyik amerikai magyar lapból, amely 1927 júliusában megrázó színekkel festi az Amerikába szakadt magyar» ság immár végérvényes pusztulását. A lap pontos statisztikai kimuta­tásokkal igazolja megfigyeléseinek hitelességét és arra a végső meg» állapításra jut, hogy az amerikai magyar telepek — rövid pár év» tized múlva teljesen ki fognak halni. Az amerikai száraz tudósítás olyan, mint lélekharang kondulása a falu esti csöndjében mezők, tarlók, rétek és lágy rögök fölött. Öröm- telen nekrológ a kétségbeesett ver­gődés tükrében, amely arcokat mutat föl kisértetnek egy tehetetlen és élhetetlen korszak társadalmi életéből. Múltból, helyesebben közel» múltból, amely az értékek elherdá­lásában élte ki magát. Egy korszak, ahol szabad zsákmány volt a munka szent láza, köz prédája az akarat és a mesterséges akad á yok tilosába barangolt jószág az igyekezet. Es ezt nekünk hiába, tudomásul kell venni 435 esztendővel Amerika fölfedezése után és bele kell nyu» godni minden fájdalmas vonatkozás ellenére is az elvégeztetés rövid pár szavas takarodójába. Volt harcunk súlyos és keménykötésü, éveken keresztül, a Délamerikába való ki­vándorlás megakadályozására. Most már be kell ismerni, hogy ez meddő próbálkozás volt, sikertelen attak, üres labdajáték és zsonglőrmutatvány tollal és tintával. Mert k'bélelt mese képzelete volt, nemcsak a tóinak, aki minden ellen- őrzésjmellett is átosont a Lajta.hidján, hanem a hódmezővásárhelyi magyar­nak is, akit senki sem beszélt le tervéről az utlevélhivatalok zord bürokratái közül. Minden elcsüggedt akarat, minden félrebillent életkedv és minden kétségbeesett elszántság a kivándorlás halálos ölelésébe menekült. Ez volt az utolsó érv, akárcsak naiv portugál hajósoknak a jóreménység foka. De hogy mindezt az események központjában élő éles amerikai sze» mek is meglátták már, sőt egy lé­péssel tovább mentek és beje» lentik az örök éjszaka koromsötét közeledtét; most már valóban csak a visszaidézett múlt tarka föleleve- nitésének vérszegény elégtétele ma­radt meg. De milyen fájdalmas te­hetetlenség, gyenge kar és béna agy lehet az a szervezet, amely Amerika magyarjainak hontalan tele» peit füti és irányítja, ha sajtójuk már ott tart, hogy megelégszik a zett. Azután a kopórsót в prímás uradalmak egyenruhás erdészei a vállukon kivitték a főszéfeesegyház előtti térre, ahol a nagy halott előtt tisztelgett a katonaság. A főszékes­egyház körüli térségen a koporsót körüivitték a künnlóvö tömeg között s azután a bazilika oldalbejáratán levitték a sírboltba. A templomi elhelyezés olyanformán volt, hogy az előkelőségek a szen­télyben foglaltak helyet, a kormányzó baloldalon a gyásszal bevont primási trónuson ült, vele szemben pedig a szentély ellenkező oldalán a pápai nuncius. (Esztergomi tudósítónk telefon» jelentése.) Csernoch János dr. esz tergomi érsekrt, Magyarország Ы» boros»hercegprimását talán még soha nem látott pompával temették el Esztergomban. A részvét és a fáj­dalom elvesztése fölött olyan mére* teket öltött, amelyet a nagy primás valóban megérdemelt. Aki a sze­rencse mosolyától meg nem ingott, aki a balszerencse csapásai alatt is nagynak bizonyult. Eltemették a prímást, de 6 értünk, szegény ma» gyarokért Istennél is közben fog járni s onnan fölülről fog gyönyör­ködni az integer Magyarország fel­támadásában. A gyász Szinte roskad a ravatal talapzata koszorúktól, amelyek között a ko­porsó lábánál ott van a kormány piros fehér zöld szalagos koszorúja, mellette Bethlen fekete ezüst szala­gos és József kir. herceg és család» jának piros és halványsárga szalagos vörösrózsa koszorúja. Azután egy óriási piros-fehér kék szalagos ko­szorú a kővetkező* felírással: „Az integer Magyarország nagy halott» jának a gyász jeléül — a tengeren» túli magyarok “ A Magyar Tudomá» nyos akadémia sötétlila szalagos koszorúja mellett egy piros-fehér- zöld szalagos hatalmas koszorú van ezzel a felirattal: „Kegyelete jeléül a Vitézi Rend.“ Egy másik nemzeti szinü szalagos koszorúnak ez a felírása: „a magyar leventék és azok vezetői kegyelettel áldoznak főpásztoruknak.“ Pest Pilis Solt-Kis- kun, Esztergom és Komárom me» gyék, a Pázmán Péter tud. egyetem, a Szent István Akadémia, a Szent Benedek Rend, a hercegprimás tisztikarának, azután két meghitt emberének, Leopold kanonoknak és Esti Miklósnak koszorúi mellett a törvényhatóságok, egyletek, intéz mények és magánosok rengeteg koszorúja. Ö; óid tájban poros autó áll meg a sekrestye kapuja előtt. Gróf Hu­nyadi József, Károly király volt ud­varmestere száll ki belőle. Koszorút visznek utána le a sekrestyén át 6з a koporsó fedelére helyezik. Egyszerű, dús babérkoszorú, fekete szalaggal. Egyik szalagon halvány, alig látszó ezüst betűkkel egy szó : „Zita". Ez az egyetlen koszorú a koporsó fe­delén. A bazilika verőfényes nagy sek­restyéjének ajtaja közben folyton nyilik. Jegyekért jönnek. A jegyek dolgát Leopold prelátus-kanonok intézi. Fáradhatatlan kedvességgel teljesiti a kéréseket. Mindenki kap jegyet, akinek valami jogcíme van hozzá. Benn a feonziaztorium-teremben főpapok, magasrangu egyházi méltó­ságok : hiszen úgyszólván valamennyi érsek és püspök itt van. Megérkezett már a törvényhatóságok küldöttsé­gének nagy része is és igen sokan jöttek át a Duna túlsó partjáról, cseh földről. Jellemző a temetés méreteire és pompájára, hogy a diplomáciai testületek tagjai közül eddig tizenheten jelentették be érke­zésüket. a püspökök körlevelet adtak ki a gyász alkalmából, városok gyászköz- gyülést tartottak, a Szent István tár­sulat gyászüléat és az ország vala­mennyi temploma gyászmisót. A ravatalt péntek reggelig egész éj­szakán át látogatták. A Bazilika egész éjjel nyitva ma­radt. Papok virrasztottak a halott primás mellett. Reggel 8 órakor tar­tották az első szentmisét, azután sorozatosan tartottak szentmiséket, hogy az esztergomiak ezeken a mi­séken rójják le kegyeletüket. A szomszédos dorogi banyában a te­metés napján teljes munkaszünet volt. A bányászzenefear ős ezer bányász vett részt egyenruhába öltözve a temetésen. A temetés napján reggel 6 tői este nyolcig megnyitották a párkánynánai hidat is, amelyen Át a hívők szabadon átjöhettek. A temetés Egyre nagyobb arányokban bon­takozik ki a pénteki temetés pom­pája. Igen nagy tömegek járkálnak Esztergom uccáin, zsúfolt vonatok, megrakott autóbuszok, gyalogosok végtelen tömege hullámzik a vasúttól végig a városon. A Várhegy útjaira ma már alkalmi árusok rakták ki asztalaikat. Bent a templomban a ravatal körül folyton váltakozó képe a hívők tömegének, akiknek soraiban urak és parasztok, gyerekek és öreg» asszonyok, Pestről felrándultak egy­aránt nagy számmal láthatók. Kunt a Várhegy nagy terein rengeteg autó áll egymás mellett. Mennek és újak jönnek. A ravatalnál egyre nő a koszorúk tömege. Tizenegy órára zsuffolásig meg­telt a templom gyászoló közönséggel. A gyászmisét Szmrecsányi Lajos . egri érsek végezte fényes segédlettel. I Mise után négy abszolució követke- | Esztergomban még az ebéd utáni órákban is hullámzott a tömeg. Es zokogtak az emberek. A prímást te­mették. A gyász Halason. A középületeken és iskolákon ki­tűzték a gyászlobogót. A temetés napjáig minden reggel, délben és este harangoztak a primás lelkiüdvéért. Csütörtök reggel nyoic órakor pap­jai segédletével gyászmisót celebrált Gulyás Ferenc esperes plébános, amelyen a hatóságok képviselői és nagyszámú közönség vett részt. в«—n——i — ............... a Holtpontra jutott a Vadkerti oti betörök ellen! nyomozás Egy letartóztatott gyanúsított alibit igazolt, mire szabadon bocsájtották A Vadkerti ut mellékutcáiban tör­tént vakmerő betörések ügye már hetek óta foglalkoztatja a város közönségét. Megírtuk már, hogy a rendőrség bizonyos hitelesnek látszó adatok nyomán eredményt remélt elérhetni és ebben az irányban le is folytatta a nyomozást. Napokig tartó vizsgálat után le­tartóztatták Partatics Vince halasi lakost, akit alaposan gyanúsítottak a bűntett elkövetésével. A letartóztatott Partatics kihallga­tása során tagadta a neki tulajdoní­tott bűncselekményeket és egyúttal kijelentette azt is, hogy a kérdéses időkben nem is volt a betörések színhelyén. Partatics ezután pontos alibit igazolt, amelynek valódiságá­ról a rendőrség is meggyőződött, mire szabadonbocsájtották. A nyomozás szerint a evakmerő betörési ügyben holtpontra jutott és már nagyon valószínűtlennek látszik, hogy ezután eredményre vezessen. Д — !■ Д Tarlószurásböl — halál Tragikus haláleset történt kedden délután a jánoshalmai községházán. Jacsó István 16 éves legény két héttel ezelőtt tarlószurást kapott a lábán. Szombaton erős rosszullét fogta el, vasárnap még jobban foko­zódott. Orvoshoz hozta be kétségbe­esett édesapja, azonban már késő volt, farkasgörcsöt kapott a fiú és kedden hajnalban nagy szenvedés közben elhunyt. Eltemették Csernoch János hercegprimást Óriási részvét mellett folyt le a biboros-érsek temetése az uj, modern gazdasági élet lázas versenyének terén. Es remélhetőleg ez a régi és egye» dtili igazság vissza fogtartani minden» kit attól, hogy kirúgja lábai alól a hazai talajt a tengerentúli kontinens hullaházának kedvéért Az amerikai magyarok múltat ele­venítenek. Mi jövőt építünk. Szép, boldog és virágos jövőt. A bánatok ' nélküli, jókedvvel és bőséggel telt t magyar jövendőt. M-y. 1 III—— Ридам—я legcsekélyebb mentési kísérlet nélkül a befejezett tények regisztrálásával. Amerika földjén nyom nélkül el­tűntek a benszülött inkák fejlettebb és tudatosabb társadalmi organizmus mellett. Kipusztitották őket államilag segélyezett akciók és a gazdasági körülmények. A történelmi megálla» pitások szempontjából épugy kivesz­nek a kivándorolt magyarok. Ez a bejelentett pusztulási folya­mat újabb bizonyítéka az idegenbe szakadt magyarság tehetetlenségének

Next

/
Oldalképek
Tartalom