Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1925 (25. évfolyam, 1-103. szám)
1925-01-03 / 1. szám
XXV. évfolyam. 1. szám. Szombat, 1925. január 3. Közgazdasági, társadalmi és politikai heti néplap» Előfizetési ár egy évre: ííetyboB . . 160.000 bor. | Vidékre . • 200.000 kor, Egy szám ára 1600 korona. Alapította PRAGER FERENCZ Hirdetmények dija: Egy cm. magas soronkémí Oarmondbó) 10000 korona — Petitből 11000 korosa Magán hirdetés szavak szerint. Szerkesztőség: Molnár-uteza 2. ' " ----- ’ "".................... ■ — Megjelenik szerdán és szombaton Kiadóhivatal: Az uj városháza épületiig Reményeink n Djesztendőben Irta: Dr. báró Prónay György, m. kir. miniszterelnökségi államtitkár, nemzetgyűlési képviselő Karácsonykor a kedves halasi választóim részére Írott cikkemben egy rövid visszapillantást tettem a kormánynak és a nemzetgyűlésnek múlt évi működésére. Röviden rámutattam azon nagy és érdemleges munkára, melyet a nemzetgyűlés az elmúlt esztendőben teljesített, mely munkásságával megteremtette úgy alkotmányjogi és belügyi, mint pénzügyi és gazdasági szempontból a továbbépítés és egészséges előrehaladás előfeltételét. A külföldi kölcsön megszerzése és a Nemzeti Bank felállítása révén elért korona állandósulás lehetővé tette az aranyköltségvetés benyújtását, melynek révén megteremtődött nemcsak egy helyes és okszerű állami gazdálkodás, hanem egy egészséges a munkára és szorgalomra alapított, tervszerű magángazdálkodás lehetősége is. Az önálló magyar vámtörvénynek (autonóm-vámtarifa) a nemzetgyűlés által való elfogadása folytán megteremtette a nemzetgyűlés azt a biztos alapot, melynek alapján a vámszerződésekre vonatkozó tárgyalások a külföldi államokkal megkezdhetők lesznek. Az ár maximálások megszüntetése és kiviteli tilalmak teljes leépítése folytán visszaállította ez országban a békebeli szabadkereskedelmet, megszüntette a kiviteli tilalmak lényegéből folyó visszás állapotokat és visszaadta az egész magyar kereskedelmet a békében is áldásosán működő szabadforgalomnak, mely szabadforgalom az éltető eleme a tisztességes, munkás kereskedői világnak. A házszabályrevizió folytán lehetővé fog válni nagyon sok fontos és sürgős alkotmányjogi, közigazgatási, népjóléti, igazságszolgáltatási és gazdasági törvény gyors tetőaláhozása, mely reformokat az uj házszabály hijján a nemzetgyűlésen a múltban divó áldatlan állapotok folytán minden valószínűség szerint hosszú időre el kellett volna odázni. Ezek közül elsősorban ki akarom emelni az uj választójogi törvényt, a főrendiház reformjára vonatkozó javaslatot, a sajtótörvényt, a munkásbiztositást és a mezőgazdasági hitel megteremtésére vonatkozó javaslatokat. A programra, amely adva van, nagy, és ha reményeink beválnak, úgy nyugodt lelkiismerettel fogunk a választói és a történelem itélőszóke előtt megállani, mert úgy gondolom, hogy akkor a konszolidációnak gyümölcseit a nemzetünk már láthatólag is fogja élvezhetni. Ezeknek előrebocsátása után vizsgáljuk meg, hogy ezen újabb reformoknak mily irányban kell haladniok és mi lesz ezeknek hatás« az állami, gazdasági és társadalmi életre nézve. Ami az állam pénzügyeit illeti, ott a legilletékesebb tényező kijelentette, hogy a mai gazdasági viszonyok mellett az adók fokozására gondolni sem lehet, sőt olyan reformokat kell életbeléptetni, amely ujitások a nagy és nyomasztó adókat az adózó polgár szempontjából elviselhetővé fogják tenni. Elsősorban a forgalmi adórendszer revíziójára kell gondolni. Az adóigazgatás helyes és szakszerű, minden tekintetben az igazságot szem előtt tartó kiépítésével az esetleg csökkentett adók teljes és megfelelő kiegyenlítést fognak találni & helyes adóigazgatás kiépítése révén. A szomszédos és a többi külföldi államokkal kötendő vámszerzödések letárgyalása minden valószínűség szerint hosszabb időt fognak igénybe venni. Lehetséges, hogy ezen a téren lesznek még csakis fáradságos munkával áthidalható nehézségek, azonban feltétlenül bíznunk kell, hogy ezen szerződések legnagyobb része a folyó évben megköthetők lesznek. A megkötött vámszerzödések előnyös hatását főleg aa árak csökkenésében fogjuk érezni. Az olcsóbb vámtételek, melyek a „legtöbb kedvezmény“ alapján lesznek életbeléptéivé, főleg a ruházati cikkek és egyéb ipari cikkeknél fognak remélhetőleg tetemes olcsóbbodást előidézni. Az Ujesztendőnek a legnagyobb feladata közé fog tartozni az uj választójognak és a főrendiházi reformnak törvénybeiktatása. Nézetem Szerint a választójognak alapslvei és főiránya adva van azon kormány- rendeletben, amelynek alapján az 1922-es választások megejtettek. Nézetem szerint a titkosság kérdésében sem szükséges más álláspontra helyezkedni, mint amilyen álíáspon tot a jelen kormányrendelet követett. A főrendiház reformja folytán a nemzetgyűlés átalakult kótkamrás országgyűléssé és ezáltal megadja a törvényhozásnak azt a Szilárd alapot, amely minden konszolidált alkotmánynak életerejét képezi. Ezek azok a remények, amelyeket az uj esztendőben valóra kell váltani és ezeket az ellenzék kritikája mellett vagy ellenére az ellenzék jelenléte vagy távollétié dacára is megfogja a nemzetgyűlés oldani, mert nem az ellenzéknek, hanem a nemzetnek és a választóknak tartozunk számadást adni működésűnkről. — Harangszentelés Vaskuton. Dr. Horváth Győző kalocsai püspök vasárnap négy harangot szentelt föl ünnepélyesen Vaskuton. A 978 kilós Égi István ajándéka a két középsőt a község vette a 77 kilós legkisebbet pedig özv. Kindl Mihályné ajánlotta föl egyházának. Az ünnepélyen először szerepelt az uj vaskuti dalárda Depinyi János kántor vezetésével. Egy milliárd korona kölcsönt vesz fel a város A legutóbb, múlt hó 27-én tartott közgyűlésen a v. tanács azzal a javaslattal járult a képviselőtestülethez, hogy a város kiadásainak fedezésére egy milliárd korona kölcsönt vegyenek fel. A város ezt az összeget a Pénzintézeti Központtól előnyös feltételek mellett kapja, évi 18 százalék kamatot kell fizetnie. A v. tanács a kölcsön felvevését azzal indokolta, hogy az óv elején az adók lassan fognak befolyni, a városi pénztárban nincs pénz és így a város kiadásait a kölcsön felve- váse nélkül nem tudják fedezni. Hosszabb vita indult meg a kérdésben. A közgyűlés névszerinti szavazás utján hozzájárult az egy- milliárd korona kölcsön felvevéséhez. A város a közel jövőben a kölcsönhöz hozzájut. Ismét eltörtek egy kút szivattyút! Több iben fordultunk már a kö- 1 zönséghez, hogy a közkutakkal, ha nem is kíméletesen, de legalább ne olyan barbár módon bánjanak, mint ahogy különösen a fiatal korúak пару része felelőtlenségének tudatában teszi. A szivattyú kerekek eszeveszett gyorsasággal való hajtása, majd a hajtásirány hirtelen megváltoztatása, a hajtó kerekekre, vagy egyéb szerkezeti rószeki e ráülés és hintázás, a nyílásokba vas- és üvegtörmelékek, kavics, golyó stb. bedobálása, mindmegannyi kedves szórakozása az éretlen cremetéknek, nem gondolva meg, hogy iiy cselekedetükkel & közvagyont rongálván, tulajdonképen saját hozzátartozóinak is kárt okoznak, mert az ily költséget nem lehet másként előteremteni, mint adó utján. Eltekintve azonban az anyagi károktól, mennyi bosszúságot és bajt okoz a lakosság azon részének, aki az ivóvizet ilyeténképen napokig, sőt hetekig üzemen kívüli állapotba helyezett kutból szokta beszerezni s ilyen esetekben kénytelen sokkal távolabbra járni vízőrt. A napokban a felsőszárny iskola melletti mélyfuratu kút gőrbetonge- lyét törték el s igy az a kút pár hétig, mig t. i. az uj tengely elkészül, nem lesz használható. Újból felhívjuk tehát a közönség komoly gondolkodási részét, hogy ne csak ilyenkor bosszankodjék, hanem ha a kutakkal való fent elősorolt, vagy hasonló báná3 módot tapasztalja, úgy figyelmeztesse az illetőket, vagy hozza azok neveit a hatóság tudomására. Véres dráma a Dobó-telepen Dísznóölő késsel megszórtak egy halasi asszonyt Kedden délután sz a bir járta be a várost, hogy ismét gyilkosság történt a városban. A hir hamar terjedt és a lakosság megborzadva fogadta ezt az újabb eseményt. A hír azonban teljesen nem bizonyult valónak. Az esetről tudósítónk a következőket jelentheti: Papp Antal Felsőszállás pusztai lakos muH. hó 80-án, d. u 1 óra tájban Dobó-telep, Szegedi-ut 3 sz. házban disBHÓölö késsel leszúrta Tóth R. Imréné sz. Körösi Erzsébet halasi asz szonyt. A véres drámát összekoccanás előzte meg. Papp Antal járatos volt Tóthék- hoz és összeküíönbözfek különböző dolgokon. Ennek folyománya volt az is, bogy műit hó 80 án a halasi járásbíróság előtt állt Tóth R. Imre éa Papp Antal. Papp Antal jelentette fel Tóth R Imrét, hogy őt azzal rágalmazta meg, hogy felesége aranyláncát és gyűrűjét ellopta. A tárgyaláson az egyik tanú úgy vallott, hogy nem Tóth R Imre, hanem ennek felesége mondotta a rágalmazó kijelentést, vagyis azt, hogy a láncot és gyűrűt vagy férje, vagy pedig Papp Antal lopta el. E tanúvallomás után az eljárást Tóth R Imre ellen a bíróság beszüntette. A tárgyalás ntán Tóth R Imre és Papp Antal együtt mentek a délelőtti órákban hazafelé. Majd Papp Antal elvált Tóthtól és Felsőszállás pusztára I ment. Itt inni kezdett. Ittas állapot- 1 ban bejött Halasra. Magához vett egy { dísznóölő kést és elment Tóth R. ; Imre Dobó-telep Szegedi-u. 2 sz. hálj zához Bemenve a lakásba, együtt találta a férjei és feleséget a konyhában. Néhány percnyi beszélgetés után, amelyben előkerültek a drámát előidéző okok is, Papp Antal Tóth R. I lmrénét a szalmazsákra lökte Mielőtt j megakadályozhatták volna, előrántotta i a hosszú disznoöSő kést és az asszony i szivébe döfte. Hatalmas vérsugárbaa J patakzott a «ebből a vér. Tóth B. ! Imre rögtön segítségért szaladt és • csakhamar megtelt a konyhz szomszédokkal. Papp Antal, tettének elkövetése után nem menekült el, ott maradt a konyhában. A szerencsétlen asszonyt csakhamar kocsira tették és a karMzba vitték. Közben & rendőrségét is j értesítették a véres esetről. A.rend- i őrség kiment a helyszínre és Papp i Antalt magukkel hozták a rendőrségre, j Rövidesen kihallgatták P;pp Antalt Vallomásában elmondja, hogy Totb- tékkal különféle dolgok miatt rossz viszonyba került. A tárgyalás után elhatározta, hogy az asszonyt meg- , öli ás magával is végez. Majd elő- \ adta, hogy alig emlékszik az égés* ! esetre. Csak homályos körvonalak ! vannak előtte. Azt tudja, nogy ittas 1 volt, előzőleg sok bort ivott. Ilyen állapotban ért 1 óra tájban Tóth R. j Imráák lakására. Nem ^emlékszik arra sem, hogy a felmutatott Máskával, vagy a disznóölő késsel sznrta-e meg
