Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1926 (26. évfolyam, 1-104. szám)

1926-05-26 / 42. szám

2 Kiskunhalas Helyi Értesítője május 26 бопер után A lelkek békéjéhez csatlakozott a ra­gyogó tavaszi idő; a város békebeli arculatát vette fel. A családokban a nehéz jelent óa bizonytalan holnapot eltüntette egy napra az ünnep benső­séges hangulata. Ünnepelt Halas, csendben, szerényen. Igazi arcát adta, igazi egyéniségét. Elmúlt az ünnep; az emberek is­mét visszatérnek megszokott foglal­kozásukhoz. Dolgoznak, küzdenek a je­lenért, a holnapért. Ismét kiül as arcra a bizonytalanság. Mi lesz ? Mi vezet ki a nehéz gazdasági helyzetből, mi húzza meg az általános pangás el­lenszerét ? Áfa a városban mindenkit csak a megélhetés, a munka érdekel. Min­denkit az köt le. S ez egyrészt örven­detes, másrészt fájdalmas. Örvendetes, mertjózaneágot mutatja, fájdalmas mert jelzi a siralmas gazdasági helyzetet. Ünnep után induljon meg Halason a munka! A tespedését, a maradisá- got munkakedv, törekvés váltsa fel. 8 ha ez bekövetkezik, elmondhatjuk, hogy a kellemes pünkösd után kelle­mes napok következnek el. Holnap délben hirdetik ki a frank plrften az italetet Az elmúlt hét a frank pör tárgya­lásával telt el s az Ítélet szerda délben hangzik el. Töreky tanácselnök Pünkösd va­sárnapját a törvényszéken töltötte és beható tanácskozást folytatott tanácsának tagjaival. A bíróság Pünkösd hétfőjén is folytatta tanácskozását. Politikai körökben nagy megnyug­vással várják az ítéletet, mert a tárgyalás során kiderült, hogy a frankok hamisítására semmiféle be­folyást nem gyakoroltak a kormány­hoz közel álló tényezők. я " a A Máv és a posta országos jellegű autóbusz-vállalatot létesit Budapesti tudósítónk jelenti, hogy az autó hatalmas versenye miatt a Máv. az autóbusz- és motor járatok fejlesztésére határozta el magát. Mint most értesülünk, az antóbnsz forgalom kérdését a Máv. egy nagyszabású, or­szágos jellegű autóbusz vállalat léte­sítésével akarja megoldani. A vállalatot a Máv., a posta és tá­vírda vezérigazgatóságának és az ér­dekeit helyiérdekű vasutakuak bevo­násával, közösen teremtené meg, ter­mészetesen megfelelő tekintélyes tőké- vej. Elsősorban olyan autóbuszjáratok felállításáról van szó, amelyek a Máv. úgynevezett veszélyeztetett zónáin közlekednének, kiegészítve vagy pótol­va e vidékeken hiányzó vagy a közönség­nek |nem megfelelő vasúti közlekedést. A vállalat nemesek kocsikat épít, ha­nem gondoskodni akar a tekintetbe jövő útvonalak kiépítéséről, illetve karbantartásáról is. Mint értesülünk Eelety Dénes, a Máv. elnöke ma ez ügyben felkereste Valkó Lajos kereskedelmi minisztert, akivel beható tanácskozásokat folytatott a vállalat megalakításáról. A tárgya­lásokba rövidesen bevonják a posta- igazgatóságot ée a helyiérdekű vasutak vezetőségét is, amelyeknek egyformán nagy érdekeik fűződnek a Máv. autó- buszjáratainak nagyarányú kiépítésé­hez, Bemény van arra, bogy a tár­gyalások igen rövid idő alatt kedve­zően fognak végződni. Hirdessen a „Helyi Értesitő“-ben! Mozgalom a közutak állami kezelésbe való vétele érdekében Halast is kedvezőbb helyzetbe juttatja az eredmény Az alföldi városok súlyosan érzik az utak elhanyagoltságát, mert amiatt kiesnek a forgalomból. Természetes, magától értetődő ezért, hogy mindent el kell követniük a helyzet javítása érdekében. Halasra kétszeresen vonat­kozik ez, mert sok tanya teljesen kiesik a forgalomból. E tény tudata késztette a múlt évben Kecskemét törvényhatósági bizottságát arra, hogy feliratban kérje a kereskedelmi kormányt a szolnoki és falast utak­nak az államiak közé való átvevésére. Kecskemét kérelméhez azóta Pest vármegye és Bácsbodrog vármegye közönsége is csatlakozott s az érde­kelt törvényhatóságok küldöttség utján keresték fel Walkó Lajos ke­reskedelemügyi minisztert ebben az . ügyben. A küldöttséget, melynek tagjai Pest vármegye összes nemzetgyűlési Néhány nappal ezelőtt feltűnt a városban, hogy csendőrök az utcákon csapatostul kisérnek cigányokat. A cigányok'egy nagyarányú bűnszövet­kezetnek voltak tagjai, amelyet a csendőrök most tettek ártalmatlanná. , Az esetről tudósítónk a követke­zőket irja: Az utóbbi időben a Duna—Tisza közén rengeteg betörést és lopást követtek el, különösen a tanyákon. A tettesek olyan ügyesen végezték munkájukat, hogy a nyomozó ható­ságok nem tudták őket kézrekeriteni. A gyanú később a cigányokra tere­lődött és az ily irányban folytatott nyomozás teljes eredménnyel járt. A kecskeméti csendőrség elfogott 6 cigányt s megállapította, hogy azok tagjai egy a cigányokból sző- j vetkezet betörőbandának. Mint egy 80 tagból álló kóbor cigánybanda Jakab Radics István cigányvajda furfangos vezetésével a betörések és lopások végtelen sorozatát mesébe illő módon követték ei. Már évek óta kóborolnak Csonkamagyarorszá- gon s ahol csak megjelentek, ott­hagyták garázdálkodásuk nyomát. Különös előszeretettel látogatták Pest- és Bács vármegyéket. A nyomozást széles körben ki­terjesztették. Három heti nyomozás után az egész bandát, 25 tagjával, elfogták. A cigányok a bizonyítékok súlya alatt vallottak. A csendőröknek egész hatalmas bűncselekményt vallottak be. Kiderült, hogy hosszabb idő óta űzik bűnös üzelmeiket és végig­rabolták egész Duna—Tisza közét. Halas, Czegléd, Kisbunmajsa, Keczel, Kiskőrös, Szánk, Kecskemét, Do- rozsma, Nagykőrös, Jánoshalma és más községek határában ők követték el a betöréseket. A fenti helyekről verődött össze a banda és vezérük utasítása alapján dolgozott. Eddig 44 betörést és 4 lólopást ismertek be. Keczelen és Kiskunmajsán üzlet­helyiségeket törtek fel s vakmerősé­gük már odáig ment, hogy a vásá­rokra menő egyéneket támadták meg és kirabolták. Dorozsma—Szeged között egy kereskedőt támadtak meg és 12 millió koronát vettek el tőle, ugyanígy kiraboltak egy kereskedőt Kiskőrös—Csengőd között. A cigányok már egy év óta űzték a betöréseket és lopásokat és sok száz millió korona értékű dolgokat loptak össze. A csendőrök eddig 150 millió korona értékű zsákmányt találtak meg. képviselői, Pest és Bácsbodrog vár­megyék alispánja, továbbá Fáy Ist­ván főispán, Zimay Károly polgár­mester és dr. Kiss Jánoa ny. tör­vényszéki elnök voltak, Zsitvay Ti­bor képviselő, a nemzetgyűlés alel- nöke vezette. A törvényhatóságok kérelmét Agorasztó Tivadar Pest vármegye alispánja terjesztette elő 8 a miniszter válaszában kilátásba helyezte, hogy a Szolnoktól Kocséron, Kecskeméten, Jakabon, Kiskőrösön és Halason át Bajáig vezető utat még ebben az évben állami keze­lésbe veszik át s módot fognak találni arra is, hogy az állami utak fenntartási költségeire a folyó évi költségvetésben felvett 12 millió aranykoronából már ebben az évben is fordíthassanak valamit a szóban- forgó útvonal burkolására. A bűnszövetkezet tagjai 12 köz­ség és város cigányaiból kerültek ki, a halasi cigányok is erősen bele­kapcsolódtak. A csendőrök a halasi cigányok közül 5 férfit és 2 nőt vetlek őrizetbe, köztük a halasi cigánybirót és a helyettes birőt is. Az elfogottak több betörésben vet­tek részt. A lopott dolgokból sokat hoztak városunkba és innen történt az értékesítés. A halasi határból nemrégen 2 lovat loptak el. Az is a cigányok munkája volt. Hogy azokat értéke­síthessék, eredeti tervet találtak ki. A passzusokra a bélyegzőt ráhami- sitották. Ezt Jakab Péter nevű halasi cigány követte el. A nyomozást a csendörsőg 24 nap óta folytatja és állandóan újabb tettesek kerülnek kézre. A csendörsőg nálunk is több na­pig eszközölt nyomozást, amelynek eredménye a cigányok elfogása lett. Két nappal ezelőtt a csendőrök a betörőszerszámokat is megtalálták. A cigányok amikor neszét vették, hogy a csendőrök nyomukban van­nak, a betörőszerszámokat elásták. Kisszállás és Mérges között a csend­őrök egy láda betörő szerszámot ástak ki és két feszitővasat találtak. A nyomozás még tovább tart és az eddigi jelek szerint még sok cigányt fognak őrizetbe venni. A esendőtök az orgazdák nagy részét is összefogták. Köztük jómódú emberek akadtak; a szegedi határ­ban és Pálmonostoron jómódú gaz­dák voltak az orgazdák. Megtámadták útközben Súlyos betegen szállították be a kunbajai állomásról Bácsalmásra Irá­nyi Jenő Teleki szólók 164 szám alatti lakost. Éjszakai támadók úgy fej- bevertéb, hogy súlyos belső sérüléseket és agyrázkódást szenvedett. Irányi Jenő két nővérével és László testvérével a vöröserdói vendéglőben voltak vasárnap este. Sötétedéskor indultak hazafelé a Teleki szőlőkbe. Alig indultak el, az éj sötétjében szőlőkarókkal támadták meg őket, A két Irányi testvér csak nehezen tudott védekezni a támadók ellen, akik úgy összeverték Irányi Jenőt, hogy fél- holtan maradt a verekedés színhelyén. Orvosi vélemény szerint a súlyos karóütéstől agyrázkódást kapott Irányi Jenő. A végzetes verekedés ügyében szi­gorú vizsgálat indult meg. A leány-anya bűne Megölt« ujsztllött gyermekét Az Elet által produkált bűnese­tek között legkomplikáltabbak azok, amelyeknek szenvedő hősei elbukott, megtévedt leányok. Sok közöttük a szerencsétlen, akit csak a körülmé­nyek. a véletlen, vagy gyengeségük vitt a romlásba, van azonban közöt- tek olyan is, akit vére, rossz hajlama kergetett, hajtott a bűnbe. A sociologus, aki a társadalmak erkölcsét vizsgálja és kutatja: a sze­relmi tragédiákból, a szerelmi bűn­esetekből erős következtetéseket vonhat le az illető korokra. Megál­lapíthatja : minél lazábbak az erköl- csak, minél csekélyebb az egyének családi érzése annál gyakoribb az olyan bűn, amely a szerelmi élettel kapcsolatos. Minél gyengébb a kor erkölcse, annál kidomborodóbb a bűnözés. A jelen erkölcse lazult; az egyé­nek leikéből kitörölődött a múlt tiszta, szeplőtlen szokása. Ma már nem látnak sokan maguk előtt er­kölcsi korlátokat; haladnak, rohan­nak a bukás, a mocsár felé. A mocsárba kerülve sok esetben nincs menekvés. Sokan önuralommal, erős lélekkel még vezekelni tudnak; a gyenge lelkeket azonban még to­vább huzza a hínár. Huzza lefelé és ellepi őket. * * * Bizalmas értesítést kapott a ha­lasi csendőrsóg arról, hogy Fehértó pusztán Gömzeik Margit 22 éves leánynak f, hó 19 és 20-iki körüli időben gyermeke született. A jelen­tés szerint az újszülött élve jött a világra s egészséges, életerős volt. Az anya, aki viszonyának gyümöl­csét titkolni akarta, az újszülöttet megölte. Indítsák meg a nyomozást, hogy a bűn tisztázódjék. A csendőrsóg hivatásához híven megindította a nyomozást. Kiszállt Fehértóra, egy halasi földbirtokos tanyájára, ahol a leány apja béres­ként szolgált. Megindult a kutatás, amelyet siker is koronázott. A tanya mellett levő lábon álló rozsban egy zsákdarabba göngyölve megtalálták f. hő 21-én az újszülött holttestét. Kiderült a bűn; a kicsiny bűnjel, a gyermekholttest a csendőrök előtt feküdt. Nem tagadhatott tovább a leány: bevallotta, hogy újszülött gyermekét, mely tényleg élve látta meg a napvilágot, megfojtotta. A kicsiny hullát a halasi hulla házba hozták, a leányt pedig őri­zetbe vettek. * * * Az Elet egy jelenete befejeződött. A leány a világtól elzártan vívódhat, marcangolhatja önmagát, mert elkö­vette a legnagyobb bűnt: megölte saját gyermekét. Köszönetnyilvánítás Mindazon rokonoknak, jóbarátok­nak és ismerősöknek, kik felejthetetlen feleségem, édesanyánk temetésén részt vettek s ezáltal nagy fájdal­munkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk hálás köszönetét. Ifj. Varga Sándor és családja. Beck stain * angol és francia női ruhákat JUTÁNYOSÁN VÁLLAL. BUDAPEST, Hernád ucca 4. II. 7. Keleti pályaudvarral szemben Cigányok hatalmas bűnszövetkezete Végigrabolták egész Pestmegyét — A bandában hat halasi cigány volt, — a zsákmányt városunkba hozták * i m P Bl cégi I I fürd utá keze nap jyt Szeri Az í rád amel 01 cimu kert Szóm Hei Ar cimü vá Mi к drí MindJk előad; Ш vásári megtak Bér Tár!

Next

/
Oldalképek
Tartalom