Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1926 (26. évfolyam, 1-104. szám)
1926-01-30 / 9. szám
XXVI. évfolyam 9. szám. Szombat, 1926. január 30 # Közgazdasági, társadalmi és politikai heti néplap. Előfizetési ár egy évre: Helybeli . . 160.000 bor. | Vidékre • • 200.000 kor. Egy szám ára 1600 korona. Alapította PRÄGER FEREN6Z№ Hirdetmények dija: Egy «ns. magas soro nk-»* I Garmondbó! 10000 korona — Petitből 11000 korong 1 Magán hirdetés szavak szerint Szerkesztőség: Molnár-utcza 2. .................»■: -------~ —■ ■ — Megjelenik szerdán és szombaton Kiadóhivatal: Az uj városháza épüietlSf^ A pénziigyisazgafö halasi látogatása Az állam pénzügyi palotát akar Halason építeni Nemrégen nagykőrösi forrásból | városunkba is érkezett, azt a hirt közöltök, hogy a pénzügyi | A pónzügyigazgató másnap látó kormány azzal a tervvel foglalkozik, gatást tett a városházán és hosszabb hogy több városban, így Halason is J megbeszélést folytatott a város ve- pénzügyi palotát építtet. A kormáuyt j zetőségével. A pénzügyigazgatő kö- erre a lépesre az a gondolat vezette, f zö!te, hogy a pénzügyi kormány hogy az államkincstárak hivatalai j városunkban megfelelő helyiségekben nyerjenek t elhelyezést. A pénzügyi palotának váró* sunkbaa való építésének terve ugylátszik komoly formát öltött, amennyiben a kecskeméti pénzügyigazgató ez ügyben már tárgyalásokat is folytatott a város vezetőségével. 9 SBÓbáből és megfelelő helyiségekből álló péneügyi palotát óhajt építtetni abban az esetben, ha a város erre a célra megfelelő, ingyen telket bo- csájt rendelkezésre. A város vezetősége természetesen örömmel fogadta a pénzügyi palota építésének gondoHétfőn délelőtt a polgármesteriig né,avehivatalt telefonon felhívta a kecske- Ьо8УД képviselőtestület elé olyan méti pénzügyigazgatőság és közölte j javas a °- erjeszt, a várossal, hogy Derssi Ede kecs- j hogy & város teljesítse a péns* keméti pénzügyigazgató a város ve- j &9У* kormány kérelmét. zetőségével folytatandó fontos kér- A képviselőtestület elhatározásától dós megbeszélése végett Halasra i függ most már, hogy a palotát feljön. A pénzügyigazgató hétfőn este építik-e városunkban. Országos mozgalom az üzlethelyiségek novemberi felszabadítása ellen Egy évi halasztást kérnek a kereskedők Ay üzlethelyiségek . felszabadiiásá- kormányt más belátásra bírják, helyezett ideje közeiének kilátásba dik, amikor a népjóléti miniszternek legutóbbi nemzetgyűlési nyilatkozatából is az állapítható meg, hogy a kormány a kérdést a májúéi évnegyed előtt kívánja rendezni, olyanformán, A kereskedők szervezetei feltétlenül szükségesnek látják a mai súlyos viszonyok között, hogy a kereskedőknek egy évi kiméleti időt adjanak, vagyis, hogy az üzlethelyiségek 1927 míjus 1-tői keződőleg 1927 november hogy a felszabadítás hatálya novem- j 1-re legyenek esak felmondbatók. En- ber l én mégis kezdődnék. Éppen [ nek elérésére az érdekképviseletek bi- ezért most nagyobb erővel indult meg ! zott«ágot küldtek ki, amely az orszá- az akció kereskedők részéről, hogy a | gos szervezkedést megindítja. A rokkantellátási adót életbeléptették A hadirokkantakon kivüi mindenkire kivetnek rokkantadót „Tormay Cecil rózsái“ A MANSz az árvízkárosultakért A magyar legenda körnek egyik legszebb legendája Árpádházi Szent Erzsébetről szól, aki jótékonyságáról ismeretes, A legenda szerint Szent Erzsébet szegényei részére kenyeret vitt kosarában, amiért nagyon haragudtak rá s egy alkalommal, amikor kenyeret vitt, szigorú atyja megállította s kérdőre vónta, mit visz a kosárban. Szent Erzsébet, hogy zavartalanul elvihesse a kenyeret istápoltjai részére, azt felelte „rózsát viszek.“ A szigorú kérdező felhajtotta a kosár térítőjét s ime csoda történt, a kosárban a kenyér átváltozott rózsává. A legendák kora elmúlt, de a jótékony, a szenvedőkkel együttérző szív fel-fel idézi a legendák jobb korát. Ez történt most is. Egy nagy magyar asszony érző lelke most a rózsákat változtatja kenyérré. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége e hó elején tartott országos közgyűlésén meleg szeretettel ünnepelte megalkotóját s elnökót, Tormay Cecilt és öt szeretető, nagyrabecsülése és ragaszkodása jeléül örökös elnökévé választotta. A közgyűlés után a vidéki szervezetek elnökei összejöttek s a magyar asszonyok szeretetének kifejezésére elhatározták, hogy minden magyar asszony küldjön Tormay Cecilnek egy szál rózsát. Egész rózsa- erdő vette volna igy körül a MANSz közszeretetben álló örökös elnökét. Erről a határozatról Tormay Cecil tudomást szerzett s Kiss főtitkár utján arra kérte a lelkes magyar asszonyokat, hogy térjenek el szándékuktól s a neki szánt rózsák helyett minden magyar asszony juttasson egy-egy kenyeret a tiszántúli szerencsétlen, otthonukat, mindenüket elvesztett árvízkárosultaknak. A legendás magyar asszonyok lelke itt jár közöttünk s uj legendákat, uj csodákat müvei. A segítséget nyújtani akaró magyar női lélek szólott most mindenkihez: „Változzanak a rózsák kenyerekké“ s a régi legenda most uj alakban jelenik meg előttünk, „Tormay Cecil rózsái“ — kenyérré változnak. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének kiskunhalasi csoportja felkéri a város lelkes, megértő közönségét, hogy mindenki adjon csak egy kenyérhez való lisztet s azt 8 nap alatt juttassa el dr. Dolicsek Lajosné vagy özv. Pássit Józsefné lakására, ahol azt összegyűjtik s egyszerre fogja a MANSz továbbítani a segítő akciót vezeiő békési f&ispáni hivatalhoz. Magyar Nők 1 Magyar Férfiak ! Adjatok azok részére, akiktől & sors csapása mindent elvett. Segítsetek bajba, nyomorba jutott testvéreiteken, az Isten is megsegít benneteket ! Az adományokat hirlapilag nyugtázni fogjuk. Az 1925: XLV1II. t. c. alapján megteremtett rokkantellátási adót a pénzügyminiszter 10 000—1926 sz. rendelete — amint már jeleztük — valamennyi adózóra nézve életbeléptette. Mindenki, akinek terhére az 1926. évtől kezdve földadó, házadó, általános keresetiadó, társulatiadó, tan tiéinadő, jövedelem- és vagyonadó kerül kivetésre, tartozik az adóévben kivetett fenti adók együttes összege után 11—5 százalékos rokkantellátási adót fizetni, melyet a városi adóhivatal vet ki a községi adókönyvnek erre a célra szolgáló hasábjában. Azok, akik szolgálati vagy bérviszonyból eredő jövedelmük után az alkalmazottak kereseti adóját fizetik, heti, illetve havi kereseti adójuk 1—4 százalékát fizetik rokkantellátási adóban, melyet a munkaadó a kereseti adóval együttesen tartozik levonni és beszolgáltalni. Mindenki, még az állam is tartó zik a rokkantellátási adót megfizetni, ha terhére valamilyen állami egyenes adó került kivetésre. , Csak a pénzbeli ellátásban részesülő vagy végkielégitett hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák mentesülnek az adó megfizetése alól* A Károly-csapatkeresztesek pedig csak az adó felét lizetik. Ha az alkalmazott kereseti adója átalányösszegben nyert megállapítást, az 50 százalékos elengedés a Károly-csapatkereszt alapján nem jár. A kivetés ellen az adóiv kézbesítésétől számított 15 napon belül lehet felebbezni a pénzügyigazgatósághoz, ennek határozatát meg lehet panaszolni a közigazgatási bírósághoz. Hadirokkantak, özvegyek és árvák felebbezésének halasztó hatálya van. A rokkantellátási adót a kivetésének alapjául vett állami egyenes adókkal együtt évnegyedes részletekben a második hónap 15 ikéig kell megfizetni; fizetési késedelem ese ében havi 1 százalékos kése delmi kamatot számítanak. A munkaadó az alkalmazottaitól levont rokkantellátási adót a kereseti adóval együtt a levonást követő hó 15-ig tartozik az illetmény jegyzék bemuta ása mellett befizetni, különben a késedelem minden megkezdett hónapjára 3 százalékos, ha külön felszólításra sem fizet, havi 9 százalékos adópőtlékot szednek tőle. Árvizadót vetnek ki Halasra Még nem tudni, hogy Halasra mekkora összeg jut Аз árvízkárosultak felsegélyezésére az egész országban nagy mozgalom indult meg. A társadalom segitőkeze kevés ahhoz, hogy az árvízkatasztrófa szerencsétlen károsultjai ismét saját fedelük alá húzódhassanak s igy a kormány nagyobb összegeket fog kivetni a városokra és községekre. Amint ma értesülünk, a népjóléti miniszter máris megjelölte azokat az összegeket, amelyeket a városok és községek fizetni tartoznak az árvízkárosultak félsegélyezésére. Tudomásunk van arról, hogy ez az árvizadó nem olyan magas hozzájárulást kiván, mint amilyen magas összegeket például a betegápolás! alapra vetett ki a népjóléti miniszter. Halas város társadalma, bizonyára az őt mindenben megillető módon veszi ki részét az önkéntes adakozásból is. Pozitív értesülésünk még nincs róla, de bizonyosra vészük, hogy Halasnak, mint erkölcsitestületnek is nagyobb összeget kell fizetnie a népjóléti miniszter kivetése alapján. Hogy mekkora lesz ez az összeg ezámszerint, ma még nem tudjuk, hiszen a népjóléti miniszter rendelete még nem érkezett m9g Halasra. Mindössze annyit sikerült megállapítanunk, hogy Pestvármegyén már állítólag kézhezvették a rendeletef. Beavatott helyen úgy tudják, hogy Halasnak, mint erkölcsitestületnek körülbelül 150—200 millió koronát kell majd az árvízkárosultak felsegélyezésére adnia. Kis hírek A frankhamisitási ügyben kiküldött bizottság kedden délután kihallgatta Bethlen miniszterelnököt és Pesthy igazságügyminisztert. — Budapest az elmúlt évben 1100 milliárd adót fizetett. — á kormány kótbillió koronát fordít hasznos állami beruházásokra. — A parlamenti pártok a ma- gánalkalmarottak nyugdijának valorizációját kérik a pénzügyminisztertől. — Az igazságügyminiszter kijelentette, hogy jövő hótan teljes mértékben világosság derül a frankhamisítás ügyére. — A pénzügyminiszter 10 millió aranykoronát szabadit fel a Viktoria malom ügyeinek rendezésére. — öt külföldi gyár akar Budapesten filmet gyártani. — Megszüntetik a vasúti és hajózási főfelügyelőséget. — A budapesti cseh követet Bécsbe helyezik át. — A belügyminiszter március elsejéig esak az árvízkárosultak javára engedélyez gyűjtést. — Diósgyőrött fogják gyártani az uj magyar bankjegyek papírját. — Jugoszláviával újból tárgyalunk a nyugdijlerhek átvállalásáról. — Windieehgraetz vagyonát hatvan milliárdra becsülik.
