Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1926 (26. évfolyam, 1-104. szám)

1926-01-09 / 3. szám

3. szám. XXVI. évfolyam. Szombat, 1926. január ТГ — ™ ”” Közgazdasági, társadalmi és politikai heti néplap. 9 Előfizetési ár egy évre: Bolyban . . 160.000 kor. | Vidékre . . 200.000 kor. Egy szám ára 1600 koron*. Alapította PRÄGER FERENeZ Hirdetmények dija: &gy cm. maga» »«rönk«« OarmoadbéJ 10000 korona — Petitből Ц0О0 kcro.*?< . Magán hirdetés szavak szerint.---------------------------------------------------------------­Г”------—----------------" ' ~4-'~ ..........111 -■ Szerkesztősége Molnár-utcza 2. »■r'i , -­--—- --—---— ■ -----­Megjelenik szerdán és szombaton Kiadóhivatal: Az uj városháza épMeiffi&T’;; ben a nehéz időiben érte. Engemet személyesen, a legfájobban érint Méltóságodnál a távozása, mert együttes munkálkodásunk mindenkor a legkellemesebb, testvéri volt, soha I nem savarta ast, a legkisebb félre - j értés sem, mivel teljesen megértettük ; 'imást és mindegyikünknek nem ■ volt más célja, mint as igasságseol- j gáltatás önzetlen szolgálata, annak szerény erőnkhöz képest élörevitele. Fogadja Méltóságod leghálásább köszönetemet. odaadó támogatásáért, amelylyél súlyos feladatomat nagyon megkönnyítette és engedje meg, hogy ez alkalommal igaz szeretettel kíván­hassam, hogy a Mindenható Méltó Ságodat, édes Hazánk javára és mind­annyiunknak kiváló örömére, még dókáig, igen sokáig éltessed Mi, akik szerető gonddal és tiszte­lettel követtük minden lépését, mély sajnálattal vesszük tudomásul nyug­díjba vonulását, mert leginkább ne­künk, halasiaknak a legnagyobb veszteség, nyugdijbavonulása. Elgázolta a vonat mindkét lábát A halasi kórházba hozták a szerencsétlen embert, ahol jobb lábát amputálták A Halas—jánoshalmai személy- vonat majdnem áldozatot követelt magának. A vonaton utazott Mis­kolci János 33 éves mélykúti lakos, aki Jánoshalma közelében lebukott a kocsi lépcsőjéről, a kerekek alá került és a vonat mindkét lábát össeroncsolta. A vonaton senki sem vette észre a szerencsétlenséget és a vicinális tovább robogott véres kerekeivel. A szerencsétlen ember vérző láb - csontjaival rettenetes fájdalmak köz­ben a töltésen maradt eszméletlenül. A hűvös éjszaka magához téritette később és irtózatos szenvedések közben hasoncsuszva vonszolta ma­gát le a töltésről egy közeli tanya felé. Segélykiálltásaira elősiettek a ta­nyabeliek, jószivvel gondozás alá vették, majd orvost hoztak ki hozzá Jánoshalmáról. Dr. Kazinczy Gergely községi orvos részesítette első se­gélyben a szerencsétlen Miskolcit, akinek jobb lábafejét a vonat telje­sen összeroncsolta, э bal lábán pedig súlyos zuzódásokat ejtett. A súlyosan sebesült embert az éjféli vonattal Halasra szállították a városi kórházba, ahol jobb lábát amputálták. A kórházból szerzett értesülés szerint Miskolczi túl van a veszélyen. Miskolci előadása szerint, össze szólalkozott az utasokkal és azok i lökték le mikor másik kocsiba akart • átmenni. Másrészről azonban azt ál litják, hogy részeg fejjel esett volna le a vonatról. Erélyes nyomozás in­dult meg, hogy a súlyos balesetért, kit terhel a felelősség. MegáSlepitotta a budapesti rendőrség, hot késleltették-a hamis frankoka! UJabb BaSasrtésíaSásssk Di. Zilah Bend kúriai bird, járásbíróságunk elnöke nyugalomba ment Dr. Zilah Benőt, a halasi kir. járás­bíróság elnökét, a kormányzó ur november 26-án kelt legfelsőbb el­határozásával kúriai bíróvá nevezte ki. Az igazságügyminiszter pedig saját kérelmére nyugdíjazta és állá­sától január l-től felmentette. Távozá­sával érzékeny, súlyos veszteség éri a magyar igazságszolgáltatást, mert kevesebb lett egy kiváló aktiv bíró­val, egy értékes egyéniséggel. Dr. Zilah Benő négy évtizeden keresztül mondott a birói székben Ítéletet. Határozottság, elsőrendű jogászi tu­dás, a tényállásnak egy pillanat alatt való felismerése és mélységes jó­akarat fütötték azokat a döntéseket, amelyekre Dr. Zilah Benő neve volt ráírva. A jó, kiváló biró példaképe volt. Alatta valóságos fogalommá vált a halasi járásbíróság és azonos lett a renddel, a pontosággal és kiválóság­gal. Az igazságügynek, a bíráskodás­nak egy hatalmas, szinte kidönthe- tetlen oszlopának tartotta mindenki dr. Zilah Benőt. Már régóta nyugdíjba mehetett voinft. Evek óta meg volt már a teljes nyugdíjra képesítő szolgálata. Es ő akart is nyugdíjba menni. Felettesei nem engedték. Kérték, maradjon még helyén. Hivat­koztak arra, hogy szükség van reá, a magyar igazságszolgáltatás nehe-. zen tudná nélkülözni dr. Zilah Benőt. Legutóbb is, a múlt év elején a budapesti kir. ítélőtábla Elnökének megbízásából a kalocsai törvényszék elnöke 1924. El. 11. E. 10 sz. hiva­talos átírásában erről ezt irta dr. Zilah Benőnek я & budapesti Tábla elnökének kérését -- amig azt ön agy méltósága személyesen nem teheti meg — köz­löm Méltóságoddal, hogy habár élet­korára, Szolgálati idejére és magán- viszonyaira tekintettel a tényleges szolgálat folytatásával egyenesen ál­dozatot hoz: maradjon továbbra is élén annak a bíróságnak, mely az 6 péidaadó vezetése alatt mindig egyik ékessége volt a felügyeletemre bízott járásbíróságoknak.“ Mint ismeretes, a Tábla elnöke személyesen is meglátogatta dr. Zilah Benőt, aki a Tábla elnökének kérésére megmásította szándékát. A múlt év végén határozta el, hogy most már nem enged a ma­rasztaló, kérő szónak. Négy évtizedes nagy, súlyos munka után vágyott a pihenés után. Es igy 1926. január 1-én elvesztett a magyar igazság­szolgáltatás tényleges bírái közül egy kiváló, nagy képzettségű vezető-birót. A nyugdíjaztatásra vonatkozólag a kalocsai kir. törvényszék elnöke a következő leiratot intézte dr, Zilah Benöhőz : „Az igazságügyminiszter december 27-én kelt rendeletével Méltóságodat saját kérelmére nyugdíjba helyezte. Méltóságod példaképe volt az igaz, jó és fáradhatatlan szorgalmú bíró­nak és épen ezért nagy, igazán nagy veszteség az, ami Méltóságodnak sa­ját kérelmére történt nyugdíjazásával, a magyar igazságszolgáltatást, ezek­A frankhamisítás ügyében újabb szenzációs fordulat történt. A buda­pesti rendőrség kihallgatott egy ma gas állású urat, aki elmondta, hogy tudomása van arról, hogy hol ké­szültek a klisék és hogy hol nyomták a hamis francia frankosokat. E vallomás után előállították a rendőrségre Gerő Lászlót, u Térké­pészeti Intézet tanácsosát, aki nyom­ban beismerő vallomást tett. Beis­merte, hogy a hamis ezerfrankos rajzát klissirozás céljából 6 másolta és tervezte, illetőleg ő rajzolta meg a többszínű nyomás számára a kü­lönböző mintájú klisék rajzát, ame­lyek segítségével a hamis bankjegy elkészülhetett. Gerő tanácsos ezen­kívül megnevezte bűntársait is. A rendőrség a további nyomozás során megállapította: valóban a Retek-utcai térképészeti intézetben készítették a hamis ezerfrankosokat, vagy legalább is ott történtek a technikai előállítás előkészületei. A hamisított francia ezerfrankosok bűnügye szélesre dagadt és az eljá­rás valóban személyekre való te­kintet nélkül halad előre a maga utján. Hétfőn Windischgraetz her­ceg, kedden éjjel pedig Nádossy Imre országos főkapitány került a fogságba. Nádossy országos főkapitány ki­hallgatása során elmondta, tudott arról a társadalmi szervezkedésről, amely a hamis frankokkal akart bosszút állni Trianonért Francia- országon. Ö helyeselte az akciót, miután úgy látta, hogy az ezresek csakugyan kitünően sikerültek és hamis voltuk nem ismerhetők fel. Ezért a hamis bankók forgalomba- hozatala ellen nem is emelt kifogást, azonban határozottan állítja, hogy ebből neki, vagy másnak semmiféle anyagi haszna nem lett volna, az ezzel ellenkező állítás, rágalom. A rendőrség a frankhamisítással kapcsolatban őrizetbe vette Szörtsey kormányfőtanácsost, a Magyar Nem­zeti Szövetség ügyvezető-igazgatóját, valamint Gerő László tanácsost, Polnay Pétert, az Atlantika igazga­tójának és Andor Endre ny. állam­titkár fiát és Halász Sándort, Windischgraetz harceg gazdaságának ig zgatóját. A hatóságokra fokozott munkát ró a szövevényes és széles körre kiágazott bűnszövetkezet minden részletének a felderítése. A rendőrség, a detektívek serege hetek óta, éjjel nappal dolgozik és a királyi ügyész­ség is a szó valódi értelmében vett éjjel-nappali működést fejt ki. Csütörtök délután 4 detektív érke­zett egy kisebb ládávaj a főkapitány­ságra. A rendőrség az egész nap tartó kihallgatások során tudomást szerzett az egyik sajtógép rejtekhe­lyéről és azonnal intézkedett a ha­mis pénzt nyomó gép lefoglalása iránt. A detektívek a délutáni órák­ban utrakeliek és csakhamar meg­érkeztek a főkapitányságra a ládá­val, amely a gondosan becsomagolt kézisajtógópet rejti magába. Gerő tanács későbbi vellomásábaii részletesen elmondta a hamisítványok történetét. A térképészeti intézetben kiválasztotta a legmegbízhatóbb em­bereket. Sok bajuk volt a klisék elkészítésével. Mikor ezek készen voltak, Raba Dezső Németországba utazott papírokért. A papiros meg­érkezése után a kiválasztott öt em­berrel megkezdték a bankjegyek készítését. Mikor a huszonötezer darab hamisítvány készen volt, ki­selejtezték a hibás darabokat, majd Gerő a herceg utasítására megbízási adott, hogy a gépeket törjék össze és adják el. A budapesti főkapitányságon dr. Szörtsey József kormányfőtanácsos az Albrecht királyi herceg védnöksége alatt álló Társadalmi Egyesületek Szövetsége alelnökékek kihallgatásá­val kacsoíatban újabb nagy munka vár a rendőrségre. A jelek szerint a közeli órákban újabb meglepő letar­tóztatásokra kerül a sor, miután a kihallgatással kapcsolatban a nagy­arányú frankhamisitási bünügy újabb szereplőinek a neve is felszínre került. И——«МММ—В Borsodmegyei községek I árvizveszedelembei! Borsod vármegye alispánja csü­törtökön sürgős felterjesztést inté­zett a belügyminiszterhez az alsó- borsódi árvízről, a Tisza pusztításai­ról és sürgős segítséget kért a káro­sultak részéte. Szomorú a helyzet Tiszavalk, Tiszabábolna és Tiszadorogma köz­ségekben; "amelyek el vannak zárva á külvilágtól. Ezeket a falvakat csáfc tutajokon lehet megközelíteni. Ha­sonló a helyzet Bodrogsára község­ben is, amelyet egészen elöntött a, viz úgy, hogy a házaknak csak a teteje áll ki az árból. A hatóság a község lakóit tutajokon elszállította,, csütörtökön azonban a lakosságnak egy része valósággal viaszaiopta ma­gát a vízzel elöntött községbe. В— Hirek a megszállóit Bácskából Magyar ver folyik az albán határon. Szerbia déli határon, a puskalövésektől mindig hangos albán és bolgár hatá­rokon magyar fiukat állít a veszélyes helyekre a szerb hadveze­tőség. Zentárói Írják most lapunknak ezt & megrendítő katonstragédiát; Balog Antal zentai születésű magyar fiú az albán határon teljesített szolgá­latot. Az egyik este őrszolgálatra rendelték ki egy erdőszéli megfigyelő­állomáshoz. Alig foglalta el őrhelyét, hirtelen puskalövés hallatszott a hegy tövéből és Balog Antal zentai magyar legény hangos jajkiáltással esett össze. A golyó, amely egy albán kátona fegyveréből eredt, Balog fejébe fúró­dott és a bátor magyar fin pár percnyi szenvedés után meghalt. Az alföldi magyar fia, akit szerb vérebei állí­tottak kegyetlen sorsa elé, messze idegenben, nagy fekete hegyek hideg tövében alussza örök álmát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom