Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1925 (25. évfolyam, 1-103. szám)

1925-05-06 / 36. szám

2 Kiskun-Halas Helyi Értesítője május 6. LEGÚJABB! A Magyar Távirati Iroda telefon jelentései kedd délután 1 órakor A kormányzó Mezőtúron MEZŐTÚR, május 5, A Hevesnagykun­sági ref. egyházmegye főgondnokául Horthy István ny. tábornokot választotta meg. Az ünnepélyes beiktatás Mezőtúron ma délelőtt történt meg, amelyen Horthy Miklós kormányzó is részt vett. A kor­mányzó fél 9 órakor érkezett Mezőtúrra. Az állomáson nagyszámú közönség várta. Ott volt: Klebersberg kultuszminiszter, Almásy főispán, Rácz János és Csontos Imre nemzetgyűlési képviselők. A kor­mányzó lelkes éljenzés közben hagyta el szalonkocsiját. A város nevében dr, Gaál polgármester üdvözölte. A beiktatás ün­nepélye a ref. templomban zajlott le. A nsmzetgyülís mai ülése (BUDAPEST, május 5.) A nemzetgyűlés mai ülését */«12 órakor nyitotta meg Sitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztések után különféle zárszámadásokat terjesztettek elő. Az ülés folyik. Jókai emléktábla leleplezése BUDAPEST, május 5. Ma délelőtt Erzsé- bet-körnt 44 sz. házban, ahol Jókai Mór sokáig lakott, Jókai-emléktáblát lepleztek le. Hl (esz a pénzzel! U] péniagyiiget terveznek (Budapesti tudósítónktól) A Smith jelentései szerint leg­szebb eredményekkel viruló szanálás körül újabb pénzügyi komplikációk merültek fel. Az aranykorona érté­kelés és a piaci árak között olyan eltolódások mutatkoznak, amelyek a papirvalutát látszanak igazolni. Az árak papirértékben sz év eleje óta 3 3 százalékkal estek. Aranykoroná­ban kifejezve azonban, az aranyko­rona közel 10 százalékos értékcsök­kenése miatt, a piaci árak emelke­dését lehet konstatálni. Kivétel e tekintetben a mezőgazdasági termé­nyek ára, Emi még aranyban szá­mítva is jelentékenyen visszaesett. A különböző, főleg pedig a mer­kantil érdekeltségek, éles harcot foly­tatnak az aranykorona számítás ellen. A kérdés folytonos napirenden tar­tásának mutatkozik a hatása, mert a valutareformmal már az illetékes pénzügyi faktorok is foglalkoznak. Annyi azonban eddig is bizonyos, hogy az aranykoronaszámitás junius végével megszűnik. Helyébe ismét a papirkorona számítás lép életbe kötelezd erővel minden vi­szonylatban, adófizetéseknél és tiszt­viselő fizetéseknél egyaránt. Szóba kertit az is, hogy az aranykorona számítás megszüntetésé­vel egyidejűleg a papir&oronát is reformálják. A reform a névértók □agy számainak egyszerűsítését cé­lozza. Ezzel kapcsolatosan az eddigi korona elnevezés is megszűnnék és helyébe teljesen aj elnevezésű jó valutát kapnánk, mint a németek, lengyelek és osztrákok. Ennek a műveletnek a végrehajtási módoza­tairól tárgyalnak mostanában a hiva­talos pénzügyi körök. Az év vége előtt a nagyszabású tervből, mely újabb korszakot jelentene sok vihart látott pénzügyi életünkben, aligha lehet valami. ЖИЖ KfDZVÓ divatAruházaban (ref. templommal szemben) Állami megbízott «ette át a halasi forgalmi hivatal vezetését A kecskeméti pinzt|yl|iz|ité Hslisin A baromfipiac elhelyezése Ismeretes a város közönsége előtt, hogy a halasi forgalmi adóhivatal átszervezésével kapcsolatban a kecs­keméti pönzügyigaagatósági kirendelt­ség a forgalmi hivatal vezetésétől felmentette Budai Ágostont és a hi­vatal személyzetének egy részét is kicserélte. A forgalmi adóhivatal ügyében Óriási tömeg lepte el szombat délelőtt a közgyűlési terem környékét. A városnak mondhatni minden kis és nagyobb birtokosa látható volt, mert nagyjelentőségű ügyről kellett dönteni. A vizlecsapolás kérdése gyűjtött több mint 1000 erobert egybe, hogy döntést hozzanak e kérdésben, mely — a tervezet sze­rint — városunkban körülbelül 30.000 holdnyi terület birtokosait érdekli. A gyűlést megelőzően mindenün­nen izgatott, heves viták hallhatók. Tárgyalják a kérdési pro és contra. Különösen az okozott izgatottságot, hogy olyan birtokosokat is belevon­tak a vizlecsapolásba, akiknek bir­tokait alig érinti a viz, vagy pedig sokkal csekélyebb mértékben vannak érdekelve e kérdésben, mint a hogy a tervezetbe fel vannak véve. A közönség nagy része be sem fért a terembe, az udvarra szorult. Kit. kilóinkéit évi 4—5 innykirini a kittiéi. 9 órakor nyitotta meg az értekez­letet izgatott hangulatban dr. Thu- rócty Dezső polgármester. UdránseJcy József miniszteri tanácsos a Szeged vidéki belvizek levezetésével meg­bízott bormánybiztos ismertette a műszaki terveket és költségeket, amely szerint 1 hat. holdra 26 arany­korona esik a tervezet szerint, amely 6 évre elosztva, évi 4—5 aranyko­rona megterhelést jelent holdanként a csatornázásban érdekelt gazdáknak. A város liitti víziket is levezetik. A tervezendő csatornák vonalát Dobó Kálmán v. mérnök ismertette. Az első csatorna Ínokától Füzesen keresetül a város nyugati oldalát megkerülve Járó széken és a Hurkai tón keresetül Majsán át ав ugyne vetett Dongérbe vezetné le a vizet, — a többi négy csatorna pedig : mind­annyi déli irányban a Bodoglár, Tajó, Zsana, Eresetö és göböljárási vizeket vezetné le a Tiszába Az egyik csa torna a város körüli vizeket is levezetné A filszólalisik Szekér Pál felszólalásában hangoz­tatja, hogy helyesli a vizlecsapolást, azonban kénytelen megállapítani, hogy a tervezetbe közel 30 ezer hold érdekeltsége van felvéve, olya­nok is, akiknek a vizlecsapolásból semmi haszna sem lesz. Kéri ezért a kormánybiztost, hasson oda, hogy a tervezetet olyképpen dolgozzák át, hogy csak azok a birtokosok legyenek benne, akiknek földjeit érinti ez a kérdés. Ez irányban indítványt is terjeszt elő. Dr Zilah Benő emelkedik ezután szólásra Többek közt ezeket mondja : — Az összehívás törvényességét két­ségbe vonja, mert a meghívók sze­rint a meg nem jelenők úgy tebí*- tetnek, mint, akik a tervezethez hozzájárulnak. Ennek szerinte tör­vénye* alapja nincs. Kifogásolja, sok olyan halasi birtokos van, akik nincsenek a csatornázásban ér- í dekelve, de azért mégis bevonták őket az érdekeltségbe s ezek szava­zatukkal azoknak az érdekei fölött is döntenek, akik csak később lesz­nek érdekelve s a csatornázás el­készültével a költségeket is fizetniük hétfőn városunkba érkezett Deresy Ede pénzügyigazgató, dr Csekö Béla pénsügymíaissteri tanácsos és he­lyettese. A tárgyalások eredmény ekést a hivatal vezetését az uj vezető: dr Holló Lajos átvette. A hivatal át­adása most folyik. kell. Ö úgy Iátje, hogy a csatornázás nagy mértékben nem fog segíteni a viz- nyomta vidékeken, miután a csator­nák teljesen és mindenünnen nem tudják a vizet levezetni. Széli Sándor helyesli a csatorná­zást, amely érdeke a gazdakösönség- nek. Azt elfogadásra ajánlja. Mészöly Károly és Medvecsky Ká­roly pártolandónak tartják a viz- lecsapoláít. A Duna—Tisza közötti ármentesitett vidékekre hivatkoznak, ahol ezt szintén ellenszenvvel fogad­ták, de most már örülnek neki. A gazdáknak ugyan költséget jelent, ezzel szemben azonban a föld ér­téke és hozama nagyobbodik. Fiktzádlk íz izgilis A teremben ekkor már meglehetős zaj volt. Különösen a kint szorulók vitatkozása hallatszott be a terembe. Az izgatott hangulatban Dobó Kálmán mérnök kért szót, kijelent­vén, bár a javaslatnak a sorsa he­tekkel ezelőtt el volt döntve és a megejtendő szavazás esetén 1000 azRvazó közül 099 nemmel szavazna, mégis kéri, hogy az érdekeltek ne kényszerrendszabálynak és a feiaőbb- ség hatalmi tultengésénak tekintsék a javaslatot, hsnem a lakosság ér­dekében állónak. Dr Bábó Imre felszólalásában hangoztatja, hogy a javaslatnak eb­ben a formájában nem tartja meg­oldhatónak a csatornázás kérdését. Saját példájával igazolja, hogy eset­leges nagy vizek idején a tervezendő csatornarendszer nem lasz képes a káros vizeket levezetni. Másrészt hivatkozik arra, hogy a jelenleg viz alatt álló területek nádat Í3 terem­nek, ami a gazdiknak nagyon érté­kes szükségletét képezi. Kataszteri adatokkal igazolja, hogy a határunk­ban vizjárta területnek legfeljebb 9000 holdat lehet számítani, indokolat­lan ezért a lecsapolási eljárásba 30 ezer kát holdnak az érdekeltségét be­levonni. Más formában kéri ezt a javaslatot idehozni. Elhalasztják a iöntict Az elhangzott felszólalások után dr. Thurócey polgármester kijelenti: szavazásra nem bocsájtja a kérdést, hanem leveszi a napirendről. A mű­szaki bizottság a kívánalmak szerint átfogja a tervezetet dolgozni és an­nak megtörténtével a kizárólagosan érdekeltek újból összefognak hivatni és határozhatnak a társulat megalakí­tása felöl. A mindvégig izgalmas, elég zajos lefolyású ülés ezzel véget ért. *** Mint értesülünk, úgy a mezőgaz­dasági bizottság, mint a Gsidakör iegközeiebb nyilvános ülésen foglsl- ko.sni fog a csatornázás kérdésével és javaslatait a terveket átdolgozó műszaki bizottságnak megküldi. Minden méretű faanyag, cserép, tégla, tűzifa, szén, mész ölesé árban házhoz szállítva kapható Adler Ignác fikereskedésében A városi tanács 5577 kig. 1925 sz. határozatával a városháza épüle­tének északi oldalán lévő baromfi gyalogpiacnak a városi huscsarnok előtti térre való elhelyezését rendelte el. Felhívja a hatóság a baromfi áru­sokat, hogy május hó 6-tól kezdö- dőleg árujokkal az utóbb jelzett he­lyen jelenjenek meg és a piacz rendészeti közegeknek az elhelyez­kedésre vonatkozó utasításaihoz al­kalmazkodjanak. Beváltják a pénzlebélyegzésnél kapott pénztári ellsmervényeket Állami kötvényeket és készpénzt kap értük a közönség Rövidesen, — mint megbízható helyről értesülünk — kermányren- delet fog megjelenni, amely ismer tetni fogja azokat a feltételeket, hogy hogyan váltják be a pénzlebélyeg­zésnél kapott pénztári elismervény eket. Az appropriációs törvény ugyanis felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a pénzlebélyegzés alkalmával kiadott pénztári elismervények ügyét rendezze. Egy ízben már megkezd­ték a pénztári elismervények bevál­tását, de akkor szegénységi bizonyít­ványt kellett felmutatni és csak ennek alapján fizette ki a Pénzinté­zeti Központ a lebélyegzésnél vissza­tartott összegeket. Ezúttal mindenki meg fogja kapni a pénztári elismer vény ellenértékét, csakhogy nem az 1921-es koronában, amikor a pénz­lebélyegzés történt, hanem mostani papirkoronában. Aa eüenörtók két részből fog ál- lani, részben készpénzt, részben államkötvényeket kapnak a pénztári elismervények tulajdonosai. Az ál lamkötvények 1924 julius 1-től kez­dődőig kamatoznak és 5 százalékos típusúak lesznek. л. ч —Ml ■ A Jótékony Ntagylet nótaestélyi A helybeli Jótékony Nőegylet szombaton este tartotta nóta estélyét a városi színházban. Az estélyt nagy érdeklődés előzte meg, — melyet élénken bizonyított a megjelent szép számú közönség. Dr. Gyökössy Endre rövid, beve­zető ssavai nyitották meg az elő­adást. Szépen szólt az est céljáról. Elismeréssel emlékezett meg Mur- gács Kálmánról, ki az egész orszá­got bejárja, hogy erősbitse a haza­fias érzést. Most eljött szülővárosába is, hogy bizonyságot tegyen igaz és valódi művészetéről. Gyökössy beszéde után csakha­mar szép irredenta nóták töltötték be a termet. A nóták szép, meg­kapó dallamai zajos, megérde­melt sikert hoztak az est fősze­replőjének, Murgács Kálmánnak. A közönség meleg, szeretetteljes ün­neplése volt a köszönet a kedves, szép dalokért. Korda Szabin&a Vörösmarthy Mi­hály „Jóslatját szavalta közvetlenül. Dr. Gyökössy Endre saját költe­ményeiből szavalt a közönség tet­szése mellett. Végül egy tréfás jelenetet adtak elő sikerrel Berónyi Ilonka, Gyevi Imre és Babenyecz Balázs. A jól sikerült estély után zárt­körű táncmulatság volt a Munka­párti Körben. A mulatság a reggeli órákig tartott,. Syermek-lcscsik, utazókosarak, kerti és fonottbutorok. kocsikasok és mindenféle kosáráruk leszállított áron beszerezhetők KOVÁCS SÁNDOR kosárfonónál Hunyadi u. 43 _________ Több mint 1000 ember a vizlecsapolási értekezleten Nem tirtánt döntés—Öt csatorna vozatná le a vizet a halasi földekről rhe RCÍ Sóst használ olc Cin 12 ez kádfűrd i Mehg i teken, v Síöbák Nini Hl A aszta 9, II. i ügyein 4 Нош szám al nár La levő m * iegj' pontos BÚI n в tor, por rendez bármin gépek v javitásá nél ponl u. m. m hosszab úgy, hog rákossá leljen К zakhoz hizbÜ ■ neűeE Frai Áltáléi sitó R ügy Cse; Gj Alkotni Elvállal élet, bet va biztos legjatán; telek me tositázok kamatmi lezve! Б tési f Kartelle: Ne vég bu: míg meg B; és Bá asstaio bútorra! elsőrendí háld; és el tömör VÜ. po festett a legolesól hetük. I Kolozeváry (Kereskede

Next

/
Oldalképek
Tartalom