Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1923 (23. évfolyam, 1-104. szám)
1923-11-10 / 90. szám
2 Kiskun-Halas Helyi Értesítője november 10. A kis koldus (Fővárosi munkatársunktól) A Lipót körúton ütközött belém. — Hány éves vagy ? — kérdeztem. — Hat — volt a válasz. A gyerek piszkos kis orra épp a tórdekalácsáig ér az embernek. Ami rajta van: viharvert trikó és katona- szövetből szabottjrongyos nadrágfóle. A nyomor félremagyarázhatatlan egyenruhája. Kezében kopott kék bögre, kalapja nincs és a fején rap- szódikusan nyírt hajszálak közt seb- kely. — Pár krajcárt kenyérre , . . . . ezt kérte a kicsiny koldus. Egy átnyújtott száz koronás mosolygóvá tette arcát. A piszkos gyermekarc kinyílt, kis egérfogak fehérlettek a napsugárban és a képzeletben kirajzolódik a dátum. 1918. Amikor született. Amiket azóta látott, ameny- nyit szenvedett ; mi minden van mögötte, ki tudja ? Nyugodtan lehetne Történelem Jancsinak nevezni ezzel a hatesztendejével és tapasztalataival, amiket magával hord tudatlanul. — Hol jársz ? — Ebédért. — Merre? — Házakba. — Mindig? — Mindig. .. — és nagyot szippant az orrán. Lesüti szemét, nem érti a keresztkérdéseket. Jobb kezében a zsákmány : gyűrött száz koronás s a kék bögre, balkezével valami tészta maradékot kapargál a bögre fenekéről. A repedező zománcon serceg a gyerekköröm. Most egy uj kérdés, vájjon mit felel. — Láttál már krajcárt ? Csönd. — ügy kérted, pár krajcárt kérek. Tudod mi az, milyen, miből van, mire jó ? Gondolkozik, zavarban van. — Péz ... — feleli ijedten és mutatja a száz koronást. — Ez a krajcár ? Bólint fejével. Erre tanították. így kell kérni: pár krajcárt kérek. Krajcárnak hiszi a papírpénzt. A rézkrajcárt nem ismeri, még a vasat sem. A stanicliba rejtett cukor nem virágzik képzeletében, örömeit nem ismeri a gyerek a pénznek. Krajcár, mondja és nem tudja mit jelent. Sajnálom a gyermeket, a jelen nemzedékét, amint itt áll előttem zavartan bátortalanul. Ők a jelen igazi mártírjai. Felnőnek anélkül, hogy boldog gyermekkoruk volna. Holm Gyula. Halasi Kereskedelmi Bank t. érdekközösségben a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bankkal Elfogaduok, folyósítunk félmillió koronánál nagyobb összegeket heti kamatozásra. (Kosztpénz.) Heti pénzként elhelyezett összeg egy év alatt két, három, négyszeresére emelkedhetik, Heti pénzt egy hétre is elfogadunk. Elvállalunk tőzsdei megbízásokat értékpapírok vételére és eladására. Tőzsdén jegyzett papírokra előleget adunk. Mindennemű felvilágosítást készséggel adunk. Az elpusztult templom története A halasi református templom Nagy Szeder István építész most adja ki Halas város történetét. A műből már 8 iv készén van, amely a halasi református templom történetével foglalkozik. Az egyik részben Nagy Szeder „Az elpusztult templomok története“ címmel a következőket közli: Halas város történetének fontos okmányát képezi a Bevezetés-ben közölt s eddig ki nem adott emlékeztető levél, melyben ifj. Vátzi Halász István városi jegyző sok részletet megirt ugyan az egyik, már rég elpusztított ref. templom történetéből, mindamellett nem lesz hiábavaló a régi templomok történetét összefüggő egészként közölni, felhasználva az azóta napfényre került újabb adatokat is. A halasi református templom történetét az 1667 évtől fogva ismerjük fennmaradt okmányok alapján. Egészen bizonyos azonban, hogy Halasnak 1500-ban, a mohácsi vész előtt, volt temploma és legalább két papos, a kalocsai érsekséghez tartozó róm. k&th. egyháza, mint azt a Rómában fennmaradt Szentlélek Társulat névsora igazolja. Tudjuk, hogy a mohácsi vész utáni időkben Halas is a reformációt fogadta el. Skaricza Máténak „Szegedi élete“ cimü müve szerint 1560 körül Szegedi Kis István, a nagy reformátor téritette át a halasiakat. Ha azonban tekintetbe vesszük azt az okiratokkal igazolt körülményt, hogy 1585—1541 körül Halasnak Enyingi Török Bálint, a hires hadvezér volt a földesura, aki a birtokában volt Debrecen, Cegléd és Pápa városokat reformálta, valószínűnek kell tartanunk, hogy Halas is az 5 korában vette fel a reformációt. Akármelyik évben ment végbe a reformáció Halason, bizonyos, hogy az újított hitet vallók itt is, mint más helyeken a volt katholikus templomot használták továbbra is isteni tiszteletük céljára. Tudjuk, hogy Halas 1566-ban és az 1595—1600 évek közötti időben a török-tatár hadakjkövetkeztében elpusz tűit s az utóbbi pusztulás után mint egy harminc évig lakatlan s közben a fel s alá kóborló hajdúk tanyája volt a város területe, mint a fennmaradt török okmányok igazolják. Ez utóbbi pusztulás után a régi templom is rommá vált minden bizonnyal. Hol volt ez a régi templom ? — ez egészen bizonytalan, sőt még a régi város fekvéséről sincs biztos adatunk s csak az ásatások fogják valamikor az utókort nyomra vezetni. Azt csaknem biztosan állíthatjuk, hogy a régi Halas a mainak a beépített területén kívül feküdt, mivel a város belterületén semmiféle régi temetőnek sincs nyoma. írott ^emlé- kek vannak arról, hogy 1770 előtt a régi bekerített ref. templom udvara temető volt s azonkívül létezett a keleti temető, amely a mai gimnázium telkét képezi. Ez a két temető azonban az 1630 körül leginkább Baranyából újra telepedett város lakóitól származik s régibb temetőről egyenlőre nem tudunk. A török kiűzetése után 1699 ben egy királyi összeíró küldöttség Halast és az egész környékét összeírván, az országos levéltárban levő, vastag kötetet kitevő munkájában részletesen foglalkozik úgy Halassal, mint a később hozzácsatolt elhagyott helységekkel, ma pusztákkal. Ebből az összeírásból tudjuk, hogy az összeírás évében Fehértó elhagyott helység templomának állottak a falai, megtalálta a bizottság Bo- doglár, Tajó és Balota elhagyott helységek templomainak a romjait, de Füzes és Zsana elhagyott helységek templomának maradványait már nem tudták felkutatni. Halas város határának 1761-ben készült térképén fel vannak tüntetve ezen elhagyott helységek, a fehértói és bodoglári templomok helyével együtt, az összeírás és a térkép tehát kiegészítik egymást s abban is megegyeznek, hogy a város körül semmiféle régi templom helyet nem tüntetnek fel. — Lehet, hogy a városhoz közelebb fekvő régi halasi templom romjait az uj telepesek elhordották az építkezéseikhez, az is lehet, hogy szándékosan hallgatták el a régi templom helyét a bizottság előtt, nehogy okot szolgáltassanak csinos templomuk esetleges elfoglalásához. Egyébként az összeírás szerint sem Halas, sem a mai határához tartozó elhagyott helységek régi lakóiról, sem a régi adózásról nem tudtak a halasi takosok felvilágosítást adni. Folytatjuk, Amikor a Jánoshalmái biró mulat Agócs községi bíró letartóztatta Molnár József gazdát Szombaton este a Jánoshalmái vas úti vendéglős balvacsorát rendezett, Az esti vonat érkezése utána kis társaság külön szobába vonult, ahol éjfélig volt együtt, amikor furcsa incidens történt. Tréfás szóval, jókedvűen lépett be ugyanis éjfél után a kis szobába Agócs Antal községi biró, mint mondta: — Razziát tartok 1 A társaság jót nevetve hellyel kínálta meg a bírót, aki le is ült az asztalhoz, majd széles jókedvében egy sörösüveget a falhoz vágott, mert hogy nem szereti az üres üveget az asztalon. Az asztal mellett Molnár József jómódú gazdával kezdett beszélgetni a biró, aki közben többször ki bejött. A társaság nem vett észre semmit, csak Molnár szolt át egyszer Feketéhez; — No, a biió most megharagudott rám. Kis vártatva, hogy Agócs biró otthagyta a társaságot, a másik szobából a biró haragos kiabálása hallatszott át, bogy nem tűr izgatást. Ezután két szuronyos rendőr lépett a szobába és a biró parancsára letartóztatták Molnár Józsefet, akit bekísértek a községhá zára, ahonnan nemsokára elboesáj- toíták. a DMG himző-pamut minden színben. Mindenféle szabó és varró kellékek a legolcsóbb árban, kötött és szövött áruk nagy választékban Präger Lipót Fia cégnél (Fodor Dezső) M®ZÉti_ ВШИ Kinevezések és nyugdíjazások. A bácskai főispán nyugdíjazta Tóth Béla dr. zentai árvaszéki ülnököt és helyébe dr. Erdélyi Istvánt nevezte ki. — Az igazságügyminiszter elfogadta Kosztics Jován újvidéki kir. ügyész lemondását. — Dr. Párvány Endre kikindai ügészt a zombori ügyózséghoz helyezték át. — Ne- d6ljkovics Bozsidár szabadkai al- ügyészt Kikindára nevezték ki ügyésszé — A belügyminiszter dr. Jankulov Dragomir topolyai főszolgabírót felmentette állásából és helyébe Gsó- vics Nebojsza szabadkai vasúti rendőrfőnököt nevezte ki. — Dr. Petro- vics Milovoj újvidéki főszolgabíró kilépett az állam szolgálatából, mert át akarták helyezni Nagybecskerekre. Rövid hirek. Dr. Decay József topolyai ügyvéd, a topolyai magyar- párt elnöke 47 éves korábau Szabadkán meghalt. Csütörtökön temették nagy részvét mellett Deesy Jenő gyógyszerész Halasi-uccai lakásáról. — Mariukovics Imre dr. újvidéki h. polgármestert egy kilakoltatással kapcsolatban nyugdíjazták. — A megszállott Baranya apostoli adminisztrátora hir szerűit a szlavóniai származású dr. Wágner Alajos belgrádi kath. plébános lesz. Erdélyi Károly eddigi püspöki vikáriust nem ismerte el a belgrádi kormány. — Krisztics Milán egykori mázolósegédet, legutóbb Pan- csova főkapitányát felfüggesztették állásából. A főkapitány-másolósegéd ellen ugyanis hatvan bűnügyben folyik vizsgálat. Részvényaláirásl felhívás. A Nemzeti Hitelintézet Részvénytársaság részvényeseinek 1923 évi október hó 80-&n tartott rendkívüli közgyűlése elhatározta, hogy a Bészvénytársaság jelenlegi 600,000.000 К alaptőkéjét 600.000 darab 2.000 К névértékű bemutatóra szóló részvény kibocsátásával 1,800,000.000 koronára emeli fel a kővetkező feltételek mellett: a) kiboesáttatik 600.000 darab nj 2.000 korona névértékű bemutatóra i zóló részvény; b) a részvények 1:2 arányban a régi részvényeseknek ajánltatnak fel elővételre darabonként 5 000 К elővételi árban, minden egyes régi 2 000 К névértékű részvényre, s illetve minden tiz darab régi ‘/ю rész 200 korona névértékű töredék részvényre két darabjuj 2.000 korona névértékű részvényt számítva; e) az elővételi jog f évi november bó 1—30. között gyakorlandő és az elövételileg lejegyzett részvények teljes vételára az elővételi jog gyakorlásakor egy összegben befizetendő, d) a kibocsátandó nj részvények az 1923. üzleti év nyereségében részesednek e igy az 1923. évtől kezdődő osztalékszelvényekkel láttatnak el; e) a részvénykiboesátási költségeket és illetékeket az intézet maga viseli. Felhívja ennélfogva az Igazgatóság a t. Részvényeseket, hogyha elővételi jogukat gyakorolni kívánják, részvényeiket legkésőbb november hó 30-áig a Nemzeti Hitelintézet Részvénytársaság fóintézeténél (Budapest, VI., Vilmos osászár-nt| 25 sz) vagy valamelyik fiókintézeténél matassák be és a bemutatással egyidejűleg az nj részvények teljes vételárát fizessék le, mert amennyiben ezt megtenni elmulasztanák, elővételi jogukat elvesztik és az igy át nem vett részvényeket az Igazgatóság a közgyűlés határozata értelmében fogja értékesíteni. Az elővételi jogot gyakorolni és az nj részvények ellenértékét befizetni a Nemzeti Hitelintézet klekunhalasi fiókjánál is lehet. f Óriási aipíkrti raktáramat mélyen leszállított árakon kiárusítom Viszonteladóknak gyári ár Olcsó írubáz, Árpád-u. 27 (Kath. templom mellett) szil mindet be Ti Ir üt kisku rei Árp Te a leg legpor legolcs csekéi díjért értékp mény mint r közga; APU heti Szórni: A; filmdr I a d 2 f Siőadá Vasár in № 4 rés Vasárn (
