Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1924 (24. évfolyam, 1-105. szám)
1924-02-16 / 14. szám
XXIV. évfolyam. 14. szám. Szombat, 1924. február 16. elyi Érte Közgazdasági, társadalmi és politikai heti néplap. Előfizetési ir egy évre: Helyben . . 34.000 kor. | Vidékre . . 40.000 kor. Egy ezim ára 350 korona. Alapította PRAGER FERENCZ Hirdetmények dija: Egy cm. magas soronként Garmondból 4000 korona . . — Petitből 3000 korona Magán hirdetés szavak szerint. Szerkesztőség: Molnár-utcza 2. Megjelenik szerdán és szombaton Kiadóhivatal: Az uj városháza épületijeid Báró Prónay György beszéde a Széchenyi emléklakomán 20-án polgármestert választ Halas. E napon dönt a város népe részben a jövöje felett is. Ez a kérdés foglalkoztatja már hetek óta a közvéleményt, mert mindenki tudatában van annak, hogy meggondolandó, hogy a szavazatok kire adódjanak le. Nehéz súlyos feladat ma egy város vezetése, irányítása. Nemcsak az országra, hanem a városokra, igy Halasra is súlyos feladatok várnak. Éppen ezért a helyes irányt szem előtt tartva kell a polgármestert megválasztani. A városra is reánehezedett a mai idők súlyos volta. A városnál is megoldásra vár sok kérdés, sok mindent kell még a köz-, a polgárság érdekében megvalósítani. A költségvetésben, amint egyik legutóbbi közgyűlésen Fadgyas Áron mondotta, 800 millió К fedezetlen hiány van, ez is egyik fontos megoldásra váró kérdés. A polgármesteri állásra két pályázó van : Dr Mészöly István ny. kir. járásbiró és Dr, Thuróczy Dezsó h. polgármester. A Nemzeti Kaszinó múlt vasárnap tartotta meg ez évben a szokásos Széchenyi eml/' lakomáját. Az ünnepi beszédet ez alkalommal városunk nemzetgyűlési képviselője, báró Prőnay György köz- élelmezési államtitkár mondotta, aki az asztaifón Horthy Miklós kormányzó és József főherceg között foglalt helyet. Beszédében Széchenyi nagy nemzeti munkáját méltatta s a nemzeti fejlődés mozzanatait tárgyalta s reá mutatott a nemzet jövője tekintetében fontos nemzeti érzés ápolásának szükségességére. ,A szabadelvű elveknek — mondotta többek között beszédében — úgy a politikában, mint társadalmi téren és az irodalomban túltengő ▲ város képviselőtestülete február 16-án, szombaton d. e. 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés 4 pontból álló tárgysorozatot fog tárgyalni, amelyek különös fontossággal nem bírnak. A közgyűlés tárgysorozata ez : 1) Pestmegyei Gazdasági Albizott ság 5/1924. Hn. számú megkeresése özv. Rózenberg Emilné bérbeadó és özv. Szabó Galiba Ferencné közötti haszonbérleti ügyben a v. tanács j javaslatával. ' befolyása következtében nem vették észre azt az akna munkát, melyet a szervezett nemzetköziség a nemzeti eszme és ezzel kapcsolatosan a keresztény erkölcsi világ nézlet ellen folytatott. • Ez tette lehetővé, hogy a világháború befejeztével egy idegen gondolkozásu nemzeti és vallás ellenes csoport kardot ragadott, hogy azt a nemzet testébe szúrja. Megmaradásunk alapja a nemzet géniuszához való törhetetlen ragaszkodás összetartás munka és önfegyelem. A leküzdendő nehézségek nagyok, mert ezt a feladatot esetleg az internacionalizmus hatalmával szembehelyezkedve kell megoldani." 2) Klein Izidor kereskedő által a város ellen káposzta árkülönbözet megtérítése iránt indított per bejelentése a v. tanács javaslatával. 3) Beregi Lajos szegedi lakos által a város ellen 1 drb ménló kiadása iránt indított per bejelentése a v. tanács javaslatával. 4) Szentpétery István v. dijnok és Nagy Kálmán lorg. adóellenőr kérelme élelmiszer váitságnak családtagjaik után leendő megállapítása céljából v. tanács javaslatával. Rendelet az arató szerződősekről Ma Közgyűlést tart a Képviselőtestület Klköveztette kastélyából a falu utcáját, csakhogy az oláhok kezére ne jusson az ősi örökség Az Erdélyt megszálló oláh „hódítók“ — mint ismeretes — tervszerűen igyekeznek birtokaiktól megfosztani az ősi földet lakó magyarságot. Az agrárreform legújabb áldozata Sza- páry Gyula gróf, aki az aradmegyei Németság községben, birtoka közepén álló ősi kastélyában lakott. Az oláhok most az 6 birtokát is kihajították, mire a gróf földig romboltatta a kincseket érő kastélyt s köveiből végigköveztette a község utcáit és húsz lakóházat építtetett a lakosság számára. — Ravasz László dr. református püspök előadása Erdólyröl. Vasárnap este a budapesti Wenckheim palotabeli Pátria Klubban erdélyi költők mutatkoztak be. a bemutatkozás előtt Ravasz László dr. ref. püspök tartott bevezető előadást, aki maga is a szenvedő erdélyi föld szülötte és neveltje. Mélyen megindító szavait nagy megértéssel fogadta & közönség. A napokban jelent meg a föid- mivelésügyi miniszter egyik igen fontos rendelete, amelyről szerdai számunkban már röviden megemlékeztünk és amely most érkezett meg Halasra A rendelet célja, hogy a hivatásos mezőgazdasági munkások lehetőleg teljes számban elhelyezést nyerjenek s ezáltal a munka- nélküliség megszűnjön s a mezőgazdasági munkák zavartalan menete biztosítva legyen. A rendelet utasítja a hatóságokat, fordítsanak különös gondot arra, hogy a munkaadók az aratási és cséplési munkálatokra elsősorban helybeli és hivatásos mezőgazdasági munkásokat szerződtessenek. Ha ilyenek a községben kellő számmal nem volnának, a szomszédos községtől, esetleg járásból s ha itt sincs elég munkás, a vármegyebeli községből vegyenek fel munkásokat. E célból a törvényhatósági, illetve községi gazdasági munkaközvetítők kötelesek a munkásokat állandóan nyilvántartani. Nyomatékosán felhívta a föld- mivelésügyi miniszter a hatóságokat és a gazdasági szervezeteket, hogy a gazdasági munkálatak teljesítését a háborút megelőzően szokásos részes művelési módon biztosítsák. Figyelmezteti az érdekelteket az 1923 évi XXV t,-c. rendelkezéseire, amely szigorúan tiltja az ellenszolgáltatás nélküli munka követelését. A hatóságoknak ez évi március 31 éig városonkint kell kimutat- niok, hogy ebben az időben hány munkás maradt biztosított munka nélkül, junius 1-én pedig be kell jelenteni, hogy mennyi az aratás nélkül maradt hivatásos munkások végleges száma. A régi boldog, békeidők farsangjainak egyik legkedvesebb, legelegánsabb bálja a pestmegyei bál volt. A háború és az azt követő felfordulások, a nehéz idők egy időre lelohasztották a fiatalság farsangos kedvét. De most, hogy az aranyifju- ság már három év óta ismét kiveszi a részét Karnevál herceg örömeiből, felujultak a régi bálok, de a pestmegyei bálnak még eddig nem ragyogtak a Vigadó csillárjai. A pestmegyei hires báloknak emlékére, mintegy főpróbaként e hó 5 én Pestvármegye központi tisztikara Preszly Elemér főispán és Agorasztó Tivadar alispán védnöksége alatt rendezte első teaestélyét. Ha ez az estély fényben még nem is érte utol a pestmegyei bálokat, de jókedvben nem maradt mögöttük. Fél tiz óra tájban ragyogó szép hölgyek, frakkos urak már csaknem szinültig megtöltötték a Vármegyeháza nagytermét, amidőn megjelentek a védnökök is. Kolozsvári bandája rázendít „Az alispán kalapomhoz rőzsáttett“ nótára és ennek hangjaira Preszly Baba Gyenes István dr.-ral, Pálőczy Horváth Klárika Bozóky Lajos dr.-ral, Veliacha Vera Helle László dr.-ral és Endre Márta Téglás Lászlóval megnyitják az estélyt. A rendezőség, élén dr. Gyenes István és Solnay Dénessel, ügyel- messógben egymással vetekedett. A központi tisztikar büszke lehet a töpróba sikerére, mert ezzel a remélhető mielőbbi premier a Pestmegyei bálok repriz8 máris biztosítva van. Az estély tiszta jövedelme a Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesülete jóléti a!apja javára fordittatik. Kis hírek Március elején az alagi vonalon megindul az első villamos mozdony. — Letartóztatták a főváros legveszedelmesebb bankc3alóját, aki tizenegy bank kárára követett el milliós csekkhamisitást. — A Nagykanizsa felől érkező gyorsvonat első osztályú kocsija Székesfehérvár közelében kigyulladt. A kocsi teljesen elégett. — Március elsején jelenik meg az első vetésterület jelentés. — Indiában 300 ezer ember halt meg leprában. — A fővárosi rendőrség vasárnap éjjel razziát tartott a játékbarlangokban és több milliót foglalt le. — Egy vasúti szerelvény érkezett Kolozsvárra, amely háromszáz szibériai foglyot hozott magával. A foglyokat a francia misz- szió Irkutz környékén szedte össze. — A zólyomi lavinaszsrencsétlenség- nél 18 ember halálát lelte. Ohegy községet teljesen eltemette a hólavina. — Aszód és Kartai között 650 méter hosszúságban ellopták д táviróhuzalt.
