Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1926 (26. évfolyam, 1-104. szám)
1926-11-20 / 93. szám
Kiskunhalas Helyi Ertesitője 7 november 20 örömmel és egyhangú lelkesedéssel ajánlja fel a képviselőházi választások alkalmából a kiskunhalasi kerület képviselőjelöltségét Méltóságodnak s midőn a város és hazánk érdekében kifejtett buzgó munkásságáért köszönetét mond, kéri Méltóságodat, hogy a jelöltséget elvállalni szíveskedjék s munkáját Isten áldásával továbbra is Hazánk és városunk felvirágoztatására zavartalanul végezhesse. Hazafias üdvözlettel a Kisgazda Földműves és Polgári párt értekezlete nevében Dr. Babó Imre pártelnök. £м-шаИ№И1Р».-'. -игмшяю—»3 Halas fejlődését jelenti dr. báró Prénay képviselősége A nemzetgyűlés felosslatAsával nagy feladat hárult a város közönségére. Alt a felelősségteljes “Halas jövőjére messze kiható kérdést kell eldöntetne, hogy az országgyűlés házában ki emeljen szót a város érdekeiért, ki védje, ki támogaeea a fejlődést előmozdító, ast előrevivő óhajait, kéréseit. Jelentős, fontos kérdés ez, mert nagyon jól tudjuk, mit jeleut az, ha olyan államférfiu nyeri el a város mandátumát, ki suiyt, tekintélyt jelent az országban, mert igy lesz hatalma, lesz lehetősége, hogy kivigye, elérje azokat a vívmányokat, amelyeket a város a jövőben megakar valósítani. Városunk e tekintetben nagyon szerencsés helyzetben van. Сзак régi képviselője: dr. báró Prónay György miniszterelnökségi államtitkár zászlója alá kell sorakoznia és ezáltal előre- viheti'a város boldogulását, fejlődését is. Prónay György báró kivételes tudása és tekintélye révén az ország legelső államférfiai közé emelkedett és igy Halamat örülnie kell, hogy érdekei ilyen kezekbe kerülnek. Érvényesüli kell annak az elvnek, hogy mindent az országért, mindent Halasért. Nekünk Halaséit kell dolgoznunk, tevékenykednünk. Az ősz- szeség érdeke kell, hogy szemünk előtt legyen és ez azt követeli, kívánja meg tőlünk, bogy teljes erőnkkel támogassuk : báró Prónay Györgyöt, Halasról van szó és most a választóknak Halasra kell gondolniok. A választóknak felelni keli arról, vájjon a város érdekében cselekedtek- e szavazatok leadásánál és ezt csak akkor mondhatják el, ha az ország érdekében, a a város érdekében teljes erejükkel báró Prónay Györgyöt támogatják. ÁRBAN MINŐSÉGBEN ÍZLÉSBEN vezet Ftimi simii érás és ékszerész cégi ÉBRESZTŐ ÖRA garantált jó minőség — — — 60 000 К ÉBRESZTŐ ŐRÁ egész kicsi 90 000 К NICKEL ROSKOPF SZEBÓRA 75 000 К ARANY NŐI KARÓRA 297.000 К DOUBLÉ FÉRFI LÁNC 90.000 К EZÜST FIULÁNC — 40 000 К ARANY NYAKLÁNC — 88,000 К EZÜST SÉTABOT — 350 000 К GYÖNGYSOR — — 35.000 К ARANY. EZÜST BEVÁLTÁS! Hirdessen a „Helyi Értesítő* -ben! Választ az ország Az Egységes-párt A hivatalos lap egyik legutóbbi száma közli a be!ügymin:szter két választási rendeletét. Az elsőben, utalással arra, hogy a kormányzó november 16 án kelt kéziratával az országgyűlést 1927. január 25-re, Budapestre egybehívta, a belügyminiszter az országgyűlés képviselőháza tagjainak megválasztása céljából megtartandó választások határidejét a december 8 tői bezárólag december hó 17-ig terjedő tiz napra tűzte ki. Az egész or zágban megindult a választási küzdelem. Nagyon sok a jelölt, A hivatalos jelölések is megtörténlek A mezőgazdaság belföldi tökével akarja megvalósítani a Duna—Tisza csatornát A Duna—Tisza csatorna építése erősen foglalkoztatja a gazdaközönséget. A nagybirtokosok részben ellen zik, részben helyeslik a külföldi tőke bevonását; Azok, akik a külföldi tökével szemben foglalnak állást, hangsúlyozzák, hogy a Duna—Tisza hivatalos jelöltjei A környékben és Halason *z egységes párt hivatalos jelöltjei a következők : Halas: dr. báró Prónay György. Kiskőrös: Meskó Zoltán. Lajosmizse. Rákóczy Ferenc. Nagykőrös : gróf Ráday Gedeon. Kalocsa: Szabóky Jenő. Gödöllő: Endre Zsigmond. Szabadszállás : Váry Albert. Jánoshalma: Marschall Ferenc. Bácsalmás: Alföldy Béla. Tompa : Báró Pudman cky Endre. Kiskunfélegyháza: Kiss István kecskeméti pénzügyigazgató-helyettes. Kunszentmiklós: Mokcsay Zoltán, csatorna megépítése elsősorban agrárérdek, mert lehetővé tenné mezőgazdasági cikkeink szállításának és exportjának megkönnyítését. Ha azonban a Duna—Tisza csatorna külföldi vállalkozás kezébe kerül, akkor nem látják biztosítva azokat az érdekeket, amelyeket a magyar kormány felügyelete alatt lévő belföldi vállalkozásnak feltétlenül figyelembe kellene venni a mezőgazda- sági szállítás és export fejlesztéséért Az M hétköznapi vásár városunkban Elég nagy jószágfelhajtás volt — A város szerdán és csütörtökön mozgalmas képet öltött magára. Az ■ uccákon sátrak, bódék emelkedtek j és az árusok nagy tömege jelezte, I hogy bent a városban vásár van. Ettől eltekintve még egy érdekessége I volt a vásárnak. Első ízben tartót- ■ ták meg hétköznapon. Az eíső hétköznapi vásár élénk, j nagy forgalom jegyében zajlott le. j Sok árus, kereskedő jött el a vá- j sárba, elég jó vásárjuk volt a kereske dőknek. A jószágvásárba elég sok jószágot hajtottak fel Az árak különbözők voltak. Igásló párjáért 5—10 milliót, ökör párjáért 8—14 milliót, tehén darabjáért 3-6 milliót, juh darab- j jáért 6—700 ezer К át, sovány sertés kg,-ként 17—18 ezer K-át kértek. I A bolgár hadsereg részére 1 vagon 1 В 14 1 IM—1 ............................■— Sok lopás történt a vásárban lovat vásároltak, átlag 7—8 millió К-ás árban. A kereskedők vasúton 13 vagon marhát szállítottak el. A vásárban 1400 drb állatot adtak el. Helypénzből 85 millió, állat- forgalmiadóból 65 millió К folyt be. A rendőrségnek a vásár sok dolgot adott, Több 1 pás lopás történt a vásárban. Madaras Antal Füzes pusztai lakostól 1 millió 400 ezer koronát, özv. Kiss Lajosné Zrinyi uccai lakostól 1V* millió koronát, Nagyapáti Balázsné halasi 1 kostól 7 millió 300 ezer К-át, Kovács Antal mélykúti gazdálkodótól 5 millió 300 ezer K át, Hirch Lajos soltvad- kerti lakostól pedig 1 millió koronát loptak el a vásárban. A rendőrség 6 egyént állított elő, akik közül 3 zsebmetsző volt. Az egri megyeházán építkezés közben ráakadtak a régi világ börtönére A legutóbbi időkben egymásután kerülnek felszínre az elmúlt, letűnt idők maradványai. Érdekes leletek, emlékek bukkannak fel, amelyek bepillantást engednek az illető kor életének egy bizonyos területére. Az egri megyeháza udvarán folyó építkezéseknél, többek között átalakítják a volt börtönépületet. Az építő munkások egy földalatti üregre bukkantak, amelyből negyven méter hosszú folyosó vezet el a börtönépület alatt. A munkások tovább ástak és újabb földalatti üreg került elő. Ezekből megállapították, hogy a börtönök alatt milyen szűk czellákat építettek, amelyekben az életfogytiglan elitéit rabokat helyezték el. A régi időkben, amikor az igazságszolgáltatás a vármegye kezében volt, rettegett hely volt a börtönépület. Az udvaron állott a deres és a nyilvánosság elől, mérték rá az elítéltre a huszonöt botbüntetést. A kisebb bűnösöket a pincében levő börtönökben helyezték el, mig a súlyosan elítéltek a földalatti cellákba kerültek. Ezekről a cellákról fantasztikus dolgok forogtak közszájon, bizonyosat azonban senki sem tudott. Most azonban, hogy az építkezések folyamán napvilágra kerültek a félelmetes földalatti üregek, ahová eddig nem jutott be a napsugár, érthetőnek tűnik fel mindenki előtt, hogy a nép miért nevezte el ezeket s földalatti katakombákat a borzalmak börtönének. A cseliákba ajtón nem lehetett belépni, azon egyszerű oknál fogva, mert ajtók ott egyáltalán nem voltak. A rabok úgy jutottak be a cellába, hogy a mennyezetet felbontották és az elitélteket fentről engedték le a szűk földalatti cellába. Azután befalazták felettük a bolthajtást. AH egyezer oda bekerült, élve soha nem jött ki többé. A sötét üregek középkori borzalmakról meséinek. A földalatti börtön dohos falán még ott láthatók a vasbilincsek nyomai, amelyeket a rabok kétségbeesett dühe ütött a nyirkos vakolaton. Az első földalatti cella, amely a munkások csákánya alatt napvilágra került, a múlt század egyik leghir- hedtebb haramiavezérének, Vidroczki Kálmánnak volt a börtöne. V, Xavér Dr. Gaál Gyula uj vigjátéka Előadták a halasi színházban f. hó 17. és 18-án Este 8 óra. A színház tájékán mozgalmas, lüktető elevenség. Siető emberek. Nagy esemény van. Dr. Gaál Gyula darabjának premierje. Mindenki kiváncsi, mindenki várakozással tekint az est elé. A színházterem zsúfolásig telve. A nézők tekintete türelmetlenül mered a függöny felé és várja, hogy megkezdődjön az V. Xavér előadása. Es közben hallani a szokásos megjegyzéseket. A siker pártja van nagy túlsúlyban. Felgördül a függöny. Az előjáték Színhelyén vagyunk. Kedves, poétiku3 kis jelenet. Ezután gyorsan peregnek az események. Voczák Valdemár dúsgazdag ser- téskeresk. erdészmérnöke és egyetlen leánya titokban szeretik egymást és tervezik, hogy ha az erdószmórnök állandó elhelyezést nyer valami uradalomban, egymásé lesznek. Az édesapa, aki egyetlen leányának ezen szerelméről nem tud Adámkovics Lehel házasságközvetitő budapesti irodájában megismerkedik egy elegáns, előkelő külsejű, kitűnő megjelenésű s magát V. Xavér, elűzött montenegrói királynak valló fiatal emberrel. Az öreg sertéskereskedö, hogy ő a sertéskirály és hogy valódi királyhoz adhassa egyetlen leányát, megismerkedés céljából meghívja magához V. Xavért] falusi birtokára. V. Xavér mielőtt még a sertóskeres- kedő leányát megismerné, meleg barátságot köt Voczákéknál időző Fitos Ilona fővárosi kabaréénekesnővel, kivel az uradalom parkjában együtt pezsgőznek. Ezen pezsgőzésnek véletlen tanúja Voczák Éviké, aki emiatt is arra kéri édesapját, hogy az erdőszmórnökhöz mehessen feleségül. Voczák azonban ragaszkodik tervéhez s amikor már az esküvőt akarják megtartani, váratlan fordulat történik. Egy öreg bosnyák árus téved Voczákókhoz és V. Xavérban felismeri 10 év óta elveszettnek hitt fiát és kiderül, hogy a fiatalember szélhámos. Az esküvőből természetesen nem lesz semmi, Voczák hozzáadja lányát az erdész- mérnökhöz és V. Xavér is megvigasztalódik, amikor megtudja, hogy Montenegróban gazdag menyasszony várja. * * * A vígjátéknak előlegezett bizalmat az előadás fényesen igazolta. A cselekmény eleven, színesen változó, állandóan le tudja kötni a közönséget. Meglepő, frappáns fordulatok követik egymást és egészítik ki dr. Gaál Gyula darabját. Emellett a hatás eszközei finomak, sohasem látszik rajtuk erőltetettség. Dr. Gaál Gyula darabja felülmúlja a várakozást. A közönség állandó tetszéssel kisérte az előadást s a szerzőt melegen ünnepelte. * * * A színház a darabot meglepő jó, kitűnő előadásban hozta szinre. A színészek valósággal remekeltek, művészi munkát produkáltak. A darab minden egyes részét hatásosan juttatták érvényre és az előadás egyike volt a legsikerültebbeknek. V. Xavér szerepét Sötét Balázs szép alakításában láttuk. Nagyszerű teljesítményt végzett. Alakítása kiforrott színjátszói kvalitásokról tanúskodott, minden mozdulata eredeti, kifogástalan volt. Torma Guszti igen megnyerő volt a színésznő szerepében. Még sok élvezetes órát fog szerezni a közönségnek. Málnaffi Otti kedves közvetlenséggel, meglepő, természetes mecrjátszással tárta elénk szerepkörét. Zilahy János a házasságköz-
