Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1923 (23. évfolyam, 1-104. szám)

1923-03-07 / 19. szám

2 Kiskun-Halas Helyi Értesítője március 7. Halálba vitte anyja öngyilkossága öngyilkosság Balotán Kern engedélyeznek újabb patikákat • —— E rendelkezés nem érinti a halasi ötödik gyógyszertár ügyét A népjóléti miniszter értesítette a vármegye alispánját, hogy mindaddig, amig a minisztériumban levő törzs­könyvi feljegyzésekből és egyes, leg­közelebb elrendelendő összeírás ada­taiból biztos meggyőződést nem szerezhet afelől, hogy a közegész­ségügy érdeke hol kívánja patika felállítását, újabb gyógyszertárak fel­állítását nem engedélyezi és elren­delte, hogy a f. é. febr. 12-ike után beérkező kérvényeket az alispánnak tárgyalás mellőzésével vissza kell utasítania. Ez a rendelkezés úgy tudjuk nem ériüti a Halasra kért ötödik gyógy­szertár ügyét, amelyet Makai Károly gyógyszerész, valamint a város is kért a pépjóléti miuiszteriuintól. Ez az ügy már régebben a népjóléti minisztériumban van és a döntés valószínű, hogy hamarosan meg is lesz. Kát betörés a Kossuth utcában Az elmúlt napokban két betörés történt a Kossuth utcában, amely a rendőrséget foglalkoztatja. Áz egyik múlt héten történt, ami­kor éjjel Schwarcz József rövidáru kereskedő Kossuth utcai üzletét fosztotta ki ismeretlen egyén; az üzletből 120 ezer korona értékű dolgot vitt el. A rendőrség a nyomozást meg­indította és annak érdekében csak most hozunk közlést a betörésről. A rendőrség nyomozása azonban még nem vezetett eredményre. * * * Hétfőn reggel a rendőrségen fel­jelentést tett Szabó József kőfaragó mester, hogy március 4 én éjjel Kossuth utca 34 sz. sirkőtelepén lévő irodájába ismeretlen egyén be­tört és onnan körülbelül 5000 ko­rona értékű apróságokat elvitt. A rendőrség a nyomozást meg­indította. — Az állam mennyit fizet a do­hányért ? A halasi hatóság értesítést kapott a pénzügyminisztériumtól hogy a kincstár részére termelt nehéz le­velű dohányt mmázsánként az 1923 év október havában számbavett búza árának kétszeresében, a kerti dohányt pedig annak háromszorosában vált­ják be. — Sikerrel végződött a nagyknni zsál lóexportvásár első napja. Nagy­kanizsáról jelentik: A kedvezőtlen esős időjárás ellenére is igen élénk képet nyújtott a város az exportlóvá- eár alkalmából. Sok külföldi érkezett itye, közöttük az olaszok dominálnak, de van sok román, cseh, jugoszláv és belga kereskedő is. A felhajtás tel­jesen megfelelt a keresletnek. Mintegy hátszáz lovat hajtottak fel, melyeket a magas kiviteli illeték ellenére is majdnem mind eladtak. Az eladásra került loíak árai 280—800—820.000 korona között mozogtak. Kis hírek A budapesti rendőrség letartóztatta Mészáros János, Kabzán János és Grtinbaüm Zsigmond vasutasokat, akik az államvasuttól mintegy 40—50 vaggon szenet és nagymennyiségű fát tulajdonítottak el és az állam- 'vaéúthak (öbbszáz millió kárt okoz­tak: — Balkánvi' Farkas Vilmos buda­pesti trafikos, akit két testvér kira­bolt és súlyosan megsebesített, meghalt. Király Gy. Máté Balota pusztai lakos már régebben örökbe fogadta Csala István 18 éves fiút. Gsala szorgalmasan végezte a gazdaság körüli teendőket, de kedélyén bizo­nyos lehangoltság volt észrevehető. Ez idővel valóságos búskomorsággá fej­lődött. Csala István korán elvesztette szüleit. Anyjának halála — ki a kútba ugrott — mély nyomokat ha­gyott a fiú lelki életén. Állandóan szeme előtt lebegett édesanyja véres hullájának a képe. Gondolatai folyton e jelenet körül röpdöstek. A népjóléti miniszter utasítására Halas közegészségügyi viszonyaira vonatkozólag statisztikát kellett ösz- szeállitani. Ezt Monszpart László fő­orvos elkészítette és a város utján most terjesztették fel a népjóléti minisztériumhoz. A kimutatás érdekes^ lgokat fog­lal magában Hala's^e^fciális helyze­téről és abból alább köziünk részle­teket : A város vízzel való ellátása és a lakásügy. A város lakossága a vízzel való ellátást aknás és mélyfúrású kutak­ból szerzi. Lakóházak száma 2398, ebből téglafalu 25, vegyes tégla és vályog­falu 1439, vályogfalu 637, vertfalas 304. Az építkezési szabályrendeletet 1914. évben készítették. A lakosság élelmezése. A lakosság élelmezéséről ezt lát­hatjuk : A lakosság legfőbb élelmi­szere : kenyér, hús, burgonya. A mull évben a korcsmákban kimér­tek 268.905 liter bort. Mivel foglalkozik Halas? A lakosság foglalkozása legfőkép­pen mezőgazdasági termelés. Ez a főkereseti forrás. Gyártelep 6 van, igy a villanygyár, téglagyár és 4 nagyobb gőzmalom. Ezek összesen 98 munkást foglalkoztatnak. Egyke. A jelentés megállapítja, hogy az egyke rendszer, mint nagyon sok városban, Halason nincs elterjedve, amennyiben ez a divat a nép köré­ben nem terjedt el. Közélelmezési intézmények. A vágóhidról megállapítja a fő­orvos, hogy a követelményeknek nem felel meg. A vágóhídon az elmúlt évben levágtak 1277 szarvasmarhát, 560 borjut, 763 sertést. 3003 juhot, 16 kecskét, 2 bivalyt. Állati beteg­ség előfordult: lépfene, sertéspestis, sertésorbánc, veszettség, ragadós száj és körömfájás, juhhimlő. Köztisztasági intézmények. Gyógyfürdő Halason egy van, ugyancsak tisztasági fürdő is. Tanintézetek. Négyosztályu elemi iskola 8 van, ahol a tanítók száma 35, fiú tanu­lóké 593, leány 577, a tantermek száma pedig 22. — Hatosztályu nép­iskola 8, tanítók száma 31, fiú tanuló 592, leány 532, tanterem 21. — Szakiskola (iparos és gazd. is­métlő) kettő, tanítók száma 7, tanu­lók száma fiú 217, leány 101, tan­terem 7. — Polgári leányiskola 5 tanárnővel és 161 tanulóval, gimná­zium 18 tanárral 2®9 fiú és 11 leánytanulóval. Tanterem 13 van. Fertőző megbetegedés az elemi is­kolában 6, a gimnáziumban szintén 6 esetben volt Kórház — és egészségügyi Intézmények. Az „Erzsébet* kórházat a város Király Gy. Máté és családja előtt | többször hangoztatta Gsala, hogy az j ő életének nincs semmi célja, őt j már nem érheti semmi öröm. Királyék azt hitték, ha Csala idő­sebb lesz, meg fog változni. De csalódtak. Csala István március 3-án, midőn a lakásban senki sem tartóz­kodott, vadászfegyverrel főbe lőtte magát. Mire rátaláltak, már meg­halt. A gyilkos golyó agyát teljesen szétroncsolta. tartja farm, ahol 35 ágy van. A fertőző betegeket külön épületben elkülönítik. Fertőtlenítő gép és labo­ratórium nincs. 1922-ben a betegek száma 350 volt, meggyógyult 201, javultan távozott 112, meghalt 37. Fertőtlenítő intézet nincs a város­ban. Népgondozó és védelmi intézmények. Halason állami gyermekmenhely van, az anya és csecsemő védő otthon most alakul meg. Szegényház is van, amelyet a város tart fenn, ahol 30-an vannak. A város népessége. A statisztika a lakosság természe­tes szaporodásáról ezt foglalja' ma­gában : 1911 évben született fiú 397, le­ány 416, összesen 813, meghalt férfi 245, nő 246, összesen 491, termé­szetes szaporodás 322. — 1912 ben született fiú 402, leány 422, össze­sen 824, meghalt férfi 237, nő 206, összesen 443, természetes szaporo­dás 381. — 1913-ban született fiú 409, leány 358, összesen 767, meg­halt férfi 258, nö 267, összesen 525, természetes szaporodás 242. — 1914 ben született fiú 465, leány 380, összesen 845, meghalt férfi 305, nő 277, összesen 582, természetes szaporodás 263. — 1915-ben szüle­tett fiú 275, leány 269, összesen 544, meghalt férfi 258, nő 230, összesen 488, természetes szaporodás 56. — 1916-ban született fiú 212, leány 176, összesen 388, meghalt férfi 263, nő 246, összesen 509. — 1917-ben született fiú 213, leány 162, össze­sen 375, meghalt férfi 305, nő 238, összesen 543. —, 1918-ban született fiú 212, leány j84, összesen 396, meghalt férfi 347, nő 306, összesen 653. — 1919 ben született fiú 290, leány 244, összesen 534, meghalt férfi 238, nő 208, összesen 446, természetes Szaporodás 88. — 1920- ban született fiú 389, leány 313, összesen 702, meghalt férfi 212, nö 213, összesen 425, természetes sza­porodás 217. Meghívd. A Kisgazda Földmives és Polgári pártkor folyó hó 11 én, vasárnap este 6 órai kezdettel saját helyisé­gében könyvtára javára népies tánc mulatságot rendez. Belépti dij sze­mélyenként 100 korona, tart éjfél után 2 óráig. Zenét Farkas testvérek zenekara szolgáltatja. Felhívás. Felhívom a kereskedő és az iparos urak figyelmét, hogy cégtáblákat és felírásokat minden kivitelben készítek. Tisztelettel: Godó Benő mázoló Ko­rona u. 3 sz. Halas — a statisztika szemüvegén akna Törvény az állatforgalmi szavatosságról Szavatossági Idő 6 hét — A főhibák és a rájuk vonatkozó vélelml időszakok A hivatalos lap február 27-iki számában uj törvény jelent meg, amely a ló, szamár, öszvér, szarvas- marha, bivaly, juh, kecske, és sertés eladása vagy elcserélése esetén, az eladott vagy elcserélt állat hibáiért vagy egyéb hiányaiért való szava­tosságot tárgyalja s amely 1923. március 4-én lépett életbe. A szavatossági időt a törvény az állat tényleges átadásától számított 6 hétben állapítja meg, amely időt azonban Írásban meg lehet hoszab- bitani vagy rövidíteni. Szavatol az eladó az állaton már az átadáskor meglevő olyan beteg­ségért vagy jelentékeny hibáért, amely főhibának van nyilvánítva, avagy nem tőhiba ugyan, de az ál­lat annak következtében a szavatos­sági idő alatt elhullott avagy lehlet- vén hatósági intézkedés folytán a vételárbeli értéknek több mint ne­gyed részét elvesztette, avagy végül ha a hiba oly természetű, amely az állat értékét, használhatóságát csök­kenti, vagy kizárja. A szavatosságot az itt nem említett hibák vagy egyéb hiányok eseteire is ki lehet írásban terjeszteni és az itt említett hibák tekintetében is kizárást vagy korlátozást lehet kikötni. Feltétlenül szavatol az eladó az állatnak min­den olyan jelentékeny hibájáért, amelyet az eladáskor ismert s ame­lyet a vevő előtt csalárdul elhall­gatott. A főhibák és a reájuk vonatkozó vélelmi időszakok a következőképen vannak megállapítva: a) Lovak, szamarak és öszvérek tekintetében 1) fulladás (száraz ke- hesség), beleértve a hörgösséget, 14 napi vélelmi idővel, 2) butacsira 14 napi vélelmi idővel, 3) havivakság (belső szemgyulladás), 30 napi vé­lelmi idővel, 4) takonykór 15 napi vélelmi idővel ; b) szarvasmarhák és bivalyok te­kintetében : 1) gümőkór, amennyi­ben kóros jelekben nyilvánul, 30 napi vélelmi idővel, 2) álgümőkóros, bélgyulladás, 30 napi vélelmi idővel ; c) juhok és kecskék tekintetében : 1) juhhimlő, 8 napi vélelmi idővel, 2) rühesség (csak juboknál) a gyap­júval fedett testrészeken 14 napi vélelmi idővel, 3) mételykór vagy tüdőférgesség, amennyiben táplál­kozási zavarokban nyilvánul, 30 napi vélelmi idővel; d) sertések tekintetében: 1) ser­tésorbánc, 3 napi vélelmi idővel, 2) sertéspestis, 5 napi vélelmi idővel, 3) borsókakór, 30 napi vélelmi idővel. A vélelmi idő jelentősége abban áll, hogy ha a főhiba a vélelmi idő­szak alatt mutatkozik, az ellenkező bizonyításáig a vélelem az, hogy az már az átadáskor megvolt az állatban. Az első vetés jelentős Országszerte kedvező az őezl vetések helyzete Most adta ki a földmivelésügyi minisztérium ezidei első vetésjelenté­sét, amely szerint az őszi vetések a tél folyamán fagyást nem szenvedtek úgy hogy a vetések ezidőszerinti helyzete általában elég jónak mond­ható. A szántások és vetések az ősz folyamán a csapadékos időjárás miatt nem voltak mindenütt teljesen el­végezhetők, az elmaradt őszi munká­kat azonban az aránylag enyhe téli időjárás mellett nagyobbára pótol­ták. Az országos nagy havazás a vetésekben nem okozott kárt. Még eér az Áru márcl egy Olcsón nát^gc tokát. 1 kák. к gyerme éi Szép] ges i hí тапа jizji N1 milyen fesl ■ szobán Bei Коп» Flscl kész rt t tava fe őri Róth- ban*4 napi Ugyai is h ffi olajl) zöld: körré vana üzli

Next

/
Oldalképek
Tartalom