Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1926 (26. évfolyam, 1-104. szám)

1926-05-29 / 43. szám

2 Kiskunhalas Helyi Értesítője Tanya látogatás Halason A f. hó 20 i és 21-i tanyalátoga­tás, melyet a Gazdasági Egyesület a Mezőgazdasági Kamarával karöltve végzett s melyen részt vett a városi hatóság részéről dr, Thuróczy Dezső polgármester, a Mezőgazdasági Ka­marától dr. Gesztelyi Nagy László igazgató, a Közgazdasági egyetem részéről dr. Gáspár Imre és Takáts «Gyula tanársegédek, a Mezőgazda- sági Bizottság részéről Gáspár Mi­hály elnök a Gazdasági Egyesület részéről Nagy Pál Ferenc társ elnök, Borbás Imre és Szakáts Károly, Programm szerint a következőképen folyt le : 20- án meglátogatták Nagy F. La­jos tanyáját, hol megelégedéssel ta­pasztalták, hogy a tudás és szorga­lom kis birtokon is nagy eredmé­nyeket tud felmutatni. A motor és malom berendezés, a sertés hizlalás, a baromfi tenyésztés a legnagyobb tetszést aratta. A füzesi Gazdakörben a gyűlés alkalmával gazdáink különösen az utak és közmunkák körüli panaszai­kat hozták fel. Fehértóra menet Pál Ferenc minta­szerű szőlőbirtokát és méhészetét tekintették meg a tanyalátogatók. Délután a Fehértó megszemlélése alkalmával a Kamarai igazgató azt kiaknázatlan kincses bányának je­lentette ki s megígérte, hogy kiak­názására a maga részéről mindent el- feövet.Majd Darányi Sándor birtoká­nak, a Város erdejének s a Városi gaz­daságnak megszemlélése következett, hol mindenütt az ésszerű gazdálko­dást tapasztalták. 21- én Baki Károly gyönyörű szőlő telepének, nagyszerű erdősíté­sének megszemlélésével kezdődött a tanyalátogat,as. Innen a Bogárzói Gazdakör érte­kezletére mentek, hol a kör nevében Erdélyi Henrik üdvözölte a látogató­kat s közölte dr. Gesztelyi Nagy László igazgatóval köri diszelnökké való megválasztását. A bogárzói iskolától hossza kocsi sorban mentek a vendégek Simon Sándor tanyájára, ahol a homoki gazdaságon létesített intensiv gaz­dálkodás kiválóságának adóztak. A Febőkisteleki Gazdakörben volt a következő állomás, hol Kocsis Jó­zsef a kör elnöke meleg szavakkal üdvözölte a vendégeket, kik a disz- ebéd elfogyasztása után folytatták Útjukat. Danyi Péter bérgazdaságában talajmüvelési, műtrágyázás! és talaj­oltási kísérletek lepték meg a láto­gatókat, melyek különösen az Azo- form baktérium talajoltásnál és ab tálajturásnál voltak szembeötlőek. A felsőkisteleki és pirtói sivár homokon keresztül érkeztek a láto­gatók Zs. Tóth Imre tanyájára, hol a mintaszerű gazdálkodásban gyö­nyörködhettek a látogatók. Innen Rásonyi Papp Gedeon bir­tokára mentek, ahol a szőlótelep és erdősítés mintaszerüségében a homo­kon való gazdálkodás kifizetőségét átták bebizonyítva. A Pirtói Gazdakörben tartott va­csora és értekezlet zárta be a két na­pos tanyalátogatást, utána a látogatók tapasztalatokban gazdagon tértek vissza Halasra, honnan vendégeink a hajnali vonattal utaztak el. A Halasi Gazdasági Gőzmalom tudatja a nagyérdemű közönséggel, hogy gabonát mindenfajta üs tre azonnal cserél, árpát é» tengerit darál Út iskola felépítéséhez hozzájárult a képviselőtestület A vállalkozókat újabb ajánlattételre hívták fel — Prónay államtitkár utján nagyobb államsegélyhez ás kamatmentes kölcsönhöz jut a város A csütörtöki közgyűlés Csütörtökön délelőtt 9 órakor is­mét közgyűlést tartott a város kép­viselőtestülete. Megint a tanyai is­kolák kérdését tárgyalták és egy­hangú határozattal a képviselőtestület bölcsességéből úgy intéződött el ez a kérdés, ahogyan azt ma, a mostani viszonyok mellett el lehetett intézni. A gyűlésről tudósitónk a követ­kezőket Írhatja : Napirend előtti felszólalás Napirend előtt Tegzes Károly kért szót. A polgármester azonban ki­jelentette, hogy erre az engedélyt nem adja meg. Tegzes Károly : Akkor a képviselő­testülettől kérek engedélyt. A képviselőtestület a felszólalás­hoz egyhangúlag hozzájárult, mire Tegzes a következőket mondja : — Jegyzőkönyvhitelesitönek őt is felkérte a múlt ülésen a polgármes­ter. Emiatt a városházán járt és arról győződött meg, hogy beszédét, de legfőként indítványának megobo- lását nem helyesen és nagyon hiá­nyosan foglalták jegyzőkönyvbe és nem fedi az általa elmondottakat. A legfontosabb részek : hogy az is­kolák felépítéséhez 2% milliárd köl­csönre lesz szüksége a városnak és a 8 iskolának az idén való megépí­tésével vagy a pótadót kell hozzá­vetőlegesen 50 százalékkal felemelni, vagy pedig az általános kereseti adót kétszeresre emelni, nyoma sincs a jegyzőkönyvben. Ennek a helyesbíté­sét kérte a polgármestertől, amit a polgármester megtagadott. Éppen ezért a jegyzőkönyv aláírását meg­tagadta. A polgármester a felszólalásra nem adott választ. Kijelentette, hogy arra a legközelebbi gyűlésen reflektál. Mit javasol a tanács a képviselőtestületnek ? Dobó Kálmán előterjesztette, hogy a közgyűlésnek az iskolákra vonat­kozó határozatát Lőrinczy Károly, Hirschl József és Kolozsváry Kiss Pál megfelebbezte. A v. tanács a felebbezést előterjesztésnek minősí­tette és azzal a javaslattal hozza a közgyűlés elé, hogy a képviselő­testület változtassa meg előző hatá­rozatát és fogadja el azt a tanácsi javaslatot, mely szerint a 8 iskolát még ez évben felépíti és annak építését a legolcsóbb ajánlattevő, Lehőczki kiskőrösi vállalkozónak adja oda. Megindul a vita Az előadó után Lőrinczy Károly szólalt fel elsőnek. A felebbezés beadásával az volt a céljuk, hogy ez a kérdés, mivel a küldöttséget a miniszter nem fogadja, ismét a kép­viselőtestület elé kerülhessen és va­lamikép abban határozzon. Tegzes Károly furcsának találja, hogy a v. tanács a felebbezést elő­terjesztésnek minősíti és azt így hozza ide, mert ez a törvénnyel és a szabályrendelettel ellenkezik. Ez azonban mit sem változtat a köz­gyűlés előbbi álláspontján, mert azt a határozatot a képviselőtestület egyhangúlag hozta. Maga is úgy van ezzel az iskolaüggyel, hogy vala­mikép meg kell oldani, az építés elöl nem lehet elzárkózni. Ezért indítvá­nyozza, hogy ha a küldöttséget nem fogadja a miniszter, akkor a város kérelmét írásban juttassák el hozzá és kérjék meg, hogy a város nehéz anyagi viszonyaira való tekintettel kevesebb iskola építéséhez járuljon hozzá. Hosszabb vita indult meg ezután afelől, hogy helyes volt-e a v. ta­nácsnak az az álláspontja, hogy a felebbezést előterjesztésnek minő­sítette. Dr. Zilah Benő arról kért felvilá­gosítást a polgármestertől, hogy igaz-e, hogy a miniszter elzárkózott a küldöttség fogadásától? Dr. Thuróczy Dezső polgármester: igaz. A polgármester közölte még a képviselőtestülettel, hogy felkereste Pogány államtitkárt, az iskolaügyek előadóját, aki közölte vele, hogy ha a 8 iskolát a város nem tudja fel­építeni, szívesen hozzájárul ahhoz, hogy a város az idén 5 iskolát építsen fel. Ehhez azonban ragasz­kodik és azt a kijelentést is tette előtte az államtitkár, hogy ha az 5 iskola felépítéséhez nem járul hozzá a képviselőtestület, akkor az állam­segélyt elveszti és az állam mint községi iskolákat felépíti a város terhére. Báró Prónay György állam­titkártól azt az értesülést nyerte, hogy az 5 iskola felépítéséhez ki- eszközli a legnagyobb államsegélyt, amit csak a városok kaphatnak és a várost ezenkivül még kamatmentes kölcsönhöz is juttatja. Több felszó­lalásra kijelenti, hogy ó kérte meg Lőrinczyt a felebbezés beadására. Dr. Zilah Benő örül annak, hogy a város képviselője ilyen kijelentést tett és a város segítségére sietett ez ügyben. Ezután dr. Babó Imre állott fel szólásra. Szerinte, a felebbezés beadása nélkül is ide lehetett volna hozni ezt a kérdést, mert olyan körülmények merültek tel, amik azt indokolttá tet­ték. Ugyancsak illetékes helyen ő is járt at iskola-ügyben és elmondhatja, hogy a helytelen értelmezésnek tud­ható be, hogy a küldöttség fogadásá­tól elzárkóztak. Ugyanis fent azt hitték, hogy a város egyáltalán nem akar iskolát építeni, attól ridegen elzárkózik. Ez pedig nem igaz, a város csupán könnyítéseket akart kérni a minisztertől. 0 is hosszasan tár­gyalt ez ügyről Prónay államtitkárral, a részletekre nem kíván kitérni, esak azt mondja, hogy az államtitkár nem zárkózik el attól, hogy a város nehéz helyzetén segitsen és mindent meg­tesz, hogy a város kívánságát honorál­ják. Meglátszik már eddig is Prónay államtitkár közbenjárása, hiszen haj­landó már most belemenni a minisz­térium az 5 iskola építésébe, Szüksé­gesnek tartja ezután is, hogy küldöttség menjen Bpestre, mert igy még több előnyt vívhatnak ki, ha a miniszté­rium a tényeknek teljes ismeretébe jut. Dr Zilah Benő az elhangzottak után indítványozza, hogy közgyűlés határozatát módosítsa иду, hogy az 5 iskolát hajlandó az idén felépítem, de újabb árlejtés utján biztosítsa az építkezést. A polgármester ennek ellene van. Azért sines értelme, mert esetleg még drágább ajánlatok érkeznek a városhoz. Kötelessége kijelenteni, hogy Maján György ez egyik vállalkozó azt a kérelmet intézte hozzá, hogy haj­landó az építkezést abban az árban elvállalni, mint Lehóczky. Ebhez nem járathat a képviselőtestület, mert nem szabad abba belemenni, hogy akkor üssenek ki a nyeregből egy vállalko­zót, amikor már az ajánlatok összege ismeretes. Pataky Dezső szintén helyesnek tartja a küldöttség felmenését, mert ezáltal sok kérdést lehet tisztázni. Szekér Pál, Farkas Áron felszóla­lása után, miután Lőrinczy Károly is kijelenti, hogy a felebbezést előter­jesztésnek mÍDÖsiti, hosszabb vita indul meg, hogy ezt a kérdést most tárgyalják e és hozzanak benne hatá­rozatot. Dr. Babó Imre szerint ezekután nines akadálya annak, hogy a mai közgyűlés döntsön e kérdésben. A képviselőtestület ezt egyhangúlag ki­mondja. Dr. Zilah Benő szólal fel ezután. A kényszerítő körülmények folytán a képviselőtestület nem tehet mást, mint az 5 iskola felépítéséhez hozzá­járul, azonban egyik vállalkozó aján­latát se fogadja el, njabb versenytár­gyalást hirdessen az építkezésre és ezenkivül küldjön küldöttséget a mi­niszterhez, vagy államtitkárjához, hogy azok a kért könnyítéseket kieszközöljék. A képviselőtestület ehhez egyhan­gúlag hozzájárult. Afelől volt még vita, a polgármes­ter azt kérte, hogy az öt iskola épí­tésével már most bízzák meg Le- hócxkit, ettől azonban eláüott, ngy hogy a képviselőtestület egyhangúlag kimondta, hogy az 5 iskolát az idén felépiti, egyik vállalkozó ajánlatát sem fogadja el s háromnapos terminus alatt újabb ajánlatra szólítja fel mind az öt vállalkozót s f, hó 81-ére köz­gyűlést hiv egybe, s akkor dönt azok sorsa felett. 1500 millió kölcsönt vesz fel a város Ezután az előadó dr. Gusztos Károly h. polgármester terjesztette elő, hogy a város a Hazai Takarékpénztártól az iskolák építésére 1500 millió korona kölcsönt vesz fel és kérte ahhoz a képviselőtestület hozzájárulását. A közgyűlés ehhez dr. Babó Imre felszólalása után egyhangúlag hozzá­járult. A gyűlés ezután */413 órakor vé­get ért. HÍREK _ ___________________május 29 — Hétfőn közgyűlés l«sz. A város képviselőtestülete május 31-én, hétfőn d. e. 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart az alábbi tárgysorozattal: Iskola­építésre beérkezett ajánlatok be­mutatása a városi tanács javas­latával. — Szalmaláng. A közönség nagyarányú érdeklődéséből meg­állítható, hogy a Szalmaláng előadása zsuffolt házak előtt fog lefolyni. A bemutatóra már min­den jegy elkelt, a többi előadásra is a jegyek nagy részét elkap­kodta a közönség. — ítélet a frankpőrben. Szerdán délután 6 órakor hirdették kiafrank- pörben az ítéletet. A törvényszék Nádosy Imre volt országos főkapi­tányt és Windischgraetz Lajos heree­get 4—4 évi fegyházra ée 10-10 millió pénzbüntetésre, Haits Lajos tá­bornokot és Kurtz Sándor tanáesno- bot 1—1 évi börtönre, 3 millió pénz­büntetésre, Gerő Lászlót 2 ávi fegy- házra, Bába Dezsőt 1 évi és 6 hó­napi börtönre, a többi vádlottakat több havi börtönre Ítélte. A törvény­szék Szőrtseyt és Baross Gábort fel­mentette. — A törvényszék az indo­kolásban mogállapitja, hogy Nidosyn kívül magasabb személyiség nem volt beleavatva az ügybe. A kormány, vagy a kormány tagjai nem tudtak a hamisításról. Megállapítható — mondja az indokolás, — hogy a vádlottak hazafias célokból vállalkoztak erre a vállalkozásra. — Eljegyzés. Arvay Irénkét elje­gyezte Peltsárszky László Budapestről. Mi Here Az cimü voná Hl ki He Vasá Név folvo szere Szót adá vai 7 < к c

Next

/
Oldalképek
Tartalom