Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1923 (23. évfolyam, 1-104. szám)

1923-10-31 / 87. szám

2 Kiskun-Halas Helyi Értesítője október 31. A miniszterelnök Balassagyarmaton Gróf Bethlen István miniszterelnök, Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés el­nökének beszámolóján nagy beszédet mondott. A miniszterelnököt nagy lelkesedéssel hallgatták. Útjára töb­bek között nemzetgyűlési képviselőnk, báró Prónay György államtitkár is elkísérte. A miniszterelnök Balassagyarmaton többek közöttezt mondta : — Mindenért a kormányt akarják felelőssé tenni, holott a kormány csak attól az időtől felelős, amióta 6 hatalmon van. Pedig ami azelőtt történt, annak súlyos következmé­nyeit ma is sinyli az ország. Mi tör­tént azelőtt, illetve mi volt itt három évvel ezelőtt és mi van ma. — Siralmas helyzetben volt az ország. Külpolitikai téren izolálva voltunk, nem vöt egyetlen barátunk. Majd a miniszterelnök a mai hely­zetet állítja szembe a múlttal. Bi­zonyos, hogy minden téren előbbre vagyunk. Ausztriával rendbe jöttünk. Anglia, Olaszország pedig a kölcsön kérdésében mellénk állott. Szomszé­dainkkal tárgyalások folynak a jobb viszony érdekében. Nem igaz, hogy ezzel az ottani magyarság érdekeit feláldozzuk, sőt éppen az előbbi politika volt az, mely az 6 helyze­tükön rontott. Itt benn sikerült helyreállítani a kormányzat tekinté­lyét és az intelligencia vezetőszere­pót, megszűntek a puccsok, a foly­tonos játék a tűzzel, helyreállt a jogrend, a közbiztonság. A társada­lom ma csak olyan funkciókat gya­korol, amelyekhez joga van és állami .-funkciót csak az állam gyakorol. — Az adminisztráció élére meg­felelő férfiak kerültek. Kijutottunk nagyjából a kötött gazdálkodás ne­hézségéből is. Nem fenyeget már oly sötéten a reparáció veszélye sem. — Ha már most valaki azt kér­dezi, milyen belpolitikai előfeltételei vannak a külföldi kölcsönnek, azt felelem, hogy olyan értelemben, paint ahogy azt kérdezik, semmiféle bel­politikai előfeltételei nincsenek. Beszélgetés Simonfay tanácselnökkel a halasi földreform tárgya­lásokról Dr. Simonfay Emil szegedi tör­vényszéki tanácselnök e!nöklé3ével — mint megírtuk — megkezdődtek a földbirtokreform tárgyalások váro­sunkban. Beszélgetést folytattunk a tanács­elnökkel erről a kérdésről, aki a követ­kezőket mondta nekünk: — Halason is többszázan jelent­keztek földért. Az igénylők felülbírá­lása már régebben nagyrészt meg­történt, most még azt is javasolni fogjuk, hogy a javaslatba hozott egyének nagyobb területeket kapjanak. — Javaslatba hoztunk, hogy földet kapjanak, 73 hadirokkantat, 19 hadi­özvegyet, 19 mezőgazdasági munkást, 14 törpebirtokost, 46 közalkalmazottat és kishivatalnokot. Ezeknek névjegy­zékét néhány nap múlva közszemlére kitesszük a városházán. — Az is fontos kérdés, hogy a földigénylők honnan fognak majd földet kapni. Éppen ezért most folyik a háború alatt szerzett birtokok fel­kutatása, mert első sorban ezekből jutnak a földigénylök földhöz. Már sok ilyen háború alatt szerzett bir­tokon voltunk kint. Figyelembe ilyent nyolcat lehet venni, de természetes, hogy a földreform céljaira abirtok igénybevehető-e, ezt a Földbirtok- j rendező Bíróság fogja eldönteni. Halason november elejéig mara­dunk. 11 vaggon búza — Fehértó bérletéért Bácsalmási birtokos lesz Fehértó bérlője A város fehértói gazdaságának városi kezelése immár megszűnik és ezzel az a nagy harc, amely a fe­hértói gazdaság körül a közgyűlésen tombolt, a bérbeadással elcsendesül. A város fehértói gazdaságának bérbe­adása megtörtént, az árverést pén­teken tartották meg a helyszínén. Az érdeklődésből látszott, hogy komoly árverezők a környékből is lesznek. A legnagyobb ajánlatot egy bácsalmási bérlő tette. Az árverést f. hó 26-án tartották meg, amely reggel 9 órakor kezdő­dött. Sokan voltak Halasról is, de inkább a környékből akadtak a ko­moly árverezők. Csodálatos, hogy halasi birtokosaink nem tudták a bérletet kivenni és alig árvereztek rá. Kint volt a fehértói bizottság, a város részéről hivatalosan dr Gusz- tos Károly közigazgatási tanácsnok, h polgármester és Hofmeister Gyula számvevő. A kikiáltási ár a bérletért 9 vaggon búza volt, így azonban nem akadt árverező. Öt vaggonná! kezdték tehát az árverést, de alig pár perc múlva már a 9 vaggonnál tartottak. A két leg­erősebben áiverező: Hoffmann Má­tyás bácsalmási és Csernák József felsőszentiványi lakos volt. Kívülük még árverezett a bérletért Udvardi János, a Haltenyésztő igazgatója, Mészöly Károly és Tresz István. A bérletért Mészöly Károly 550 mázsát, Udvardi János 710 mázsát, Tresz István 900 mázsát, Csernák József 1125 mázsát, mig Hoffman Mátyás 1180 mázsa búzát ajánlott fel sigy a legmagasabb ajánlatot Hoffman Mátyás tette és ha utóejánlat nem ér­kezik, 11 vagon és 30 mázsa búzáért 6 kapja meg a fehértói bérletet. Utóajánlatot november 3, déli 12 óráig lehet tenni. A halasi magzatelhajtás az egyke helyi megnyilatkozása (Budapesti munkatársunktól) Ugyanakkor, midőn a halasi rend­őrség felkéri a közönséget, hogy legyen segítségére azon munkában, amely a gyermekelhajtást akarja Halason megakadályozni, vezércikk­ben követeli Rákosy Jenő : nevezzen ki a kormány erőskezü biztost, aki sikerrel működhetne a szomorú mértékben elterjedt egyke ellen. Aki látni tud és az eseményeket bírálva szemléli, okvetlen megtalálja a két hir — a halasi gyermekelhaj- tás és az országos egyke járvány — között az összefüggést. Tehát nem­csak halasi bűncselekmény a gyer- mekelhajtás; áthatotta az már Csonka- Magyarország legtöbb vidékét. Szomorú jelenség az egyke ; meg­akadályozza a nemzet természetes szaporodását. Éppen ezért küzdeni kell ellene, minden rendelkezésre álló eszközzel. A fővárosi orvostanárok egyik leg- kiválóbbja, aki gyermekvédelmi mun­kássága által világszerte nevet vivott ki magának, nyilatkozott a halasi gyermekeihajtásokról e lap munka­társa előtt. A közönséghez intézi az alanti akat: — Az egyke helyi kirobbanása gyanánt tekinthető a halasi jelenség. Szomorú, hogy egy gazdag város lakősai közzé is befészkelte magát a métely. Megdöbbentő nemzeti szem­pontból és éppen azért küzdeni kell ellene a felvilágosítás fegyverével. Az egyén: a férfi, a nő tudatába kell vésni; hogy a házasélet boldog­ságát a gyermek adja meg. Ugyan­akkor védeni, támogatni kell több- gyermekes családokat. Azt kellene tenni, mint Franciaországban, ahol a család a gyermek számához képest a kedvezmények számtalanjában ré­szesül. Maguk a vidéki városok is sokat tehetnének ez irányban. Saj­nos : a jelenben mindennel törődünk, csak ezzel a kérdéssel nem. Csupán akkor fordítjuk feléje figyelmünket, ha a kelevény kifakad. Szeretném, örömmel látnám, ha a halasiakat elfogná a jobb belátás és a családok szakítanának a bűnös gondolkozás­sal. írja meg a halasiak számára — mondotta a kiváló gyermekbarát — hogy nemcsak egy fejlődő életet semmisítenek meg, hanem saját egész­ségüket is veszélyeztetik, mert a nők jó része könnyelműségét egészségé­vel fizeti meg.* A magyar feltámadás a jövö nemzedékhez fűződik, azt pedig csak úgy érhetjük meg, ha sok, erős uj magyarral népesítjük be csonka országunkat Holies Gyula. Részvényaláirási felhívás! Halasi Kereskedelmi Bank Rész­vénytársaság 1923 október 28 án tar tott rendkívüli közgyűlésen elhatározta, hogy alaptőkéjét 30.000 darab К 200 névértékű uj részvény kibocsájtásával 10,000.000 koronára emeli fel. Ezen alaptőke felemelés után az Intézet saját tőkéje meghaladja az ötven­millió koronát. Részvényjegyzési feltételek a kö vetkezők : 1) Elővételi jogon az újonnan ki- boesájtandó részvényekből minden 4 drb régi részvény után 5 drb uj rész vény vehető át К 1600 árfolyamon. 2) Az elővételi jog 1928 . novem­ber hó 14 ig gyakorolható, amely határidőn beiül a régi részvények, valamint a legutóbbi kibocsájíás al­kalmával kiadott eüsmervények az in­tézeti hivatalos órák alatt az elővételi jog gyakorlásának feljegyzése végett bemutatandók. 8) A ki boesájtandó részvények el leuértéke, vagyis darabonként К 1600 egy összegben fizetendő 4) A featmaradó részvények a régi rész­vényeseknek ajánltatnak fel 2200 К ár­folyamon. 5) Ezen részvényekre vonatkozó igények 1923 november 14 ig bejelenteniük, amely bejelentés a jegyzi félre nézve kőtelező, de az intézet fennttartja magának a jogot, hogy ezen részvények túljegyzése esetén az igé­nyeket a régi részvények arányában elégítse ki, amely részvények ellenértéke, vagyis drbként 2200 К 1923 november 16-tél 17-ig befizetendő. Ezen időponton tol az intézet az előjegyzést törölheti. 6) A kiboeséjtandó aj részvények az 1924 évi osztalékban részesülnek. 7) Tört részvények nem adatnak ki. 8) A 200 К névértékeu felöl befolyt ösz- ezeg a költségek levonása után a tartalék- alaphoz lesz csatolva. 9) az intézel fenntartja magának i azt a jogot, hogy a részvényeket több i darabból álló címletben adhatja ki. < Kiskunhalas, 1923 október 28. , Az igazgatóság. I linis, férfi és ш ellik, tiii harisnyák, gyermek, férfi és női trikók megÉMek ARlÍHAZ“Sba Árpád-«. 27. sí. (Eath. templom mellett.) Választás a róm. hath, hitközségnél Molnár Mihály főjegyzőt egyhan­gúlag világi elnöknek választották A róm. kath. egyháztanács meg­bízatása lejárt. Az uj egyháztanács megválasztása végett f. hő 28-án hitközségi közgyűlést tartottak, amely iránt az érdeklődés szokatlanul nagy volt. * A választásról tudósítónk ezt írja : Az ülésen Varga Mihály majsai apátplébános, kerületi esperes, mint püspöki biztos elnökölt. A választás a legnagyobb rendben, mondhatni méltóságteljesen folyt le, psdig két erős párt állott egymással szemben. A higgadt magatartás a kath. hivek józan gondolkodását dicséri. Világi elnöknek egyhangúlag városunk köz­szeretetben álló főjegyzőjét: Molnár Mihályt választották meg. A választás eredménye ez: Egyhietanácsosok: Babenyecz Kálmán, Babenyecz Vendel, Borbényi István keres­kedő, Borbényi Lajos, Babenyecz Pál, Cserkó Ferenc, Csorba La­jos, dr Dolicsek Lajos, Fekete Jó­zsef, Fridrich Lajos, Gazdag István, Greguss Gyula, Gyugel Kálmán, Halász D. Ferenc, Halász D. Lajos, Halász D. Sándor, dr Halász D. Sándor, Hamóczy L. Mihály, Hudi András, Kandi János, Karácso­nyi Lajos, Kecskés Imre, K'ohányi Gyula, Kovács B. László, Körösi Antal, dr Kuthy Béla, Lőrinczy Ká­roly, Magyar Imre, Molnár Mihály, Nagy M. János, Nagy Szeder István, Nagy Tóth Márton, Róna Gábor, Szanyi Mór, Szécsényi Ferenc, Szvet- nik István, Tóth Lajos, Trapl Rezső, Volovár Márton és dr Zeisz Károly. Világi elnök: Molnár Mihály. Póttagok : dr Halász Károly, Kardos Imre, Wagner Béla, Rékasi Mór, Kiss János, Hegyesi Ferenc, Soós Frigyes, Babenyecz Dezső, Skribanek Mihály, Talióssy János, Onody Balázs, Béré- nyi Balázs, Kubinyák Jakab, és Ko­vács G. Ferenc. Kis hírek Nagykőrösön a 15 éves Szabó Sándor vasviliával megszurta a lábát, vórmérgezést kapott és meghalt. — Tordaí Sándor 73 éves ókécskei gazdálkodó felakasztotta magát. — Nagyvárad közelében Metőszakadát község lángokban áll. — A szegedi vonat halálra gázolta Traibár Gyula katonát. — Teknős Páinó fóti lakos alvó férjét baltával agyonverte. — A budapesti rendőrségnél Rsnnel Já cos rendördijook 800 milliót sikkasz­tott. — Budapesten Frankl Her mann magánzó borzalmas öngyilkos ságot követett el. Borotvával isimet szette hasát, majd a nyakát vágta el. Halasi KerukeiilillaikRt. érdekközösségben a Magyar Leszámítold és Pénzváltó Bankkal Elfogadunk, folyósítunk félmil­lió koronánál nagyobb összegeket j heti kamatozásra. (Kosztpénz.) í Meti pénzként elhelyezett ösz- j szeg egy év alatt két. három, I négyszeresére emelkedhetik. Heti pénzt egy hétre is elfo- I gadunk. Elvállalunk tőzsdei megbizáso- I kát értókpapirok vételére és el- ! adására. Tőzsdén jegyzett papí­rokra előleget adunk. Mindennemű felvilágosítást készséggel adunk. tűz szfiks T mindenki beszc Weisz fakere (Mély Apolli heti i Szerdán, Pét dlszel Bemnta Petőfi éli ivei és halála 4 fi VAJ (Egy véi tört 6 fék Előadások és */.f Délután ifjúsági Szombato Az í vad amerikai 1 fel A~ ta tánc Dráma 4 f főszerepben Előadás ke: Mai TÉl Iroda kiskun!) rendi Árpád Telet a loggyi legpontos legolcsób csekély díjért ír értékpspi meny töj mint mag közgazda: ne шащ trag állandóan .Hangya11

Next

/
Oldalképek
Tartalom