Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1924 (24. évfolyam, 1-105. szám)
1924-04-19 / 32. szám
Yásr •ubázd-u. 27 pót et Tavaszi át, e írnek t, irisuyát, intözőt, it, játékot sserezbeti fiaki kola. Árpád a 48 aa hóban u r i) ilyamot 3Z.,H lehet a . Huavét én este zdettel rendez, áros kö- isztelettel inetanité mozi íüsora : ápr. 20. Lük zony ia sláger, ipr. 21. ruló írnok sadalmi vonásban, lap két ás. lelyárak. ;eztek aszl •r 10 ;ágok Így a leg- osabb oipők ;is inter íu tébea férfi, női irmok színes nagy zték lt árak itt. XXIV. évfolyam. 32. szám. Szombat, 1924. április 19. Kiskun-Halas Helyi Ertesitöj Közgazdasági, társadalmi és politikai heti néplap. Előfizetési ár egy évre: Helyben . . 100 000 kor. | Vidékre . ■ 120.000 kor Egy szám ára 1000 korona. Alapította PRAGER FERENG2 Hirdetmények dija: Egyem, magas soronkéa Garmondbál 8000 korona . . — Petitből 7000 korait Magán hirdetés szavak szerint Szerkesztőség: Molnár-utcza 2. tagэр— ES SSL-------—!-------- -- ------— - - —-----Megjelenik szerdán és szombaton Kiadóhivatal: Az uj városháza épületéig HUSVET Irta : Szabó Zsigmond Egy halasi favágó Kiütéses tífuszban meghalt Szokatlanul hosszú tél tartotta fagyos záraiban a földet. Hónapok múltak el anélkül, hogy kemény folytonosságából bármit is engedett volna. Sőt komor arculatát még akkor is rajtunk tartotta, amikor mi türelmetlenkedő vággyal már a tavasz nyájas mosolyára szerettünk volna visszamosolyogni. De bármennyire próbára tette is sokaknak gyenge idegzetét és kimentette millióknak amúgy is gyér anyagi forrásait, bármennyire rán colta is homlokát akkor, amikor a Kalendárium már tavaszt irt, mégis mindenki tudta, hogy hiú erőlködés ; a tavasznak a maga idejében el kell jönnie, diadalmas megérkezését semmi fenn nem tarthatja. És valóban itt a tavasz újra rügyfakasztó enyhével, termékenyítő langyos esőivel és sejte'mes, igézetes szépségével ! De itt van Husvét is. A hivő lelkek tavaszi ünnepe! A sir zárait szé'pattantó élet diadalmas megérkezése. Koporsó hatalmának, halál fulánkjának megtörője. A lélek halhatatlanságának, boldog, örök életének áldott ünnepe. Sőt elenyésző testünk újra megépittetésének is merész hirdetője! »Hiszem, hogy e tört cserép-edény leend még egyszer s ép“. Külső jelek azt mutatják, hogy az éltető és boldogító húsvéti hit el- rabolhatatlan tulajdoea már az emberiségnek Nemcsak temetők kapujának néma felirata hirdeti az oda betérő gyászba borultaknak, hogy „feltámadunk*, hanem az élő szó varázsos hatalma is prédikálja széles e földön kegyes millióknak, hogy „Jézus él, mi is élünk, a haláltól nem félünk“. De az élet másról tesz bizonyságot. A benne nyilvánuló sok romlás, szomorú vereség, lelkek összeroppanása, bűnök uralma, igazságtalanság győzelme, röptűket vesztett lelkek földön vergődése, csüggedés és feneketlen gyász mit mutatna mást mint azt, hogy a húsvéti hit nem tartja fogva szüzén a lelkeket, nem teszi őket felettébb diadalmasokká, nem ad nekik szárnyat és nem kölcsönöz halált legyőző bizonyosságot ! Nincs kitörő öröm, fesztelen ujjongás, lelkek találkozása, szivek összedobbanása! A husvét által kifejezett lelki valóságokban való hit nem olyan kétségtelen és bizakodó, mint a természeti tavasz megérkezésében való bizonyosság. Ez a mai keresztyénség szomorú leiki képe. Miért ? Mert nem olyan bizonyosak az emberek Krisztus feltámadásában sem. Pedig „ha a Krisztus fel nem támadott, hiábavaló a mi prediká- lásunk, hiábavaló a ti hitetek is.“ Ha egyszer tudatára ébrednél an' nak, hogy drágaköveid mind ügyes’ da értéktelen utánzatok ... Ha felébrednél a megdöbbentő valóságra, hogy orcád pírja nőm az egészségé, hanem lázas betegségnek rózsája... Ha rájönnél, hogy akivel eddig jó szót váltottál, akibe bizalmadat helyezted, az mind romlásodra tör ! . . Oh, milyen borzasztó még feltenni is ilyesmit! És milyen kietlen volna az élet, milyen kegyetlen fölébredés, még elgondolni is megdöbbentő: „ha a Krisztus föl nem támadott !*• Akkor testvérem nem volna evangéliumod. Mert az a bizonyosság őrizte meg a szent iratokat márti- rO nságok árán is, hogy „feltámadott.“ Akkor nem volna keresztyénséged, mert ezen a hiten terjedt el és maradt meg, hogy „föltámadott.“ Akkor reménytelenül rabja maradnál bűnödnek, mert ennek erejét az törte meg, hogy meghalt és „föltámadott,“ Akkor tehetetlenül állanái a halállal szemben, mint annak szerencsétlen martaléka, mert dermesztő uralmát az a tény törte meg, hogy Krisztus „föltámadott.“ De épen mivel fők ámadott, örvendj felebarátom. Tedd tieddé a húsvéti hitet, higyj és mutass kies tavaszt saját életedben. Mert ha eljö az enyhe nap, tenyészetnek kell megindulnia. Ha „felragyog tenéked a Krisztus“, életeden meg kell látszania. Sok évvel ezelőtt volt egy hitetlen fejedelemnő, aki halálos ágyán elrendelte, hogy sirját födjék be nehéz gránit lappal, azt zárják körül kőtömbökkel és az egészet erősítsék össze vaskapcsokkal. Aztán véssék . a grániton : „Ez a sírhely meg van vásárolva örökre. Soha fel nem nyitandó“ . . . Történt, hogy temetéskor a szellő egy magocskát íútt a sírboltba. Kiesirázoít. Gyenge hajtása kis részen át utat talált fölfelé a szabadba. Lassan, de biztosan növekedett és erősödött. Széjjel Toppantotta a vaskapcsokat, a nehéz köveket fölemelte. Az egész alkotmány rendetlen kőhalmazzá torzult. A tölgy feltörte a sir zárait. Az Isten ujja ez. Rámutat az élet fájára. Ebből kerül egy magocska a te sírodba, sőt már életedbe is. Mi lenne, ha minden magyar ember befogadná és növekedni engedné ? Mi lenne Csonkamagyarorsszággal, ha ennek sírja mélyéből is feltörne az élet hatalmas fája, összetevődve sok millió élet életfájából 1 Hogy Toppantaná szét a mesterséges akadályokat és dobná vissza a helyükre, az ezeréves határokra az onnan lehurcolt és sírunkra tett kősziklákat. A kiütéses tífusznak egy halottja van. Egy idősebb ember, aki a Városi Kórházban volt alkalmazásban, a kiütéses tífuszban meghalt. Tudósításunk ez: Egy hét óta a kiütéses tífuszban nem történt újabb megbetegedés. Éppen ezért remélik, hogy a kiütéses tífusz továbbterjedését megfékezhetik és újabb megbetegedés nem fordul elő. A kiütéses tífusz azonban áldozatot követelt magának. A Városi Kórházban f. hó 15-én meghalt Musza István, aki a kórház favágója volt. Musza, amikor a kiütéses tifuszos betegeke,t a kórházba szállították, ott dolgozott és az egyik cigánytól a betegséget megkapta. Muszát szerdán d. u. temették el, a temetésen A Halasi Gazdasági Bank április j 27-én tartja évi rendes közgyűlést. I Az intézet m03t kiadott évi jelentésében hosszabban emlékezik meg dr. Babó Mihály haláláról. Dr. Babő Mihály halála a város társadalmát is súlyosan érintette, mert munkásságának a város sokat köszönhet. Éppen ezért a meleg megemlékezést kötelességünknek tartjuk, hogy szó szerint közöljük : »Mindenekelőtt mély fájdalom érzésével kell megemlékeznünk arról a súlyos gyászesetről, mely intézetünket nagyérdemű elnöke és vezére: dr Babó Mihály elhalálozásával érte. — Múlt évi közgyűlésünk, melyen intézetünk negyedszázados működéséről számoltunk be, meleg és lelkes ünneplésben részesítette öt, mint az intézet alapításának vezetőjét és 25 évi munkásságának irányitóját. Ezen megérdemelt ünneplés után annál fájdalmasabban érintett bennünket alig néhány hó múlva — július 28-ikán — bekövetkezett halála. Mint a város akkori páratlan nép- szerüségü főjegyzője 1897-ben köz- gazdasági életünk több jeles emberével együtt alapította ezt az intézetet ; később mint országgyűlési képviselő általánosan ismert élénk és buzgó politikai munkássága közben is állandó figyelemmel tartotta a bank vezetését és fejlesztését; majd visszatérve a városi közélet terére, az utolsó évtizedben már munkásságának legjavát a bank ügyeinek szentelte. Ékesen szóló szavával, fényesen iró tollával évtizedeken át buzgó kitartással, lángoló lelkesedéssel küzdött mint a közélet bajnoka az ország házában, a város és az egyház tanácskozó termeiben épugy, mint a sajtó hasábjain rajongva szeretett városa polgárságának érdekeiért. De fáradalmat nem ismerő, mégis kimentő csak szükebb hozzátartozói vehettek részt. * * A Városi Kórházban ugyancsak egy halasi asszony súlyos betegen fekszik, aki szintén a kórházban kapta meg a tífuszt. Runyecz Fe- rencnének hívják, akit a kórházban nemrég alkalmaztak ápolónőnek. Amikor a kiütéses tífusz fellépett városunkban, ápolónőre volt szüksége n kórháznak. Runyeczné ajánlkozott és dacára annak, hogy figyelmeztették arra, hogy a tífuszt esetleg megkaphatja, mégis vállalkozott erre a munkára. Runyeczné a kiütéses tífuszt megkapta és napok óta igen súlyos betegen fekszik a kórházban. Amint az orvosok mondják, valószínűleg kiheveri betegségét és újabb áldozata nem lesz a kiütéses tífusznak. közéleti küzdelmei után mindig kedves bankjához tért vissza — nem pihenni, — de lelkét üditő uj munkát keresni. Itt is minden intézkedésében azt az elvet tartotta szem előtt, hogy az intézet nemcsak a részvényesek magánérdekét, de a város és lakossága közérdekét is hivatott szolgálni, örökül hagyta ránk ezt a nemes követendő elvet, melyet híven fogunk megőrizni halhatatlan emlékével együtt. Boldogult elnökünk emlékének megörökítésére a (következő intézkedések tétettek : 1. múlt évi március 4-iki közgyűlésünk határozata alapján 100 darab bankrészvényből alapítvány létesittetett dr. Babó Mihály nevére a ref. polgári leányiskolánál; 2. szeptember 30-án tartott rendkívüli közgyűlésen érdemei jegyzőkönyvileg megörökittettek; 3. az augusztus 1-iki igazgatósági ülés határozata alapján arczképe az intézet nagyterme részére megfestetett.“ Alaptalanul vádas* KodiK a budapesti tiszti főorvos Mit mond a halasi tífuszról ? Végh János dr. budapesti tiszti főorvos, a főváros közigazgatási bizottságának ülésén furcsa kijelentést tett. A főorvos ugylátszik, érdemeket akarva szerezni, kijelentette, sőt mint tényt megállpitja, hogy Halason nem ismerték fel a kiü'éses tifuset és m- fluenea ellen keeélték a betegeket. A főorvos nyilatkozata érthető feltűnést keltett. Helyszűke miatt szerdai számunkban foglalkozhatunk bővebben e kérdéssel, amikor érdekes adatokkal fogjuk megcáfolni a főorvos „megállapítását.* A Gazdasági BanK Közgyűlése Megfestik dr Babó Mihály arcképét
