Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1926 (26. évfolyam, 1-104. szám)

1926-09-04 / 71. szám

XXVÍ. évfolyam. 71. szám, Szombat, 1926. szeptember 4 é ***** itoj Közgazdaságig társadalmi és politikai heti néplap. ^lefizetés! ií egy évire i SKelybee . 160000 kor. ( Vidékre . . 200.000 kor. Egy szám árs 1ЫЮ korona ............................. ......... ---------------­Alapította PRAGER FERENGZ Hirdetmények dija: Egy em. magas *огоий.>* Garmondból 10000 korona — Petitből 11000 korosa Magán hirdetés szavak szerint. Szerkesztőség: Molnár-utcza 2. Megjelenik szerdán és szombaton Kiadóhivatal: Az uj városháza épfile' A Mohács tanulsága A mohácsi csata 400 esztendős évfordulója alkalmából nagy ünnep­ségek voltak Mohácson. Az ünnepi szónokok majdnem mind párhuza­mot vontak a mohácsi vészt meg­előző idők, s a trianoni pusztulást megelőző idők, a mohácsi vész utáni s a mai állapotok között. Nagyon helyes volt ez a párhuzam vonás, mert kitűnt belőle, hogy az a köz­mondás, hogy a „történelem megis­métli önmagát“ teljesen megáll eb­ben a két nagy nemzeti csapásban Mohácsban és Trianonban. A Mohács előtti időkben az erkölcsi romlás, az egyéni önzés volt a főmozgató s kort domináló állapot. Ugyanez előzte meg a trianoni vészt is, a mesterségesen előidézett egyéni ér­dektől hajtott erkölcsi lezüllesztés. Mohácsi csatatéren elbukott a ma­gyar hatalom — de vitézül küzdve a becsület mezején fegyverrel kezében pusztult el a koronás király, főpapok, az ország szine-java. A rákényszeri- tett világháborúban vitézül küzdött a magyar hadsereg, Trianont azon­ban már az erkölcsi züllés előzte meg, itt már nem a vitézül küzdő magyar hadsereg állott szembe a romboló világhatalommal fegyverrel kezében, hanem a mesterségesen le- züllesztett, erkölcsi romlásba rántott nemzet. Mindkét helyen darabokra szakadt £z ország s csonka hazában sirt a magyar Mohács után épp úgy, mint most Trianon után. A mohácsi vész után is a közállspotok nem tisztultak mindjárt, de fokozatos tisztulás már a következő eszten­dőben meglátszik, s az lassan bár de biztosan haladt s elvezetett újra a nagy Magyarországhoz. Tria­non után nem mondhatjuk, hogy közállapotaink valami rózsásak len­nének, mert a tárgyilagos szem­lélő bizony csak nagyon kicsiny mérvben láthat javulást. Az erkölcsi romlás még mindig igen nagy. Van­nak akik komoly elhatározással ve­szik kezükbe a nehéz tisztitó munkát, de ez nehezen megy, mert nem általános, csak szórványos, s még mindig vannak gálád konkoly hintők sokan; akik azért, hogy magukat fel­színen tudják tartani csak a zavart fentartani iparkodnak, mert tudják, ha a rendes tiszta erkölcsben tün­döklő kor jön, nekik pusztulni keli, mert olyanok, mint á sárb'án élő férgek, nem bírják a tiszta derült napfényt, nem birják a tiszta erkölcsi veröíényt. Nagyon nagy tisztulásra van szükség az általános erkölcsi felfogásokban, nagy erős erkölcsi fellendülésre vár az egész közéle­tünk, meif ben még most is a javulás útját szegi a rut önzés. Mohács után is a feltámadás csak az erkölcs megnemesedésével, ősi tisztaságába való eljutásával történt meg; most sem lehet másként s mindenkinek össze kell fogni, hogy az erkölcs mielőbb megtisztuíjon, mert ha ez meglesz, a közélet tisztasága magá­tól jón. A mohácsi ünnepségnek másként nincs értelme, ha annak tanulságait le nem vonjuk Bár mindazokat, akik ot voltak, meg­állta volna a mohácsi tér ihlete és önmagukban tettek volna komoly fo­gadalmat arra, hogy a tiszta erkölcs­ért küzdenek, s ugyan erre gon­dolna mindenki, aki emlékezik Mohácsra. Ha a mohácsi ünnepség­nek nem vonjuk le a tanulságait, akkor még soká nem jön a Trianon után várt uj feltámadás, melyben pedig minden magyar hisz rendü­letlenül. A tizennegyedik gyermek A MANSz vette pártfogásába Rokolya Kálmán öregszőlőkből! lakos, napszámos feleségének az el­múlt hetekben 14-ik gyermeke született. Egy szegény napszámos családba köszöntött be ez a bőséges Isten­áldás — és ezzel egyidejűleg a gond is. A gyermek felnevelése a szegény szülőknek nagy gondot okoz, külö­nösen ha tekintetbe vesszük a meg­levő többi gyermekeket is. Nemzeti szempontból pedig nagy érték a mai egykés világban. A MANSz helybeli vezetősége* nemes, mély érzéséről tett tanú­bizonyságot Rokolya Kálmánná Iá ik gyermeke születése alkal­mából. Az újszülött szüleit sok ajándékkal, halmozták el és továbbra is segé­lyezni fogják. A MANSz e tényével is bebizonyít tóttá, hogy feladatának mennyire magaslatán áll és hogy mindenütt ott van, ahol szeretetre, megértésre van szükség és működése súlyt, ér­téket jelent. A kisgyermek keresztelése f. hó 4-én, szombat d. u. fél 3 órakor lesz a róm. kalh. templomban. Kereszt­anya özv. Berki Antalné, a kereszt­apa pedig Farkas Elek lesz. A MANSz ezúton kéri fel tagjait,, hogy a keresztelőn minél nagyobb számban jelenjenek meg. Rövidesen megkezdődik a já- noshalma—mélykúti csatorna építése. A Felsőbáeska Lecsapoló Társulat csa­tornájának Bácsalmás—mélykúti szaka­szán mint megírtuk, nagy erével folyik a munka a bácsalmási határban. A Jánoshalma—mélykúti szakasz 16 kilóméteres csatornájának vállalatba- adása szeptember 10 én történik. Ä. hatalmas földmunkát szept. 15 tél de­cemberig el akarja végeztetni a Társulat. Ország-Világ Jugoszláviában rokonszenvvel fo­gadták a kormányzó mohácsi beszé­dét. — Görögország részére megin­dul a magyar burgonya exportja. — Az osztálysorsjegyeket ezentúl pen­gőértékre állítják ki. — Magyaro- szág és Jugoszlávia között szeptem­ber végén pénzügyi természetű tár­gyalások lesznek. — Budapesten évenként 10—12.000 üzletet nyit­nak és 6—8000 üzletet zárnak be. — Ranczes János kisgazda nemzet­gyűlési képviselő meghalt. — A föld- mivelősü'gyi micisztérium malomkisór- leti állomást létesít. — л csehek száműzik a kisebbségi nyelveket a felvidéki bírósági tárgyalótermekből. — Negyvenhét város összesen 67 millió aranykorona külföldi kölcsönt, kér. — Apponyi Sándor gróf özve­gye 8300 holdas birtokát és kasté­lyát a Nemzeti Múzeumnak adomá­nyozta. — Egy hortobágyi számadó csikós 70 millióért kriptát építtet magának őletnagyságu szobrával. — Julius hónapban 24 millió levelet adtak postára Budapesten. Titokzatos exhumálás a rám. kath. temetőben A pirtói halálosvégü táncmulatság áldozatát felboncolták Pénteken délelőtt fantasztikus hi- rek terjedtek el városunkban. Arról szólt a fáma, hogy titokzatos esemény színhelye volt csütörtök délután a róm. kath. temető. A temetőben fekvő halottak csendes álmát zavarták meg, — amennyiben egy tekintélyes halasi birtokos holttestét emelték ki örök pihenőhelyéből és vizsgálták meg fel­jelentésre, hogy nem esett-e bűn­ténynek áldozatául. Sokan nevet is em­legettek és azt, hogy hozzátartozói mérgezték meg. Mi az igazság? Csütörtök délután valóban exhu­málás történt a rom. kath. temető­ben. Ifj. Csendes Károly siri álmát zavarták meg és annak tetemét bon­colta fel a kalocsai törvényszék or­vosa. Az eset előzményei a követ­kezők. A pirtói halálos táncmulatság Ez év május 16-án Pirtón Farkas Gergely tanyáján nagy táncmulatság volt. Halas és környékéről nagyon sok legény jelent meg ott és a leg­jobb, legvidámabb hangulat töltötte be a tanyát. Ejfél tájban ifj. Csendes Károly a zenészek mellett levő padra felállott és as italtól némileg mámoros fővel igy kiáltott oda több legénytársához: „aki legény az jöjjön ide. Szeretném azt közelebbről megnésni!“ Természetes, hogy e virtuskodó szavak nem hangzottak el hatás nél­kül. Túri Pál odamondogatott erősen Csendesnek és kezdetét vette a vere­kedés. Csendes Károly kezében bot volt. Azzal hadonászott Túri felé. Többször meg is ütötte. Az azonban nem hagyta magát és Árvái Antal nevű társával kicsavarta Csendes kezéből a botot. Közben uj segítőjük íb akadt Földvári Imre személyében, ki Csen­dest hátba akarta szúrni, — de ebben Évin György megakadályozta. Ezalatt Árvái és Tnri kicsavarták Csendes kezéből a botot és a hozzá­juk csatlakozó Földvári Imrével együtt neki estek: botokkal, szőlőkaróval agyba-főbe verték. Csendesnek Bulyos helyzetében segítségére sietett apja, — de azt is alaposan helybenhagyták. Ifj. Csendes Károlyt behozták a halasi kórházba, ahol másnap meg­halt. A halálos végű verekedés há­rom szereplőjét pedig letartóztatták és Kalocsára vitték. A csütörtöki boncolás ,A kir. ügyész Túri Pál, árvái Antal és Földvári Imre ellen halált okozó testi sértés miatt emelt vádat. A nyomozás során azonban olyan adatok is merültek fel, amelyek valószínűvé tették, hogy Csendes hátulról, orvul kapott egy gyilkos szúrást és ez okozta halálát. Épp ezért elrendelte a kalocsai törvényszék a holttest felboncolását, annak megállapítására, vájjon Csen­des Károlyon milyen külsérelmi nyomok vannak. A boncolás csütörtö­kön délután történt meg a róm. kath. temetőben a kalocsai törvényszék vizsgálóbírója jelenlétében. Haza leltet hozni az Olaszországban eltemetett hősi halált halt halasi katonákat * Nyolc millióba kerül egy katona hazahozatala Hósszas előkészületek után végre döntő fordulat állott be a háborúban elesett és idegen földbe eltemetett magyar katonák porainak hazaszál­lítására vonatkozólag. Ezidőszerint egyelőre még csak az Olaszország­ban eltemetett hősök hamvainak hazahozataláról van szó, amelyeket csoportosan fognak rövid időn belül olasz földön exhumálni, hogy azután itthoni talajban helyezzék örök nyu­galomra. A belügyminisztérium III. osztálya, a háborús veszteségeket és hadisirokat nyilvántartó csoport in­tézi ezt az ügyet és a tervek sze­rint a hozzátartozóknak a hadizóná­ban eltemetettek után körülbelül nyolcmillió koronát kell fizetniük a hazaszállításéit. Ezt az összeget még szep­tember hónapban be kell fi zetni a belügyminisztérium illetékés csoportjánál. amelynek cime: 1. Budaörsi ut 51. A hazahozatal iránti kérvényt, ugyan­ide, legkésőbb szeptember tizenötö­dikéig kell benyújtani. Azoknak, akik­nek hozzátartozóit a h&dizónan kí­vül temették el, a távolságnak meg­felelően nagyobb összeget kell fizet- niök. Hozzávetőleges számítás szerint olasz földben mintegy negyvenezer magyar halott fekszik. hősi S Pályadij. A Duna-Tiszaközi Mező- gazdasági Kamara 200 pengő pálya­dijat tűzött ki olyan tanulmány meg­írására, amely azt tenné beható és szak­szerű mérlegelés tárgyává, hogy a Dana-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara gyümölcstermelő területének összes viszonyait figyelembe véve, mely faj­táira volna ott a figyelem irányítandó, különösen a tőmegtermelés szempont­jából ? A pályamunka beadásának határ­ideje 1927. április 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom