Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1926 (26. évfolyam, 1-104. szám)
1926-02-13 / 13. szám
ik SS' gyünyok aknái nedve írjén >t 1 iry tkata 4 XXVI. évfolyam 13. szám. Szombat, 1926. február 13 Kiskun-Halas Helyi Ertesitöj Közgazdasági, társadalmi és politikai heti néplap» Előfizetési ár egy évre: Helyben . . 160.000 kor. 1 Vidékre • • 200.000 kor. Egy szám ára 1500 korona. Alapította PRAGER FERENCI Hirdetmények dija: Egy cm. magas soronként Garmondból 10000 korona — Petitből 11000 korong] Magán hirdetés szavak szerint. Szerkesztőség: Molnár-utcza 2. Megjelenik szerdán év szombaton Kiadóhivatal: Az uj városháza épfiletiít^f Pestvármegye kezdeményezése az országos mentöháBózat kiépítéséért Megalakítják a vármegyék és városok mentőegyesUletét Budapest székesfőváros területén és közvetlen környékén a budapesti önkéntes mentőegyesület hősiesen teljesiti feladatát és úgyszólván néhány perc alatt begyakorlott, önfeláldozó személyzetével a szenvedő mellé áll, addig a vidék, egész bátrán mondhatjuk, az egész ország nélkülözi ezt az áldásos intézményt. Mindnyájan jól tudjuk, hogy sok élet megy veszendőbe, mert kellő időben megfelelő gyors és szakszerű szállítóeszköz nem ál! rendelkezésre a hirtelen segélyre szorultaknak. Falvaink, tanyáink lakossága a nagy távolságok miatt orvost nem bír hívni, nem is beszélve arról, hogy rossz utainkon döcögő szekereken gyakran a biztos pusztulásnak van a segélyre szoruló kitéve, amig a legközelebbi segélyhelyre, kórházba ér. Sokszor a beteg elszállítása egyenesen lehetetlen és sürgős esetekben még a tehetősebbeknek sem áll módjukban, hogy hirtelen orvosi segélyt vegyenek igénybe. Norvégia volt az összes európai államok közül az első, mely tudatára ébredt annak, hogy a mentőhálózat országos kiépítése elsőrendű állami érdek és főleg a legelemibb emberbaráti kötelesség. Pestvármegye alispánjával az élén egy országos akció indult, mely mozgalom valamennyi törvényható ságát a csonka országnak egy országos mentőegyesületbe akarja tömöríteni, vagyis meg akarja alkotni a vármegyék és városok országos mentőegyesületét. Ennek az egyesületnek célja lesz, hogy rövidesen az ország lakosságát az egyesületbe tömörítse és az egyesületet az egész ország területére kiterjessze. Az egyesület el fogja látni az ország egyes törvényhatóságait és azoknak fontosabb gócpontjait fokozatosan géperejű mentőkocsikkal és kiképzett mentőszemélyzettel, »miáltal lehetővé teszi, hogy a balesetsujtottak, avagy a hirtelen orvosi segélyre szorulók, a legrövidebb időn belül orvosi segélyben, kórházi ápolásban részesüljenek. Ötvenhét pontból álló tárgysorozattal tart közgyűlést a képviselőtestület A hétfői közgyűlés A frankügy is az ország közvéleménye A frankügy nagy politikai hajrája az utóbbi napokban mintha kissé alább hagyott volna. Azok, akik két kézzel verték a kormánybuktatás dobját в azok is, akik finom beszélgetések közben hintették a mérget és fúrták a kormány hajóját, határozottan elesöndesed- tek. Érdekes volt megfigyelni a frankügy nyomán a politikai életen végigfutó változásokat. Mikor ez a bünügy kipattant, valahogy a viharelőtti szélcsend feküdte meg a pártokat. Pár napi habozás után megkezdődött aztán az ügynek u. n. politikai kiaknázása. Az ország érdeke mind sajnálatosabban háttérbe szorult, felléptek a nyílt és titkos intrikusok s már nem a nemzet becsületének megvédéséről volt szó, hanem a kormány megbuktatásáról. Miért is ne ? Elvégre némely könnyű lelkiismeretű ember előtt a nemzet becsülete csak hasznos frázis, amit adott alkalmakkor ügyesen lehet gyü- mölcsöztetni de egy miniszteri szék mindenesetre csábítóbb valami. Hát még arról álmodozni, hogy miként lehetne beülni gróf Bethlen István helyére ? Hogy aztán meg van-e ehhez a felelősségteljes nehéz pozícióhoz a tehetség, meg van e a széles látókör, amelyre Magyarországnak ezer éves története során talán sohasem volt nagyobb szükség, mint éppen ma, arra már senkisem gondolt. A frankűgyben a józan magyar közvéleményt nem lehet tévútra vezetni. A magyar közvélemény látja, hogy hol az igazság és tudatában van annak, hogy miért akarja az ellenzék mindenáron Bethlen távozását. E kérdésben az a legmegnyugtatóbb, hogy ezt a harcot gróf Bethlen a késhegyig tudja állani. Ezt annál inkább megteheti, mert afrankügy vógigküzdésében nemcsak az alkotmányos faktorok rendületlen bizalmát birja, hanem mellette van az ország félre nem vezetett s csak az ország érdekét néző tagjainak közvéleménye is s mert ennek az ügynek a kibogozásában s az igazság teljes megállapításában Bethlen István grófot egyedül a nemzet egyetemes érdeke vezeti. Halas város képviselőtestülete február 15-én, hétfőn d. e. 9 órakor és folytatólag d u. 2 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozata 57 különböző ügyet foglal magában. Abból a fontosabbakat alább adjuk: A1 ereskedelemügyiminiszter leirata Baja—Csongrád erdőhegyi állami müutnak kiskőburkolattal leendő átépítése tárgyában. A pénzügyminiszter leirata egy pénzügyi palota építéséhez szükséges telek átengedése tárgyában. A belügyminiszter rendeleté a kereskedelmi és cementárugyár részére átengedendő telek ügyében. A népjólétiminÍ3zter leirata az árvízkárosultak felsegélyezése tárgyában. A polgármester 1925. évi repre- sentációs költség megállapítása tárgyában kelt belügyminiszteri rendelet. A városokat megillető s ezidősz8- rint lekötött keresetiadó bevételek feloldása. A város fehértói gazdaságának bérlete ügyében kikötött óvadék biztosítása tárgyában kelt vármegyei véghatározat. A város köz- és egyéb pénztárainak 1923. évi zárszámadásai felülvizsgálata tárgyában kelt vármegyei véghatározat. Pest-Pilis-Solt- Kiskun-vármegye közönsége közgyűlésének határozata Gulyás Ferenc és társainak a róm. kath. főgimnázium telekre vonatkozó városi közgyűlési határozat elleni felebbezése tárgyában. Varmegyei alispán határozata a Halas—Jánoshalmái ut kiépítése tárgyában. Vármegyei alispán határozata a pirtói forgalmi kitérőhöz vezető ut kiépítése tárgyában. Alispán rendelete a városi tűzoltóság létszámemelése s a tűzoltóság felszerelésének kiegészítése tárgyában. Városi tanács javaslata a feloszlatott kir. tanfelügyelőség helyiségeinek városi hivatalos helyiségekké s a hivatalok áthelyezése folytán megürülő régi járásbiróság helyiségeknek üzletekké alakítása tárgyában. A ref. és róm. kath. egyházak kérelme, melyben a vásároknak vasárnapról hétköznapokra való áthelyezését kérik. Pest-vármegye közönségének határozata a rendezett tanácsú városok tisztújító székén és igazoló választmányi üléseiken az alispánnak, mint elnöknek helyettesítése tárgyában. A város tulajdonát képező helyiségeknek a kiskunhalasi kir. Járásbiróság részére történt bérbeadásának felsőbb jóváhagyása. Moszpárt László főorvos és társai ellen a városi szegénybetegek gyógykezelése körül felmerült panaszok tárgyában alispán véghatározata. A városi alkalmazottak részére az 1400—1925. M. E. rendelet alapján kifizetett segélyek jóváhagyása tárgyában kelt vármegyei véghatározat. Az 1924. évi közmunka költségvetés jóváhagyása tárgyában kelt vármegyei véghatározat. A városi alkalmazottak 1925. évi javadalmának megáliapitása tárgyában kelt vármegyei véghatároz'at. A fehértói gazdaság bérbeadása következtében történt leszerelés és az ebből származó jövedelem végleges elszámolása. A vágóhíd terveinek és a kiküldött bizottságnak a vágóhíd elhelyezésre vonatkozó javaslatának bemutatása. Kerületi Munkásbiztositó Pénztár kérelme egy esetleg emeletes épület céljaira szükséges terület átengedése tárgyában. Kutsera Vmce ős Szöllősy Elemér kérelme a Pósta ucca egyrőszónefe kikövezése tárgyában. A városi alkalmazottak vasúti arcképes igazolványainak kiállítási árának kiutalása. Kiskunhalasi Gazdakör átirata lóversenytér kijelölése tárgyában. Kislakások alatti üzlethelyiségek bérbeadása. Az állami bérmónek 1926. évi bérszerzödésének megkötése. Vacuum Company Rt. kérvénye egy a Kossuth- és Árpád uccák torkolatánál felállítandó benzintöltőkul felállítása tárgyában. Magyar Amerikai Petróleum Rt. kérvénye a Mélykúti ut és Felsőnádor u. torkolatánál felállítandó benzintöltőkul felállítása tárgyában. Figura Lajos, Kémeri Gyula, Dit- rich Fülöp, Stróh Vilmos, Rédei János, Rázsonyi Papp Gedeon és Kardos Antal kérelmei egyéni szeszfőzde felállítása iránt. Feltörték a felsővárosi Hangyát Kedd éjjel ismeretlen egyének feltörték a Hangya Szövetkezet felsővárosi fiókját. Szerdán reggel 8 órakor a rendőrségen megjelent Tumó Jenő és a Hangya megbízásából bejelentette, hogy a Hangya Fogyasztási Szövetkezet Vörösmarthy-utca 47 sz. fióküzletébe az éj folyamán ismeretlen egyének betörtek és az eddigi megállapítások szerint a pénztárfiókból 877.500 koronát elloptak. A betörők a Hangyából árut nem vittek el. A rendőrség a bejelentés után rögtön megindította a nyomozást. Megállapitást nyert, hogy a betörést úgy követték el, hogy az ismeretlen tolvaj a Hangya üzlet külső üzletajtó lakatját letörte, a belső ajtót pedig álkulcscsal nyitotta fel és így jutott be az üzletbe. Az üzletből csak pénzt vitt el és távozása után a tolvaj az üzletajtókat bezárta, mig a lakatot magával vitte. A betöréssel kapcsolatban szerdán éjjel a rendőrség nagyobb razziát tartott. Felkereste mindazokat a helyeket, ahol gyanús egyének szoktak tartózkodni. A tegnapi napon pedig két helyen is házkutatást tartott. A rendőrség a nyomozást tovább folytatja. * * * Lapzártakor közük velünk, hogy a Hangyából 977 ezer koronát vittek el. — A száz és ötszáz koronásokat nem tartották érdemesnek arra, hogy elvigyék, ott hagyták. A csütörtökön megejtett leltározásnál kitűnt, hogy áruból 4 millió korona értékűt is elvittek. A Hangyának semmi kára nem lesz, mert a kár biztosítás utján megtérül; ugyanis a Hangya minden vagyonát nemcsak tűz, de betörés ellen is biztositotta.
