Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1925 (25. évfolyam, 1-103. szám)

1925-06-24 / 50. szám

ok junius 24 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 1 ti irsp, nász n, va él X ?égü tesz ék vök, rban is let­sál dig II nézte 8 ¥Í eb ihol ezett к fa, rok jerez­ár: ileíbe okkal ík téli )Q1 litis­fán iuIó­?k Üzlettelen a borpiac A Szőlősgazdák Egyesületének jelentése A borpiacon a helyzet változatlan. Kötések esak kisebb tételekben for­dulnak elő. Az как alakulására hatással van a kitönö terméskilátás. Egyes vidékeken már 4—4500 koronás literenkénti áron történnek kötések. Idevonatkosó- Sag a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületétől a következő információ­kat kaptuk : A magyar bor rekord- termés esetén sem lehet olcsóbb as olasz vagy s francia bornál. A 4—5 ezer koronás ár pedig ennél alacso­nyabb. Ha a termelői árak mégis le­esnének 4500 koronára, úgy a fo­gyasztási adóval együtt a vendéglők­ben 8—10000 koronás bor kerülne kimérésre, a borársk kialakulásába a külföldi kereskedelmi szerződések is beleszólnak. Minden remény meg van arra, hogy Csehországgal és Ausztriá­val még a szüret előtt fedél alá hoz­zák a kereskedelmi szerződést. Hiva­talos megállapítás szerint a borárak az utolsó negyedé'»ben 40—50 szá­zalékot estek. Аз ország különböző vidékeiről be­érkezett jelentések alapján átlagosan, magyar holdanként 30 hl.-ee ter­mésre lehet számítani, azonban est a számítást még az elemi csapások ke­resztülhúzhatják. A Duna—Tisza kö­zén már most sem lehet ilyen meny- ny'séget várni. Emelkedő áőszágárak a halasi vásárban A halasi országos vásár vasárnap és hétfőn zajlott le. A vásár közepes forgalma volt, и pénztelenség nem­csak a jószágvásárlásnál, hanem az iparcikkeknél is észleltette hatását. Vevők gyér számmal voltak. A vásárban a jószágárak ez ed­digi viszonylatnál valamivel emel­kedtek. Különösen elég nagy ár­emelkedés volt a szarvasmarha fé­lékben, ami a közbejött kiadós eső­zéseknek és ennek kapcsán való állattartási viszonyoknak is tulajdo­nítható. Felhajtás 4500 volt, átírást pedig 1190 esetben eszközöltek. Árak a következők voltak: Mi­félék : Bárány kgrja 7500—8000 K, párja 820—860 ezer K, anyajuh drbja 300—350 ezer K. (A juh fé­léknél a nagy felhajtás miatt az árak nyomottak voltak.) Sertések: Süldő drbként 5—600 ezer K, választási malac 250—300 ezer K, anyasertés 750 ezer K-tói 1 millióig. Szarvas- marhában legélénkebb volt a vásár és legjobb árak alakultak ki. Külö­nösen keresték a levágásra való hí­zott ökröket. Árak: Hízott ökör kgrja 11—12 ezer K, félhizott és sovány kgrja 9 ezer K, tehén drbja 4V»—5 millió K, tinó és üsző drbja 3—4 millió K, jármosöfeör párja 10--11 millió K. Lovakban közepes felhajtás volt. Árak: Igásló közepes drbja 2*/»—3 millió K, jobb 4—5 millió К darabonként. Gazdasági eszközökben a vásár vontatott volt. * * * A vásár a rendőrségnek is elég sok dolgot adott. Egy haláleset is történt. Vasárnap d. u. 4 óra tájban Farkas János majsai születésű, jász- szentlászlói lakos a Vásár-téren ösz- szeesett és meghalt. A szerencsétlen embernek a lovai elszaladtak és meg akarta fogni. Alig tett 200 mé­tert, amikor elesett és mielőtt még segíthettek volna rajta, szivszélhü- dés következtében meghalt. Halála nagy riadalmat okozott. Verekedés is volt délután. István György szolnoki lakos verekedett össze egy fólegyházai fuvarossal. A rendőrség választotta szét őket. Két zsebmetszés is történt a vásárban. A zsebtolvajokat a rendőrség lefülelte. I Bizalmatlanságot szavazott a közgyűlés a polgármesternek A város képviselőtestülete f. hó 21-én, hétfőn rendes közgyűlést : tartott. ! A képviselők dacára annak, hogy hétfői napra még soha közgyűlés ki­tűzve nem volt és dacára az aratási és vásári elfoglaltságnak, szép szám­mal, mintegy hatvanan jelentek meg és egymásután tárgyalták le a tárgy- sorozat különféle pontjait. Már úgy látszott, hogy a közgyű­lés sima kfoiyásu lesz, mikor Bor- bás Imre bizalmatlansági indítványt terjesztett be a polgármester ellen. A polgármester két lova Az 1925. évi költségvetés egyik tételénél a ménlovak élelmezésénél Borbás Imre kifejtette, hogy dr. Thuróczy polgármester a múlt köz­gyűlésen beismerte, hogy két lovát a város istállójában tartja. Akkor nem lehetett ezt bírálat tárgyává lenni, — most azonban már igen. — Érthetetlenek és önkényes el­járásnak tartja a polgármesternek e tényét. Nem hiszi, hogy a városi tanács ehhez hozzájárult volna, ha­nem az teljes egészében a polgár- mester müve. Kéri a kéviselötestületeí, egyben indítványozza, hogy e kérdés tisz­tázása végett küldjön ki egy bizottságot Sokét József, Egyed Izsák Sándor és Murgács János sze­mélyében, — amely bizottság 15 nap alatt állapítsa meg, hogy mióta vannak a város istállójában a pol­gármester lovai és ez idő alatt mennyi költséget okoztak a város­nak. Már eddig is megállapítható, hogy a lovak tartásáért a polgár­mester még semmit sem fizetett a városnak. A lovak azonnali eltávolí­tását is indítványozza. — A polgármesternek azonban más ilyen ténykedései is vannak. Burgonyát adott el a városnak saját személyében, amely összeférhetetlen állásával. Borbás Imre bizalmat­lansági inditványt terjeszt elő Ezek és más tények folytán a képviselőtestület nem lehet abban a helyzetben, hogy bizalommal visel­tessék a polgármester iránt. A pol­gármester önkényes, jogtalan eljárá­sai folytán indítványozza a képviselő­testületnek : mondja ki a közgyűlés, hogy bizalmatlansággal vi­seltetik a polgármester sze­mélye iránt és bizalmát tőle megvonja. A felszólalások Borbás Imre indítványához első- nek dr Ziiah Benő szólt hozzá. — Kifejtette, hogy az inditványt elfogadja. Szükséges, hogy tiszta képet alkothasson ez ügyről a kép­viselőtestület. De akármi is lesz a bizottság ténymegállapítása, javas­lata, — a polgármesternek ezt a tényét a legnagyobb mértékben el­itöli, mert nem lett volna szabad magát ilyen gyanúsításoknak kitenni. Dr. Babó Imre szintén helyesli és magáévá teszi Borbás indítványát. Azt kérdezi a polgármestertől, hogy a két lónak a városi istállóba való elhelyezéséről a tanács tudott-e. — Nem, — hangzott a válasz az elnöklő polgármester részéről — Akkor a törvény határain túl tette magát a polgármester, — foly tatta emelt hangon dr. Babó Imre s így szükséges, hogy a bizottság a való tényeket megállapitsa. Szüksé­ges az is, hogy a képviselőtestület kifejezze bizalmatlanságát a pol­gármester iránt, mert ha azt nem teszi, — úgy az a jövőben teljesen fei fogja rúgni a törvény minden egyes intézkedését. Dr. Zilah Benő vette át itt a szót dr. Babő Imrétől. — Hangoztatta, hogy a polgár- mester önkényülag járt el e kérdés­ben. Azonban nemcsak e kérdésben hanem a fehértói gazdaság lészereié sénél is, súlyos, meg nem engedhető hibák történtek és a felelősség alól a polgármestert még máig sem men­tették fel. Nem elég a hibákat meg állapítani, hanem azokat orvosolni is kell. Épp ezért helyesnek találja a bizalmatlansági inditványt. Es ha ez nem lesz intő példa a polgár­1 mesternek, itt nem fogunk megállni, — úgy tovább is fog menni a köz­gyűlés. Szekér Pái kéri a polgármestert, hogy nyilatkozzon e kérdésben. A polgármester nyilatkozik A polgármester felszólalásában többek között ezeket mondja: — Igaz ugyau, hogy két lovát a város istállójában tartja és krumplit adott el a városnak, de Dyugodt lel­kiismerettel kijelentheti, hogy ebből jogtalan haszonhoz nem akart jutni De kijelenti azt is, hogy ebből a városnak semmi kára nem lesz, mert a lovak tartási költségeit meg fogja téríteni. Elismeri, hog? hiba veit ez részétől, de nem olyan, hogy ezt ilyen formában hozzák ide. Ismétli, hogy a város e tényből kárt nem fog szenvedni. Ssekér Pál felszólalásában maga sem helyesli, hogy a polgármester a lova­kat a város istállójában tartotta, — azonban ezt nem tartja oly oknak, hogy már most, a bizottság jelentése előtt a közgyűlés bizalmatlanságát fejezze ki a polgármesternek Ő is szükségesnek tartja a lovaknak a város is'állójából való eltávolítását. Fridrich Lajos felszólalása után dr. Babó Imre beszólt: — Emlékeztette a közgyűlést arra, hogy jóban, rosszban támogatta a múltban a képviselőtestület a polgár- mestert. Most már ezt nem teheti meg. Kénytelen bizalmatlansággal viseltetni a polgármester iránt, amit még fokoz az is, hogy dr Thuróczy igazoló jelentését nem a képviselő testülethez, hanem az alispánhoz adta be. Dr Thuróczy Dezső erre azt mondja : — Hozzá van szokva dr Babó Imre támadásaihoz. Ezeket személyes okok vezetik. Azért terjesztette igazo­lását közvetlenül az alispánhoz, mert az alispán a helyi lapból értesült ez ügyről és jelentést kért tőle. Szent azon meggyőződése, hogy a várost kár nem éri. Dr Babó Imre az egész közgyűlés élénk helyeslése mellett utasítja visz- sza a polgármester kijelentését. — Igaza van — mondotta — a polgármesternek, hogy támadásaihoz hozzá van szokva. A polgármesterben van meg az ok, a hibát magában keresse és nem tehet róla, hogy működése állandóan a kritikát vívja ki. A leghatározottabban visz- szautasitja, hogy őt személyes okok vezetik, őt a kötelesség hozta ide és a kötelesség vezeti felszólalásában. A közgyűlés zajos helyeslése köz ben fejezi be beszédét dr Babó Imre. Borbás Imre indítványát fentaríva, döntésre kerül a sor. Dönt a képviselőtestület a városi képviselők mély csendben, ; méltóságteljesen viselkedve várják a polgármesternek szavazást elrendelő j intézkedését. Felállással szavaznak a képviselők. Az indítvány első és második része egyhangúlag ment keresztül. A köz­gyűlés a bizottságot kiegészítve még Borbás Imrével és dr Kathona Mi- j hály főügyésszel, a vizsgálatra ki­küldi azzal, hogy annak eredményé ről 15 nap alatt tegyen jelentést. Kimondotta további a képviselő testület, hogy a lovak azonnal eltá- volitandók a város istállójából. A bizalmatlansági indítvány is el­fogadtatott. A jelenlévő képviselők — 3 kivételével — kimondták, hogy: bizalmatlansággal viseltet­nek a polgármester sze­mélye iránt. И II—III ——H Tanévzárás a ref.fögimnáziumban Junius vége van, az iskolák kapui sorra bezáródnak, a tanuló ifjúság nyári pihenőre tér. A helybeli ref. főgimnáziumban is lefolytak a múlt héten az évzáró vizsgálatok. Vasár­nap, 21 én délelőtt hálaadó isten- tisztelet volt a ref. templomban, me­lyen Szabó Zsigmond ref. lelkész mondott remek alkalmi beszédet; délután pedig a gimnázium udvarán megtartották a szokásos évzáró ün­nepélyt, A záró ünnepély műsorának első száma Pappváryné - Szabados Hit­vallása völt az ifjúsági énekkar elő­adásában. Az énekkar ezenkívül még két Ízben szerepelt nagy sikerrel Turóczy Balázs ügyes vezetésével. Kristóf József főgimnáziumi igazgató az elmúlt iskolai ^esztendő neveze­tesebb mozzanatairól számolt be s felolvasta az ösztön- és segélydijban részesülő tanulók névsorát. Franki Zoltán VIÍL, Király Ozor III. és Schiffert György V. o. tanulók köl­teményeket szavaltak, mindhárman igen szépen és nagy hatással. Hal­lottunk beszámolót a Szász Károly- Kör és a Bethlen-Kör működéséről; a körök vezető tanárai a dijnyertes pályaművek szerzőinek adták ki a jutalmakat. Az ünnepélyt Pataky Dezső ref. lelkész, az igazgaió-tanács elnöke zárta be, elismerő szavakban búcsúztatta el az iskolától nyuga­lomba távozó dr. Pauiovics István főgimnáziumi tanárt. A szóbeli érettségi vizsgálatok 22 és 23 án, hétfőn ёз kedden vol­tak ; az eredményről lapunk jövő számában fogunk beszámolni. * * * A ref. polgári leányiskola záró ünnepélye is vasárnap d. e. 10 óra­kor történt meg szép számú közön­ség és kedves ünnepség keretében. A növendékek szavalatát és ének­számait élvezettel hallgatta a közön­ség Dr Thuróczy Dezsőné igazgató részletesen és kimerítően számolt be az iskolai év történetéről. A szép ünnepélyt Pataky Dezső ref. lelkész beszéde zárta be. Üj bitót küldtek a halasiak féld- és házhely ügyének tárgyalásán Dr Kállay György pesterzsébeti kir. járásbiró, az OFB kiküldött uj bírája rövidesen megkezdi városunk­ban a föld- és házhely igénylők ügyében a tárgyalásokat. Dr Kállay biró erre vonatkozólag a következőket közli: „Kiskunhalas város lakóinak föld­höz és ezenfelül házhelyhez juttatása tárgyában a tárgyaióbizottság meg alakítására és az elrendelt póttár­gyalás megtartására határnapul Ha­lason a városházán július 6. és а következő napjainak d. e. 9 óráját tűzöm ki. A megváltási eljárás során az OFB. ítéletében megjöíölt földbirto­kokra vonatkozólag lesz a tényállás megállapítva з ennek eredményéhez képest fog javaslat tétetni. Felhívom az érdekelteket, hogy a bizottságban helyet foglaló és több­ségi határozattal kijelölt szakértőt legkésőbb a bizottság megalakulása­kor nevezze meg vagy pedig az elöljáróságot kérje fel helyettük szak­értő megnevezésére. A szakértő meg­bízása a bizottság elnökénél szabály­szerűen igazolandó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom