Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1927 (27. évfolyam, 1-105. szám)
1927-06-25 / 51. szám
XXVII. évfolyam. 51. szám Szombat, 1927. junius 25 EMfixetési ir egy évre: Helyben • - > 160000 kor. I Vidékre • Egy txim ára 12 fillér 1600 korona. —hbs 1 ......- •" ■ ■ a~ ' Szerkesztőség: Molnár-utcza 2. 200.000 kor Alapította PRAGER FEREN6Z Íftígj»,lenit szerdán é« szombaton Hirdetmények dija: Egy em. magas аогоокйш- Oarmondból 10000 korona — Petitből 11000 koron» Magán hirdetés szavak szerint. Kiadóhivatal: Az uj városháza épüle' A kalász dicsérete Túl háborún, szegénységen, megaláztatáson és mindenfajta nélkülözésen, levett saruk magábaszállá» sával közeledünk a Péter-Páli nagy ajándékhoz: az aratáshoz. Szilárd és szent Junius könyörtelen misztériumához, fáradt emberek, betegek, bénák, boldogtalanok boldogtalanságának kútfejéhez: a kalászhoz. Öngyilkosok eldobott életének értelméhez, gazdagok gondtalan gondjához, védvámharcok forrásához, népek gyűlölködéséhez, szerencsés és balkezes politika bölcső» jéhez: a kenyérhez. A harc és a nyugalom, a harag és szelídség, a jóság és a gonosz« ság háromszemélyü és szimbólummentes magyarázatához. A csodálatos föld csodálatos termékenysége, emberi verejték elégtétele, Péter=Páli harangok kongása mind mind együtt és külön-külön az egyetlen ajándékot, a sárga kalász adományát tömjénezi, Imák gerince, gyárak pulzusa, hivatalok lelke, szociális problémák alfája és ómegája a kenyér. Júniustól függ, hogy milyen lesz a decem bérünk, Péter-Pál dönti el a husvé» tunkat A kenyér az egyetlen, ami nem magyarázat és nem föltevés, nem szimptoma és nem filozófia. Lényeg és a fenséges hit ezerszinü áhitása. Az volt a bibliai égi manna legendás hullása idejében épugy, mint a történelmi jelenben és az lesz nem kevésbé a próféciákkal teletűzdelt jövőben. És itt jut eszünkbe az a keserű ünneprontás, amelyet lelketlen izga- tók kíséreltek elhinteni a csonka ország alföldjén, néhány héttel ezelőtt, az aratómunkások közt. Azok, akiknek még nem volt elég a szeren» csétlenségek lavinája, a nemzet bajainak tömege. A rombolás sátáni hada szervezkedett, hogy tönkre- silányitsa a munka jutalmát, hogy sztrájkok mérgét fecskendezze a lét nagy harcát vívó nemzet testébe. A magyar nép józanságán szenvedett hajótörést ez a gonosz kísérlet és fog a jövőben is. Jeléül annak, hogy ezen a földön nincs talaja idegen izgatóknak és a zavarosban halászás nagymestereinek. Magyarok, magyarok, csonka hazánk derék alföldi magyarjai óvakodjatok a bolsevista kóbor rablók» tói továbbra is. Fokozottabban, mint a zsebtolvajoktól és inkább, mint a veszett ebektől. Ne engedj a kenyeredhez nyúlni. Mert, ha »enyér van, töprengéseket szüntet meg. Ha nincs, gondokat szül. És itt mered magasba minden eszmék sorompója, elvek likvidá» ciója. És ennél a pontnál nincs többé palota és kunyhó. Ennél a pontnál csak vadonatúj tabula rasa van, ahova a kenyér nagyhatalma szeszélyes ábrák konturjaitpingáija föl. És junius alkonyán fölzeng a gyomor pompás és nagyszerű örök áhítata: a kalász dicsérete. m—y. Kiskocka, keramit és aszfalttal kövezik ki a halasi uccákat Az uj vágóhidat Maján György és társa fogják felépíteni A pénteki értekezlet Amint már megírtuk, a város kép» viselőtestülete szombaton d. e. 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart, amelyen több fontos kérdés vár elintézésre. A polgármester péntek délelőttre értekezletet hivott egybe, amelynek célja az volt, hogy a közgyűlést megelőzőleg az uccák burkolata és a vágóhíd kérdését megvitassák. Az értekezlet, amelyen kevesen voltak, d e. 11 órakor vette kezdetét. Dobó Kálmán főmérnök előter» jesztette az uccák burkolására beérkezett ajánlatokat, — a polgármester pedig ismertette az erre vonatkozólag a városokiól beérkezett információkat. Az értekezlet végül is úgy határozott, hogy a V. tanács javasolja a ЙШ II—n ш I szombati közgyűlésnek, hogy a a Dohány és Fürdő uccát aszfalttal, a Takarékpénztártól a róm. kath. í templomig terjedő útvonalat és a Petőfi uccát kis kockával, az Ártád és Jósika uccát keramittal burkolják. Ekként az uccák burkolása há= ! romféle anyagból készülne. A kiskocka és keramit munkálatait Hirsch Mihály cégnek, az aszfaltot pedig a Magyar Aszfalt Rt.»nak ja» vasolják odaadni. Az értekezlet az uj vágóhíd építése ügyében úgy határozott, hogy annak munkálatait a Maján cégnek, a V llanyberendezést pedig a Villany» gyárnak adják. Az értekezlet fél 1 óra tájban ért véget. Emelkedő árak és élénk forgalom volt a marhavásáron A vásár egyébként gyenge volt A júniusi vásár békeidőben is a leggyengébbek közé szokott tartozni, í dacára, hogy vasárnapokon volt | tartva; annál gyengébben látogatott j volt a jelenlegi, mivel hétköznapon t a szorgos aratási idő a földművelők í nagy tömegét visszatartotta attól, j hogy a vásárt mint eladó vagy vevő j felkeresse. A mutatkozott élettelenség dacára j annál feltűnőbb volt az elég nagy j jószágvásár, különösen szarvasmarhák iránt megnyilvánult kereslet és az azokban elért áremelkedés. Közönséges magyar tehén 4—5 millió koronáért, pirostarka fajta 6—7 millió koronáért kelt el; 8 éves tinók párban 7—9 millió koronáért, — jármos ökrök párban 12 millió koronáért cseréltek gazdát. Bárányok párban 300—400.000 koronáért, kilónként 8000 koronáért találtak vevőre. Anyajuhok párban 600 000 koronáért, fiatal juhok párben 500 000 koronáért. — Sertések árai: Anyasertés darabja 2 millió korona, süldők párban 1,600.000 korona, malacok párban 4—500.000 korona. A lóvásár elé nagy várakozással néztek a gazdák, arra a hírre, hogy a külföld részére katonalovakat vesznek, — azonban ezek a vevők nem mutatkoztak — és igy a lóvásár ellanyhult. Közönséges igásló 4—5 millióért, jobbfajta 7—8 millióért kelt el. A vásárban 1800 jószág cserélt gazdát, — a múlt évben ugyanezen időben megtartott vásáron 1110. Állatforgalmi adóból 5719 P, helypénzből 6200 P folyt be. A kirakodó vásár kicsi volt. A vásár a rendőrségnek is elég nagy munkát adott. Több lopás történt. Szalai Imre Rekettye-puszta 224 sz. lakos a vásárban 2 üszőt adott el, a tárcájában 8 millió 700 ezer korona volt. Ismeretlen tettes ellopta tőle. Bálint Antalnétól 14 P 40 fillért loptak el. Fizetésképtelen községek Többszáz község számára kritikus nap a hónap elseje A magyar közvéleménynek csak kis része tud a községek háztartásának váltságáról, ami először a Borsod—Gömörmegyei jegyzők egyesületének évi rendes közgyűlésén pattant ki. Ötven százalékos pótadőval dolgozik ma a legtöbb magyar község, de ez a bevétel sem fedezi kiadásait, minthogy pedig a belügyminiszter az 50 százalékos pótadó felemelését nem engedélyezi, elhárít- hatatlanul bekövetkezett a községek váltsága, úgyhogy most Magyarország területén "közel 500 község háztartása fizetésképtelen. A községek egyrészében épolyan kritikus dátum a hónap elseje, mint az adók és közszolgáltatások terhe alatt nyögő vállalatoknál, kereskedőknél és magánosoknál. Felvetődött a kérdés, hogyan lehetne szanálni a közsé-- gék háztartását. Ebben az irányban megindultak a tárgyalások a belügyminisztériummal és olyan álláspont alakult ki, hogy a házadó bevételeket a községek háztartásának javára kellene átengedni és hogy az államháztartás javára visszaváltják a kereseti-adó bevételeket és ebből országos segélyalapot létesítenek a bajbajutott községek támogatására. Minden városban és kézségben rádiót állítanak fel A földmivelésügyi minisztériumban több, nagyjelentőségű törvényjavaslat készült el. Az országgyűlés ősszel fogja tárgyalni ezeket a törvény» javaslatokat, amelyek a falu népét is közelről érintik. Az egyik törvényjavaslat a mező» gazdasági hírszolgáltatás szempontjából nagyjelentőségű, mert a földmivelésügyi ko'tnány el fogja rendelni, hogy a városokban, a nagy községekben és körjegyzőségek székhelyén rádióállomásokat állítanak föl. A gazdaközönséget érdeklő hivatalos időjóslást, a terményárakat és más fontos gazdasági híreket rádió utjm fogják közölni a falvak népével. Ezeket a jelentéseket aztán meg» felelő módon kihirdetik a községekben. A kormány már tavasszal el akarta rendelni a rádióállomások felállítását, azonban a postavezérigazgatóság előzőleg erősíteni akarja a csepeli leadóállomást, hogy az ország egész területén egyszerű és olcsó rádiókészülékekkel is felfog» hassák a Csepelről közvetített híreket. ■———ii ■ Ország—Világ A főváros kislakásépitési akciójánál csak 52 milliárd a hiteltullépés. — Négy súlyos sebesültje van a miskolc- nyiregyházi autóversenynek. — Hatvan fiatal leányt temetett el Columbiában a földomlás. — Tízezer pengőt sikkasztott és megszökött egy budapesti adóvégrehajtó. — Az újpesti hídról fejest ugrott a Dunába és szörnyet halt egy 12 óvee kisdiák. — A vasmegyei Kátlóc községben egy legény sgyonszurta kedvesét, aztán a patakba ugrott, de a hideg viz miatt kimászott. — Két ittas kőműves belefuladt a Balatonba. — Hajmáskéren fölrobbant egy gránát és megölt két bőztüzért. — Hat diák vitorlázás közben belefalt a zürichi tóba. — A budapesti Kossuth szobrot az idén felállítják az Orezágház terén. — A mezőgazdasági munkások számára külön biztosítási javaslatot dolgoz ki a kormány. — Az iparosság országos mozgalmat indit, hogy intézményes törvényhatósági tagsághoz jusson. — Jugoszlávia Budapesten tranzitó sertéspiac felállítását kéri. — Magyarország gócpontja lesz az Európát Ázsiával összekötő légi hálózatnak. — a MÁV 5 millió pengőért vásárolt külföldi és hazai szenet. — Németországban most készült el az első óeeánjáró utasszállító repülőgép. — Franciaország korlátozza a munkások bevándorlását. — 'fiz nap alatt ötven embert végeztek ki » moszkvai kommunisták. — Teleszky János felsőházi beszédében sürgette а valorizációt és tiltakozott a mértéktelen adók ellen. — A jövőben vonaton lesz a magyar—cseh útlevélvizsgálat. — A fővárosi téglagyárak ebben az évben már 65 millió darab téglát edtak el. — A képviselőház részleteiben is megszavazta a munkásbiz- tositási javaslatot. T
