Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1923 (23. évfolyam, 1-104. szám)

1923-02-28 / 17. szám

2 Kiskun-Halas Helyi Értesítője A Helyi Értesítő KölcsönKönyvtára A sajtó kultúrát, felvilágosítást van hivatva terjeszteni. Kötelessége,, hogy az emberi szellem legújabb vívmányait megismertesse a közön­séggel. Feladata közé tartozik, hogy a népesség összes rétegét beállítsa azon felvilágosító mozzanatba, mely­nek célja az ismeretek további ki­építése. A mostani súlyos idők lehetetlenné teszik a szépirodalmi és egyéb tudo­mányos müvek vételét. A könyv drágasága elzárja a közönség széles rétegét annak élvezésétől. Lapunk régóta foglalkozott azon tervvel, hogy e téren is segítségére siet olvasóközönségének. Elhatározta tehát egy kölcsönkönyvtár felállítását. Tárgyalásokat folytatott egy buda­pesti könyvkiadó céggel, melynek eredményeként több ezer könyvre kötötte meg pár nappal ezelőtt a vételt. Lapunk fcölcsönkönyvtára elsősor­ban olvasóközönségünk rendelkeeé- sére áll. Kölcsönkönyvtárunk tartalmaoly tel­jes lesz, hogy bármely szellemi irányt képviselő olvasó megtalálja benne illésének megfelelőt. Naponta kap­ható — akár többször is — könyv és több kötet is. Bizton hisszük, hogy lépésünk kedvező fogadtatásra fog találni olvasó közönségünk széles rétegében és a kapcsot, mely köztünk fennáll, még erősebbé teszi. A kölcsönkönyvtárba való belépési feltételeket lapunk legközelebbi szá­mában fogjuk közölni. Építeni Kellene? Beomlott házak Tudvalevő, hogy a legutóbbi évek gazdasági viszonyai megnehezítették a házak renoválását. Mindenki várt a ^szükséges javításokkal* a viszo­nyok enyhülését remélte és igy az­tán könnyen érthető, hogy azok egé­szen elmaradtak. Széchényi-utca 27 sz. házban f. hó 13-án, pénteken délután majd­nem szerencsétlenség történt. A la­kásban Kecskeméti Sándorék laktak, ákik a jelzett időben a konyhában tartózkodtak. Egyszerre hatalmas zuhanást hallottak. Berohantak a szobába. Ott nagy porfelhő fogadta ókét és rémülve látták, hogy a plafon recsegve kissé hajladozott. Ugyanis a szobának fala kifelédőlt és igy tartani lehetett a plafon bedőlésétől. Keeskemétiéket a helyszíni szemle után ki kellet lakoltatni. * * * , Gimnázium-utca 12 sz. ház nád­teteje is beomlott. A lakókat szintén ki kellett telepíteni. Férfi gyapjú szövetek, női télikabát szövetek minden színben, úgyszintén női ruha szövetek, selyem kendik, barchetok, nagy télikendők, logjobb minőségű mosóáruk, scbifon, vászon, festő kanavász, valamint ári és női szabókellékek legolcsóbb bevásárlási forrása A gyorsvonat tovább Is a mi vonalunkon fut keresztfii A Helyi Ertesitő is megírta, Kecskemét város azt a kérelmet intézte a kereskedelmi kormányhoz, hogy a belgrádi gyorsvonat ne Kiskunhalas—Kelebián át közle­kedjék Belgrádba, hanem Cegléd— Kecskemét—Kiskunfélegyháza—Sze­ged—Szabadkán át. Ezt a kérelmét azzal indokolta, hogy Kecskemét felé vezető útvonalon sokkal szebb, viruló és termékeny vidéken, gyár­telepek mellett viszi a vasút az uta­sokat, mintha a halasi kopár termé­ketlen szikes utón közlekednék. A kereskedelmi kormány megkér­dezte a városokat, igy Halast is, valamint Pestvármegye közigazgatási bizottságát is, mielőtt dönteni kivánt e kérdésben. Örömmel regisztrálhatjuk, hogy a kereskedelmi miniszter a kapott ^formációk után Kecskemét város kérését nem találta teljesíthetőnek. Megint másként határoztak Fehéríti ügyében A város képviselőtestülete szom­baton d. e. 9 órakor közgyűlést tartott, amelyen ismét a fehértói gazdaság kérdésével foglalkoztak. Dr. Gusztos Károly előadó ismer­tette a gazdaságnak kis parcellákban való bérbeadásának feltételeit, ame­lyet már közöltünk. A bérleti feltételen csak azt a módosítást eszközölték, hogy ki­hagyták azt a pontot: bérlethez városi képviselő nem juthat. A bérleti feltételek ismertetése után Török István abban az irány­ban szólalt fel, hogy a gazdaságot egészben adják bérbe, mig Nagy j Pál Ferenc azt indítványozta, hogy a gazdaságot eltérőleg a kis haszon­bérlettől, a régi mód szerint adják bérbe, illetve osszák 4 részre és 1—2 holdas parcellákban adják ki. A képviselőtestület a tanács javas­latát elvetette és hozzájárult Nagy Pál Ferenc indítványához. így megint újabb bérleti feltételeket kell meg­! állapítani, amelyet a tanács a legközelebbi közgyűlés elé ter­jeszt. A Takarékpénztár 50 éves jubileumi közgyűlése Ünnepet ült vasárnap a Halasi Takarékpénztár. 50 éves fennállását ünnepelte, meleg, bensőséges kere­tek között. Az ünnepélyre a Pesti Hazai Takarékpénztártól is többen jöttek le. A Takarékpénztár közgyűléséről tudósítónk ezt irja : Az ünnepi közgyűlést Molnár Hugó elnök magas szárnyalásu, érzéstől teli beszéddel nyitotta meg. Be­szédje, amelyben vázolta a Takarék- pénztár 50 évét, nagy hatást tett a jelenlévőkre. Molnár Hugó többek között a következőket mondta : — A mély megilletődés nem cse­kély mértéke fog el abban a pilla­natban, mikor ünnepi közgyűlésün­ket megnyitom. 50 év, egy fél szá­zad, nemcsak emberek, de* intéz­mények életében is hosszú idő. A Takarék alapitói között már nincs > senki életben. Az irás mondja: az egyik nemzetség jön, a másik el­megy. Maradandónak mindig az az alkotás marad, mely közszükségletet képez és ilyen dacol az idő viszon­tagságaival, mig az értéktelen elvész, az idő megsemmisíti. — E nemes város akkori vezetői minden tekintetben közszükségletet véltek kielégíteni pénzintézet fel­állításával. 50 évvel ezelőtt meg­teremtették a Takarékpénztárat. Hogy ez az alapítás milyen volt, mutatja az intézet 50 éves múltja és hogy a tisztesség és szolidság fundamen­tumát építették, bizonyítja az a ragaszkodás és szeretet, mely 50 éven keresztül a mai napig fokozott mértékben megnyilvánul az intézet iránt. — 50 éves : múltúnk, amelyre egy folt sem esik. Az öreg Takarék ne­vét bizonyos tisztelettel, reverendá­val emlegetik. Hálás kegyelettel ün­nepeljük e napot. És nem felejtkez­hetünk meg az érdemes alapítókról sem. —100 ezer koronás adomány meg­tételében véljük irántuk leróni a kegyelet és hála adóját. S ezt az adományt legnemesebb célra: a helybeli kórház céljára adjuk. Molnár Hugó beszéde után dr. Thuróczy Dezső szólt: ben a hitelnyújtás lehetővé tette a keres­kedelem és ipar megindulását. Indítványozza, Váry Szabó István, vala­mint dr. Farkas Imre areképének megfesté­sét, akiknek hervadhatatlan érdemét minden­kinek el kell ismerni. Ezután Milos Györgynek a Pesti Hazai Első Takarékpénztár egyik igazgatójának felszólalása követke­zett, aki nemcsak a Takarékpénztár jubileumával foglalkozott, hanem a mai időket is ecsetelte. — A Pesti Hazai Első Takarék- pénztár üdvözletét szóval is hozza, amennyiben őket is közel­ről érinti a Takarék 50 éve, mert a Takarékot rokonuknak és szükebb családuknak tekintik. Majd rávilágít a mai súlyos gazdasági viszonyokra és szavából kicseng, hogy csüggedésre nincs ok. Beszé­dét élénk helyeslés közben a Hiszek egy elmondásával végzi. Utána Molnár Hugó elnök a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesü­letnek Valder vezérigazgató aláírásá­val küldött üdvözlő sorait olvassa fel, amelyben többek között ezt is Írják: „A Takarékpénztár az 50 évet becsülettel küzdötte végig és arra büszkén tekinthet vissza.* Majd a napirend tárgyalására ke­rült a sor. A Takarék elnökének egyhangú közfelkiáltással újból Mol­nár Hugót választották meg, aki megköszönve a bizalmat, kijelen­tette, hogy ö a régi marad és munkásságát továbbra is ez- intézet­nek szenteli. Helyettes elnöknek egyhangú köz­felkiáltással Szekér Pált választották meg. Majd megválasztották az igaz­gatóságnak, valamint a felügyelő­bizottságnak hat tagját. Egyhangúlag hozzájárultak ahhoz is, hogy a Takarék 10 ezer darab részvény kibocsátásával 1 millió koronáról 3 millió koronára emelje alaptőkéjét. A közgyűlés az alapszabályok módosításához is hozzájárult. A közgyűlés után bankett volt, amely lelkes hangulatban a dél­utáni órákba is belenyúlt. (r) NyilMér*) SEIDNER SÁNDORUL Kiskunhalason, ^jae-térj_j|Weisí-féle_em^ — A nagylelkű adományt hálás köszönet­tel fogadja a város. Az ünneplésből a város is részt kér, mert a Takarék ünnepe a váres ünnepe is. A Takarék alapítása Halas gazda­sági életére nagy befolyással volt, amennyi­VII kor. Szondi ntea 20 számú ház, mely Péter Antalné által jogtalanul eladásra hir- dettetett — érte senki kölesönt vagy örikárt ne űzessen — mert azért felelősséget nem vállal: Figura Beit ée neje háztulajdonos. február 28. HÍREK Olvasóinkhoz! Érdekes, különös jelenség, hogy sokan a veszélyben, a _ romlásban levők közt, kik a nemzeti összetar­tás, fejlődés, egy uj jövő kiépítésé­nek egyik kinyúló darabján töltik be egyedül hivatásukat — magukra csak akkor gondolnak, mikor e poszton való őrtállás közben már a hullámok átcsapni készülnek fejük fölött, elérkezik a mentésnek utolsó pillanatja. Lapunkra, mely a magyar nemzeti megujhódás egyik szilárd alapköve volt mindig — elérkezett a fenti pillanat. A gazdasági \ iszonyok sülyedése, romlása, az árak folyto­nos emelkedése szükségszerűséggel diktálják, hogy követnie kell a többi vidéki és fővárosi lapok példáját, — mely már mind emelt — és az áremelés kényszerű eszközéhez kell folyamodnia. Legutóbbi emelésünknél azt hit­tük : utolsó lesz. Az idők, a viszo­nyok ránkcáfoltak. Következetesen fellépett a drágasági hullám, mely hihetetlen árakat létesített papír, festék, munkabér, villany stb. terén. Koronánk lassú lemorzsolása is belefolyt e folyamatba. Mert ezen 15 koronás árra való emelés folytán is csak 2 békebeli fillért tesz ki lapunk ára, — mely békében 6 fillér volt — és igy messze van még az aranyparitástól. És hogy vele szemben a többi áruk ára hogy emelkedett, azt szükségtelennek tart­juk felsorolni. Az összehasonlítás nagyon is javunkra ütne ki. Lapunk ára március 3-tól kezdve 15 korona. Tudjuk a mi olvasó- közönségünk hü tábora, mely min­dig megértő, igaz barátként gyámo­lította lapunkat a leggöröngyösebb utján is — ezentúl is, belátva a lépés kényszerítő voltát, a régi szeretettel, megértéssel támogat ben­nünket. A kiadóhivatal. • •• — Naptár. Február 28, szerda Elemér, március 1, csütörtök Albin, március 2, péntek Lujza. Szives hozom ! telt kö hogy m; mé! hentes a Gaál 1 ben özv Zsigmon ban Kig alá hel Kér&rn további Egy tan fogadok. István — Lisztosztás. A hatósági liszt­kiosztást március hóra március 5-én, hétfőn kezdik meg. — Félegyházán megtartják a vá­rosi képviselő választást. Mint a félegyházai lapokban olvassuk, Félegy­házán a városi képviselőválasztást március hónap közepén megtartják. — Klskunmajsa járási székhely akar lenni. Már többször irtunk arról a mozgalomról, bogy Kiskunmajsa járási székhely akar lenni és járás- biróságilag Halastól el akar szakadni. Ezzel kapcsolatban egyik majsai lap a Kunsági Hírlap többek között ezt irja: „ Megtörténhetik, hogy a porlepte akták közül előkerül az is. amelyik Kiskunmajsa község rende­zett tanácsú várossá való átalakulá­sáról szól. Ez a határozat testet is ölthet. Gondoljunk a járásbirósági székhellyel kapcsolatban erre a le­hetőségre is. Szánk, Jászszentlászló, Pálos, Csólyos, Kömpöc — hogy magáról Kiskunmajsáról emlitést se tegyünk, — lesve lesik azt a ked­vező alkalmat, hogy ne Halasra vagy Félegyházára kelljen peres vagy peren kívüli ügyeinek elintézésére menni, hanem mindazt egy helyen és pedig közvetlen közelben, Kiskun- majsán megtalálhassák, amit eddig nagy időveszteséggel és tetemes költséggel sikerült esak megtalálniok. Ha pedig az igazságszolgáltatásnak föiszentelt házát itt találják meg községünkben, akkor a közigazgatási hatóság is otthonra lel közöttünk. Mily nagyszerű képe ez a jövőnek!“ bar! тапа ttzle Ha nincs к pénze de van K-ala cipő, cérna,g krém, fésű á C az OlCSÚ (Árpád-i jen v Més cet kap Csaj mészi /

Next

/
Oldalképek
Tartalom