Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1925 (25. évfolyam, 1-103. szám)

1925-07-08 / 54. szám

Julius 8 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 < <, tt c >■ I­I I i, itt ■ Zl 12. > 9 le i és ш s 0­■ ;i > 3 I Ű l itt l к Bi­tbe Ckl ■ к Hi ,1 8­П Halas ez ívi földadója 96 ezer 580 aranykorona Kivetették a kincstári házhaszonréezesedést Halas város közönségét érdeklő | adókra vonatkozólag illetékes helyen í a következőket mondták munka­társunknak : — Halas város 1925. évi föld­adójára vonatkozólag a végleges kivetés most jött meg a kecskeméti pénzőgyigazgatóságtól. E szerint az ez évi földadó 96 ezer 680 arany­koronát tesz ki. A földadó ugyan­annyi, mint tavaly volt, amennyiben a kataszteri tiszta jövedelem 25 szá­zaléka változatlanul maradt meg. — Az általános kereseti adó ki­vetése is megtörtént. A fizetési meghagyásokat még a hét folyamán kikézbesitik a feleknek. Az erre vonatkozó felebbezóseket az adó- felszólamlási bizottsághoz címezve a halasi állampénztárhoz kell beadni. Általános kereseti adót kivetettek Halasra 67 ezer 119 aranykoronát. í Ez 9000 aranykoronával több mint j tavaly volt, a többlet onnan szárma- 1 zik, hogy az idén a társas cégek is } keresetiadót fizetnek, mig tavaly társulati adóval voltak megróva. A keresetiadó megosztásánál az ipar 600 ezer, a kereskedelem 450 ezer, földbérlők 300 ezer, értelmi-foglal- kozásuak 100 ezer s az egyéb for­rású jövedelmek 20 ezer korona alappal szerepelnek és így teszik ki a 67 ezer 119 aranykorona adót. — A jövedelem- és vagyonadó munkálatok a f. hó végéig elkészül­nek, úgy hogy a háború kitörése óta első ízben történik meg, hogy az adókivetés rendes időben nyer befejezést és az adózók az őszre hátralék nélkül kiegyenlíthetik összes adótartozásaikat. — Nem érdektelen megemlíteni, hogy kincstári házhaszonrészesedés cimőn Halasra 67 ezer 009 arany­korona, házadó révén pedig 49 ezer 785 aranykorona lett kiróva. Ház­adó 9 százalékkal több mint tavaly, a kincstári házhaszonrészesedésből kb. rész törölve lesz a pénz­ügyminiszter nyilatkozata szerint. E két utóbbi adóról a közönség már régebben értesülést szerzett. Halas város nem veszi igénybe a külföldi kölcsönt Mire akarta a viros a kölcsönt fordítani ? Újra Purely Emil lett elnöke a Duna-Tiszaközl Mezőgazdasági Kamarának A múlt vasárnap tartotta elnök- választó közgyűlését kecskeméti szék­házában a Duna—Tiszaközi Mező- gazdasági Kamara, melynek körze­tébe tartozik Bácsmegye is. Az ülés megnyitása után Dobos László ceglédi földbirtokos indítvá­nyára nagy lelkesedéssel tüntetett a kormányzó személye mellett a köz­gyűlés. Ezután Purgly Emil elnök jelentette be megbízatásának lejárá­sát, mire egyhangú ovációval újabb három évre választották meg. Purgly elnök hatalmas programot adó beszédben köszönte meg a szép bizalmat és hangoztatva a mező­gazdaság és állattenyésztés fejlesz­tését, kijelentette, hogy a mezőgazda- sági kamaráknak nem csekély köte­lessége lesz a külkereskedelmi szer­ződések szorgalmazása a termények értékesítése szempontjából. A közgyűlés ezután szintén egy­hangúlag választotta meg alelnökké: Staub Elemér ny. államtitkárt, dr Kiss János kecskeméti földbirtokost és Satu8% Kiss Péter tömörkényi kisgazdát. Tárgyalások a magyar bor kivitele tárgyában A Szőlősgazdák Egyesülete jelen­tése szerint az országos viszonylat­ban továbbra is stagnálnak a bor­árak. Az exportőrök mindaddig, amíg az idei terméskilátások nem alakul­nak ki, tartózkodóan viselkednek. A kereskedők sokat várnak a most fo­lyamatban levő kereskedelmi tárgya­lások eredményétől. A magyar cseh tárgyalásokat Prá­gában már egyelőre befejezték és julius 6-án fogják Bácsben tovább folytatni. Ugyancsak ezzel fogják párhuzamosan folytatni a magyar­osztrák kereskedelmi tárgyalásokat. Olaszországgal még folyik a magyar­olasz kereskedelmi szerződés meg­kötésére irányuló tárgyalás és mint értesülünk, rövidesen mindkét or szágra nézve kielégítő eredménnyel be is fejeződik. Lengyelországgal megkötött kereskedelmi szerződés már csak jóváhagyásra vár. A borkereskedelem szempontjából elsősorban az Ausztriával megkö­tendő szerződés jöhet számításba. Megnyugtató, hogy az uj osztrák bortörvény a külföldi borok után szedett vámot 60 aranykoronáról 30 aranykoronára szállította le; J avitásokat egyszerűt és komplikáltat elvállal Faragó Sándor ehronometer^órás és ékszerész Preeiz munka ! Mérsékelt árak I A város képviselőtestülete hétfőn d. e. 9 órakor szép számú városi képviselő jelenlétében közgyűlést tartott. A tárgysorozat első pontja a kül­földi kölcsön felvétele volt. Ismeretes, hogy a kormány a városok részére 10 miliió dollár- kölcsönt szerzett, amelyet a városok közhasznú beruházásokra fordíthat­nak. A bölcsön fedezetéül a váro­sok az általános kereseti és forgalmi­adé részesedésüket kötnék le. A tanács javaslata Dr Ouseto8 Károly h. polgármester terjesztette elő a tanácsi javaslatot, amely szerint a 240 ezer aranykorona kölcsönt (3 milliárd 200 milliót) fel­veendőnek indítványozza. A V. tanács javaslata szerint a felveendő kölcsönből uj vágóhidat építenének 1200 millió koronával, két pusztái iskolát 700 millióval, piac- ée uccák kövezésére fordítanának 500 millió koronát és a Stefánia csecsemö- intéeetetnél szülészeti osztályt létesíte­nének 400 millió koronával. A felszólalások Dr. Thuróczy Dezső polgármester szól elsőnek a tárgyhoz. Utal arra, hogy ezekre a fontos beruházásokra a városnak feltétlen szüksége van és kéri, hogy a közgyűlés a tanácsi javaslatot tegye magáévá. A következő felszólaló Fridrich Lajos. Hangsúlyozza és belátja ugyan, hogy a városnak számoe beruházásra van szüksége, de megvilágítja az ellenkező oldalt is, amely a kölcsön feltételeinek súlyos és terhes kikö­téseit mutatja. Adatokkal mutat arra, hogy a kölcsön a város jól felfogott érdekében fel nem vehető. Dr. Szabó Fülöp hasonló értelem­ben beszól. Borbás Imre szerint sem elő­nyös a kölcsön, majd kérdésére dr. Kathona Mihály főügyész elmondja, hogy a V. tanácsban sem volt a kölcsön felvétele mellett és most is az a véleménye, hogy ne vegyék igénybe. Dr. Babó Imre pénzügyi szempont­ból súlyosnak tartja a kölcsönt, mert a fedezetül lekötendő és befizetendő kereseti- és forgalmiadó összeg hiá­nyozni fog az adminisztráció zavar­talan vitelében. Nem fogadja el a tanács javaslatát. Szekér Pál hangoztatja, hogy a kölcsönt lekötő kormány bizonyára minden körülményt mérlegelt, de ennek dacára szerinte is álljon el a képiselőtestület a kölcsön felvevésétől. A polgármester válaszolva a fel­szólalásokra, hangoztatja, hogy a kölcsönt vegye igénybe a város. A vita utolsó szónoka dr. Babó Imre volt. — Kifejtette, hogy habár több város igénybe vette a kölcsönt, — ez még bizonyítékot az előnyösség szempontjából nem képezhet. Halas­nak saját szempontjait, érdekeit kell szem előtt tartani és bár elismeri, hogy a városnak több közhasznú beruházásra van szüksége, de az ahhoz szükséges pénzt máshonnan kell előteremteni. A képviselőtestü­letet béri, hogy a tanács javaslatát ne fogadja el. Nem kell a külföldi kölcsön A polgármester ezután elrendeli a névszerinti szavazást. A kölcsön felvétele mellett 9 en, ellene pedig 49 en szavaztak és igy a képviselőtestület nagy többséggel kimondta, hogy a külföldi kölcsönt igénybe nem veszi. Egyéb ügyek Ezután régóta húzódó kérdés nyert elintézést. A közgyűlés tudomásul vette a vármegye határozatát, amely szerint a város és Gyugel Kálmán és neje között létrejött csereüzletet jóváhagyja. így a vasút mellett lévő vendéglő, melyet Gyugel Kálmán birt eddig is bérbe, Gyugel tulajdo nába ment át; a város pedig ezért cserébe Gyugel Jósika- uccában lévő Róth-féle házát kapta. A közgyűlés Molnár Mihály főjegy­zőnek 1 havi szabadságot adott. A gyűlés 11 órakor ért véget. к Halasi Gazdasági Gőzmalom tudatja a nagyérdemű közönséggel, hogy a • & jég­gyártást megkezdte Lokaszálta egy béres a gazdija faját Vérengzés egy szoboszlól tanyán A Magyar Távirati Iroda telefon Jelentései kedd délután 1 órakor Véres esemény színhelye volt a napokban az egyik hajduszoboszlői tanya. Az aratási munkálatok meg­kezdődtek Czibere Márton jómódú szoboszlói gazdálkodónál is. Hétfőn estefelé történt, hogy a munkásokat kifizette Czibere, akinek Böször­ményi Lajos nevű aratójával valami differenciája volt. A gazda és munkás között fel­merült nézeteltérést mind hangosabb szócsata követte, amely aztán véres drámává fejlődött. A kiéleződött el­lentétek hevében Böszörményi Lajos felkapta élesre fent kaszáját s azzal rontott gazdájára, Czibere Lajosra. Mielőtt tettében megakadályozhatták volna a feldühödött aratót, a kaszá­val levágta Czibere Lajos fejét. A vérengzés szinte megdermesztette a jelenlévő munkásokat. Végül többen megkötözték a gyilkost és a csend­őröknek bejelentették az esetet. ^ ■ A félegyházi is a szolnoki vasútvonalakat fővonallá alakítják át Teljesen megbízható helyről vesz- szük azon nagyjelentőségű hirt, hogy a MÁV tervbe vette a Szentes— félegyházi és a Szentes—szolnoki vicinális vasútvonalaknak fővonalak­ká történő átépítését. Az egyik vonal Szentestől Kiskunfélegyházáig, a má­sik Szentestől Pusztatenyő állomásig terjedne. Az átépítést azt teszi szük­ségessé, hogy a sinek már igen el­használt állapotban vannak s mert ezek helyett úgyis uj síneket kellene lerakni és mert számítanak arra, hogy ezeket a vicinális vonalakat idővel úgyis fővonalakká kell át­fejleszteni, az átépítést már most végrehajtják. A FöldMrtokreniezé Birúság négyéves működése Az Országos Főldbirtokrendező Bíró­ság 1921. junius 20-án megkezdett működése következtében 1925 junius 30-áig keletkezett 147 606 házhely ; törpe- és kisbiitokra pedig feloszlott 704 614 katasztrális hold 578 négy­szögöl ; ezenfelül kishaszonbérletek alakítására átvétetett 577 községben 104 776 kát. hold 1464 négyszögöle Ennek az eredménynek részletezés, a következő : kiadatott 'házhelyrende- zés során házhely 976 községben 86877 egyén részére 9761 katasztrális hold 1382 négyszögöl területtel, л megvál­tási eljárás lefolytatására az Országos Főldbirtokrendező Bíróság bírót kül­dött ki 3465 községbe. A megváltást аг Országos Főldbirtokrendező Bíróság kimondotta 2355 községben 618 857 katasztrális hold 1143 négyszögöl területre. Ebből alakult 554 közös legelő, 270 883 törpe- és kisbirtok, 111 229 házhely. Ezenfelül elővásár­lási jogát gyakorolta az Országos Föld­birtokrendező Bíróság 190 esetben 14 690 katasztrális hold 143 négy­szögöl területre. Továbbá ingatlant el­daraboltak 271 esetben 61834 katasz­trális hold 1105 négyszögöl területtel. Ebből 31862 katasztrális hold 1588 négyszögöl eidarabolása folytán földhöz jutott 7804 egyén. Az Országos Főld­birtokrendező Bírósághoz a mai napig összesen 147.783 beadvány érkezett, и—Ивш—— Meghívó. A harkai gazdaifjuség a harkai nsgyven- déglóben f. hó 12 én d u 4 órai kezdettel ! népies aratási bálát rendez, melyre a táne- S kedveié ifjnságot tisztelettel meghívja a j Rendezőség. Belépti dij 15.000 K. Zenét egy ! közkedvelt zenekar szolgáltatja. Jó ételről, í italról gondoskodva van

Next

/
Oldalképek
Tartalom