Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1927 (27. évfolyam, 1-105. szám)

1927-04-20 / 32. szám

Kiskunhalas Helyi Értesítője április 20 Gjfl 1 ks.i két olcsó Az igazi nemzetvédelem Irta: dr. Vass József népjóléti miniszter Egészségügyi kultúránk egyik leg­alapvetőbb kérdése ü gyermek vé­delme. Nem kell visszamennünk а régi Róma korába, hogy megértsük, minő megdöbbenés kél a nemzete sorsán aggódó és érte feleiöä ve­zetők lelkében a nemzet élete fa­kadó vizeinek elsekőlyesedése, el­szennyeződése, vagy elapadása lát­tára. Róma törvényekkel próbálta megállítani a hanyatlást, egyik- másik modem állam már szintén erre ez útra lépett s adókedvezmé­nyekkel igyekszik elősegíteni az em­berhullám dusabb áradását. A nem­zeti kihalás ellen két módon kell küldenünk : az egyik a csecsemők egészségi védelme, tehát életüknek és normális fejlődésüknek biztosí­tása, a másik az akaratos magtalan- ság és az 6gygyermekrendszer ellen való harc. Á bimbók most még bőségesen fakadnak a nemzet életfáján, de el­szomorító nagy mértékben le is her­vadnak róla, Csonka-Magyarország csecsemői közül egyéves kort nem ér meg 37 OOO, vagyis 16.85 százalék. E nagy pusztulás oka tudatlanság, tisztátalanság, tanács- és szakszerű gondozáshiáuy, szóval népünk széles rétegeinek egészségügyi kulturátl&n- sága. Különösen ezeket & célokat tartottam szem előtt, mikor parla­menti beszédemben bejelentettem az egészségügyi védőnői intézmény létesítését. Ez a védőnői-intézmény a Stefánia Szövetség kereteiben már most is igen jelentős sikereket ért el. A főirány az akaratos magtalan- ság és sz egyke ellen való küzde­lem. Újabb időben a közvélemény gyakran foglalkozik az agglegény- adóval. Megindult a keserű humor áradata is. Nem baj! Bár több okunk volna vidáman kacagni. Baj az, hogy alig néhány elme figyelt rá a kérdés tragikusan komoly vol­tára s ez nem más, mint magyar fajtánk egyik-másik gócpontjának már nehezen megállítható kipusztu­lása. Pedig népünk termőereje nem mutat csökkenést, hisz a biológiai Okokból magtalan házasságok száma, különösen tiszta magyar területeken, alatta marad a nyugati népeknél észlelt számaránynak. S mégis So- mogy, Tolna, Tolna, Baranya, Fejér- megye egy-egy falujában oly cse­kély á születések száma, hogy a halálozást nem pótolva, biztos szá­mítási alapot ad arra? hogy 80—100 esztendő múlva ott az utolsó ma­gyar is sírjába tér. Az a kérdés, miféle eszközöket lehet alkalmazni ? Leghelyesebben úgy fognék meg a kérdést, ha a sokgyermekes sze­gény családokat támogatnók. Ebben az irányban most gyűjtjük az ada­tokat. Legelőször a jelenség okait kell pontosan felderíteni, mert messze esik az igazságtól, aki egyszerűen a nehéz gazdasági helyzet jelszavába akarja ezt a tünetet csomagolni. Kétségtelen, hogy a gazdasági okok igen jelentősek, ám a soktagu csa­ládok vagyoni és kereseti helyzete mutatja, "hogy a szegénység nem oka a gyermekáldás megakadályozá­sának, ellenben a meglevő vagyon megtartásának vágya sok csaádot ráhajt az egyke-rendszerre. Van más ok is bőven. Csak ezen a utón érhetjük el hogy a magyar asztalosok ne farag­janak több koporsót, mint bölcsőt! Csak igy biztosíthatjuk, hogy ne -haljanak ki ezerszámra a magyar családok és ne néptelenedjenek el hajdan virágzó magyar községek ! A magyar tánc, a illansz és a halasi fiatalság Úgyse különös ez a három foga» lom így egy kalap alatt ? De jelen» leg ezek szoros kapcsolatba kerültek egymással. Tudniillik: a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége ün= nép utáni kedden magyarjait tart a városi nagyvendéglőben, melyet tőrőlmetszett magyar előadás előz meg a városi színházban, ízíg»véríg magyar műsorral. Tegzes Károly Mansz -főtitkár magyardáncokról írt tanulmánysprológja után Bihari La» kodalmas táncát játsza a Zeneked» velők zenekara. Lesz utána dalídó és Palotás magyar-tánc az erdélyi fejedelmek udvarában. Régi magyar dalokat énekel Molnár Imre buda» pesti énekművész Dobozy Evi zon» gorakísérete mellett. Újra régi ma» gyar=táncokat lejtenek. Irredenta költeményt szaval Schíffert György és befejezi a műsort Erkel Hunyadi» indulója. Csonka, viharverte országunkban — mikor legnagyobb volt a homály és rettegés, — munkába lépett né= hány erőslelkű magyar asszony és a dúlt haza talpraállítására, nemzet» építésre, sötét bánatok enyhítésére megértőén egyesültek. így keletke» zett a Mansz. De ezt — sajnos — Halason sok magyarnak vélt asszony nem tudja, mert nem lépett be a Manszba, vagy éppen ellenségül szegődött személyes, kicsinyes okok» ból. A halasi Mansz a maga méltó» ságában állt, dolgozott és felül» emelkedett minden kisvárosi asz» szonyíntríkán. Valamelyik asszo­nyunknak régi nagyasszonyokhoz méltó ötlete támadt. Ne csak Deb= récén, Szeged és Hódmezővásárhely mutassa be a régi magyar zenét, dalokat, táncokat, hanem a sok kedves jótékonycélu tréfás előadás és a sok magasszínvonalu klasszikus zenésmüsor után most legyen itt is egy őrökre emlékűnkbe lopodzó, lelkünket felmelegitó igazi magyar előadás is. Érző magyar lélekből fakadó eszme és terv volt ez, méltó minden jóravaló magyar ember tá= mogatására 1 Szegény kis csonka hazánk szíve közepe a nagy magyar Alföld. Ennek is egyik fő vérpítvara a mi tősgyökeres magyar városunk : Kis» kunhalas. Összehívták segíteni, mun= kálkodní e terv érdekében a halasi aranyifjuságot. Tüzrőlpattant magyar lányok, délceg magyar fiuk mutas» sátok meg, mit tudtok, mennyi tűz, lélek, megértés és intelligencia van bennetek ? Produkáljatok országra» szóló honfíérzéstől átfűtött, buzdító dolgokat vállvetve, szívesen, sőt lo= bogó lelkesedéssel; ami szítja a nem» zetí öntudatot, építő buzgalmat, a bizalmat és az erőnkbe, talpraállá« sunkba vetett hitet. Összejöttek sokan... de kevesen maradtak 1 Egyik lánynak nem volt magyar ruhája, — de francíasza» básu, párisi dívatu „creppe de chine“ rongyaik és testszín cipőjűk mindé» níknek van több is a kelleténél. A másik lánynak volt magyar ruhája... de egyszerűen nem akart résztvenní, Egy másik lány nem jött, mert a tán» cosok között nem volt „házasulandó“ fiatalember, csak „nagyon fiatalok“ jelentkeztek. A negyedik nem jött, mert „vegyesnek“ találta a térsasá» got. Milyen arisztokrata némely ha» lasi kislány, úgy látszik nem tudja, hogy a Mansz becsületeslelkű, ко» moly magyar nők szövetkezete, nem pedig nyegle csítrí=zsur. Itt nincs osztálykűlőnbség, itt tisztességes tö» rekvésekben egyesülve, örömmel fogunk egymással kezet. (Itt a suszter fia ne akarjon arisztokrata lenni a tísztviselő=gyerekek mellett.) Szegény halasi fiatalság, hol van belőletek a magyar lélek, ha ilyen nyeglék, kicsinyesek, nemzetietle» nek, magyartalanok, sőt koravének, fanyarok is vagytok. Magyar csítrí» lányok olvastatok a Szegedi Rózák» rók, Rosthy Jolánokról, Hínffí ko« ráról, a badacsonyi szüretekről, ta» nultatok az iskolában a Loránffy Zsuzsánnákról. Zrínyi Ilonákról, Bethlen Katákról, — az erdélyi fejedelmi udvar tündérmesébe illő dárídóiról, a süveges táncról, a palotásról, a Kállai kettősről, a kör» magyarról, leventéről, toborzóról, magyar szólóról, kívílágos»víradatíg tartó csárdásokról, a világszép fes» tői magyar=ruháról, magyar deli alakokról, akiknek a* szívük*lelkük, szavuk, tetteik, táncuk, viseletűk, viselkedésűk igaz magyar volt ? Hát nem dobogott fel izzón a szí» vetek, hogy itt az alkalom, hogy ti is ezekhez hasonlók lehettek bár rövid pár órára, ti is ebbe a régi mese szép magyar életbe beleál» modhatjátok, beleélhetitek ihagato* kát bár rövid időre ? Vagy nincs is szívetek, ami magyarosan fel tudna dobogni ? LIgy=e jobban ér* dekel titeket a Jókai tísztalelkű, egészséges Ankersmídt Erzsíkéjénél és többi ideális romantikus kis* lányánál az Erdős Renée degenerált báró Herzfeld Klaríssza és többi perverz budapesti hiszterikája ? Job» ban érdekel titeket a vítus*tánc mintájára készült cserlszton és a többi ídegsokkos modern rángatod* zás, mint a csodaszép magyardánc, ami még csak korhoz sincs kötve. Járhatja azt a 6 éves elemístától el kezdve a csitrblány, a sűldő*fíu, az ezüst hajú matrona és az öreg dalia : belevíhet nyugodt méltóságot, deli kecsességet, büszke önérzetet, nemes egyszerűséget, tüzes pajkos* Ságot és sok=sok esztétikát, művé» szetet ; mindent, ami a magyar ember ősi jellemző tulajdonsága. Hiszen — jól van — változott a világ, a kor ízlése, idegrendszere, — lehet néha járni egy*két ízlése* sebb modern táncot is, de köztük okvetlen helye, jókora helye legyen a magyar táncnak is 1 Az egyetemi hallgató fiuk ünnep* előtti hét elején vakációra hazajöt* tek Halasra, lett volna idejűk bő= ven betanulni a magyar=táncokat, de addig vonakodtak érthetetlen okokból, amíg elmaradtak. Pedig nagy áldozatkészséggel a Mansz férfi magyar ruhákat hozatott a pesti Operaháztól, méretre. Nem jutott eszükbe, hogy mennyi segélyt ad a Mansz évenként szegény egyetemí=hallgatóknak s legutóbb is két és fél millió koronát adott a Menzának egy mulatság csekély jövedelméből is. Ilyen a „felsőbb» iskolai hallgatók“ hálája 1 Végűi: a Mansz kérvényt nyuj= tott be a halasi Kaszinónak, hogy kedden estére kapja meg a Kaszinó termét. /\ Kaszinó oda is adta, de . . . előtte való estére, hétfőre „Manszonkívűliek“ bált, kontrabált rögtönöztek, (pedig tiz év óta hus= vétkor nem volt bál a Kaszinóban) tudván, hogy ilyen kis városban, •— ha kétfelé oszlik az egybálba — való közönség, — erősen gyón» gítí egymás erkölcsi és anyagi si» keret. Tudtommal Széchenyi azért alapította a kaszinó intézményét, hogy ezzel is erősítse a nemzeti együttérzést, nem pedig, hogy a kaszinó is a széthúzások, asszony» intrikák, személyeskedések, párt* viszály, kontrabáljának a színhelye legyen. Szégyeljék magukat, akik ezt a bált indítványozták és vele sok jóhiszemű családot elvontak a Mansz magyar estéjéről 1 Szégyeljűk magunkat mi halasiak, itt szomszédunkban született a legmagyarabb szív Petőfi s nekünk ennyire nincsen egyűttverő magyar szívünk 1 Ennyire a jó magyarság ellen cselekszünk fíatalja*vénje 1 Ilyen magyaroknak ugyan hiába mondja Végvári is, hogy: „Csak el ne engedjük egymás kezét, Kitett, anyátlan-árvák •. magyarok 2“ Dr. Gaálné, Reschner Ilona. ЕВгаПМНИШМНИМаняниммННМВ Csend a politikában Husvét ünnepe alatt csend, nyu­galom honolt a magyar politikában, így lesz ez május 8-ig, amikor ösz- szeül a képviselőhöz. Különben is az ország sorsa sok­kal inkább kint dől el, mint bent. Bethlennek igen nagy sikerei voltak Olaszországban és ez sokkal fonto­sabb annál, minthogy itthon miket nem beszélnek a képviselőházban. Ha 5 e barátkozásokkal szövetsége­ket tud szerezni, akik megvédenék minket és előre viszik érdekeinket, meg ezen a réven jó piacokat tud szerezni a magyar gabonának, ma­gyar állatnak és magyar bornak, akkor kint többet ér el, mint ameny* nyit akárki is elérhetett volna. Má­jusban kezdik meg újra a képviselő­házi tárgyalásokat és itt a halasiakat különösen a földmivelésügyi tárca fogja érdekelni, mert itt lesz köteles­sége a képviselőknek elmondani a magyar földmivesség minden pana­szát, minden kívánságát és kivere­kedni azt, hogy mentöl kevesebb legyen a sérelem és minél több le gyen az eredmény. И ......................■■■.......«ттшттш....... Orvos gyűlés Halason Délpeetvármegye Orvosszövetságe f. hó 10 én, vasárnap délután tartotta Kiahuahalaeon szokásos évi tisztújító közgyűlését, áz elnökség beszámolt muH évi tevékenységéről s meleg szavakban emlékezett meg az Orvos­szövetség megalapítójáról, az elhunyt dr. Kéthly egyetemi tanárról. Megem­lékezett még &s elnökség a szőkébb kebelében történt veszteségekről és meleg szavakban parentálta el a Szövet­ség múlt évi hnloííait dr. Borsay Sándor Ó8 dr. Práger ígnácz orvosokat. Néhány az egész orvostársadalmat érdeklő fontos kérdéa után a választást ejtette meg & közgyűlés, s felkérte a régi tisztikart az újabb megbízatás elfogadására. A régi tisztikar — dr. Schönwald József alelnök és dr. Keresz­tes Béla titkár kivételével — nagy­fokú elfoglaltságukra való tekintette! — vállalta az újabb megtiszteltetést. A távozók helyébe aielnökül dr. Álbeeker Károly kalocsai és dr. Molnár Kálmán halasi orvosok, míg választmányi tago­kul dr. Schönwald József és dr. Révész István kerültek be a megüresedett helyekre. Mezőgazdasági gépeket, traktoro­kat, autókat gyorsan és pontosan javít Halasi Villamossági Rt. gépműhelye Gabonapiac-tér 2 sz. Telefonsaim 38 A Halasi Gazdasági Gőzmalom tudatja a nagyérdemű közönséggel, hogy iaboniS mindenfajta lisztre azonnal cserél, érpét és tengerit darál szere i Ili gyei c^eng relé elsőn li ' kis Ы feltété vásárol N yomtatványokat olcsó áron és ízléses kivitelben készít Práger Lapvállalat- nyomda, Halas li e Wl F oki, Iltf Szövetsi sártéri resztté Hiteiké; nek hit< Díjtalan Uj tál nyílik a ben, a 1 28-án. kön est kor кег sárnap, 8-tól éj táncgys tartok, ijuságo tel m MENCZ tár Kik az zonban tanak retnek este be

Next

/
Oldalképek
Tartalom