Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1925 (25. évfolyam, 1-103. szám)
1925-05-16 / 39. szám
2 Mea Igazolódott be, hogy 6 okozta a tüzet a város fehértói erdejében Megírtuk egyik legutóbbi számunkban, hogy múlt hó 14-én a város fehértói erdejében tűz támadt és 20 hold erdő elégett. A tüzből kifolyólag a városnak 20 millió korona kára volt. A tűz okozásával Lak Sándor halasi lakost gyanúsították, aki ellen a csendőrség a nyomozást lefolytatta. Lak ellen gondatlanságból okozott tűz okozásáért indult meg az eljárás. Ügyét pénteken, f. hó 15-én d. e. tárgyalta a halasi kir. járásbíróságnál Fráter András járásbiró. A várost dr. Kathona Mihály főügyész képviselte. A bíróság több tanút hallgatott ki, akik érdemleges vallomást aem tettek és vallomásuk nem igazolta, hogy a tüzet Lak okozta volna. Lak ellen terhelőén esupán a csendőrség jelentése szólott, ahol beismerte, hogy a tűz az 6 gondatlanságából keletkezett. Lak Sándor kihallgatása alkalmából tagadta a bűncselekményt. Az erdőben 14 én járt, a tűz pedig 15-én keletkezett, de hogy mitől, azt nem tudja. A csendőrség jelentését kérte felolvasni dr. Kathona főügyész, amit azonban a bíróság nem rendelt el. Hamarosan kihirdette az Ítéletet dr. Fráter járásbiró. Lak Sándort, az ellene emelt vád alól felmentette, mert nem igazolódott be, hogy a tüzet 6 okozta volna. Az Ítélet ellen dr. Kathona feleb- bezést jelentett be. Fürdővonal beállításit kérte ujbál a «áros Az időn is bizonyára sokan fogják felkeresni Fehértót, hogy annak kellemes vizében fürődhessenek. Évről-évre szaporodik azoknak a száma, akik Fehértót látogatják, nem törődve a sok nehézséggel, amely a kimenetellel jár. A legnagyobb baj az, hogy Fehőrtóra nincs megfelelő közlekedési eszköz és még egy nagy hátránya van, hogy a puszta vizen kívül semmi sem áll a közönség rendelkezésére. Az idén is közlekedni fog a fehértói vonat. A város vezetősége a napokban átiratot intézett a vasúthoz és a fehértói fürdővonat beállítását kérte junius 1-től kezdve. A város a reggel induló és este visszajövő tehervonathoz egy személykocsit kért bekapcsolni. Az államvasut remélhetőleg most is teljesíteni fogja a város kívánságát. Junius 1-től a közönség már vasúton eljuthat az állomásig, onnan pedig gyalog a vizhez. Ha építkezik, átalakítja, vagy megtoldja épületét, ha kerítést, górét, vagy bármilyen gazdasági épületet emel, a saját érdekében hogy az ezekhez szükséges anyagikat ölesén, jó minőségben szerezhesse be, kötelessége felkeresni a Vásártéren Szövetség- és Arany János -ncca sarok (a Király Gy. Balázs házban) az Kj fatelepet Ugyanott kiváló minőségű száraz bükk- tüzifa, szén és koksz a mindenkori legolcsóbb napi áron szerezhető be. Lelkiismeretes és pontos kiszftlgálást a tulajdonos személye: Wilhelm Ferenc oki. néradk feizteeitja Kiskun-Halas Helyi Értesítője május 16 Legújabb! A Magyar Távirati Iroda telefonjelentései péntek dóíután 1 órakor i A Léderer-Bpy mai tárgyalása BUDAPEST, május 15. Léderer Gusztáv csendőr főhadnagy ügyében — aki feleségével együtt meggyilkolta Kodelka Ferenc hentesmestert — ma délelőtt folytatták j a tárgyalást a honvédtörvény- 1 széken. Soltész ezredes elnök a tárgyalást negyed 10 órakor nyitotta meg. Az első tanú Linder Rezső gépész volt, akinek lényegtelen vallomása után Rostás Géza, a csepeli gyár üzemvezető főmérnökének kihallgatása következett. A főmérnök elmondta, hogy neki Krizsák éjjeli őr január 9-én jelentette, hogy az éjszaka sötétjében látta Léderert és feleségét a Duna felé menni. Bőröndöket cipeltek. Nagy érdeklődés követte Prőnay Pál alezredes kihallgatását. Pró j nay elmondta, hogy Léderert Sze I geden vette fel különítményébe. ! Csendes, jőravaló embernek ismerte és csak későbben derültek ki Léderer visszaélései. Léderer Prőnay vallomására j megjegyzi, hogy a kasszakönyvek j meghamisítását nem ő követte el. Prőnay Pál megesketése után I dr. Krantz Rezső őrnagy-hadbirő i ügyész indítványára Demjén Árpádot hallgatták ki, aki kémkedés miatt vizsgálati fogságban van. Érdekes vallomást tett: Abban a zárkában volt lecsukva, amely Léderer zárkája mellett volt. Esténként a kályhacsővőn keresztül beszélgettek. Léderer elmondta neki, hogy Kodelkát alvás közben lőtte agyon, mert feleségével viszonyt folytatott. A holttestet felesége biztatására darabolta fel. Hogy a súlyosabb büntetést elkerülje, elmebetegséget fog szimulálni. Ezután a bíróság újból Léderer Gusztávot hallgatta ki. Léderer mindenre kitérő választ ad, majd kéri, hogy az eddig elhangzott vallomásokat olvassák fel. Azonban ezután sem mond semmit, nem akar a gyilkosságra emlékezni. Soltész elnök erre megjegyzi, hogy akkor kénytelen lesz feleségével szembesíteni. Léderer majdnem sírva jelenti ki, hogy nem tud felesége szemébe nézni. A kihallgatás során Léderer mindjobban megtörik. Megmutatják néki azt a kést, amellyel Kodelka holttestét felda rabolta és az elnök megkérdi, hol tett szert olyan nagy gyakorlatra. Léderer elmondja, hogy Nyugat- Magyarországon élelmezési tiszt volt és ott látta, amikor a marhákat megnyuzzák. A tárgyalás tart. A nemzetgyűlés mai ülése BUDAPEST, május 15. A nem- I zetgyülés mai ülését 11 órakor nyi- ! tóttá meg Huszár Károly alelnök. A választójogi javaslat első szónoka Dénes István volt. Beszédje elején kijelentette, hogy a javaslatot nem fogadja el. Szerinte a javaslat a földmunkások 50%-át kizárja a választójogból. Felolvassa Rakovszky belügyminiszter egyik régebbi beszédét, amire a miniszter megjegyzi, hogy Dénes tévesen értelmezi azt. E közben parázs vita fejlődik ki Koszó államtitkár, Dénes és Létai képviselők közt. Az ülés folyik. Az egyetemek sorse BUDAPEST, május 15. A miniszter- elnök ma délelőtt táviratilag közölte o< a szegedi polgármesterrel, hogy nincs szó a három vidéki egyetem megszüntetéséről. Bethlen oeszéde a külügyi bizottságban BUDAPEST, május 15. Gróf Beth len István miniszterelnök a jövő hé ten a külügyi bizottságban nagy be szódét fog mondani az aktuális kül ügyi kérdésekről.. Rablótámadás a Páterfi-utcáhan BUDAPEST, május 15. Tegnap késő este Butterman Salamonné ékszerészt egy ismeretlen egyén a Pé terfi utcában megtámadta és 30 mii lió korona értékű ékszert rabolt el tőle. A fiatalkorúak bírósága előtt Halasi leány a fartőben — A bíróság latartéztatta, hogy mostani helyzetéből kiragadja Fiatal, 17 éves leány. Szép. Már az első pillanatra is bizalmat kelt. Azt hiszi, gondolja az ember, hogy a tisztaság, az erkölcsi fehérség sugárzik le róla. Mélytüzü, nagy fekete szemeiből a kíváncsiság, az egész világ iránti érdeklődés villan ki. És ahogy beszélget, ahogy elmondja baját, senki sem sejti, hogy e 17 éves leány ártatlanságot terjesztő fehér arcával a züllöttség, az erkölcsi fertő lejtőjére került. A kalocsai kir. Törvényszéktől a a fiatalkorúak birósága a napokban kiszállt Halasra, hogy ítélkezzen egy pár megtévedt, rossz útra tért fiatal bűnös felett. A többek közt a fent említett halasi leány is a bíróság elé került. Lopással volt vádolva. De nem ez volt a nagyobbik, a szörnyűbb bűne. A biróság előtt kiderült, hogy a 17 éves leány a testét bocsátotta áruba és hogy egy ily célt szolgáló nyilvános ház tagjai közé tartozik. A mély megdöbbenés, a leány sorsa iránti őszinte részvét lesz a teremben úrrá. Mindenkit az a gondolat tölt be, irányit, hogy a leányt kiragadja jelenlegi helyzetéből, remélve azt, hogy a fiatal megtévelyedett a jövőben a jó útra, az erkölcsnek ösvényére fog lépni. I Mindenki legjobban az anyát okolja, ki nem vigyázott, nem Őrködött eléggé leányára, — ki nem óvta, ; nem intette attól az úttól, ahonnét ■ nincs visszatérés, — ahol csökken az emberi érték, ahol megfosztva az ; önbecsüléstől, testben, lélekben meg j rokkanva kerülhet ki az áldozat: az áru: a leány. ; Es a bűnös leány arcára nem hoz I erősebb pírt a helyzet rettenetessége, j Szinte egykedvűen áll a biróság elé. ! A sorsot okolja. Az rántotta a I fertőbe. Nem tudta, hogy hova ke- ; rül. Fiatal volt. Nagyon Mikor tu- j datára ébredt, hogy hol van: el • akart jönni. De nem volt lehetséges. ! Tartozott a tulajdonosnőnek és az j emiatt nem engedte el. j Az anya azt vallja, hogy egy-két I ruhát akart szerezni magának. Ez volt az ok. Tehát egy két ócska ruháért tette. Szörnyű, rettenetes ár. Egy két ruháért: a kitaszítottság, a megvetés, az erkölcsi fertő. A többi tanuk csak a lopásra vonatkozólag tudnak vallani. A kir. ügyész fogházbüntetést javasol. Hangsúlyozza, hogy feltétlen ki kell ragadni a leányt mostani környezetéből, mert ott bizonyos, hogy végleg elzüllik. A védő ecseteli, hogy a leány csak a züllés kezdetén van. Sok a remény, hogy megjavul. Ilyenkor sokkal hatásosabb a simogató kéz, mint a sújtó. Hátha, látva a mélységet, amely felé közelget, felnyílnak szemei és a jó útra fog térni. A büntetés pedig könnyen ellenkező hatást érhet el rajta. A kir. törvényszék a leányt 3 heti fogházra Ítélte, mely után egy esztendeig javító intézetbe utalta. A fogházbüntetést is leginkább azért szabta ki a biróság, hogy a leány azonnal kiragadtassék a fertőből, mostani környezetéből és éppen ezért rögtön őrizetbe is vétette. * * * Az Ítéletet megrendülve fogadja a fiatal leány. Látszik rajta, hogy most kezd tudatára jönni tette, eddigi élete ezen szeny foltjának szégyen teljességére. A biró intő szavait, javulásra buzdító jóakaratu tanácsait lehajtott fővel hallgatja. Talán ben- sejében most kél életre azon erős elhatározás: hogy megjavul. * * * A fogházőr már viszi is az elitéltet. A leány arca fakósárga kezd lenni. Nyugalma, biztossága teljesen elhagyja. Arcán könnyek peregnek és azt mondja hogy öngyilkos lesz, 6 nem mer és nem tud ezután leánytársai elé kerülni. Sokan vigasztalják : csak javuljon meg, hisz oly fiatal s ezen ifjúkori szörnyű tévedést a jó útra való térés, az erkölcsös élet szeretete rövidesen elfogja felejtetni. * * * A fogház kapui bezárulnak. Becsukódnak. S ki tudja, hogy mi lesz a sorsa, mi lesz a jövője e megtévedt szép, fiatal leánynak! И ........— ——M A rokkantilletmények rendezése A hivatalos lap vasárnapi siámában a hadirokkantak és özvegyek Ügyeinek rendezéséről rendelet jelent meg, amelynek főbb részleteit alább közöljük. Módot adnak a hadirokkantság megállapítására vonatkozó eljárás megindítására azoknak is, akik járnlékot nem kaptak. Erre különösen azoknál van szükség, akik a földbirtokreformmal, vagy a vitézi telek adományozásával kapcsolatosan akarják a rokkantsággal járó jogi előnyt érvényesíteni, vagy pedig trafik, vagy italmérési engedély szerzésénél kívánják felhasználni. A földbirtokreformmal kapcsolatosán a badirokkantaknak megkönyebbitette a kormány az igény- jogosultságot, másrészt a rokkant birtoka száz holdon felül sem váltható meg. Az igényjogosultság megállapítását (rokkant járuléknál) egy bizottság végzi, amelynek elnöke (nálunk) a polgármester. A bizottság május 15-én kezdi és junins 15-én végzi be működését. Jelentős része a rendeletnek az, hogy akinek keresetképessége 35o/o- kai, de 50°/o-on alul maradó mértékben csökkent és akinek állapota végleg kialakult, úgyszintén bármely hadiözvegy, ót megillető rokkant-illetményének, özvegyi járadékának, neveltetési pótlékának megváltását kérheti. A megváltási összeg a hadirokkant, illetőleg hadiözvegy járadék és neveltetési pótlék évi együttes összegének háromszoresa. Aki megváltást kér, az később járadékot nem élvezhet. Az igényjogosultság megállapítását minden három évben megismétlik. Fű ki íest< P bu fim: lin, ecs( RZÜkl esóbbi BE éí azt kai 98 ez 60 ez I Áru Árpád róm. к Fri Által sltó G Alko ■< Elváll élet, 1 bizt legjat telek: toeitác kamat lezve! tés Kartei Ne V BD mig m I és R aSzta bútor; elsőren hál és i tömői II festet a legelői hetók, Kolozevá (Kereoke
