Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1925 (25. évfolyam, 1-103. szám)

1925-02-11 / 12. szám

február 11. Kiskunhalas Helyi Értesitője 3 írja efyhárunk histórikusR — mely­nek tetszetős és memehato herspja, meglehetős nagysága a maga tlran- deitetésén kifiii nem kefás di*zt *d Városunknak és Ekfcléeiánkeak; ára papiros pénzben 5539 váltó cédula forint, aranyban és ezüstben pedig 2216 forintot te«en ki.‘ Ez volt a mi nagy harangunk, mit 1916-ban j sirattunk el. Az utolsó változáshoz jutottunk el: j aa 1784-ben öntött 12 mázsás, reá j aodik htrangon repedés mutatkozott j 1874-ben, miért szükségessé vált újraöntése. Ekkor nyerte mostani alakját második, u. n. déli harangunk, mely 1916 óta egyedül zeng tor­nyunkban. Felírása: Öntötte Hilczer Ignáa Bócsujhelyt ás uj mód szerint felszerelte Pozdech József Budapes­ten 1874-ben. A kiskunhalasi ref. egyház ujraöntetta 1874 ben. Ugyanekkor öntette egyházunk a 4 ik harangot is ezzel a felírással: A Kis-Kun-Halasi Ref. Kgyhá* 1874, Súlya 324 kg. A Pozdeeh József- féle rendszer pedig abból áll, hogy a haraagokat éré koronára! látják el, vas állványokra szerelik, a huzórud- dal ellenkező oldalon ellensúllyal látják el, minek következtében moz­gása könnyű, egyenletes, a tornyot nem hozza ingáiba. 1916. julius 7 én buesuzott cl harangjaitól a templomteret egészen megtöltő gyülekezet. Reggel t órakor kezdődött a szomorú munka ; mintha csak kedves halottainkat temettük volna. Eiöször a legkisebb, az Eper­jesen öntött harang szállott le, a lemárésnél 180 kg tulys volt, máso­diknak az 1874-ben öntött 324 kg súlyú harang ereszkedett le, majd megjelent a toronyablakb&n az 1815- ben öntött nagy harang. Ennek sú­lya 1208 kg volt. Hangos zokogás nyomta el a koeaisörgést s az ezrekre menő hírek ajkáról csak súgva re­pült a búcsúszó az induló harangok felé: Isten veletek. Nem egészen 9 esztendei hallga­tás után isisét megszólalnak harang­jaink. Egyhástanácsunk éa az egy­házközségi képviselőtestületi közgyű­lés egyhangú határozattal ércbaön- tette a gyülekezet közóhajíását. A harangokat Sslezák László budapesti hzrangöntő készítette. A nagyobbik eulya 351 kg, hangja b, felírása: Az 1914—1918 világháborúban a haza oltárán feláldozott harang helyett öntette a Kiskunhalasi Ref. Egyház az 1924. esztendőben Sziesák László harangöntödójáben, Budapesten. A kisebbiknek hangja d, súlya 176 kg. Felírása: Az 1643 esztendőben Eperjesen öntött és az 1914—1918. világháborúban a haza oltárán fel­áldozott harangja helyett az 1924. esztendőben öntette a Kiskunhalasi Rét Egyház Selezák László harang öntödéjében, Budapesten. Orgonánk története néhány szóba foglalható össze. 1847-ben Tumó Imre halasi iparos, kinek nevét fő­gimnáziumunknak egy alapítványa is őrzi, vagyonának tetemes ráesőt or­gona építésre adományozta. A meg­épült orgona szép hangjával, 20 vál­tozatával sokáig vezette zz istenes hivek buzgó éneket, mig a hossz- használat következtében többszöri javításra szorult. A háborúban ére- sipjainak nagy részétől megfoaztatva csaknem elnémulva állott mély szo­morúságban, mig egyházunk buzgó áldozatkészsége Angster József pécsi orgonaópitő céggel újra építtette. Az építés 74 q 61 kg búza árába, 84,181.200 koronába került. Harang­jaink öntésének költségeit a végleges számolás után fogjuk közölni gyüle- keaetünkkel. Pataky Dessőbeszéde után megszó­laltak a harangok a h(iök emlékére. A harangok zúgásába beleregyüit a templombani ének áhitatos szava, amely végét is jelentette az Isten­tiszteletnek A bankett Délután 2 órakor a volt Munkapárti Körben 120 terítékes bankett volt. A jelenlévőket meleg közvetlen han­gulat töltötte el, amely uralkodó színezete is volt az egész ebédnek. Az első felköszöntőt dr Bsbó Imre a ref. egyház főgondnoka mondotta. N*gy hatást keltő, szép felköszöntö- jőben többek között ezeket mondotta: Ma, amikor megszólaltak uf ha­rangjaink, lehetetlen, hogy emléke­zetünk vissza ne szálljon a múltba, amikor régi harangjaink elmentek a sok hőssel együtt, akik a Nagy Ma­gyarország becsületéért harcoltak s ott égtek el a háború pusztító viha­rában. A háború véres borzalmai után jött a forradalomnak nevezett destrukció, majd a szégyenteljes kommun s ezek után itt maradt nehéz helyzetében leégve, megra­bolva, kifosztva Csonka hazánk. De a magyarok hatalmas Istene minden kornak megadta a nagy emberét, megadta ennek a legsúlyosabb kor­nak is a navarrai hős személyében. Uj harangjainknak első szava a múltnak, a hazáért hősi halált halt hőseink emlékének szóllott, minden további hangja szólljon a jövőnek is s hívjon bennünket mindig imára s kulcsoljuk kezünket hő imára, fohászkodjunk a mindenség hatalmas Urához, hogy hazánk, nemzetünk fennmaradásáért, nagyátételéért küzdő kormányzónkat Horthy Miklós öfő- méltóságát sokáig éltesse, adjon neki erőt nagy és nemes hivatásá­nak és munkájának betöltéséhez! Éljen Horthy Miklós kormányzó ur öfóméltósága! Ezután az egész termet megtöl­tötte a hatalmassan felzugó éljen, mint kitörő kifejezése az igaz nagy ragaszkodó szeretetnek. Szabó Zsigmond ref. lelkész Kiss Zsigmond és Hetesey Kálmán ref. lelkészekre ürítette poharát. Hangoz­tatta, hogy mily örömünnep volt a mai. Szólt arról, hogy mennyire erősbitette a hitet, vallásosságot a hsrangssentelés ünnepe, ő is hitben megerősödve hagyta el az Ur tem­plomát és úgy véli, hogy ez a* ér­zés betöltötte az összes híveket is. Kristóf József főgimn. igazgató pohárkímöntőjáben szól a 400 éves reformációról, amely mindig védő­bástyája, legerősebb támasza volt a honnak. A reformátusság mindig a haza üdvét kereste és semmi része nem volt a háborúban. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság jelen levő képviselőire üritette poharát. Jakab Ödön, a Tudományos Aka­démia, & Petőfi és Kisfaludy Tár­saság tagja a szeretetről szól, mint olyan érzésről, amely a legarő sebb ellentilló erő. A szeretettel épitepi lehet, hatalmas alkotásokat létesíteni. És e munkában * nőknek jelentős szerepük van. A H-ik hon­foglalás cask nők segélyével való­sítható meg. A híiasi asszonyokra és leányokra üríti poharát és kéri, hogy kövessék az egri, nők példáját, legyenek ők is oly példányképei ez igí't hazaszeretetnek, — mmt az egriHif. Pstaky Dezső lelkész elmés hason­lattal a Üilemile esetét hozza fel. Hang­súlyt a/, a, hogy nagy fontossága van a jó szomszédi viszonynak és 6 ezt mindig istápolói akarja. A jelenlevő Kiskörös, Vadkert, Szánk lelkészeire üríti poharát. Pataky Dezső felköszöntőjére Krut- schnitt Antal soltvadkerti esperes lel­kész, — mint a jó szomszédok leg­öregebbje válaszolt, ö is arról szól, hogy a jószomszédi viszony mennyire kívánatos. Kiemelte Kiskun­halas város kimagasló helyzetét és annak adott kifejezést, hogy el fog jönni az az idő, midőn az elszakí­tott országrészek ismét a mieink lesznek és a harang zúgása a Nagy­Magyaromágban hirdetheti isten dicsőségét. Kiss Zsigmond esperes pohár- köszöntőjében azt. fejtegette, hogy 6 tulajdonképpen kritikát óhajtana gya­korolni a mai ünnepélyre vonatkozó­lag. 1923 b*n Abonyban egy szép társadalmi ünnepélyen mondott ün­nepi beszédet. Párhuzamot vont az 50 es évek és az akkori viszonyok között. Az utána következő szónok akkor azt mondta, igaz, sok a hason­latosság, csak egy nincs meg, amely akkor volt, hogy t. i. a sors egy táborrá forassza a magyarságot. Ez jutott 8s?ébe a mai gyönyörű ünne­pélyen. Nem látja, hogy & testvér keresztény egyház részt venne a mi örömünkben. Nem kutatja sz okot. Nem keresi, hogy milyen ha tűst vált ki. C*sk azt mondj», hogy a mi múltúnkra szilárd é3 büszke­séggel tekinthetőek reá. Sok joggal hivatkozhatunk я 400 esztendőre is. A reformátusságmk a hon sok nagy fiát köszönheti. A ref. egyház élni aksr és fog. Megyünk előre büszkén és nagy bizalommal nézünk a jövő elé. E reményben kéri Isten áldását a halasi ref. etyházra. Végül Kolebiárói egyik ref. pres­biter, Papp Bálint üdvözölte a jelen­lévőket. A bankett vidám, kelemes hangu­latban 4 órakor ért végett. Ünnepély a frissít Adumba A haraagszenteléssel kapcsolatban a Magyar Pr*t. íred. Társasig a fő­gimnázium tornacsarnokában d. и 6 órai kezdettel irodalmi estélyt tartott. A tornacsarnokot ssuffelásig betöl­tötte a szép száma, díszes közönség Az estély első pontja a Hiszek egy... volt a főgimnásiumi vegyeskar elő­adásában. Ezután dr. B&bó Imrének, a ref. egyház főgendnokiaak meg­nyitó beszéde következett. A ref. egyház mai ünnepe — mondta dr. Babó Imre — kettős: az egyház a háborúba elvitt harangokat újakkal pótolta s ezzel az újjáépítés munkája megkezdődött, ez sz egyház egyik öröme; a másik az, bogy körünkben üdvözölhetjük a Magyar Protestáns Irodalmi Társasig néhány kiváló tag­ját. A ref. egyház nevében szives szeretettel üdvözli a Prot. íred. Tár­saság tagjait. Majd dr. Imre Sár dór, nyug. ál­lamtitkár, a szegedi egyetem nemrég kinevezett tanára lépett az emel­vényre s tartott gondolatokban gazdag, rendkívül érdekes és tanulságos elő­adást. A hartug egyesit, — mondta dr. Imre — a Magyar Prot. Irodalmi Társaság is egyesíteni akar, lelkileg közelebb akarja hozni egymáshoz a magyar protestánsokat. Az Irodalmi Társaság sélj a a protestáns szellemű gondolkodás és & protestáns érzület terjesztése és fejlesztése, protestáns jellemek nevelése. Minél keresekbeu vagyunk, annál nagyobb szükségünk van a protestáns erényekre. А рго- töstáns szellem terjesztésére semmi sem tehet annyit, mint as irodalom. Аз irodalom ronthat is, építhet is. A Prot. írod. Társaság a protestáns kö­zönség, az egész nemzet lelki építé­sén, emelésén, nemesítésén dolgozik. Dr. Imre Sándor nagy tetszéssel fogadott előadása után Sz, Benkó Theo- dóra operaénekesei énekelt néhány dalt id. Vietor János finom zongorakisé- rete mellett. A művésznő szép éneke nagyon tetszett a közönségnek. Jakab Ödön költő, a m. kir. Tudomá­nyos Akadémia, a Kisfaludy és Petőfi- táraséig tagja következett. A már 70 éves, d* fiatal munkakedvvel dolgozó költő H&rsáoyi hegy eimü meséjét olvasta fel. A közönség jót mulatott az ördög, a boszorkány és a boazor- kinylány történetén s hálásan meg­tapsolta a hires, szeretetreméltó poétát. A műsor kővetkező száma a főgimn. vegyeskar éneke volt, Kovács Tibor szerzeményét, a LXXX zsoltárt adta elő igen szépen. Ezután ismét S*. Benkó Theodóra énekelt, majd Bőd* József pápai pap- növendék szavalta el Kozma Ádorn&k „k táltos álma* c. költeményéi nagy hatással. Az iredalmi estélyt Karácsony Sán­dor budapesti főgiranáziumi tanár Bzavai zárták be. Az estély végeztével a jelen voltak átvonultak a tornacsarnokból a volt munkapárti kör helyiségeibe s részt- vettek a Prot. Nőssövetség és Lvány- kőr által rendezett szeretetvendégségen. Jogász mulatság az Orl Kosziadban Mint már legutóbbi számunkban említettük, a pesti jogász fiuk sz Úri Kaszinóval karöltve egy kedves, nívós mulatságot fognak rendezni f. hó 31 ón, a szegény sorsú jogászgjerekok tandíj­aiapja javára. Nagyban folynak a mulatság elő­készületei és megállapíthatjuk, hogy ezek a fiatalemberek valóban minden erejükkel axon vannak, hogy egy igazán kedves, kedélyes estét szerez­zenek Halas város közönségének. Nem csak a lányok és fiatal asszonyok mnlattatására gondolnak, kik legin­kább a pesti cigány éa kaíonsbanda zenéjére óhajtanak táncolni, hanem a nem iáneolókat is mulattatni kívánják, amennyiben a tánc előtt 5—6 kabaré számot fognak előadni. A kabaré elő­adásnak egyik nagyon kedves, hu­moros pontja lesz egy 10—15 percig tartó „Paraszt furfang“ cimü szín­darab Ezenkívül ének- és zeneszá­mokkal, valamint szavalatokkal fogják a közönséget mulattatni. Természete­sen az ének, zeneszámok és szava­latok, irredenta darabok lesznek, ame­lyek ha egyróaze szomorú sorsunkra emlékeztetnek, másrész« tüzelnek és bizalmat öntenek a hallgatóságba a magyar jövőt illetőleg. Hogy a hölgyközöaség rokonszenvét megnyerjék és a hölgyeknek kedvében járjanak, csinos táncrendeket készí­tenek és minden nőnek egy-egy pár fehér szegfüvei fognak kedveskedni. Mindenki láthatja, hogy ezek s jogász fiuk nyújtani is akarnak valamit a halasi közönségnek. De Halas város legelőkelőbb kö­zönsége sem hagyja razguVra a pesti jogászokat, tőlük teihetőleg támogatja őket. A mulatság fóvédr'd, védnöki és főrenc Л tisztét a város legelő kelőbb és 'tekintélyesebb c;ai vál­lalták. А г dnöki tisztet dr. báró Prónay György, a várta képviselője, dr. Zilah Benő kir. jb. elnök és Far­kas Elek földbirtokos, *. védnöki tisz­tet ár. Babó Imre, dr. Dolicsek Lajos, dr. Nagy Mór, dr. Fráter András, dr. N&gypáí Ferenc, dr Zeisz Károly vállalták. A város képviselője meg is ígérte, hogy a mulatságra íe is fog jönni. Főrendezők lesznek dr. Kathona Mihály, dr. Farkas László, Borbás Imre és Nyíri Lajos. a „Véesey^ törzs főnöke, a cigány vajdai tisztet pedig gróf Pipi vállalta magára, ki eddig várkastélyának legbensóbb ter­meiben élte rideg életét, de ez si­káló inra Biker ült megnyerni tevékeny­ségét. Á fent felsorolt fővédnökön, véd­nökön és főrendező személyei — kik bizonyára ott lesznek a táneeetólyen — már eleve biztosítják a mulatság sikerét, da úgy gondoljuk, hogy Halas város egész intelligens és úri közön­sége támogatni fogja azokat a jogász fiukat, kik szegény sorsú kollégáik és bftjtársaik boldogulása érdekében sok fáradságot és munkát kockára tesznek. A mulatság sikerét előre biztosítja az a tény, hegy a pesti cigányzene i mellett a színházi katonai zenekar közreműködését is sikerük biztosítani. A meghívók szétküldése folyamatban ! vaa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom