Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1926 (26. évfolyam, 1-104. szám)

1926-11-06 / 89. szám

2 Kiskunhalas Helyi Értesítője november 6 Gyengén sikerült a Jánoshalmái vásár A vasárnapi jánoshalmai vásár általában gyengén sikerült. Csak a ruhások és a csizmadiák sátrainál nem hallottunk panaszkodást. Az állatvásárban 3-5 millió kö zött voltak a tehénárak, egy tehén ért el ritka árat: 7.400,000 koronát. A kereskedők 7—8 —10 ezer koronáért vették kilóra. Választási malac párjá­ért 750, 6 hónapos süldőkért] 850 ezer koronát kértek, egy kétmalacos kocát 1.600,000, egy 3 éves hatal más göbét 6 malaccal 3 millió koronára tartottak. A kecskepiacon 350—400—650 ezer koronás árak voltak, birkának 8 ezer korona volt kilója. A lóvásár közepes volt. Arak: 3 éves mura 5, 1 éves mura csikó 2 5, jobb igásló 3 tói 5 millió. Átírás csupán 219 esetben történt és a forgalom pénzértékben alig ha­ladta meg a íélmilliárdot. Pontosan, gyorsan, finoman darál a Halasi Villamossági Bt. daráló malma Gabonapiac-tér 2 ÁRBAN MINŐSÉGBEN ÍZLÉSBEN vezet FIIKÓ SílBIt órás és ékszerész cég! ÉBRESZTŐ ÓRA garantált jó mi­nőség — — — 60000 к ÉBRESZTŐ ÓRA egész kicsi 90 000 К NICKEL ROSKOPF SZEBÚR4 75 000 К ARANY NŐI KARÓRA 297.000 К DOUBLÉ FÉRFI LÁNC 90.000 К EZÜST FIULÁNC — 40.000 К ARANY NYAKLÁNC — 88.000 К EZÜST SÉTABOT — 350.000 К GYÖNGYSOR — — 35.000 К ARANY, EZÜST BEVÁLTÁS! Bodicsi ^ Társa Temetkezési Vállalat Mélykútiét 3 Mindenkinél olcsóbban vállalja temetések rendezését legelényéiebb fize­tési feltétellel. Ne dobja ki pénzét, mietétt meg nem kérdi árainkat. Gyászkoesl, ravatalozáa, halottöUSztetéa díjmentes Mezőgazdasági gépeket, traktoro­kat, autókat gyorsan és pontosan javit Halasi Villamossági Rt. Telefonszám gépműhelye 38 Gabonapiac-tér 2 sz. A Halasi Gazdasági Gőzmalom tudatja a nagyérdemű közönséggel, hogy gabonát mindenfajta lisztre azonnal cserél, árpát és tengerit darál Nyomtatványokat olcsó áron és izieses műéiben kőszit Práger Lapvállalat- nyomda, Halas Egy évig készült férje meggyilkolására egy kiskunfélegyházai asszony 1924 ben Kiskunfélegj házán Kristóf János gazdálkodó hirtelen meghalt. Halála után csakhamar letartóztatták feleségét, továbbá Herceg István ottani földmivest. A oeendórség és a kecske­méti rendőrség eljárása a maga nemé ben példátlan bűntényt tisztázott. A nyomozás ugyanis megállapította, bogy az asszony egy éven keresztül készült férje meggyilkolására és kiesapongó életet élt. Kristófné, született Nyéki Ilona éveken át azon fáradozott, bogy férjét eltétesse láb alól. Herceg István vállalkozott is erre. Araént szerzett az asszonynak, aki arzénos galuskával etette meg férjét, ngy hogy sí súlyosan megbetegedett. Betegségéből való fel gyógyulása után tovább kísérletezett at asszony a gyilkos merénylettel és leg­utóbb ismét arzénnál próbálkozott meg, hogy férjét láb alól eltegye. A földműves ágynak dőlt és eközben az asszony ahelyett, hogy gyógyította volna, hat napon keresztül areénos viszel itatta férjét, aki végül is szörnyű Tsinők között meghalt. Az elvetemedett asszonyt a kecskeméti törvényszék életfogytiglani fegyhátra ítélte, a húsz esztendejét még be nem töltött Hereeg Istvánt pedig tizenkétévi fegybázzal sújtotta. Kedden került a bünügy a buda­pesti királyi ítélőtábla Kálay-tanácsa elé. Az iratok ismertetése után a védő a bizonyítás kiegészítését indítványozta, ezt a kérelmet azonban a tábla eluta­sította. Ezután a perbeszédekre került sor. Varga József főügyész szigorú ítéletet kért, míg Biiter Gáza és Nagy László védők enyhe ítélet kiszabására kérték a táblát. Félórás tanácskozás után hirdette ki az elnök a bíróság határozatát, amely szerint az ítélet kihirdetését november 10 éré halasztja el. В« Séta a pesti vagyonmentő vásáron, ahova mindent összehordott a nyomorúság Budapest, november 5. A Lónyai utcában ágaskodik a Postatakarékpénztár hatalmas árve­rési csarnoka, ahol az úgynevezett vagyonmentő vásárokat tartják. Szo­morúan érdekes, színes képekben vonul ott fel a mai magyar élet nyomorúsága. A hatalmas, emeletes épületben « különféle osztályokon folyik a bútor, J az ékszertárgyak, a ruhanemüek stb. árverése, az eladásra kerülő dolgo­kat az árverés előtti napon a kiál­lító teremben meg lehet tekinteni. Végignéztünk egy ilyen árverést. Órákkal előtte elkezdtek gyülekezni a vevők, a mozi nőzőtérszerü, emel­kedő padsorokkal ellátott árverési teremben, hogy az első padsorok­ban helyet foglalhassanak. Odasereg- let fél Teleky-tőr apraja-nagyja. So­kan voltak, akiket az unalom haj­tott oda. Rongyos öregemberek, ál­lástalan fiatalok, kacér varrólányok szorongtak a padsorokban. Az első padsor előtti pulton el­kezdték végighordani az eladásra kerülő tárgyakat. Csodálkozva néz­tük, mi mindent összehordott a pesti nyomor. Bizonyára szebb napokat látott női selyemruha, kopott férfi felöltő, asztali vili any lámpa, könyv, fehérnemű, bohócruha s százféle csodabogár követte egymást, A kö­zönség különösen a ruhanemüeket tanulmányozta. Az elnök megjelent a magas emel­vényen és kezdetét vette az árverés. A szolgák az emelvény előtti asz­talra tették az eladásra kerülő gyű­rött selyem ruhát, az elnök kikiál­totta az árt; a vevők erre 5—5 ezer korona ráigőrést jelentő kézfeltartás­sal árvereztek s midőn nem volt több jelentkező, az elnök kis faka­lapácsával rávágott az asztalra és a ruha 150 ezer koronás árban egy izgatottan árverező fiatal, gépirónő kinézésű leányé lett. így ment to­vább mint a karikacsapás. Feljegyeztünk egy pár árat: egy kopottas felöltő 300, egy nyalább kotta 60, 16 drb bekötött szépiro­dalmi könyv 310, egy pár jó cipő 160.000 koronáért kelt el. Egy kis hímzett selyem zsebken­dőt tettek az árverési asztalra. Tíz­ezer korona, mondotta az árverési elnök. Csak egy kéz emelkedett fel. Egy csinos, szomorú fiatalasszony vette meg; a hátunk mögötti pad- ban ült s midőn az árat kifizette és a kis kendőt a keblébe rejtette, észrevettük, hogy könnyek csillannak meg a szemében, azután sietve el­távozott, valamikor bizonyára 6 hí­mezte valakinek, aki eldobta, vagy rászorult az árára. A kis zsebkendőt egy világoskék selyemkötésü emlékkönyvecske kö­vette az árverési asztalon. Huszonöt- ezer korona, hangzott az elnök hangja. Nem volt jelentkező. Velem levő barátomnak szóltam, hogy ve­gye meg. Megvette. Kinyitottuk. Az első lapjára sok áhítattal egy csó- kolódzó galambpárt rajzolt bizonyára valami szerelmes müvésznövendék és „Az én szerelmes Mariskámnak“ dedikálta. A többi lap üres volt. Ki tudja mi lett az ügyeskezü művész szel és a szerelmes Mariskával ? Az ócskaruhaárusok megrakodva közben kimentek a kiáliitóterembe, hogy holnap mi kerül eladásra, úgy látszik ha ment, hát csak nekik ment vagyont ez a vásár. Kló. Színház Kedden a színtársulat Bródy Sán­dor értékes színmüvét elevenítette fel zökkenésmentes, pompás előadásban. A szereplő színészek nagyszerű mó­don juttatták érvényre a szerző in­tencióját. Timár szerepében Kiss Árpád színigazgató, — akit először láttunk a színpadon, — valósággal remekelt, művészi munkát végzett. A másik főszerepben Málnaffi Otti nagy tudását és előadói képességét csillogtálta. Zilahy János, mint ren­desen, most is egyik erőssége volt az előadásnak. Burányi tehetséges színésznek bizonyult. A többiek is, kisebb szerepükben hozzájárultak a pompás előadáshoz. Szerdán negyedszer, félhelyárakkal a Csókos asszony operettet adta elő a társulat. Elég szép számmal voltak a színházban, a színészek jókedvvel játszottak. Torma Guszti közvetlen- s gtel és humorral játszotta szerepét. Kitünően érvényesültek Véghelyi Iza és Polgár Ferenc. Mindketten pom­pás alakítást nyújtottak, sok tapsot kaptak énekszámaikért és táncuk rt. Földvári elegáns megjelenésével, kel­lemes hang ával és játékával jól hatott. Jót Írhatunk Burányiró, Kor­dáról, Perényiröl és Z Egyed Mar­gitról. Csütörtök este Mikszáth—Harsányi gyönyörű vigjátékát zsúfolt ház nézte végig. Szép, meleg, bensősé­ges est volt a színházban. A társu­lat e darab előadásával a legtisztább irodalomnak szentelt néhány felemelő, ünnepi órát. Az előadás bő alkalmat adott a társulat képességének érvé­nyesítésére. Az előadás nagyszerű volt, mindegyik szereplő művész- munkát végzett, annak ellenére, hogy az előadás néhol nem volt oly gör­dülékeny, ahogy annak kellett volna lennie. Harsányi Zsolt Mikszáth Kálmán regényének felhasználásával irta a vígjátékot. Mikszáth Kálmán regényhősei vonultak fel a darabban és Harsányi szerencsés kézzel és pompásan építette fel a darabot. A darab középpontjában a Nosztv- fiú, huszárfőhadnagy ál), aki mulatós ember s egyszer tréfából ráírja egy váltóra ezredese nevét. Ezért ott keli hagynia a katonaságot. Szolgabiró lesz s famíliája váltig unszolja, há­zasodjon meg és vegye el a gazdag Tóth Marit, akit csak úgy lehet meg­hódítani, hogy nem szabad tudnia, hogy a pénz is érdekli a legényt. E körül forog a darab, mig végül Tóth Mari is belátja, hogy a Noszty-fiu nem a hozományáért szereti. A szereplőkről irva, elsősorban Torma Gusztiról kell Írnunk, ad finoman és könnyedén oldotta meg szép szerepét. Noszty-fiut Sötét Ba­lázs személyesítette meg tökéletesen és diszkrét játékával meleg sikert aratott. Méltó partnere volt Málnaffi ölti, aki Tóth Mari szerepét meleg átérzé=sel és hűen alakította. K. Rásó Ida humort, vidámságot hozod a színpadra, Perényi Kálmán, Zilahy János nehéz szerepüket nagyszerűen oldották meg. Jó figura volt Korda Sándor. Polgár Ferenc, Kiss Árpád, Galgóczy Ferenc kis szerepükben pompásan érvényesültek. Jót Írhatunk még Szép Iláról, Magyari Flóráról is. Ma, pénteken este szintén ez a darab megy. Szinházl-iroda közleményei. Szombat és vasárnap este a bpesti Magyar Szinház rendkívüli sikerek­ben gazdag és szenzációs műsor- darabja „Csuda Mihály szerencséje“ megy a színházban. Ami csak kel­lemes, szórakoztató és jókedvre deritő, az mind benne van ebben a nagyszerű darabban. Gyönyörű ze­néje, eredeti figurái, komikus hely zetei szenzációs szórakozás lesz a közönségnek. Az előadás kiemelő pontja lesz a Il-ik felvonásbeli orosz táncduett, melyet Polgár Ferenc női ruhába öltözve és Perényi Kálmán adnak elő. Főszereplők: Véghelyi Iza, K. Rásó Ida, Z. Egyed Margit, Torma Guszti, Korda Sándor, Pol­gár Ferenc, Földváry Sándor, Pe­rényi Kálmán. Szombat délután 4 órakor olcsó helyárakkal „Hófehérke és a hét törpe“ cimü mese játékot adják, melynek előadása a le nagyobb gyö­nyörűsége lesz a kicsinyeknek. Fő­szereplők: Málnaffy Otti, Torma Guszti, Sötét Balázs, Korda Sándor, Zilahy János. A hét törpét helybeli gyermekek játszák. Csütörtökön, e hó 11-én tartja a társulat népszerű titkára, Korda Sán­dor és neje K. Básó Ida jutalomjáté­kát a „Karenin Anna“ Tolstoj szín­müvében. Az előadás bérletszünetben megy tekintettel a jutalmazandókra. Ezen estére már előre is felhívjuk a színházlátogató közönség ügyeimét. A darabban a társulat majdnem minden tagja játszik. Köszönet-nyilvánítás Mindazoknak, kik szerencsétlen körülmények között elhunyt gyerme­künknek végtisztességén megjelentek s ezáltal is óhajtottak nagy fájdalmun­kon enyhíteni — hálás köszönetünket fejezzük ki. Radvánszki István és neje. női PB sz.; Kéri SZÍ' L PJ a kli K.| jc Mii egj sza T a 4 megi még ton külői Hivá me tár MEÍ íz: sze Cl 8' cse r< els VI kö: Tel Г E i Saját kés ft mind minő ólesó dóa tékbí kér., úri é tere soki, nek nek gedu Hot

Next

/
Oldalképek
Tartalom