Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1924 (24. évfolyam, 1-105. szám)

1924-12-27 / 104. szám

2 A bosszú. Gyilkolt a szabadjára engedett gonosz indulat. Ha az utóbbi időben figyelmesen olvassuk a vidéki iapok hasábjait, akkor feltűnik a gyilkosságok meg­szaporodása. Itt is, ott is olyan véres eseményről számolnak be, amely az erkölcsök teljes elvadulá- sát jelenti. Vasárnapra virradó éjszak* a deb­receni tudományegyetem klinikáján meghalt Rápolthy Vilmos Monostor- pályi község főjegyzője, akit egy ismeretlen ember abban a pillanat­ban szúrt hasba, amikor pénteken a kora esti órákban kilépett a község­házában lévő hivatala ajtaján. A főjegyző & késő esti órákig dol­gozott hivatalában. Néhányszor ki­ment a községháza udvarára, ahol a sötétben több alakot látott setten­kedni, de nem tudta az arcukat meg­jegyezni. Majd mikor dolgát befejezte, felöltötte téli kabátját, haza indult az ucca másik oldalán lévő lakására. Abban a pillanatban, amikor a ka­pun kilépett, иду érette Rápolthy főjegyző, hogy valaki hasba ütötte. Egyéb ként semmi fájdalmat nem érzett, magában káromkodott egyet, aztán hazasietett. A feleségének panaszkodott, hogy valaki a sötétben megütötte, azon­ban ekkor még mindig nem tudta, hogy mi történt. Mikor Rápolthy a felső kabátját ievetette, felesége összecsapta kezét s felaikoltott: — Jézusom, hiszen megszűr­tök, csupa vér a ruhád! Ezután gyorsan levetkőztette a család a főjegyzőt. Az alsó ruhája, teste egy ver volt. A következő pil­lanatokban Rápolthy főjegyző meg- tántorodott, a nagy vérveszteség folytán elsápadt és öszeesett. Az előhívott orvos a has4áján lévő nagy szurási seb helyét észrevéve, azt tanácsolta, hogy azonnal szállítsák: Debrecenbe. A szerencsétlenül járt főjegyzőn azonban már a kettős operáció sem tudott segíteni, más világra vitte a testébe 15 centiméter hosszan behatoló gyilkos kés. A kétségbeesett család kérdezős- ködésára, csak annyit tudott mon­dani a megszűrt főjegyző, hogy Sebők András járt nála délután és olyan bizonyitványt kért tőle, hogy döglött disznójának a zsírja azért sárga, mert kacsa zsírral keverte. Sebők ellen ugyanis döglött disznó zsírjának árusítása miatt eljárás in­dult meg. A főjegyző lehordta és elkergette Sebőköt, aki erre súlyosan megfe­nyegette. Az elvetemült gyilkosnak — a hir szerint — nyomában vannak az erélyesen nyomozó csendőrök. Ne vegye« addig míg aieg sem «étté Bálint és Ráczkevi aaitalosmeeterek batorr&ktirit, ahol el«6- reodü fényeseit hálószobák és ebédlók, tömör keményfa valamint polgári festett bútorok a legoloeóbba« beszerezhetők. Butorraktár: Kolozzvéry-bazárépületbe«, (Kereakedelmi Bankkal «lemben) Élővirág SZBlfi у ÍN kertésznél Kiskun-Halas Helyi Értesítője december 27. A város jó 9zive A szüköiködőn segíteni, a leros­kadta! felemelni emberi kötelesség. A jó szív, igazi, fankölt érzés itt nyilatkozik meg; ez a tér az, ahova el kell vezetni az egyéneket A város jó szive nyilvánult meg a közeli napokban. Ezt mutatják az »lantiak. • A Protestáns Nőszövatsóg kará­csonyi vásárjára még a következők adakoztak: Hurth Adolf 500.000 K, Doboczky Bözsike babaszoba sorso­lásából 300.000 К-t. Természetbeni adományokat küldtek: özv. Földvári Istvánnó, Szöilősy Elemérné, Bálint Miháiyné, Ráckevi Gyulánó, özv. Tö- möaközy Sándorné, Orbán Juli* ka, Bacsó Benőné, Modob Gv. Sándorné, Babö Ferencné, özv. Ádor Sán­dorné, Gáspár Józ*eíná, Daci Páiné, Gáspár Antalné, Szabó Zsigmondné, Darányi Imréné, Gyenizse Andrásáé, Nagy K, Pálné, Brezsnyánszki Fe~ rencné, Nagy V. Sz. Lajosné, dr, Nagypál Ferencné, Szórády Györgyné id. Monda Lajosné, Kotta Miháiyné, özv. Szatmáry Sándorné, Horváth Sándorné, dr. Keresztes Béláné, Babó Elekné, dr Szabó Lajosné, Keresz­tes Lajosné, özv Buda Istvánná., Ko­csis Lajosné, Pataki Dezsőné, Szalay Imréné, Musa Sándorné, Nagy Czi- rok Páíné, dr Babó leróné, Keresz­tes Józsefné, Györíy Józsefné, Tyu kody Jenöné, Korda Erzsiké, Dec­ker Józsefné, Kónya Ferencné, Sze­kér Sándorné, Szalai Imréné, Né- metliSz. Imréné, Kamerlo Re.jmundné özv Végh Istvánné, Szekér Józsefné, özv Hubafy Miháiyné, özv Pázsit Józsefné, Vilonya Józsefné, özv Va­dász Pálné, özv Zseny Istvánné, Babó Benőné, dr Molnár Kálmánná, özv Borbás Imréné, özv Fülöp Sán­dorné, Szanyi Ferencné, Török Ist­vánné, Gazdag Lajosqé, Hirkó Ju­liska, Pap Gáborné, Benedek An­tiimé, Stepanek Ernőné, Szalai K. Imréné, Rédei Jánosné, dr Bori Be­nőné, Babó Lajosné, Nagy K. Jó­zsefné, özv. Balogh Lászlóné, Baki Károíyné, Orbán Károíyné, dr Pázsith Pálné, Berki Lászlóné, dr Thuróczy Dezsönó, Polgár Jánosné, Markovics Istvánné, Csapi Benőné, ifj Tóth Im­réné, özv. Hováncsek Józsefné, Széli Józsefné, Kovács Gyuláné, özv. Tora- csányi Gyulánó, özv. Gyárfás Gézáné, Tóth Kálmánná, Szekér Pálné, Nagy Czirok Antainó, Dezső Károíyné, Babó imréné, özv. Pataky Gézáné, Kutsera Vinczéné, id. Nagy Pál Fe- ranené, Kocsi Sándorné, Figura La­josné Szabó Jánosné, Ksthona Margit Babó Mária, Molnár Hugóné, Pcczolay Ilona, Korda Ilona, özv Kiss Adóimé. * * * A MANSz teaestélyére még a kö­vetkezők adakoztak: Halász Jolánka A magyar kézmüiparosok — amint megírtak — mozgalmat indítottak or­szágos szervezkedésük érkekében. Ea- nek a mozgalomnak az volt a fő in­dítóoka, hogy akkor amikor a keres­kedők, a gyárosok, a gazdák hatalmas érdekeltségekbe tömörülve tudják meg­védeni anyagi és erkölcsi érdekeiket, a kisiparosság még mindig egyenkint kénytelen dolgaiban eljárni. A meglehetősen széles keretek kö­zött megindult mozgalom néhány hét tel ezelőtt — úgy látszik — holt­pontra jutott. Érdekesnek tartottuk, hogy a morgalom jelen állására vo­natkozólag kérdést intézzünk Farkass Elekhez, a Baross Szövetség igazga tójához, aki a következő rét mondotta munkatársunknak: egy torta, Pntaky Dezsőné egy torta, Czikó Nellise egy tál sütemény, Fű­zik Andorné egy tálca sütemény, Kucaera Miklósné egy tálca szend­vics, dr. Ján Jánosné egy torta, Sokét Józsefné egy torta, Tirmann Konrádné egy tálca alma, Györfi Matildka egy torta, Zseny Istvánné egy nagy tálca «zendvics, egy* nagy tálca gesztenyepire, Skribanek Mí- hályné egy tálca sütemény, Berki Antalné egy nagy tál szendvics, egy torta, dr. Monspárt Lászlóné egy tál j pogácsa, Bálint Miháiyné egy torta, Ráczkevi Gyuláné egy tálca sütemény, Horváth Etelka egy pagy tálca «zenei vies, dr. Paulovics Istvánná egy torta, dr. Dobozy Istvánnó egy tálca po­gácsa és sütemény, Mészöly Ká- rolyné egy nagy tálca szendvics, egy nagy tál sütemény, Molnár Hugóné egy torta, Kucsera Miklósné egy torta, Ziiah Istvánná két tál gesz­tenyepüré, Gál Lajos egy tál sütemény. Ezenkívül még Zilah János, Gaál Jenő és Babó Dezsőné 50—50 ezer К-át adott. Özv. Ador Sándorné a kórházi és a szegényházi ápoltak részére a kö­vetkezőket adományozta: karácsony estélyén vacsorát, 2 kenyeret, 1 kanna bort, 7 nagy kalácsot, Széli Józsefné 18 szegényházi ápolt részére vacso rat adományozott, Gámessy Márton 50 drb. szivart és egy doboz dohányt adományozott a szegényházi ápoLak részére. A fenti adományokért kö­szönetét mondanak. * * * Makai Antal a kórház részére 200 ezer karónál adományozott uj ven­déglője megnyitása alkalmából. Ä be­folyt összeg 2°/0-át. * * * í’ogadják hálás köszönetéin azon jószivü emberek, akik részemre Va* nyik István tern étkezési vállalkozó gyüjtőivón adományoztak. Sas Ger­gely világtalan kőműves. * * * A Tűzoltó Testület december 13 án és 14-ón rendezett műkedvelő elő­adása alkalmával foiüífizettak: Dr. báró Prónay György, Schneider cég 500 000—500.000 K. Halasi Gazda­sági Gőzmalom, dr Kolozsvári Kiss István 300 000—300.000 K. Farkas Elek 250.000 K, Kereskedelmi Csar nők 200.000 K, Wilheim Ferenc 150.000 K, Leskó Sándor 125 000 K, Babó Farenczné, Kun Benő, Söld­ner Sándor, Székely Sándor, Keres­kedelmi Bank, Szekulesz József, Nagy Pál Sándor, Schönfeld Izidor, Halasi Gazdasági Bank, Halasi Mészhomokkő Téglagyár, Bsrgl Albert és Fia, dr Franki Áron, Szente István, Füstös Imre, Hóza Istvánné, Ádor Sándorné 100 000 - 100 000 koronát. — A kézműves kamara ügyében október hó 81 én értekezlet volt a Ke­reskedelmi miaiszteriumbsu, ahol olyan értelmű megegyezés jött létre, hogy a mmisater egy hattagú bizottságot fog megbízni a kamara létesítésére vonatkozó tervezet elkészítésével. En­nek a megállapodásnak sz volt az i előzménye, hogy ellentétek kelethez- j tek egyrészt & Kereskedelmi és Ipar- i kamarv valamint az Országos Iparos- i párt, másrészről az Ipartestületek ki- j küldöttei közölt A Baross Szövetség az utóbbiak álláspon'jáhos csatlakozott. A legsúlyosabb ellentét abban nyilvá­nult, hogy a Kereskedelmi Kamara ellenezte azt, hogy az iparosok kama­rát alakítsanak. Ennek az észrevétel­nek a tervezet felvetői deferáltak is, mert nem a címe fontos a tervezett alakulásnak. — Az érdekeltek körében azonban bizonyosfoku idegességet kelt az a körülmény, kogy a fent emlitett érte­kezlet óta már kb. hat hét telt el anélkül, hogy a miniszter az ígért hattagú bizottság összehívása iránt in­tézkedett volna, holott a kérdés annál is inkább fontos, mert a kormány a kézművesek szervezetének megalakí­tását mintegy összekötötte az Ipartes­tületek reformjának ügyével, a így most a két kérdés megoldása egyfor­mán késlekedik. Ar, ipartestüietek ügyének rendezetlensége miatt pedig egyáltalán nem lehet érvényt szerezni az Ipartörvóny rendelkezéséinek, főleg a képesítésre vonatkozó kikötéseknek, úgy: hogy soha olyanfoku kontárko­dás nem folyt Magyarországon, mint épen ma. — A kézműves kamara felállításá­nak ellenzése taiajdonképen teljesség­gel indokolatlan. Eddig sem állott ugyanis az ipartestületeknek szándé­kukban az, hogy a közműi párosságot kivonják a kereskedelmi és iparkama­rák érdekköréből, de viszont központi szervezet nélkül a kézmüiparoa telje­sen szervezetlenül és tájékozatlanul áll akkor, amikor a mezőgazdaságnak, gyáriparnak, kereskedelemnek meg­vannak a maguk hatalmas szervezetei. — A kézmüipsroeofc egyetlen szer­vezete, az I. P, 0. Ss. mai formájá­ban, anyagi eszközök és hatáskör híj- ján semmiesetre sem képes megfelelni a hozzá fűzött várakozásoknak. Ennek következtében azután az anyagilag és iskolázottság tekintetében is legrosa- szabb helyzetben lévő kisiparosság állandó központi vezetés és irányítás hijján állandóan a fokozatos és sokak — különösen a szociáldemokraták — által várt pusztulás veszedelmében fo­rog, aminek elkerülése pedig állami és nemzeti érdek is. A szerb önkényeskedés áldozatai. A kegyetlen trianoni békeszerző­dést követő határ kiigazítások során Madaras község határának egy része szerb uralom alá került, míg maga a község tovább is Magyarország területéhez tartozik. A medarasi határból átkerült te­rületet közigazgatásilag Baj írnok köz­séghez csatolták s igy bajmoki la­kossá vált több olyan család is, aki­nek az átcsatolt területen volt a földje es a tanyája. Az akkori köz­ségi jegyző tanácsára ezek az uj bajmoki polgárok annak idején kér­vényt adtak be a belügyminisztérium­hoz s tartózkodási engedélyt kértek uj hazájuk területén. A minisztériumban ezeknek a bajmóciaknak, akik a határeltolás révén lettek bajmoki lakosok, a kérvényét elutasították. A vármegyei alispáni hivatal méltányosságból meg­engedte, hogy az elutasítottak január közepéig még Bajmokon maradhas­sanak, azonban januárban el kell hagyniok Bajmokot. Minthogy az il­lető csatládoknsk Magyarországon már semmijük nincs és legtöbbjük beköltözött Bajmokra, ahol házat szerzett, valósággal földönfutóvá te- *zí őket ez az intézkedő*. Dohát magyarokról van szó és azokkal úgy lehet odaát bánni, mint ». kutyákkal, melyeket télviz idején durungol ki odújából, kenyeret nem adó, hálált i-n gazdája Legszebb újévi ajándék egy szűrne isrnitnra minden színben, minőségben ol­csón kapható BENEDEK ISTVÁN szÖMMMtw FA mca 23 sí ám alatt Miudeiaemü ay«rs v&dbóríket vessek. Titokzatos hallgatás az Országos Kézműves Kamara ügyében Farkas Elek, Barossszövetség igazgatója a kézmüiparosok mozgalmáról ГГ rr mo: fi nar cit as sz minder mat ég összes ben Hai I Gazíla mai értesíti kízönst 65 ír i D Tj az 01c ha Árpád t templo Naptár csonyf diszmü t Értéke tárgyak szállii Mini ajándé

Next

/
Oldalképek
Tartalom