Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1926 (26. évfolyam, 1-104. szám)
1926-06-16 / 48. szám
junius 16 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 A leventék sorfala között, amely pompás látványt nyújtott, következett a kormányzó fogata. Gyönyörű négy fekete paripa húzta a bor- j mányzó fogatát, melyet József főherceg fogata követett. Nyomukban hosszú kocsisor következett, amely a többi vendégeket vitte. A menet lassan haladt, hátában nagy tömeggel. A kormányzó kíséretével áthaladt a feldíszített virággal gazdag házak között a közönség állandó meleg ünneplése közben. Amerre elhaladtak, mindenütt e harsogó három szóban robbant ki a lelkesedés szent tüze: Éljen Horthy Miklós ! A menet ezután a Takarékpénztárnál befordult és a Fö ulcára vonult tovább. A megérkezés A piac és a Városháza előtti tereket ellepő közönség ezalatt izgatottan várta a kormányzó megérkezését. Nagy öröm támadt, midőn az égető nap tüzében egy porfelhőben feltűnt a iovasbandárium első lovasa. Pár ptrc és Borbás 3mro alakja élesen kivált a bandérium élén és jelezte a kormányzó megérkezését. A szegedi helyőrség zenekarának szép zenéje csendült a jelenlévők fülébe és a dübörgő zene hangjai szolgáltattak méltó kíséretet a bevonuláshoz. A bandérium szép rendben haladt legelöl és a ref. templom előtti téren helyezkedett el. Követte őket a diszszázad, majd harsány éljenzés jelezte, hogy megérkezett a kormányzó. A négyes fogat megállt a városháza előtt és a kormányzó, József főherceggel és kíséretével pár percre felment a városházára. Az ünnepély Tíz percig tartóikodtak ott. bejövetelükre hatalmas éljenzés tört ki és ennek hangjai mellett foglalták el helyeiket a számukra felállított díszsátorban Az ünnepély a Himnusszal kezdődött, amely a Budai Dalárda művészi énekében öltött testet. Eíután dr. Thuróczy Dezső polgármester engedélyt kért a kormányzótól a szobor leleplezésre. Az engedély megadásakor a szoborról lehullt a lepel, majd báró Próaay György miniszterelnökségi államtitkár, nemzetgyűlési képviselőnk mondotta el ünnepi beszédét. Báró Prónay György ünnepi beszéde Báró Prónay György államtitkár, nemzetgyűlési képviselőnk hatalmas, mély gondolatokban gazdag beszéde méltó keretül szolgált a leleplezési ünnepélyhez. A nagyhatású, igaz szónoki képességet bizonyító beszédében a miniszterelnökségi államtitkár esőket mondotta : — Összejöttök a mai napon, hogy lerójjuk kegyeletünket ezen gyiszün- nepély keretében azon nemes és önfeláldozó férfiakkal szemben, akik mint Kiskunhalas város szülöttjei & világháború alatt feláldozták legnagyobb kincsüket, életüket a Hazáért. Kiskunhalas városa legelemibb kötelességét teljesítette akkor, amidőn elhatározta, hogy hősi halottainak emlékére maradandó emlékművet állít fel. — Az emlékmű megtervezésére és elkészítésére Szentgyörgyi István szobrászművész kapott megbízatást. A szobormű, melyet a mai ünnepély keretében leplezünk le, az ő kiváló művészi ízlésének, felfogásának és érzésének eredménye. Megtestesíti a szobor Kiskunhalas város hősi halottainak dicsőségét, mely város 746 hősi halottat adott a Hazának, megtestesíti e szobor a hitvesi fájdalmat, az árvák könnyeit, de kifejezésre juttatja ezen emlékmű Hazánk és nemzetünk nagy tragédiáját is ezen sokat mondó felírással „Hát ennyi nemes szív hiába onta vért?“ De kell, hogy emlékeztesse e művészi alkotás az élő és születendő nemzedéket arra, hogy e hősökkel szemben kötelességeink is vannak 1 — A mai napon hódolunk emlékeiteknek nemes férfiak, akik fényt és dicsőséget szereztetek az összes nemzetek dúló harcában a magyar névnek, a magyar történelemnek. Hódolunk nektek nemes hősök, mert legnemesebb kincsetek feláldozásával megmentettétek a Haza szent földjét az ellenséges had dúló garázdálkodásaitól. Hódolat nektek, mert méltók voltatok dicső őseitekhez és hősi életetek önfeláldozásával példát adtatok a jelen és jövő nemzedéknek. Összejöttünk a mai napon, hogy hódoljunk azon hósők emlékének, akik a kérlelhetetlen sors folytán nem nyugadhatnak a Haza szent földjében, akik dicső álmokat nem aihatják szülőföldjük hantja alatt, hanem, akik idegen földön messze szerettettsiktől, egyrészük a doberdói sziklák kőko- poreóiban, mások Lengyelország végtelen rónáik ingoványaiban, avagy a bérces Kárpátokban, vagy talán hosz- szas és kínos hadifogság után Szibéria csonttá fagyott sivár földjében kénytelenek pihenni, akiknek jeltelen sirh&ntjához nem zarándokolhatott oda a testben és lélekben megtört szülő, szerető hitves és ártatlan árva gyer- \ mek bánatát és fájdalmát kisírni. Hódol&t és kegyelet ünnepe a mai nap nemcsak a hősökkel, hanem a hátramaradottaikka! szemben is. A mai napon a megiiletődásnek és részvétnek zászlaját újból meg kell hajtanunk a szivében még mindig gyászoló bsüIő előtt, aki szeretett fiának nagy áldozatához méltóan, nemes ön megtagadással, néma méltósággal, nagy fájdalmát magába zárva tűrte a sors által reárótt csapást; alázattal tekintünk fel azon gyászoló özvegy felé, aki férje köteleseégtudásábói és férje emléke iránti kegyeletből erőt merítve önállóan, sokszor talán elhagyatva, férje dicső emlékére felnevelte gyermekeit és mély megillető- déssel emlékezünk meg mindazou ártatlan árvákról is, akik apjuk önfel áldozásáért kénytelenek az árvaság kemény kenyerét enni. — E kegyeletnek ezen lélekemelő ünnepélyén felojuloak leiki szemeink előtt a világháború dicsőségteljes, de sokszor fájdalmas emlékei, felujul emlékezetünkben a háború befejezésének szégyenteljes és gyászos akkordja. Újból látjuk magunk előtt a a maga teljes valóságában az oly magasztos és dicső harcok után a Haza elbukását. Ugyanakkor érezzük, hogy ezen nemzeti tragédiáért e nem zedék a telelés, mert megfeledkeztünk • hősök erényeiről, megfeledkeztünk a nemzeti tradíciókról, letértünk a nemzeti gondolat útjáról. Lelkiismereti furdalásainkat elnémítani nem, legfeljebb időnkint elcsöndesiteai tudja a nemzeti és keresztény gondolathoz való visszatérés korában elhangzott „Hiszekegy“ végszava „Hiszek Magyarország feltámadásában. “ — Ilyen érzelmekkel eltelve tekintünk fel mély alázattal emléketekre nemes hősök és ekkor lelki szemeink előtt ismét teljes fényben látjuk ragyogni egész nagyságtokat 1 — Láttunk titeket nemes férfiak önzetlen lelkesedéssel, telketekben egy szebb és boldogabb Magyarország reményével a harctérre vonulni, csodáltunk Titeket midőn oroszláui hősiességgel fáradalmakat és nélkülözéseket nem ismerve harcoltatok, megbecsülést, hírnevet és dicsőséget szerezve a magyar névnek fegyverfársaiok, félelmet és tiszteletet ellenségeink előtt. Bámultunk Titeket, midin megtört testtel, megsebesülve, megedzett lélekkel hazajöttetek, hogy kipihenve a harc fáradalmait, újból a veszélyek közé siessetek, láttunk ismételten eltávozni Titeket szerettetteik köréből, mert kötelességtudástok elnyomta bennetek a veszélyérzetét. Veletek éreztünk, midőn hősi karjaitokból kiesett a kard, a fegyver és önhibáitokon kívül kénytelenek voltatok hosszú éveken át szomorú rabságban tűrni és szenvedni, midőn egyedül a hazatérésnek édes reménye tartotta fenn bennetek a lelkierőt. De sokszor ezt a halvány reményt is szerteszag- gatta a bajtársaitok ezreit megtizedelő hsláloskór; fájdalommal megtört szívvel vettük a Hazába mind gyakrabban el el jutó gyászhirt, hogy dicső homlokaitokat nem tudjuk a harc befejezése után babérkoszorúval fel- disziteni és hogy hősi lelteitek térhet csak már vissza a esüggedőkst bátorítani és a kishitüeket megerősíteni. — Ebben az időben, ha a könnyek mély barázdákat is szántottak egyesek arcain, a nemzet erkölcsi tulajdonságaiban nagy, erős, halaimae és dicső volt I Ezt a dicső nemzeti hagyományhoz méltó kort Ti nemes hősök teremtettétek meg. Ennek az árát Ti fizettétek meg önfeláldozó életetekkel, az érettetek hullatott könnyekkel és a miattatok érzett bánattal. — A miattatok érzett bánat és fáj dalom által megszántoft és az érettetek hullatott könnyek által megásta tott Haza földjén a nemzeti gondolat, a nemzeti érzés, a nemzeti génius fája újra ki fog virágozni, ha e nemzedék teljesíti kötelességét veletek szemben. Mert ne felejtsük el a nemzeti génius nemcsak azokat a dicső hagyományokat jelenti, mely őseinkről reánk szállott, nemcsak ezeknek megőrzését, nemcsak a harctéri erényeket, dicsőséget, bátorságot, véres önfeláldozást és áldozatkészséget, nemcsak azt a« ideált, mely önállóságunkat, függetlenségünket, nemzeti és faji sajátosságainkat eazményesiti meg, de jelenti azt a tényleges erót is, melyből békés időben a szabad nemzeti fejlődésnek, az erkölcsi és gazdasági haladásnak előfeltételei fakadnak. Es ha nemzeti génius fogalmát így értelmezzük, akkor ez azt az erkölcsi kötelességet jelenti a jelen nemzedékre nézve, amit e szavak fejeznek ki : „összetartás, tekintélytisztelet, munka és önfegyelem!‘ — ügy érzem e szavak e hősök emléke iránt érzett kegyeletünknek parancsszavai. Ez parancs az egész nemzedékre nézve. Eb ha leemelt kalappal és meghajtott fővel elhaladunk az emlékmű előtt, ne feledkezzünk meg sohasem e parancsolatról, mert csak igy róhatjuk ie kegyeletünket azokkal szemben, akiknek egy parancsuk volt és ez: „mindent a Hazáért 1“ E fogadalom jegyében kétkedésünk „Hát ennyi nemes szív hiába onta vért?“ el fog múlni, el fog némulni. — E fogadalom jegyében áldott legyen emléketek nemes hős férfiak, Mélységes, üunepies csend követte báró Prónay György hatalmas beszédének befejezését. № kormányzó elhelyezi koszorúját Ahitatos csendben helyezte el ezután | a magyar vitézséget és hazaszere- koszorúját a kormányzó a hősök tetet, regéljen az utódoknak az eló- emlékén e szavak kíséretében : oföÄ nagyságáról és követendő pél— Hirdesse ez a szobor itt az bájáról. Alföld szivében minden időkön át I Az egyházak áldása A kormányzó koszorújának elhelyezése után Gulyás Ferenc esperes plébános szép és megható beszéd kíséretében áldotta meg a katholikus anyaszentegyház nevében a hősök emlékoszlopát. — Azért állok itt — mondotta a katholikus anyaszentegyház képviseletében e magasztos pillanatban, hogy áldást kérjek azokra, akiknek dicső emlékezetét hirdeti e szobor és azokra is áldást kérjek, akik idejöttek, hogy erőt, hazafiasságot merítsenek e hősök példáiból. — Áldást kérek e szoborra, virágból helyezek oda koszorút, mert nem tudom, hogy a 746 halasi hős hol alussza örök álmát. — Kérem az Istent, hogy legyen e szobor oltár, amelyen elhelyezhetők legyenek a legszentebb legnemesebb érzések. Legyen világító fáklya, hogy aki rátekint, annak mutassa meg az irányt, amely felé mindenkinek haladni kell ás amely elvezet Nagy Magyarország visszaszerzéséhez. Legyetek áldottak ti hősök és kísérje pihenésieket e sokat szenvedett hon áldása. Szabó Zsigmond ref. lelkész megkapó beszédének gondolatmenete ez volt: Messze földeken alussza örök álmát a 746 halasi fiú. Igazi vértanúi magyar hősiességnek, a magyar bátorságnak. E város volt ez, amely kibocsátotta, szárnyra eresztette e sasfiókokat és reméli, hogy e nemzedék, e város minden polgára az ő nyomaikon fog haladni. Bő, dús vetést képezett a halasi hősök vőrtengere és ebből gazdag aratásnak is kell következnie. Álmodjatok hőseink, álmodjatok a szép kikeletről, a boldog jövendőről és tudjátok meg, hogy utódaitokon a ti nemes önfeláldozástob, a ti bátor elszántságtok fog testet ölteni. A kegyelet szép adója e szobor. Magasra emelték, mint amilyen magasak a halasi hősök példái. Erős a szobor, mint amilyen erős, szilárd akarattal, hittel ontottátok véreiteket. Fehér, mint amilyen hőtiszta ős magasztos volt az eszme, amelyért Ti hősök küzdöttetek. Emléketeket áldjuk mindörökké. Dr. Dohány József megkapó beszédben adta az izr. egyház áldását a hősök emlékszobrára. — Látva a vórtengert, amelyből e szobor alkottatott, önkéntelenül is eszébe jut az irás szava: vér kell ahhoz, hogy a lélek formálódjon, újjá, széppé alakitassék. Hatalmas igazságtalanság történt e honnal. Leszakiítatott testéről a bérces Kárpátok szépséges vidéke, Erdély idegenné lett és a íankás Nyugat- Magyarországon is megszűnt a magyar parancsszó. Hatalmas nemzetek, birodalmak pusztultak el a múltban is. De az isteni igazság mindig győzedelmeskedett. Es igy lesz ez a jelenben i3. A 746 halasi hős vére nem hiába kiontott vér lesz, mert az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért. Isten áldását kéri a hősökre, hozzátartozóikra, a kormányzóra és József főhercegre és abban a hitben él, hogy e hősök erénye, az isteni igazság megfogja hozni Nagymagyarorsz&got.
