Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1926 (26. évfolyam, 1-104. szám)
1926-02-06 / 11. szám
2 Kiskunhalas Helyi Értesítője február 6 Védekezzünk! Beszámoltunk egyik korábbi számunkban arról veszedelemről, amely ä vérbaj megdöbbentő terjedésében nyilvánul meg. Leszegeztük: Halas fiatalsága erős mértékben fertőződik. Szükségesnek tartottuk a kérdés felszínre vetését, mert csak az ismeret, a tudás birtokában védekezhetnek az egyének e nemzetsorvasztó betegség ellen. Közleményünk széles körökben keltett feltűnést. Adatainkat legutóbbi tudományos értekezletén a fővárosi Teleia egyesület is felemlítette és arra kérte lapunkat, hogy folytassuk az agitációt a vérbej ellen; ne engedjük, hogy a kérdés a feledésbe merüljön. A fontos missiót teljesítő egyesület különösen a munkásság sorában tartja.szükségesnek a védekezést. A kérést szívesen teljesítjük, mert mi is szükségesnek látjuk, hogy a védekezés minden vonalon meginduljon. Ami a munkásság közötti felvilágosítást illeti, arra vonatkozólag úgy tudjuk, hogy az Országos Munsás- biztositó Pénztár felvilágosító füzeteket vétetett kiosztásra a halasi munkásbiztositőval, olyan célból, hogy azáltal a betegség terjedése elé gátakat építsenek. Védekezzünk a betegség ellen, önmagunk és családunk érdekében! Ha Szabadkán bunyevácok nem lettek volna Amint megírtuk, a múlt héten Szabadkán járt Radics István, aki a kultuszminiszteri tárcáért a hor vát népet szállította a Pasics kormánynak. A levitézlett népvezér tiszteletére rendezett banketten Vukovics József, a bunyevác sokac párt alel nöke kellemetlen igazságokat vágott oda a kormánytámasz fejéhez: — „ Figyelmeztetem a jelenlevőket — mondotta Vukovics — hogy kellően értékeljék a bunyevácokat, mert ha Szabadkán nem lettek volna bunyevácok, úgy a határ lehet, hogy Uj vidéken lelt volna és nem Szabadka felett. Szabadkán nyolcvanezer bu- tiyevác él s ki vannak dobva minden hivatalból és a kiszélesített vá rosi tanácsból“. Ötvenmliliárdos kártalanítást követel Magyarország Szabadkától. A trianoni békeszerződés szerint, ha az országhatár valamelyik város terű letét kettészeli, akkor az elszakított rész igényt formá.hat a közintézmé nyékből őt megillető részre. Ezen az alapon Magyarország ötvenmilliárd kárpótlást követel Szabadka várostól, amely azonban az államra sze retné áthárítani ezt a követelést. Rövid hirek. A zombori vonalon fekvő Dályán egy tehervonat bele szaladt a zombori személyvonatba. A szerencsétlenségnek egy halottja és több súlyos sebesültje van. — Tavankuton mozgalom indult meg a több száz hold területet elárasztó talajvíz lecsapolására. — Az óbecsei gazdakör elhatározta könyvtára ki bővítését és továbbképző iskola felállítását. — Rajcsics Sándor, a Hor- vát Országos Bank szabadkai fiókjának volt aligazgatója, Szabadka város helyettes polgármestere 42 éves korában érelmeszedésben elhunyt. — A szabadkai állomáson két személy- vonat hibás váltóáliitás következté ben egymásnak szaladt. Két mozdony és három kocsi összetört és sok utas súlyosan megsérült. — Baskovics Stefán újvidéki postás többszázezer dinár értékbe megdézs •málta a levelek tartalmát. A Takarékpénztár összevonja részvényeit A Takarékpénztár közgyűlése A halasi Takarékpénztár R. T. február 2-án, d. e. 11 órakor tartotta 53 ik évi rendes közgyűlését. A közgyűlést szép számú részvényes jelenlétében Molnár Hugó elnök nyitotta meg. A napirend első pontját a pengőben átszámított, illetve felértékelt mérleg előterjesztése képezte. Dr. Szabó Lajos ügyvezető-igazgató részletesen és nagy alapossággal ismertette a közgyűlés előtt azokat a szempontokat, amelyek az igazgatóságot a mérleg jelenlegi formájában való elkészítésére ösztönözték. Szólt arról is, hogy az Intézet érdekeit szem előtt tartva alkották meg a felértékelt mérleget. Ezek szerint a Takarék alaptőkéje 60 ezer pengő, papirban 750 millió K, tartaléktőkéje 20 ezer pengő, azaz 250 millió korona. A felértékeléssel kapcsolatban tekintettel az erre vonatkozó rendelet imparetiv rendelkezésére a jelenleg forgalomban lévő részvények közül 15 darab vonatik össze 1 drb 10 pengő névértékű részvényé, mely összevonás által az Intézetnek 6000 drb. egyenként 10 pengő névértékű részvénye lesz. Dr. Szabó Lajos előterjesztése utáa a közgyűlés egyhangúlag magá évá tette az igazgatóság erre vonatkozó jelentését. Az alapszabályok számos pontjá* nak modósitásához — dr. Delietek Lajos előadása után — hozzájárultak. Az 1925 évi zárszámadások és a vonatkozó igazgatósági és felügyelő- í bizottsági jelentéseket is egyhangúlag i tudomásul vették. j A tárgysorozat következő pontját ! az elnök és helyettes elnök válasz• tása képezte. A közgyűlés egyhangú ’ és nagy lelkesedéssel elnökké ismét S Molnár Hugót és h. elnökké Szekér ; Pált választotta meg. i Molnár Hugó beszédében hálásan : köszönte meg a közgyűlés bizalmát ' Mást nem mondhat mint azt, hogy j továbbra is teljes tudását és energiá- , ját fogja sorompóba állítani az In- [ tézet érdekében. < Molnár Hugó elnök után Szekér Pál köszönte meg a bizalmat. Utalt arra, mint elnöktársa: hogy továbbra is fokozott munkával áll a Takarék rendelkezésére. A közgyűlés ezután az igazgatóság 7 tagját és a felügyelőbizottság 6 tagját választotta meg újból. Az igazgatósági tagoknál azonban változás történt, oda két uj tag került: Szekér József és Suba Imre. A gyűlés 12 óra utáa az elnök éltetésével ért véget. Bevonják a forgalomból a nagyalakú 25, 10, 5, I ezer ёз az 500 koronásokat A Magyar Nemzeti Baok a forgalomban levő, 1920. január 1. kelettel ellátott nagyalakú 10 000 koronás, nagyalakú 5000 koronás, nagyalakú 1000 koronás, nagyalakú 500 koronás, továbbá az 1922, augusztus 15 iki keletű Bagyaiaku 25 000 koronás cim lelü államjegyeket a forgalomból bevonja, A bevonás végső határidejét a kormány hozzájárulásával 1926. julius 1 31-ében állapította meg, minek kő- | vetkeztébeu a bevonandó jegyek 1926. julius 31-Mg fizetésképen vagy kicserélés végett a Magyar Nemzeti Bank fóintézetéhez vagy fi ^intézeteihez benyújtandók. híz időpont után az említett jegye- ivet a Magyar Nemzeti Bank intézetei csak kicserélés végeit fogadják el. 1926 julius 8 bével a Magyar Nemzeti Bank beváltási kötelezettsége a fentemlitett államjegyekre vonatkozólag a bank alapszabályainak 94 cikke szerint megszűnik. Hogy Halason mikor és hol lehet 1 a feuti pénzjegyeket beváltani, azt I késébb közölni fogjuk. Vadállatlas kegyetlenséggel megfojtotta csecsemőjét egy tizenhét éves leény A környékbeli csendőrőrs egy bizalmas bejelentés alapján nemrégen arról értesült, hogy a kecskeméti tanyákon Basa Margit 71 szám alatti lakos, 17 éves leány az elmúlt napokban megfojtotta újszülött csecsemőjét. A hir vétele után nyomban hozzálátott az őrs a nyomozáshoz s pár óra múlva már jegyzőkönyvbe mondta az elvetemült leány a rettenetes bűncselekményt, amelyről az alábi tudósításban számolunk be: A szomszédok előtt már régóta nyílt titok volt, hogy Basa Margit, a könnyüvérü, szemrevaló 17 éves parasztlány kikapós életmódot folytat s hogy többek között szerelmi viszonya van mostoha apjával is. Ismerősei, barátnői számtalanszor korholták ezért és figyelmeztették, hogy előbb utóbb rossz vége lesz a dolognak. Basa Margit azonban nem akart rálépni a javulás útjára. A züllött életmód rövidesen megtermetté elmaradhatatlan gyümölcsét: a 17 éves Margit áldott állapotba esett. Basa Margit csak ekkor ébredt tudatára bűnének és a szégyen érzete rettenetes tervet érlelt meg benne. Nem is habozott sokáig, hanem még a szülés napján délután végrehajtotta a borzalmas tervet. Felvitte a félnapos csecsemőt a padlásra, rátérdelt a mellére és fojtog tni kezdte, úgyhogy a kis csöppségből pár pillanat alatt elszállt a lélek. A kicsiny holttestet aztán eldugta a padláson a kukoricafüzérek közé s utána, mint aki legjobban végezte dolgát nyu- I godtan ágybafeküdt. I Egy-két nap múlt el közben s a környékbeliek, a szomszédok hamarosan suttogni kezdtek. A hir szárnya gyors és igy nem csodálható túlságosan, hogy rövidesen már csend- ; őrök kopogtattak a betegágyas szoba i ajtaján. A gyermekgyilkos leány na- I gyón megijedt és felszólítás bevárása j nélkül bevallotta a bestiális kegyet- I lenséggel elkövetett bűncselekményt, i Szépen, sorjában elejétől végig el- ! mondott mindent, megjelölte a he- I lyet is, ahova a csecsemő holttestét ; elrejtette. A csendőrök meg is talál- ; ták az oszlásnak indult piciny holt- I testet, i BOKOR FERENC í újonnan átalakítóit i étterme ) és j sörcsarnoka Budapest, Baross-tér 13. (A. Seleti pályaudvarral szemben) Vidékiek találkozó helye Pártvezérek nélkül Rásonyi Papp Gedeon halasi földbirtokost választották meg a Magyarországi Munkáspárt elnökévé Drózdi Győző és Dénes István nemzetgyűlési képviselő néhány héttel ezelőtt kisgazda kongresszust hivott össze, amelyen ki akarták mondatni a nemzeti irányú és célú Magyarországi Munkáspárt feloszlatását. Az volt a szándékuk, hogy uj pártot alakítsanak. A nagygyűlést Budapesten tartották meg a Sas-körben február 2 án. A meghívottak mintegy kétszázan valamennyien eljöttek és nyugodtan meghallgatták a szónokokat. Amikor azonban Dénes István beszédében rátért a munkáspárt feloszlatására és uj párt alakítására, az egybegyült gazdák nagy lármával tiltakoztak ez ellen. Nyomban szólásra jelentkezett Rásonyi Papp Gedeon Hala3-pirtói földbirtokos, akinek felszólalását azonban Dénes István nem akarta megengedni. Ebből aztán nagy botrány keletkezett, az egybegyűltek leirhatatlan lármában törtek ki. A megjelentek azt követelték, hogy engedjék meg, hogy e kérdéshez Rásonyi Papp Gedeon is hozzászóljon, aki pártnak 6 éven át elnöke és megalapítója volt. Dénes a felszólalást nem engedte meg és kimondta az uj párt megalakulását. Az azután kővetkező viharban Drózdi Győző vette át az elnöklést, aki azután megengedte, hogy Rásonyi Papp Gedeon felszólaljon. Rásonyi Papp Gedeon beszédére a megjelentek kimondták, hogy nem nyugszanak bele a párt feoszlatásába és a pártot továbbra is fentartják, majd a jelenlevők legnagyobb része kivonult a helyiségből. A tagok ezután rögtön tisztújító közgyűlést tartottak és elnökké Rásonyi Papp Gedeont, ügyvezető elnökké Lasbay Mihályt, titkárrá Kálmán Imrét választották meg. Próbaházasság Házassági reform Oroszországban Oroszországban, ahol most a szovjet urai garázdálkodnak, — a külföldi lapok értesülései szerint elhatározták, hogy módosítják az eddigi házassági rendszert. Legelsősorban is be akarják hozni az úgynevezett próbaházasságot A házastársak három évig próbaházasságban élnek és csak ennek az időnek az eltelte után lajstromozzák be a házasságot véglegesen. Ezenkívül a különböző nőprétegeket felszólították, hogy nyilatkozzanak, milyen formában kívánják a házasság intézményét megállapítani. Az egyik ukrán bányamű női munkássága most ebből az alkalomból gyűlést hivott egybe és ezen a gyűlésen igen furcsa határozatokat hoztak. Mindenekelőtt is a munkás- nók a többférjüség álláspontjára helyezkedtek. A vélemények ugyan megoszlottak, mert a férjesnők azt követelték, hogy a férfi csak kizárólag egy asszonyé legyen, de a haja- donok többségben lévén, leszavazták a férjes nőket és azt határozták, hogy minden nőnek hivatalosan három férje legyen és a férjeknek kötelességük hűnek maradni az asszonyukhoz. Nyomtatványokat ízléses kivitelben, olcsó áron késsit lapunk nyomdája Szerd februi nay dk A b Api pai Szóza hez Szerd 5 osütői ad & PO sa fa ak k( be a f A tái febru tánc a 1 mely) tiszte MEN Beiéi lyenk Uj ti dik már 1
