Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1923 (23. évfolyam, 1-104. szám)

1923-09-29 / 78. szám

szeptember 29. Kiskun-Halas Helyi Ertesitője 3 ílt ve- z ün- att 5'én 5-án i, 2- án 3- án i . lesz m­lég­ellett 7-én, zdem 6-ig, ig­3l ö. íár. S, W б a 3 Ш — A második feleség. (Szombati számunk uj regénye) Komor, sivár lelkek körül forog a regény. A fő­hősnő egy szelíd leiltü, jámbor szivü nő, altit végzete a boldogtalanság keserűségével vesz körűi. Mellette áll második férje, a pénzvágy s előtte az első férfi: a bűn. S a má­sodik feleség ott áll a két férj kö­zött tisztán, fehéren, mint a tavaszi föld hóvirága. — A regény bonyodal­mas fejezetei egy gyilkosságból indul­nak ki s szövődnek érdekesen. —■ Szüreti mulatság. A halasi Iparos Ifjúság szeptember 30 ár., az Ipartestület helyiségében zártkörű szüreti mulatságot rendez. Kezdete este 6 órakor. Belépti dij szemé­lyenként 2000 korona. A mulatság iránt már. előre is nagy érdeklődés nyilvánul meg és a jelekből Ítélve fényesen fog sikerülni. Nyugdíjazzák a magyar taní­tókat. A szerb közoktatásügyi mi­niszter Pék Sándor, Keller Hona és Odry Anna szabadkai, Glatz Károly, Spannagel Károly és Rőder Károly cservenkai tanítókat nyugdíjazta. — Kiviteli lóvásár Szegeden, a szegedi és dorozsmai lótenyésztők mozgalmat indítottak annak érdeké­ben. hogy Szegeden ló export vásárt rendszeresítsenek, mert az eddigi havonta megtartott lóvásárok nem jártak kellő eredménnyel. A gazdák kérésüket Szeged városa utján kí­vánják eljuttatni a föidmivelósügyi miniszterhez. 4» • ® Egy öreg ember gondolatai A rágalom olyan mint a marólúg. Ahová eljut sebet rág a lélek legki­sebb részén is. Es ее ég és, sajog szü­net nélkül, lelopja az ember szeméről az álmot és elsötétíti a világosságot gyöngyszem akkor is gyöngy­marad, ha gonosz emberek sárba nak, hogy téli burgonyaszükségletét biztosítsa még a téli fagyok beállta előtt, mert a téli burgonyaszállitás Szabolcsból veszélyes. Igen fontos érdeke továbbá a termelőknek, hogy jó vetőmag burgonyához jussanak. A Hangya Szövetkezet vezetősége elhatározta, hogy fogyasztó tagjait étkezési és termelő tagjait vetőmag burgonyával el fogja látni. Az étke­zési burgonya szállítása már meg­kezdődött. Azon tagok, kik az első- feihivásra hallgattak, már meg is kapták szép rózsaburgonyájukat. A Szövetkezet csak azon tagjainak szá­lüt nagyobb mennyiségben burgonyát kik anuak vételárát előre lefizetik. A burgonyát három szabolc3megyei Hangya testvérszövetkezet vásárolja össze tagjaitól, s küldi le közvetle­nül a kiskunhalasi Hangyának. Ezért adhatja a Hangya a burgonya kgját 40—60 koronával olcsóbban mint más. A vetőmag burgonya beszer­zéséről most folynak a tárgyalások, többféle fajta burgonyával kísérlete­zett az idén a város fehértói gazda­sága, a Gazdasági Népiskola és a Hangya, ezen fajok közül legbővebb termőnek bizonyult a hópehely bur­gonya, de a nemesitett Voltmán is bő termést adott. A vetőmag bur­gonyára e lap egyik legközelebbi számában visszatérünk. H. — Felkéretnek mindazon mérleg tulajdonosok, kik a mérlegeiket és mérleg súlyokat hitelesítés végett még nem mutatták be, hogy azokat, akár hitelesítés, akár javitás céljából szí­veskedjenek elhozni még folyó évi okt hó 10 ig, Gvenizse József gép lakatos műhelyében Mélykúti ut 4 szám A sí em tapossák, * Vannak irigy, elégedetlen emberek, akik azt hiszik, hogy minden öröm minden boldogság, mely más arcán ragyog, tőlük van ellopva és ezért gyűlölnek minden boldog halandót s kancsal szemmel néznek a világba — Csak pecsét legyen. A mély­kúti prímás nagy fontoskodva állí­tott be mínapában a községházára. Nagy írást hozott, a banda szerző­dését. Megszólítja a fiatal segéd- jegyzőt : Gsókolárn á kezsit lábát tokéntetös jégyző urára. Agyon égy pecsétet erre azs Írásra. Hadd lássa á bándá, hogy pecsét is ván rájta. '(Csókolom á kezsit lábát. — A nagy könyörgésre, mit tehetett a segéd- jegyző, pecsétet ütött a banda szer­ződésére. Csakhogy a marhalevél kezelő pecséttel. Van is azóta en- •gödslöm a bandában, de nagy ! — Elfogták a» alföld rémeit. Több alföldi városban és faluban hóna­pokig garázdálkodott egy veszedel­mes rablóbanda. A banda vezérei Kolompár Lajos és Sárközi Sándor cigányok voltak, akiket már egyszer elfogott a csendőrség, de megszök­tek a fogházból. Most a Duna—Tisza közén portyázó csendőrök ismét el­fogták őket. Több betöréses lopást ismertek be, többek között Szentjá- noson :elloptak egy pénzszekrényt, melyet a mezőkön törtek föl s a benne levő kétszázezer koronával odébb álltak. — A burgonya. Köztudomású vá­rosunkban, kogy burgonyánk az idén is alig adta vissza az elvetett magot. A régi fajta rózsakrumpli majdnem teljesen kiveszett. Bokrai alatt ne hány szem mogyorónagyságu gumó akadt. Elsőrendű érdeke a lakosság­Tarka krónika | Feltűnő jelenség Két legény áll a bíró előtt. As a bűnük, hogy hatalmasan elagyabu- gyálták egymást. Faggatja az elsót a bíró. — Hát haragba voltatok egymással, Andris ? — Nem a. — Hát akkor mért támadt rád a Miska ? — Hit tekóutetes biró uram, — feleli a legény — a íáecba én is so­kat foglalatoskodtam a Marcsáva!, meg a Miska .is. Da én nem vettem észre semmi haragot nála Azután én ren­deltem a Marcsinak egy fhska sört; még akkor se láttam, hogy a Miska haragudna. Utána táncoltunk egy kies t, aztán kimernem az udvarra és rágyújtottam a pipámra. Egyszerre jött oszt Miska és két üres fl «kát vágott a fejemhez Hit ez mar ne­kem is föltűnt. Magyarázat A vasúti állomás várótermében egy kissé beszeszelt társaság muetrál egy idegent, aki szintén a vonatot várja. Az idegen ur időnként odamegy a tükörhöz és megnézi magit benne. Mikor ez már egynéhányszor meg­ismétlődött, az iliuminált társaság egyik tagja rákiált: — Na, hallja az ur: mi teiszik magának olyan nagyon a tulajdon képén, hogy annyiszor belcbáraész- kodik a tükörbe ? Az idegen nyugodtan felel: — Semmi. De egy józan embert is akarok itt látni ! Színház Még csak néhány előadás s ezután ismét bezárulnak a színház apui. A közönség a saison befejezte előtt sokkal nagyobb érdeklődést mulat, mint a saison kezdetén. Kedden este a Hamburgi menyasz- szeny cirnü operettet játszották. Az előadásról csak jót Írhatunk. Puskás Ilonba, Máthé, Arányi, Hetényi s a többiek is tudásuk legjavát nyúj­tották. Szerdán este Vajda Ernő Trón­örökös cirnü darabját adták. A da­rab cselekményének középpontjában a trónörökös szerelmi tragédiája áll. A trónörökös bár nős ember, halálosan szerelmes egy nőbe, akiről azt, hiszi, hogy viszont szereti s akiről később kitudódik, hogy nem mint embert, hanem mint a hatalomra kerülő egyént szereti csak. A darab alakjai nagyszerű alakításra adnak alkalmat. Zombori Ilonka, Etter, Heltai, Ács és a többiek is a legjobbat nyújtot­ták s erről az előadásról csak dicsé­rettel emlékezhetünk meg. Csütörtökön az Asszonyok bolondja cimü operettet adták. Egy nőc.-ábitó megszöktet egy úri leány, kiről sej­telme sincs, hogy a tulajdon me­nyasszonya. A leány ráeszmél, hogy az ifjú csak pénzéért szereti s sza­kit a vőlegényével 3 másnak akarja kezét nyújtani esak azért, hogy a harmadik felvonásban mégis azé az ifjúé leszen, aki őt szívből szereti. Puskás Ilonka finom és kedves je­lenség mint pékleány, Máthé fess nőcsábitó s Bihari mulatságos tiroli benszülött. * A városi színház szombat délután 3 órai kezdettel ifjúsági előadást tart, mely alkalommal szinre kerül Petőfi Sándor koszorús költőnk „Bolond Istók“ c. 8 felv dalmüve. Belépődíj 350 K. Tekintettel a szegénysorsu tanulókra, pónzhelyett fejenként egy- egy tojást is elfogad a pénztár. Közgazdaság Budapest, szeptember 88. A magyar korona Zürichben 0.03 A Devuaközpout valuta és devw»4r- folyamai : Valuták: Dohár 19800—20900 ff, Márka 0 G2 -0 06, Osztrák korona 29.60 S.zokol 68S -627, Lei 95—108, Dinár 242 Búza 100000 K, rozs 70000 K, Arpa62000K, tengeri 6900(1 K, Zab 60000 K. Budapest! vágöitwhavíisár. (kilogram­monként élősúlyban levonás nélkül) Ökör, legjobb minőség 4000 — 4800, közép2600— 8800 silány 1900—2400 Bika jobb iuiu3500- 4500 silányabb 2500— 8800 Tehén jobb miaöeégü 3000-4000, silányabb 1900—2800 FsrMOVárMÍ asrtésváaér. Felhajtás 1000 áarab sertés Fiadatott Könnyű 7350-7800, kft­tép 7600 7800 nehéz prima 7300-8100 kor-ig A nemes értelemben űzött vadászatról Irta : Vaszilievits Fedor ezredes XXVI. Ny ui vadászat. At .dó nyulakat az öregek séha ala­posan rendre utasítják és megpofozsák, mely alkalommal előbbiek síré hangon panasz­kodnak. Ha a hímek a nőstény nyomát kö­vetik, mély, röfögő hangot adnak A nősté­nyek, pedig magasabb hangon hívogatják a picinyeket magukhoz, hogy megszoptassák, vagy — hogy az ellenségre figyelmeztessék. A többi emlősállattal ellentétben -- a pároeulási hajiam — a nyálaknál majdnem az égéaz évre kiterjed Kedvező helyeken és enyhe télen ei már januárban kezdődik és novemberig tart Kemény tél utiu és maga­sabban fekvő helyekeu a bagzás azonban csak február, sőt márciusban kezdődik. A nyulmama terhessége 30 napig tart, — azután 2—4, ritkábban 5 nyuifit ellik, me­lyek szőrösen jönnek a világra ás az üregi nyullal ellentétben, azonnal látnak Az erdei nyúl magas fűben, sűrű bokrok alján, a mezei nyúl pedig lóherében, napos barázdákban, répaföldeken vagy kisebb ár­kokban ágyaz, az ágy nyílását lombbal, fü­vei vagy saját hasának szőrével takarja be. A himnyulak sem párjukkal, sem a fia­talokkal nem törődnek Ez utóbbiakról kizá­rólag anyjuk gondoskodik; zord, tavaszi időben 8—20 napig szoptatja őket. Minél melegebb és szárazabb időre esik az ellés, annál lövidebb ideig tait a szoptatás; ha az ősz különösen zord, 3 hétig is eltart, mig ellenben nyáron — gyakran már 8 nap után is elválik a kis nyúl anyjától, mely 6 hét után újra ellik. Ha a* apró nynlakat anyjuk elhagyja, — maguknak kell szükségleteikről gondoskod­niuk ; amíg azonban gyengék, а тасок köze­lében tartózkodnak, hot jól mélyen elhelyez­kedve, az ember közeledtekor meglapulnak és csak nehezen ugrath&tók- fel A nőstény nyúl rendesen 4-szer ellik, ha a bagzást januárban kezdi, 5-szőr is; ehhez hozzájárul, hogy a márciusi süldő még ugyanaz évben ősszel bagsik és megellik. (Mily oktalanul és vadászhoz nem illő módon cselekszik tékát az, ki már augusztus vagy szeptemberben lövi a nyalat!) Ebből az* láthatjuk, hogy a nyúl igen gyorsan szaporodik, másrészt azonban, a természet, a sokféle betegség és ellenség által túlságos elszaporodását részben meg­gátolja. A legkedvezőbb köiülmények közitt 7—8 fiatal nyullal számolhatunk, melyek egy nőstény után, az őszi vadászatokra megma­radnak. Nsgy, száraz hideg kevésbbé árt a fiatal nyúlnak, mint a nedvesség, mert ha a tavasz hideg és nedves, tömegesen pusztul nak el. A ayul táplálék» igen sokféle, leginkább a gyenge vetést, iüvet, káposztát, léherét szereti, szívesen látogat a répaföldekre el, fiatal lomb és fenyőfákat régesál, gyümölcs­fákat és bokrokat hámoz, végre cukor és takarmányrépát, gyüaöiosét, makkot is fo­gyaszt. Egyszóval igen szereti a változa­tosságét I Amíg a nyúl mindig éhes — alig alszik. Kétségtelenül azért, mórt többnyire harmatos legelőt talál. A nyúl voltaképen inkább éjjeli állat, mert fürgébb élete csak a nap nyugtával kezdődik; nappal sziveién elszunyókál. A mennyiben kimondottan nem hegyi — vagy erdei nyúl, — a nagy, termékeny, sik szántóföldeket kedveli és különösen ott érzi jól megát, hol a közelben bokrok, irtá­sok stb. nyújtanak fedezéket. A himnyulak n&gy melegben és télen is leginkább ezek­ben húzódnak meg, mig a mezón, vetéseken csak a nőstények és fiatalok maradnak. A nyúl a csendet és nyugalmat szereti és onnan megszökik, ahol pld. az flregi nyúl tanyázik. Nem szereti a hideg talajt; ezért vándorol télen a magasabban fekvő helyek­ről a közeli, napsütötte lejtőkre, ahonnan azonban — bagzása idejében — visszatér régi tanyájára A nyal nemét — a különböző színezet, а tébbé vagy kevésbbé szétterpesztett fülek és egyéb megkülönböztető eliilenási jelek után — megállapítani a legtapasztaltabb vadász sem képes. Egyet »ionban szívleljen meg mindenki: a bimnyiil korákban illan el, fürgébb, gyor­sabban ugrik vaokából, mint a nőstény, a melyik »mig esak lehetséges, meglepni és jóval nehézkesebben hagyja el vackát A nyúlnak kitűnő pecsenyéje van, bőre napról napra emelkedik értékében, mert ma már jobb szőrme-ntánzásra is használjak ; a kis kárt, melyet erdőn-mezőn okoz, tehát sokszorosan megtéríti. (Folytatása következik.) Felelős szerkesztő és laptulajdono*: PRAGER JANOS ижт A második feleség к Helyi Értesítő számira idegenből átdolgozta: Figyelő. 1 A férfi szemei vadul csillogtak, ökölbe szorított kezei fenyegetőd?,ve emelkedtek. Az asszony Összeszoritott fogakkal állott előtte. Arca megvetést, undort árult el. — Hát valóban nem vagy hajlandó segíteni rajtam ? Az asszony megvetőleg vállat vont. A férfi dühösen kiáltotta: — Jól van ! Te látod a kárát! Ezzel megfordult és az ajtónak tartott. Hangos csattanással csukódott be az mögötte. A fiatal asszony egyedül maradt a szobában. Busán leült. Tudta, bogy ismét az egyedüllét vár reá, mert férjét csak a hajnal veti haza. A férfi azonban nem távozott hazul­ról Szobájába ment. Ott egy darabig kezeit hátára szo­rítva járkált fel és alá. Léptei egyre izgatottabbak lettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom