Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1926 (26. évfolyam, 1-104. szám)

1926-10-20 / 84. szám

2 Kiskunhalas Helyi Értesítője október 20 Bemutatkozott az uj kormány A miniszterelnök beszéde A nemzetgyűlés első ösii ülését hétfőn tartotta meg, amikor bemutat­kozott a rekonstruált Bethlen-kormány. Az ülésen gróf Bethlen István miniszterelnök nagyobb beszédet mon­dott, többek között a következőket mondta: — A kormányt a kormányzó leg­teljesebb bizalmáról biztosította. A kormány tehát nem uj, hanem régi megbízatása alapján jön a nemzet­gyűlés elé és kéri a támogatását. Ez az oka annak, hogy a kormány uj programot nem ad. Természetesen azoknak az elveknek az alapján áll, amelyeket annakidején programjául vallott. — A szanálás befejeztével ellenőr­zésünk felszabadulásával alkotmányos életünk uj korszaka nyílt meg. Erre tekintette) van a kormány s a fel­adatok nagy tömegét óhajtja megol­dásra vinni. A közgazdaság, a köz- igazgatás, a pénzügyi, szociális és kulturális feladatok tömege előtt áll, melyeknek megoldását a nemzet méltán várhatja. Most, hogy ezeknek a nagyobb problémáknak a megoldá­sára vállalkozunk, erre megvan a kormánynak a programja s keresni fogja az alkalmat, hogy a nemzet­gyűlés és a nagyDyilvánoseág előtt nyilatkozzék. Mennyi lesz az emelkedő novemberi lakbőr? Veszedelmesen közeledik a no­vember elseje, amikor esedékessé válik a negyedévi házbér és a csa­ládfő sok-sok gonddal igénybevett vállait újabb súllyal tetézi. A novemberi házbőr több lesz, az üzlethelyiségeknél lényegesen több, mint az augusztusi volt, A vonatkozó miniszteri rendeletek értelmében ugyanis lakásoknál novemberre az 1917. évi alapbér 55 százaléka (augusztusban 50 volt.) üzlethelyisé­geknél 68 százaléka (aug. 58) fize­tendő. Ehhez járul természetesen a közüzemi pótlék. Például, aki évi 400 К alapbér után űzetett lakbért az az augusztusi 768 200 К helyett novemberre 841.000 К-t fizet. Aki augusztusra 400 К-ás alapbér után 884 600 К üzletbőrt fizetett, novem­berre 1,029.590 К-át fog fizetni, Amint ezekből a példákból is lát­ható, az emelkedés igen tetemes. Ország—Világ Frigyes Ágost szász király néhány napig Budapesten tartózkodott. — Sopron megyében a közadók 80 százaléka behajthatatlan.— Az észak­tengeri orkán elpusztította a német fürdők berendezéseit. — Drágabarát- falván egy földmives kendert rakott a tűzhely mellé száradni. A kender meggyulladt, a család a füsttől el­kábult, a berendezés is tüzet fogott és két kisgyermek bennégett, a gazda és nagyobb fia étetveszélyesen megsebesült. — Bacher Emil, a Vik­tória malomkonszern igazgatója meg­halt. — N á d о s у Imrét a váci fegyházba szállítják. — A népjóléti minisztérium Egészségügyi Propa­ganda Központot létesített. — Októ­ber 24-én országos gyűlés lesz a fényüzési adó ellen. — Belgrádban feltartóztatták az első utasszállító magyar pilótát. — Néhány héten belül két billió papirkorona kerül a magyar pénzpiacra. Pontosan, gyorsan, finoman darál a Halasi Villamossági Ht. daráló malma Gabonapiac-tér 8 A Helyi Értesítő kedvezményes szinházjegy-akciója Uj részletek a Tisza-gyilkosságrúl Lapunk olvasói 40 százalékos árkedvezményt kapnak Kiss Árpád színtársulatával a kö­zönség minden tekintetben meg van elégedve. Estéről estére elég szép számú közönség előtt játszanak a szí­nészek, kiket minden alkalommal nagy óvációval köszönt a közönség. Az elmúlt napokban tárgyalásokba boesájtkoztunk Kiss Árpád színigazga­tóval azirányban, hogy lapunk olvasói kedvezményes áru seinháei belépő­jegyben juthassanak. A tárgyalások eredménnyel végződtek. Az első ilyen előadás f. hó 25 én, hétfőn lesz, ami­kor Csak egy kislány ez. operett kerül színre a társulat legjobb erőivel. Lapunk szombati számában hozzuk a kedvezményes színházi előadásra érvényes szelvényeket (kockákat.) Eze­ket a szelvényeket a lapból ki kell vágni és a jegy váltása alkalmával fél kell mutatni a pénztárnál, ahol egy szelvény felmutatása ellenében két darab, 2 szelvény ellenében pedig négy darab kedvezményes áru belépőjegyet adnak. A hétfői előadáson a páholy a mostani 130 ezer K-ás ár helyett 80 ezer K-ába, az I, r. támlásszék és er­kély I—II. sora 30 ezer К helyett 20 ezer, а II. r. támlásszék és erkély III—IV. sora 22 helyett 16, а III. r. támlásszék és erkély V. sor 16 he­lyett 10. álló és diákjegy 10 ezer K. helyett 7 ezer K-ába kerül. a hétfői előadáson csakis a szel­vények felmutatói kapnak kedvezményt. Mindenki más a rendes napi helyára­kat fizeti. A képviselőtestület a nagy beruházási kölcsön felvétele mellett döntött Egy szótöbbséggel hozták meg a határozatot — A kölcsönből a kórház kibővítését, kutak túrását, a Piac-tér kikövezését Hétfőn délelőtt a képviselőtestület rendkívüli közgyűlésre gyűlt össze. A közgyűlés hirtelen összehívásának fontos oka volt. A képviselőtestület­nek egy rendkívül nagy jelentőségű, az egész város jövőbeli életére ki­ható kérdésről kellett határoznia. Felvegye-e a város a nagy beruhá­zási kölcsönt, avagy nem, — ezt kellett a városatyáknak eldöntenie. A pénzügyminiszter a városoknak külföldi kölcsönt szerzett és Halas­nak 9 milliárd korona kölcsönt aján­lott fel. A döntés mindenesetre — mint a felszólalók is jelezték, — nehéz volt. Hisz a kölcsönből meg­valósítandó beruházási program min­den egyes része szükséges és hasz­nos. Uj vágóhíd, kórház kibővítés, kutak fúrása és a Piac-tér kiköve­zése mind olyan feladatok, amelye­ket egy fejlődni akaró városnak meg kell valósítani. Ezzel szemben az agodalom is jogos volt, vájjon nem túlságosan súlyos terhet jelent-e a nagyvonalú beruházási programm a városra. A terhek nem fognak-e az adófizető polgárokra súlyosan ránehezedni. S később a város esetleg még olcsóbb kölcsönt is kaphat? Ilyen előzmények után ült össze hétfőn délelőtt a képviselőtestület. Meglehetősen izgatott hangu­lat töltötte be a termet, midőn a polgármester megnyitotta az ülést. А V. tanács javaslata A külföldi kölcsön ügyét dr. Gusz- tos Károly közigazgatási tanácsnok adta elő. A város részére 9 milliárd korona kölcsönt ajánlott fel a pénz­ügyminisztérium. A v. tanács a képviselőtestületnek javasolta, hogy az uj városi kölcsönt a képviselőtestület vegye fel és ab­ból kutak építésére 68.966 arany­koronát (1 milliárd K), kórházépí­tésre 206.898 К át (8 milliárd), az uj vágóhíd építésre 275.852 K-át (4 milliárd), a Piac-terek kövezésére pedig (a Villanygyár és Mázsa ház előtt) 68966 aranykoronát (1 milliárd), összesen 620.682 aranykoronát for­dítson. A v. tanács szerint mind olyan beruházások, amelyeknek megvaló­sítása már elodázhatatlan. A felszólalások A vita megkezdése előtt dr. Tbu- róczy polgármester szólalt fel. Rá­mutatott arra, hogy a mostani köl­csön feltételei jobbak az előző városi kölcsönnél és azt a városnak fel kell vennie. A kölcsönből olyan beruhá­zásokat eszközöl a város, amelyek elől már nem lehet kitérni. és az uj vágóhíd felépítésit eszközük A polgármester után Tegzes Ká­roly szólt a kérdéshez. A képviselő- testület — úgymond — nehéz fel­adat előtt áll, amikor döntenie kell e kérdésben. Senki sem ellensége a város fejlődésének, mindenki akarja, a különbség csak abban van, hogy a képviselők egy része gyorsabb tempóban, másik része pedig lassabb tempóban akarja a városfejlesztési programot keresztülvinni. Elismeri, hogy a beruházásokra nagy szükség van, de számolni kell a város teher­bíró képességével is. Éppen ezért indítványozza, hogy a külföldi köl­csön egy részét vegye fel a képvi­selőtestület, a vágóhíd építését pedig halassza későbbre. Dobó Kálmán, Farkas Áron, Frid- rich Lajos felszólalása után dr. Babó Imre szólalt fel. Hangoztatta, hogy ez a kölcsön tényleg előnyösebb, mint az első városi kölcsön. Mindamellett óvatos­ságra van szükség. A v. tanács által javasolt program megvalósítására szükség van. A kórház kibővítése elöl nem lehet kitérni, az uj kutakra is szükség van, amelyek a közegész­ség ügyét nagyban szolgálják. El ismeri, hogy az elköltött milliók mind erőt és életet vinnének bele a város fejlődésébe, de más szempontokat is tekintetbe kell venni. Éppen ezért csatlakozik Tegzes indítványához. Szekér Pál rövid felszólalásában kitér a kölcsön több részletére, he­lyesli dr. Babó és Tegzes álláspont­ját, mindamellett a vágóhíd megva­lósítását fontosnak tartja. A v. tanács javaslatát fogadja el. A polgármester ezután közbevetö indítványt tesz. Kéri, hogy dr. Babó ős Tegzes indítványukat módosítsák úgy, hogy a külföldi kölcsönből a kórházra, kutakra és piackövezésre az előterjesztett összeget vegyek fe), legfeljebb a vágóhíd építésére ne vegyék igénybe a kölcsönt és igy hozzon határozatot a képviselőtes­tület. Az indítványozók ehhez hozzájá­rultak s a polgármester névszerinti szavazást rendelt el, a képviselőtes­tület azonban egy szóval a v. tanács javaslatát fogsd a el. A Halasi Gazdasági Gőzmalom" tudatja a nagyérdemű közönséggel, hogy gabonát mindenfajta lisztre azonnal cserél, árpát és tengerit darál Hüttner Sándor naplója Lengyel Zoltán kezében van. A Tisza-gyilkosság pótnyomozása újabb eseménnyel bővült. A Tisza- gyilkosság ügyében elitéit másik vád­lottat Gartner Marcalit is elhozatták Budapestre a váci fegyházből, hogy vele is tisztázzák annak a naplónak az ügyét, amelyet annak idején Hütt­ner Sándor irt a fegyházban és amely a Tisza-gyilkosság részleteit tartal­mazta. Sztanykovszlki Tibor mostani kihall­gatása során állhatatosan védekezett a gyilkosság vádjával szemben és hang­súlyozta, hogy teljesen ártatlan Tisza István meggyilkolásában. Kihallgatása során Sztanykovszki állítólag azt mondta, hogy dr. Lengyel Zoltánnak tudomása volt arról, hogy Tiszát megölik, de a gyilkosságot nem aka­dályozta meg és a hatóságoknak nem tett jelentőst в készülő merény­letről. Lengyel Zoltán egy újságírónak nyilatkozott a Tisza-gyilkosságról­— Sztanykovszby azt is mond­hatná — mondta dr. Lengyel Zoltáo, hogy én öltem meg Tisza István gró­fot. Csak az ügyvédi titoktartás tart­hat vissza attól, hogy bizonyos dol­gokról, amelyek igen lényegesek, vallomást tehessek. Hüttner naplója nálam van és azt bemutatom, amikor jónak látom. Ez az irat a valóságot tartalmazza. Benne van, hogy történt a gyilkos­ság és olyan részleteket is tartalmaz, amely nagyrészt még nem szerepelt a bíróság előtt. Hüttner halála előtt irta meg ezeket a dolgokat. Lengyel Zoltán kijelentése nagy feltűnést keltett. A főkapitányságon a Tisza-gyil­kosság ügyében többeket hallgatnak ki, újból kihallgatják a bünpőr elitéit vádlottjait is. Magyarország legöregebb hadirokkantja Aki a königgräezi csatában vett részt A háború által megtópett óletor- szágutaknak szomorú vándorai a hadirokkantak, özvegyek és árvák, akik az állam könyőrületességére utalva siratják testi épségöket, apju­kat, kenyórkeresöjüket. Ezek között a szerencsétlenek között is, akik pedig sok százezren vannak, érdekességre tarthat számot az a hadirokkant, aki most 85 éves. Hajdú Józsefnek hívják és még ma is jó egészségben élő kiskomáromi földmives s mint 25 éves legény, már küzdött a königgräezi csatában 1866-ban, ahol egy kartács megsebe­sítette és a régi osztrák katonaorvosi tanács szerint is hadirokkanttá vált. Hajdú József évtizedeken át kapta a közös hadsereg rendelkezése sze­rint a hadirokkantsági járulékot. Az összeomlás után Hajdú rokkantsági dija is megszűnt. Később őt is több mással együtt átvette Csonkaraagyar- ország és a közös parancsnokság által megállapított járulékot folyósí­totta az ország legöregebb hadirok­kantjának. Hajdú bácsi Kiskomáromnak szor­galmas polgára és a drága jó magyar földet túrja, amelyért már ezelőtt hatvan esztendővel megszenvedett Könipgracznél, 1866-ban. Mezőgazdasági gépeket, traktoro­kat, autókat gyorsan és pontossn javit Halasi Villamossági Rt. 1^7=7 gépműhelye 38 Gabonapiac-tér 2 sz. íz sz< c; e est r eis Vi köt Tel J1 Tiszt a rv. clpí tüze hl A jö dank lom, a let kai > ki része ron is dt férfi mek féle Mórt rendi tások ban n. é. vábbi Fon 6 J köt síik Ak síi áliai rop. tésr< sóst régi elv góly més tonfc he: kock is be 1 fe Tá a 48 Szülők vés tue hogy novem kezdet lehelj gondn leston, a leg tanítás f MENC t

Next

/
Oldalképek
Tartalom