Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1926 (26. évfolyam, 1-104. szám)

1926-01-13 / 4. szám

január 13 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 b ak ь JZ­kSOIl s ini, ikk, leto ■ál la! Adósság elöl — a halálba Forgópisztollyal magára lőtt Soltvadkert községben egy 19 éves bognársegéd követett el öngyilkos­ságot s most a halasi kórházban fekszik életveszélyes sérülésével. Az esetről a kővetkezőket írhatjuk : Pénteken a késő esti órákban SoltTadkerten Frittman István 19 éves bognársegéd forgópisztolylyal fejbe lőtte magát. A lövés életveszé­lyes sérülést ejtett rajta. Az öngyilkos fiatalembert szom­baton a személyvonattal Halasra hozták, a városi kórházba, ahova a rendőrség is kiszállt kihallgatása végett. Frittman kihallgatása alkalmával elmondta, hogy az öngyilkosságot azért követte eí, mert szűkös kere­seti viszonyai folytán sok adóssága volt, amit nem tudott kifizetni. A rendőrség viszont más utón arról szerzett tudomást, hogy Frittman szerelmi bánata miatt akart a ha­lálba menekülni. Az orvosok véleménye szerint sú­lyos sebét kifogja heverni. ■ II——И A magyar mezőgazdaság ш. eső­ik, tánc­t. ,M06 I a ink ián Ai Országos Mezőgazdasági Kamara most adta ki jelentését az ország gaz­dasági viszonyairól. A jelentésből közöljük az alábbiakat: ,A mezőgazdasági termékek érté­kesítési visszonyai további rosszabbo­dást matatnak. Egyedül a búza az, amely ha alacsony áron is, de vevőre talál, más termékekre azonban vevő alig jelentkezik. Egyes eikkek, mint például a köles, a eirok, burgonya stb. egyáltalán eladhatatlanok. Az állatárak még további csökkenő tendenciát mu­tatnak. Azok a gazdák, akik a sertés- hizlalást ótengerivel kezdtték meg, hizlalásokra tetemesen ráfizettek. Az eladóvá tett birtokok száma, kü­lönösen az Alföldön, folyton szaporo­dik, agy annyira, hogy talán még so­hasem volt annyi birtok eladó, mint ma. Vevő azonban a mai pénatelenség mellett nem jelentkezik. Jó homoki földek ára holdanként 25—80 4 rozs ára között mozog. A haszon­bérek is lefelémenő tendenciát matat­nak, úgy, hogy a bérlők még hosszab- lejáratu bérletektől is minden módon szabadulni igyekeznek. A hitelviszonyok némileg enyhül­tek. Az eladósodás mértéke ijesztően növekszik és a helyzeten némi orvos­lást esakis a hosszúlejáratú, kedvező feltételek melleti jelzáloghitel ered­ményezhet.“ Agyonverték a falurosszét Halálos verekedés történt a pest­megyei Kerekegyháza községben. Rubos Ferenc ittas állapotban Kerekegyháza közepén fekvő Hubi- tyár András házafelé tartott. A ház kapujában beszélgetett Hubityár fia­tal leánya Kolemán Mátyás csizma­diával, de amikor azt látták, hogy a verekedő, kötekedő természetűnek ismert Rubos közeledik, behúzódtak a ház udvarára. Rubos tovább ment, közben találkozott Vanitsák Ambrus­sal, akivel összeverekedett. A vere­kedésre a szomszédos házból kiment Dorcsáfe József földmives és a kezében levő fabusánggal kétszer fejbevágta Rubost oly annyira, hogy tüstént ösz- szeesett. Rubost a ház lakói felszedték, fel­locsolták és elvitték mintegy 100—120 lépés távolságra. Másnap reggel 5 órakor itt találtak rá, de már nem volt benne élet. Rövidesen kinevezi az igazságiigyminisster a halasi Járásbíróság uj elnökét irta a pályázatot, amelynek határ­Megirtnk, hogy dr. Zilah Benő, a halasi járásbíróság elnöke január 1-ével saját kérelmére nyugalomba ment. Dr. Zilah Benő nyugalombavonu- lásával megüresedett a halasi járás­bíróság elnöki állása. Joggal kiváncsi mindenki arra, hogy a járásbíróság élére ki fog kerülni. Az igazságügymíniszter a halasi járásbíróság elnöki állására már ki­ideje már lejárt. A pályázati kérvé­nyeket a halasi járásbírósághoz kel­lett beadni. 15 biró és ügyész pá­lyázott az elnöki állásra s a pályázatok ezúttal már az igazságügyminisz- tóriumban vannak. Értesülésünk szerint az igazságügy- miniszter a közeli napokban dönteni fog e kérdésben és hamarosan ki­nevezi a halasi járásbíróság uj elnökét Halas gyomra Riport Halas 1925 évi Húsfogyasztásáról Érdekes statisztikát kaptunk a vágóhíd múlt esztendei forgalmáról, amelyből megállapítható, hogy mek­kora volt 1925 ben Halas húsfogyasz­tása. A múlt évben a vágóhídon köz- fogyasztásra levágtak 626 drb. mar­hát, 627 bor jut, 2871 birkát, 827 bárányt és malacor és 1140 sertést. Halas múlt évi húsfogyasztását összehasonlítva az 1924 évivel, meg­állapítható, hogy 1925 ben sokkal több húst fogyasztott el a város lakossága mint 1924 évben. Egyéb­ként itt adjuk Halas 1924 évi hús­fogyasztását: marba 384, borjú 387, birka 1224, bárány és malacz 395, sertés 674 drb. Egy szemtanú a felső-tiszai borzalmas árvízről Hat métermázsa ekrazittal robbantották eddig a felső tiszai jégtorlaszokat A legborzalmasabb rajtaütéssel a karácsonyfa alól sodorta el az ar a Tisza- daba és Tiszadob lakosságát — Holttestek, gyermekjátékok a tengerré vált Tiszában Nemcsak a folyók törtek ki medreik­ből és zúdították a minden életet megsemmisítő trianoni árvizet Békés­vármegyére, Csonkaországnak nem­csak ezen az egy vidékén facsar könnyet a nincstelenekké, földön­futókká lett lakosság. A kegyetlenné vált szelíd Tiszánk katasztrófáiig áradásával a szegedi árvíznél is hatalmasabban sodorta el a Fslsö- Tiszán minden életet és ütötte ki az emberek kezéből a mindennapi leg­fontosabbat, a kenyeret. A napi sajtó utján mondhatni részletes­séggel értesülünk atról a pusztításról, melyet pillantok alatt a megbőszült Tisza okozott. Munkatársunknak sike­rült beszélgetőst folytatni a felső-tiszai árvízi mentőrounkálatainak egyik résztvevőjével s olyan részleteket tudott meg, melyekről még sajtó utján nem tájékozódhatott olvasó­táborunk. Informátorunk a következőket mon­dotta a tiszai árvízről munkatársunk­nak : Karácsonyfa alól sodorta el az ár a családokat — A karácsony előtt pár nappal be­állott enyhe időjárás a hegyekből lezuditotta Tisza mellékfolyóin a hóolvadás következtében a rengeteg mennyiségű vizet. A Tisza Tokajtól kezdódőleg kezdett zajlani, amely jégzajlás az ünnep közeledtón folyton erősödött, mert nőtt a viz szemmel látható gyorsasággal. Tiszadobon és Tiszadadán a karácsony vigiliáján bízalmatlankodva nézte a lakosság az őrültté vált Tiszát, mely azonban az eddigi tapasztalatok alapján jeges, vad rohanásával nem valósult veszé­lyesnek, mert az áradás a normális Tisza áradásoknak felelt meg. Vannak olyan tiszadadai ős tiezadobi gazdák, akik a védgátakról mentek be falu- jokba az estharang kondulásakor, hogy a szent estén otthon legyenek. Ezeknek a gazdáknak a karácsonyfa köré gyűlt családjait este fél 8 óra kor már elsodorta as árvis, ablakokon törve be a kásákba. Ezen a két községen valósággal rajta lepett az árvíz. Védekezni nem lehetett ellene, mert pillanatok alatt jött. A Tisza medrében a rohanó víz árját pillanatok alatt képződött ha­talmas jőgtorlaszok állották el. Az útját vesztett ár pedig bősz rohaná­sával áttört a védgátakon ős való­sággal rajtaütött a karácsonyi ssent estét üneplö magyarságon. Reggelre már sík tengerre váltó zott a vidék. A habzó jeges vizen férfi, női és gyermek hullák és feldí­szített karácsonyfák úsztak. Informátorunk az egyik hid lábá­hoz sodorva meggémberedetten egy két esstendös gyermek hullát talált, kis kesecskéjében karácsonyi ajándé­kát ssorongatta. A jégtorlaszok mint 17 kilométeres hosszaságban Tokajtól kezdődőleg képződtek, Volt olyan kötöttük, amely meghaladta a 25—30 méter magas­ságot, A mentési munkát a szegedi ár­védelmi osztag és árkáazkülönitmé- nyek végezték. A jégtorlaszok robbantására eddig 6 métermázsa ekrazitot használtak el A jőgtorlaszok okozzák a torlaszok előtti és alatti Tisza katasztrófális áradását. A beállott enyhe idő miatt a jég megpuhult és most már robbantani sem igen lehet. Hogy mily méretű lehet a felső-tiszai árviz, arra világot vet az a körülmény, hogy a Zagyva folyócska, mely rendes körülmények között alig szélesebb egy nagyobb pataknál, ma a bajai Duna széles­ségével őrült módjára tör a Tiszába. Á Tisza medre beláthatatlan ten­gerré szélesüit. A kivonult katonai osztagok, a környékbeli helyőrségek, a közigaz­gatás állandó permanenciában van­nak. Az Ínségessé váltakon egyelőre társadalmi akciókkal segítenek. Címre ügyeljünk! Építkezéshez szükséges anyagok, deszka, léc, faragott és fű­részelt fa, cserép, tégla, bognáráruk, tüzelő­anyag : tűzifa, szén, koksz. Kovács-szén a legelő­nyösebb feltételek mellett, a legolcsóbb napi áron WILHEIM FERENC oki. mórnflk fatelepen a Szövetség-téren, vásártéri kereszttel szem­ben Агаву János a. sarak (Király By.-báz) —■ S A 3000 dolláros szerencse Hogyan lett egy vásárhelyi szegény asszonyból többszörös milliomos ? A hódmezővásárhelyi városházára tegnapelőtt a külügyminisztériumtól nagy pecsétes levél érkezett, amely­ben az állott, hogy Dómján Mária vásárhelyi asszonynak az egyik ame­rikai gyár elhalt édesapja után 8000 dollár kártérítést fizet. A polgármesteri hivatal előkeritette Dómján Máriát, egy szegény vásárhelyi napszámos- ember feleségét, aki nagy szerencsé­jéről a következőket mondott»: — Édesapja Dómján Imre még 1917 április 20-án szerencsétlenség követ­keztében meghalt Észak-Am erikának Barberton nevű városában. A hozzá­tartozók kártérítési pert indítottak a gyár ellen, mely közel 10 évig tartott. A gyár makacskodott, nem akart fizetni. Dómján Mária, aki Vásár­helyen cselódeskedett, már minden reményét feladta a hatalmas fiaskó* dásban, mikor váratlanul önzetlen segítséget kapott jogos követeléséért folytatott küzdelmében. Dr. Mónus Sándor ügyvéd ugyanis, akinek a baját elpansszolta, vállalkozott rá, bogy a már elveszettnek hitt örökséget kiássa, a pert sikeresen dftllŐre juttatja s ehhez a szükséges anyagiakat is köl­csönzi. így is lett, s a pör ismét meg­újult. így érkezett el türelmes várakozás és szenvedéssel teli évik hosszú soro­zata után az örömnek reggele. Dr. Mónus Sándor fáradozása teljes sikerre vezetett. A csikágói Industrial Comité 3066 dollárt ítélt meg Dómján Imre örökösének s megindult a kifizetési eljárás a külügyminisztérium utján. A szereneeés asszony öröksége a dollár mai kurzusa szerint kb. 209 millió korona. Színház A színház vezetősége, hogy a sok­szor üres színházba közönséget vonz­zon, minden héten sorsolásokat ren­dez Az első sorsolás hétfőn történt meg, egy szép emléktárgyat és 10 színházi jegyet sorsoltak ki. Szombaton .Huncut a lány“, vasár­nap „Maricza grófnő“, hétfőn pedig .Postás Katieza“ ment jó és gördülé­keny előadásban, a szereplő szinészek játékát meleg tapsokkal köszönte meg a közönség. Műsor: Január 13 án, szerdán Kék posta­kocsi, 14-én Tatárjárás, 15-én An­tónia, 16-án Májusi muzsika, 17-én vasárnap délután Postás Katica, este Piros bugyelláris. — 15-én, pénteken ismét sorsolás lesz a színházban. Ez alkalommal már négy értékes nye­reménytárgy fog kisorsoltatni. Minden péntek estig váltott ülőhslyhez egy ingyen sorsjegyet adnak. — A 11-iki sorsoláson az első nyereményt az A 3 számú, a második nyere­ményt a 81-es számú sorsjegy nyerte. A nyeremények 16 ig, szombatig a színház titkáránál átvehetők. Téli meleg alsóruíia, kötött mellény és kabát, keztyű, harisnya, posztó-cipő, hó- és sárcipő mérsékelt áron kapható Tirmann Konrád üzletébenvárosházávalszemben

Next

/
Oldalképek
Tartalom