Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1924 (24. évfolyam, 1-105. szám)
1924-06-07 / 46. szám
XXIV. évfolyam. 46. szám. Előfizetési ár egy évre: Helyben . . 160.000 kor. | Vidékre . 200.000 kor. Egy azám ára 1500 korona. Alapította PRAGER FERENGZ Hirdetmények dija: Egy cm. maga*aoronktal Garmondból 10000 borona — Petitből 11000 korosa. Magán hirdetés szavak szerint. Szerkesztőség: Molnár-utcza 2. Megjelenik szerdán szombaton Kiadóhivatal: Az uj városháza épületli^jPf Piispöklátogatás E; hó 9-én, pünkösd'másod napján este városunkba érkezik dr. Havasé. László, a dunümelléki ref. egyház- kerület püspöke. Föplsztori gondja hajtja, mely utána megy juharnak s nem nyugszik me> addig, mig egyenként meg nem ismeri, nevükön nem szólítja s védelmében nem részesíti őket s kies mezökre nem terelgeti. Gondoskodásának tárgya lesz a kiskunhalasi református gyülekezet; első sorban neki szól a látogatás. Számba akarja venni veszteségeit, meg akarja állapítani erőit s meg akarja mondani, hogy csak á megújulásban van a jövő. Részt óhajt venni az Országos Ref. Köíépiskolai Tanáregyesület juniu3 11-iki közgyűlésén, melynek megnyitó isten- tiszteletén prédikál. Dd amikor Ravasz László meg jelenik valaho’, mindenki tisztában van vele, hogy egy felekezet nem tekintheti kizárólagos jogon saját vendégének. Kilép református püspöki méltósága, korlátáiból s mint a keresztyénség egyetemes igazságainak megtestesítője és hirdetője, immár mindenkié. Áttöri a felekezetiség határait s mint a magyarság erkölcsi megújulásának prófétájához, jogot formál e város minden magyar gyermeke. Ezért tárja ki felé kebelét első sorban ugyan a református egyház, de ugyanakkor ez egész város is. Üdvözli öt, mint hazánk egyik legnagyobb keresztyén felekezetének főpapját, aki hivatalos minőségében jár közöttünk s deresedő hajú atyafiak emlékében felidézi néhai Seáse Károly generális vizitációjának mozzanatait. Üdvözli, mint a mai magyar ref. keresztyénség legnagyobb egyházi szónokát, legsokoldalúbb tudósát, lánglelkü költőjét, legszeretetreméltóbb emberét ! Vajha rövid közöttünk velő időzóse szolgálna neki megnyugvására s fakadna belőle sok áldás azokra, akik szeretettel várják s kitárják előtte szivüket! * Dr. Ravasz László 1882 ben született Bánffyhunyadon, ahol atyja Ravasz György polg. iskolai tanár volt. A négy polgári osztályt szülővárosában járta ki a finom idegzetű és fogékony lelkű fiú, a gimnáziumi felső osztályokat pedig a székelyudvarhelyi kollégiumban mint benn- latÖ növendék. Mindkét helyen első tanuló volt osztályában s sokkal többet tanult és olvasott, mint amennyi elő volt írva. Theologiai tanulmányait Kolozsvárt végezte, ott járt egyetemre is, ahol leginkább a filozófia és aesthetika érdekelte. Böhm Károlynak legkedvesebb tanítványa volt. A theológián az ékesszóló Molnár Albert volt rá különösebb hatással. A theologia elvégzése után Bartók György mellé került titkárnak, majd 1905 ben a berlini egyetemre ment, thai Pßeidedsrt és Harnackot hallgatta. Hazajőve, letette a doktori vizsgát és megszerezte a theologiai tanári diplomát a gyakorlati theo- logiábó!. 1907 ben, 25 éves korában már theologiai tanár leit Kolozsváron s ettől kezdve 14 éven át páratlan befolyást gyakorolt Erdély reform, papnövendékeire s folyton fejlődő igehirdetöi munkájával Kolozsvár társadalmára. 35 éves korában már egyházkerületi főjegyző. Erdély megpróbáltatásának esztendejében az ottani magyarságnak lelki vigasztalója lett. Ennél nagyobb szolgálatot csak úgy tehetett fajának és egyházának, hogy 1920-ban elfogadta a Dunamelléki Ref. Egyházkerület püspöki székét. Közben s;-é eskörü irodalmi munkásságot fejteit ki. Folyóiratokat szerkesztett, értekezéseket és könyveket irt. Nagyobb munkái: Schopenhauer aesthetikája ; Bevezetés a gyakorlati theologiába ; Böhm Károly értékelmélete ; Ez Ama Jézus Homi- lelika. Látások könyve. Orgonazugás stb. A halasi vásárt egy héttel előbb tartják meg összeesik a majsai vásárral A halasi nyári vásárt, amelyet mindig a kiskunmajsai vásár után szoktak megtartani, az idén egy héttel előbb tartják meg. A halasi nyári vásár idejét, a halasiak nagy megle petésére junius 16 és 17 éré állapították meg, ugyanakkor pedig a majsaiak is megtartják a nyári vásárt. A legnagyobb tárgyilagossággal megállapítható, hogy ez a tény, a gazdaközönség, az iparosok és kereskedők hátrányára van és súlyos károkat okoz nekik. A város zsebéből is kivesz néhány milliót, mert állatforgalmi adóból és helypénzből kevesebb jön be. Mert nézzük csak, mint jelent a két vásár összeesése ? , Majsa elmarad a halasi vXsarbó', nem számítva még több községet. sőt még azok a halasi birtokosok sem jönnek el, akiknek birtokuk Majsa határában fekszik és könnyebb nekik odamenni. Éppen ezért érthetetlen, hogy nem gondoskodtak arró1, hogy a halasi vásárt későbben tartsák meg. A város vezetőségének kellett volna erről gondoskodni és nem tudjuk, ' miért (nem tett ilyen irányban lépéseket, mert igen könnyen, csak egy felterjesztésre, a halasi vásárt a majsai után lehetett volna megtartani. A gazdaközönség sokat vészit, de maga a város is, éppen ezért kár volt, hogy a város vezető<ége másként nem intézkedett. Egyébként a város már szokásos módon közölte a községekkel, hogy a halasi vásárt egy héttel előbb, junius 16 és 17-én tartják meg. A kiöntött dobrovojácok Egy szemtanú elbeszélése Nem mese az újságok ama hir adása, amelyről a Helyi Értesítő is szerdai számában megemlékezett, hogy Bácskában 96 ezer katasztrális föld (alig valamivel kevesebb, mint a halasi határ) viz alatt áll. Egy szemtanú, ki az ‘elmúlt héten odalenn járt, beszéli: — Az apatini Dunagátat két hét előtt a viz áttörte s elöntötte a Duna-mentét le Gombosig. (Ezen a Duna-szakaszon 1876 ban volt az utohó gátszakadás) Itt van egy hatalmas vasúti töltés, amelyen 16 sínpár fut. A nagy viz par nap alatt ezt is áttörte s nyakába zudult Vajszka, Bogyán és Pakua községekkel határos volt nagybirtokokra telepitett dobrovojácoknak. Kik is azok a dobrovojácok ? A magyar, osztrák és horvát hadseregből a háború alatt a szerbekhez átszökött katonák, kik saját hazájuk ellen harcoltak. Talán az Isten büntetése volt ez az árvíz ; a sajnálatra méltó csak az, hogy néhány község becsületes német és sokac lakftssága is megszenvedi az árvizet. Mi volt az oka ezen árvíznek, amely 48 év óta nem látogatta meg a Duna mentének ezen legtermékenyebb részét ? A megszálló szer- bek fölényes kultúrája. A rácok a megszállás óta a töltéseket nem gondozzák, a Duna medrét nem ко tortatják s igy az eliszaposodik ; a gátakat pockok, patkányok áífurkál- ják s ha jön egy nagyobb vizállás, a gátakat átszakitja. Ez az oka a gátszakadásnak. Miniszterek futkosnak autókon, katonaság hajtja a szomszédos falvak népét uj gátak építésére, mert félő, hogy a magas vizállásu Duna egész alsó Bácskát elönti s félmillió katasztrális hold föld gyönyörű búza- és kukoricatermése kerül viz alá s 27 virágzó község. A régi bácskai lakosság (légyen uz német, sokac, magyar vagy szerb) elkeseredése határtalan. Látják ezen bocskoros fajzat tudatlanságát, kik a kecskelegeltetés mellett a vizszabályozást megtanulni nem tudták.- A fenti esemény is fényesen bizonyítja, hogy Bácska nem Balkán s nem lehet ezt a kulturált, szép vidéket sokáig Bálnáméi közigaz- gatni^ mert különben mocsár lesz Alíó-Bácska aranykalászt termő rónájából, hol a bocskoros kultúra nyomán káka és sás nő acélos tiszta búza helyett. Még nem állították be a fürdővonatot Miárt késik 7 Az elmúlt évben az államvasutak előzékenységéből a Fehértóra linduló közönség este 8 óra Újban az úgynevezett fürdővonalon hazajöhetett Az amúgy is nehezen megközelíthető, a vasúti állomástól messze eső pompás fürdőt igen sokan látogatták, igaz, hogy a fürdőző közönség még egy pohár tejet sem tudott kapni, de a nagyszerű viz még igy ie vonzotta az embereket. Már a fürdőjéé ideje elérkezett és az idén a fi'rdővonat még nincs meg. A város közönsége nevében kérjük az illetékeseket, valamint az állomás főnökséget és a forgalmi kirendeltség vezetőjét, hogy hassanak oda, hogy az üzletvezetőség minél előbb engedélyezze ezt a vonatot. ==~-:----~~T~...—т.1-. —г..—------jSSF Szabaddá tett határszéli élelmiszer forgalom. A kormány rendeletet adott ki, amely a határszéli forgalomban szabaddá teszi a búza, rozs, kétszeres, tönköly, valamint a búzából és rozsból előállított étkezési liszt, úgyszintén a tojás és bab forgalmát. Ezentúl csak a tengeri, disznózsír, háj, szalonna, liba ős kacsazsir tekintetében maradnak meg a korlátozások. A székesfehérvári rádió álló mást Julius elsején adták át a forgalomnak. Nemrégen készült el a székesfehérvári rádió állomás, — amelyet a kormány több mint egy mi lurd költséggel állított fel. A város szélén 85 holdnyi területen épült Magyarország legújabb rádió- állomása amely nagyságra ugyan nem, de modern felszerelését tekintve a kontinens legkitűnőbb rádió-állomásai közé tartozik. A rádió-állomás működése tökéletes és tegnap egész tisztán volt hallható egy berlini hangverseny, mintha csak a koncert teremben ült volna a hallgató. Mint értesülünk a rádiótelepet a forgalomnak hivatalosan junius elsején adták át. Tőzsde Telefonjelentések péntek délelőtt A korona Zürichben 0.0065 (nyitás) 100 takarékkorona egyenlő 133 papirkoronával. Egy dollár 89000-92000 K, Cseh Szokol 2680—^2705 Somán Lpí 895—400 Szerb Dinár 1100- 1130 K, 100 Német Márk»-------K, 100 Osztrák Korona 129 K. Gabona-piac: Búza 310.000 K, rozs 280.000, árpa 300.000, zab 320.000, tengeri 270.000 K. , Állatpiac: Prima sertés 26000 korona, közép 25500, könnyű 25.000 K. ökör I rendű 16500—18000, közép 12—15000. gyenge 9500—11500 bika jobb min. 16—17000, gyenge 12500 —15500, tehén jobb min. 14—16500. gyenge 9000—13500 K. Kiskun-Halas Helyi Értesítője Közgazdasági, társadalmi és politikai heti néplap. Szombat, 1924. junius 7.
