Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1925 (25. évfolyam, 1-103. szám)

1925-09-12 / 73. szám

2 Kiskunhalas Helyi Értesítője 50 milliárd kisipari célokra Vájjon Halas mennyit kap belőle? — Ér­demes volna lépéseket tenni ez ügyben. A Pénzintézeti Központ az országos hitelszövetkezetek utján 50 milliárd koronát engedélyezett kisipari célokra. ▲z olcsó hitel igénybevételének határ­napja szeptember 30 E jelentős összegö 50 milliárdos kis­ipari kölcsönből vájjon Halasra jnt-e valamennyi ? Érdemes volna minél Dagyobb ré­szesedés érdekében mozgalmat indítani, memorandumban kérni, mert hiszen nemcsak a mezőgazdaság szorul ked- vezménzes kamatozású kölcsönre, ha­nem az ipar is. Ha pedig nem mozgunk, ne csodál­kozzunk, hogy rólunk megfeledkeznek. A megszállott Bácskái Tíz évre Ítélték Lengyel Anikó gyilkosát. Megirtuk lapunkban azt a megrendítő szerelmi tragédiát, amely Szabadkán történt s amelynek az alig 16 éves, szépséges Lengyel Anikó lett az áldozata. Mosási Antunovics József, a szerelmes gyilkos, akit nem tudott halálra sebezni az önmaga felé fordított revolver, kórházi felgyógyu­lása után a napokban került a törvény elé véres tettéért A harmadik tár gyalási napon, szerdán hozta meg Ítéletét zsúfolt terem halálos csendjé­ben a szabadkai törvényszék és tiz évi fegyházra Ítélte a 23 éves Aimási Antunovics Józsefet. Nem szabad István királyról írni. A szabadsai „Ucca“ című lap egyik augusztusi számában „Hol vagy István király“ címmel cikket közölt. A na­pokban detektívek jelentek meg Csuka Jánosnak, a lap szerkesztőjének laká­sán, lefoglalták levelezését és iratait. A rendőrségen, ahol Csuka előadta, hogy a cikket egy román megszállás alatt megjelenő kolozsvári lapból vette át, kijelentették az újságírónak, hogy cikkével súlyos következményeket maga után vonó bűncselekményt követett el. Szóval Szabadkán még azt sem szabad, mint Kolozsváron. Tiltakozó nagygyűlés a szerb adóztatás ellen. Vasárnap délután Bánság és Bácska összes gazdasági érdekképviseletének nagygyűlése zaj­lott le tömött padsorok előtt a sza badkai városháza közgyűlési termében. A képviseletek szónokai sorban tilta­koztak a szerb adópolitika ellen és keserű kifakadások közben mutatták ki, hogy még a megszállott területnek nem épp> n kedvező ailami statisztika szerint is az úgynevezett Vajdaság több adót fizet mint Szerbia, Horvát­ország és Montenegró együttvéve. * Borsajtók, szölözuzók, vetőgépek, szán­tóekek, boronák, szecskavágók, mozdonyok, varrógépek. alkatrészek es az Összes vasárúk nagyban és kii^inyben Kohn Sebestyén vas- és gépárúliáza Kiskunhalas. Kossuth-ucca 8-10. Nyomtatványokat ízléses kivitelben, olcsó áron készít lapunk nyomdája Kaland az örjegi boszorkánnyal Leleplezik a boszorkányt Kalocsa, szept. 11. Két ékesebb magyar bandukol az örjegi határban. Vállukon tarisznya, kezükben bot, nehéz, megfontolt léptekkel róják a kilómétereket a Ka­locsa felé vezető utón. Este felé jár az idő, a borongós szürkületben az emberi fantázia könnyen rajzol élő kép8t a szélben imbolygó lombokra. A mi két magyarunk is békésen baktat az utón, amikor az egyik hirtelen felfigyel: — Nini koma. Oda nézzen. A másik hunyorgatva néz a jelzett irányba. — Az ám, — mondja, — valami mozog ott. — Az Anci néni nem régiben halt meg. Életében nem szerette a tem­plomot, halálakor sem kellet neki pip. Azt mondják, a lelke azóta az őrjegi réten bujdokol. — Hátha az vóna. Múltkor a koma látott ilyesfélét, amikor a környéken jött át a kocsijával. A két vándor megáll az utón és hunyorgatva néznek a sötéten im­bolygó, titokzatos valami felé. — Minden jólélek dicséri az urat — szól az egyik. Összébb huzza szűrét, úgy nézi, hogy a hideg szán- kázik át a hátán. — Jó volna visszafordulni — koc­káztatja meg társa a véleményt. — A kísérteties csendben erősen ver a szivük. Megfordulnak és gyorsított léptek­kel tartanak vissza az utón. Néha lopva visszapillantanak, bogy nem-e jó utánuk a „boszorkány.“ Hire kel az őrjegi mesének. So­kan megvannak győződve arról, hogy az őrjegi réten fö döntuli lélek ütött tanyát. A rémregénynek a szomszéd- beli csendőrség vetett véget, amely a „boszorkányt“ Kolompár Ida ci­gányasszony személyében elfogta. A cigányasszony beismerte, hogy egy asztalterítőt lopott és azt használta köpönyegül, amikor az őrjegi határ­ban lopni járt. Az asztalterítő kel­tette az éjszakai vándorutjain a bo­szorkányról költött mesét. A három napos kiállítás Nagyban folynak az előkészületek — A kiállítást szept. 27 én d. e. 11 órakor nyitják meg és szeptember 30 án zárják be — A lóversenyt 27 én tartják meg Már többször részletesen beszámol­tunk lapunk hasábjain a Faluszö vétség által városunkban rendezendő kiállí­tásról. A kiállítás vezetősége mindent elkövet, hogy a kiállítás minden te­kintetben sikerüljön s remélhető, hogy ahhoz Halas város közönsége Í3 nagy­ban hozzá fog járatni. A kiállításról most a következőket közölhetjük: A rendezőiég kéri Kiskunhalas és szomszédos községeink minden pol­gárát és asszonyát, hogy az anyagi és erkölcsi tekintetben nagyjelentőségű kiállítás sikerét részvételükkel és munkálkodásukkal segítsék elő. Mu­tassa be a kiállításon mindenki tér- melvényeinek legjavát, legszebb álla tait és versenyezzen a bírálóbizott­ságok által oda ítélendő arany, ezüst és bronz elismerő oklevelek elnyeré­séért. Igyekezzünk, hogy a város és köz­ségek gazdasági és szellemi életét jellemző minden tárgy bemutatásra kerüljön s a tanulságos gyönyörköd­tető kiállítást mindenki tekintse meg. Résztvevők bejelentései szeptember 20 ig küldendők be a kiállítási igaz­gatósághoz: Kiskunhalas városi mér­nöki hivatal, mert az ezen idő után jelentkezők kétszeres helydijat fizet­nek. Bejelentési ivek a rendezőbizott­ság igazgatóságánál kaphatók. Akik a kiállított tárgyakat áruba I boeeájtják, azok helydijat fizetnek és pedig : a teremben elhelyezett tárgyak ntán négyzetméterenként 2 arany­koronát, szabad területen vagy falon elhelyezett tárgyak ntán 1 arany­koronát, mely összeg a jelentkezés alkalmával előre lefizetendő. A tárgyak beszállításának határ­ideje szoptember hó 24—25, kisebb terjedelmű és romlandó áruké 26. délig. Belépő jegyek ára; Rendes jegy 10 000 korona, gyermekjegy 5000 korona, csoportban megjelenő iskolás gyermekek személyenként 8000 koro­nát fizetnek. Az eladott tárgyak után a kiállítók az eladási ár 2 százalékát, 100.000 koronán aluli összegek után pedig 5 százalékát fizetik a kiállítási pénztárba. Az egyes szakcsoportokba kiállíthatok: 1) Mezőgazdasági és vetőmagneme- sités: Nemesített és más vetőmagvak, ; kalászok, burgonya, tengeri-csövek, ; takarmányfélék, dohánylevelek, ken- derneműek, répa és más termelvények, 2) Állattenyésztés és tejgazdaság: Tenyész és haszonállatok, állatok ké­pei, tejtermékek, házinyul stb. 3) Kertészet, gyümölcsészet, borászat: Zöldség és gyümölesfélék, cserepes és levágott virágok, vetőmagvak, konzer- vek, aszalványok, borok, párlatok, mű­velési és növényvédelmi eszközök, csemeték, stb. 4) Mezőgazdaság, ipar, gépek, esz­közök Mezőgazdasági gépek, anyagok, eszközök, szesz és keményítő ipar stb. termékei. 5) Kereskedelemügy és szövetkeze­tek: Különféle hasznos cikkek kira- katszerü összeállítása. 6) Kézmü és kisipar: Iparosok kü­lönféle készítményei, főleg magyaros, népies hasznos tárgyak. Mesterek, segédek és tanoncok munkái. 7) Képzőművészet: Festők, szobrá­szok müvei, iparművészeti tárgyak. 8) Női kézimunka: Népies és egyéb kézimunkák stb. Néprajzi babák, melyek egyes községek viseletét mu­tatják be. 9) Iskola ügy: Iskolás gyermekek, diákok rajzai, Írásai, slöjd munkái, leányiskolák kézimunkái, természet­rajzi és egyéb gyűjtemények. 10) Házi ipar: Fonások, házi szövött munkák, fafaragások stb. 11) Baromfi: Különféle tyuk, pulyka, lúd és kacsa fajok bemutatása fajtán­ként 1—5 darabig. 12) Cserkészet: Carkészet működé sét feltüntető képek és tábor termé­szetben. 18) Régészeti és hadiemlékek: A város, községek és templomok, csa­ládok múltjára vonatkozó emléktár­gyak, zászlók, okmányok, könyvek, képek, kéziratok bútorok stb. Elhalt és élő kiválóságok emlékművei Az elmúlt háborúból megőrzött hadi­emlékek. 14) Egészségügy, anya és csecsemő- védelem: Képek, eszközök, anyagok. Népjóléti intézmények képei és adatai. 15) Méhészet és selyemtenyésztés: Kasok, kaptárak, keretek, eszközök, anyagok, méz és különféle késsiímé- nyék, a méh ellenségei és eledelei. A kiállítás ünnepélyes megnyitása 1925. évi szeptember hó 27-én, va­sárnap délelőtt 11 órakor lesz a köz­ponti áll. elemi iskola udvarán. Délben 1 órakor közebéd, melyen arészt venni szándékozók jelentkez­hetnek az anyakönyvi vagy a mérnöki hivatalban. Vasárnap délután 2 órakor az ünne­pély fényének emelésére a kiskunha­lasi Gazdakör lótenyésztési és verseny szakosztálya lóversenyt rendez. Szeptember 27-én délelőtt 11 órá­tól szeptember 30-án délután 5 óráig a kiállítás megtekintése. Szeptember 80 án, szerdán délelőtt 8—12 óráig tenyész, igás és haszon­állatok : ló, szarvasmarha, juh, sertés és növendék állatok bemutatása, igás és könnyű kocsis fogatok, hátaslovak előhajtása. Délután 4 órakor a dijakat, érmeket és kitüntetéseket nyert kiállítók ne­veinek kihirdetése. Délután 5 órakor a kiállítás bezárása. ________________szeptember 12 Gyilkol a marólúg A kir. ügyészség gondatlanság miatt eljárást indított egy kocséri házaspár ellen. Másféléves kis fiu­kat magára hagyták, marólúgot ivott s a méreg másnap reggelre megölte. A rejtélyes lövés Jánoshalma szenzációja Biasztó hir kelt szárnyra Jánoshal­mán e hó 5-én, az esti órákban. „Merényletet követtek el & bíró elleni A golyó azonban nem vitéz Agóes községi bírót, hanem 14 éves Julianna leányát találta fején. Állapota súlyos 1“ A hir nyomán a jól értesültek, csapongó fantáziával adták tovább az eseményt, amely futótűzként terjedt el és verte fel Jánoshalma éjsza­káját. Az első percekben az ügy szereplői sem tudtak hiteles leírást adni, mert a seb az első felületes vizsgálatra a kósza hirt látszott igazolni. Az eset után két órával a hírvivők már tudni vélték a rejtélyes gyilkos nevét is, azonban csak csendes sutto gással bizalmasan közölték, ne add tovább feltétellel. A reggel aztán lerántotta az ügyről a fátylat s a szenzáció éhesek igaz szomorúságára a rejtély az alábbi kis esetre zsugorodott össze. A jelzett estén vitéz Agóes biró családjával a tanyájáról igyekezett haza. A vasúti átjárónál egyszerre a háta mögött üló Juliánná fejéhez kapva „jaj meglőttek“ sikoltással az apjára esett. A biró valamilyen zörejt hallhatott, amit ő is fegyverdörrenésnek hitt s megállás nélkül vágtatott orvoshoz, aki bekötözte az erősen vérző kisleány sebét. A kisleány a nagy vérveszteség következtében jó ideig eszméletlenül feküdt, másnap azonban már jobban érezte magát A Röntgen vizsgálat megállapította, hogy a fej baloldalán levő lencse nagy­ságú seb kődarabtól eredő ütés. д csendőri nyomozás azonnal meg­indult s eddig az eredmény az, hogy gondatlanság vagy gyerekes csinyte vésból származhatott a baleset, amely teljesen kizárja azt a feltevést, hogy merénylet készült volna a községi biró ellen. A kisleány állapota aggodalomra okot nem ad. Cimre ügyeljünk! Építkezéshez szükséges anyagok, deszka, léc, faragott és fü részelt fa, cserép, tégla hognár-ruk, tüzes© anyag: tűzifa, szén. koksz. Kovács-szén a legelő nyösebb feltételek mellett, a legolcsóbb napi áron WILHEIM FERENC oki. mérnék fatelepén a Szövetség-téren, vásá-téri kereszttel szem­ben Arany János u. sarok (Király Gy.-ház) Gipi Közisr legjob e From dp ( I férfi, meke színbe jó ház mérsél lett, К zönség Gye Ludap is ifj.l mészár ben a sajti mer olaj 8 Ш divi fali leg Berjjl szer Apó Vasárn A Gitt drám: Kétfln 2 felv Két elf V» № 1-én minden sáriás ö *U rés; „Páli ban Hi tében, szemb tanoncr

Next

/
Oldalképek
Tartalom