Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1923 (23. évfolyam, 1-104. szám)

1923-09-15 / 74. szám

net, até­;he­ш­lég­ellett 7-én, zdem 6-ig, ig­il 0. lár. íasáb ■ !1 1 tnnyi­árban ó ndor sében ut 3 élnél ény! szeptember 15. Kiskun-Halas Helyi Ertesitője A hold mesél Az álmadozó — A sivatsg előtti városból ka­raván indult útnak. Este a jégtábla ként ragyogó sóspuszták egyikén megpihentek. A legidősebb, akinek a viztömlő függött az övén, pálcájával négyszöget rajzolt a homokba, amelybe a Koránnak nehány szavát irta. Ezzel megszentelte a helyet és az egész karaván áthaladt rajta. — Fehér tüzes paripáján, gondo­latokba mélyedve fiatal kalmár lo­vagolt ; a szerencse gyermeke, amint ezt ragyogó szeméről és- szép alak­járól láttam. Ifjú asszonyára gondolt. Még csak bét napja, hogy a pré­mekkel és drága bőrökkel ékesített teve körülhordozta a bájoe meny­asszonyt a városban. Dobok és sípok szava szólt; az asszonyok öröméne­ket zengtek; lövések dördültek, leg­többje a vőlegény kezétől eredt .. . s most két nappal később a kara­vánnal haladt a sivatagon. — Gyakorta kisértem éjjelenként a menetet. Láttam megpihenni a férfit a kiszáradt pálmák tövében. Láttam, amint a kés belemélyedt a vonagló paripa szivébe, mint sütötték húsát aztán a tűzön. Az izzó homok világomnál lehűlt, sugaram megmu­tatta nekik a fekete sziklatömböket, a végtelen homoktenger holt szigeteit. — Ellenséges törzsekkel nem ta­lálkoztak az emberi nyom nem je­lölte utón : vihar nem támadt elle­nük, az orkán se dúlt romlást hozóan. t — Odahaza a szép fiatal asszony imádkozott férjéért és apjáért. „Meg­haltak?“ — kérdezte ragyogó ko­rongomat. „Élnek“ — válaszolta fénylő sarlóim. — A sivatagot már elhagyták. Ma este magas pálmák alatt fognak ülni. A kényelmes, puha szőnyegen a fiatal kereskedő némán, mozdulat­lanul ül. Túl a sivatagon illatozó fehér virágáról, feleségéről álma- dozik . . . — A Helyi Értesítő szerdai szá­mának hírei. Két halasi leány köve­tett el öngyilkosságot Zsana pusztán. Undi Jo'án forgópisztollyal magára lőtt, Balotán pedig a 18 éves Kaczor Iika akasztotta fel magát. - A Gaz­dasági Bank tőkét emel. Alaptőkéjét 25 millió koronára emeli. — Keczelen feleséggyilkosság történt. Minda Mi­hály gyilkolta meg feleséget. A gyil­kost letartóztatták. — Kelebián Ka­szab Dezső őrnagy agyonlőtte má­zát. Nem tudják, hogy az őrnagyot mi késztette a halálba. — Halason 408 egyén jelentkezett házhelyért és földért. — A protestáns női konfe­renciát nagy érdeklődés mellett tar­tották meg Halason. — Ezenkívül még érdekes cikksorozatot közöl Rudolf trónörökösről, a mayerlingi tragédiáról, az udvari életről, ame­lyet minden szerdai számban folytat. Gyászeset. Takács József ceglédi ref. lelkészt, egyházmegyei főjegyzőt, városunk szülöttét nagy csapás érte. Felesége, Ottlyk Janka, hosszas szen­vedés után meghalt. Nagy részvét mellett temették el. — Debrecen tenyészbikái éhen pusztultak. A Hortobágyon talán tavasz óta sem volt rendes eső, a legelő teljesen tönkrement a száraz­ság miatt, úgyhogy a jószágtartó gaz­dák igán súlyos helyzetbe kerültek. Mint Debrecenből jelentik, a város tenyészbikái a szószoros értelmében éhenpusztultak a leperzselt Horto­bágyon. — Hány ember halt meg a japán földrengés miatt? a japán nagy- követség közreadta a Tokióból érkezett végleges kimutatást a földrengés áldozatairól. — Eszerint Tokióban 84.114 ember halt meg és 3161 épület, tehát a tokiói épületek 71 százaléka elpusz­tult. 1,856.000 ember, vagyis a fő­város lakosságának 67 százaléka lett hajléktalan. Jokokamában a halottak száma 23.000 és 40.600 a sebesül­teké. A házak közül mindössze 70 dőlt romba. Takióban és Jokohamá- ban összesen 150 európai és ameri­kai alattvaló vesztette életét. A táv- irókapcsolat helyreállott Európával, de egyelőre csak a Nagasaki felé vezető kábel működik. Ellenben a két nagy amerikai szikratáviróállo- más zavartalanul bonyolítja le a forgalmat. — A földbirtokreform. Jánoshal­mán a földbirtokreform tárgyalások megkezdődtek. — A Hangya apró hírei. Valósá­gos bucsujáras vau a Hangya főüz­letében. A tagok elragadtatva szem­lélik az átalakított főüzletet, amely ma a környék legszebben berende­zett üzlete. Méltó hely a közel öt­ezer családot ellátó Hangyához. — A főüzlet bevétele volt az elmúlt szerdán hat és fél millió korona, a miből rőfös árura esett három és fél millió. — A Hangya október hó fo­lyamán rendkívüli közgyűlést tart, amelyen alaptőkéjét fogja felemelni. — Főüzletünkben szerdán 18S^ tag­társunk fordult meg. H.-- A mindennapi kenyérrel egy formán szükséges, hogy a — mai nehéz viszonyok között, — minden­nap minden ember tájékozva legyen a közgazdasági élet változatosságai­ról a Tőzsde adatai alapján. Pénz­intézet, malom kereskedő, iparos, termelő, tőkepénzes sőt minden ma­gán ember ahhoz alkalmazkodik, hogy milyen a termény ára? hogy állanak az értékpapírok ? stb. S mindenhez hozzájuthatnak igen elő­nyösen a „Magyar Távirati Iroda“ helybeli kirendeltsége utján napon­ként jóval megelőzve a hírlapi tudósí­tásokat. Olvasóink figyelmét felhívjuk a .Magyar Távirati Irodának" lapunk­ban levő hirdetésére. Színház Haltai Hugó színtársulata a közön­ség nem túlságos érdeklődése mellett folytatja előadásait városunkban, ügy látszik kissé korán kezdődött ei nálunk a sziniszezon és a halasi közönség szívesebben látogatja a színházat a téli kónapokban. A színtársulat két estén át: kedden és szerdán Marinka táncosnőt mu tatta be jó előadásban. Ez az operett sok helyen nagy tetszést váltott ki. Érdekes, Bécsben már nem ért el olyan nagy sikert, mint Budapesten. Es azt hisszük igy van ez a vidéken is. Zenéje kevéssé tetszetős és hogy mégis sikert lehessen a darabbal el­érni, erősen próbára teszi a színészek tudását. Marinka táncosnőt Sebestyén Irma, Iván herceget Solyom Győző személyesítette híven, л közönség megtapsolta őket. Sikert arattak még irányi Marci, Hetónyi Ferenc és Deák Gyula. Csütörtökön Heltai Hugó színigaz­gató első felléptével Molnár Ferenc „Hattyú“ ját adták, a színházban sokan voltak. Az abbé szerepét Heltai alakitotta kifogástalan művészettel. A közönség meleg ünneplése kisérte játékát. A <öbbi szereplők, köztük különösen Z)mbori Ilonka, Etter Géza és Bihari Nándor játékáról írhatunk jót. a társulat pénteken és szombaton „Cigányprímás“, vasárnap délután „ Aranymadár“, este pedig „Árendás zsidó“ népszínművet *dji elő. Közgazdaság Budapest, szeptember 14 4 magyar korona Zürichben 0.08 A Devissahözpout valuta és devizaár­folyamai : Valuták: Dollár 191)00—20700 K, Márka 0 02- -0 05, Osztrák korona 2960 Szokol 575 -624, Lei 91-103, Dinár 218 Búza 87000 R, rozs 53000 R, Árpa 67000 K, Tengeri 66000 K, Zab 58000 K. Budapesti vágómarh*vá8ár. (kilogram­monként élősúlyban levonás nélkül) Ökör, legjobb minőség 4200 — 5000, közép2900— 8900 silány 2000—2700 Bika jobb min3600~ 4400 silányabb 2800—3400 Tehén jobb minőségű 8400-4600, siláayabb 1900-3000 Ferencvárosi sertéaváaar. Felhajtás 1600 darab sertés Kiadatott Könnyű 6500-7700, kö­zép 7500 8200 nehéz prima 7300-8000 kor-ig Tarba krónika Baj van . . . A múlt héten beállított a szegedi hatósághoz egy dorozsmai magyar I akinek inár erősen deresedik a haja, de amúgy még jól birja magát. Különben pedig; amint Szegeden mondják aféle „célszőrü szögény embör“, aki tudja hogy kell az ur- féiével beszélni. — Baj van kérőm tekintetös uram — köszöntött be az inspekciós rend­őrkapitányhoz. — Möglépőtt az asz- szony. — Mög-e? Majd visszajön—le­gyintett a tekintetös ur. — Nem vélöm, — nézte komoran a csizmája orrát a magyar, — éppen tizenhárom esztendeje, mög tiz napja, hogy elmönt. — Mi a macska ! — nézett nagyot a kapitány. — Hát aztán hova mönt ? — Le mönt gyertyáért a Böröcz bótjába, osztón még most is hozza. Azóta mindég sütétben vagyok. — Hát miért nem gyújtott kend lámpát? — Nem úgy értöm én azt tés ur — kedvetlenedet el az ember. — Afelül vagyok sötétben, hogy él-e, az asszony, mert szeretnék megfele- ségesödni. Mit jelent . . . A faluba egy kuruzsló ügynöke érkezik s vasárnap délelőtt a korcs­mában nagyban szaval a mindenre jó gyógyszerről, amely kigyógyit mindenkit mindenféle nyavalyából. — Igen uraim — mondja az ügy­nök —• huszonöt esztendeje árulom már ezt a szert s e huszonöt eszten­dő alatt egyetlen egy esetben sem hallottam panaszt vagy kifogást ellene. Huszonöt év alatt ezren meg ezren vették meg és használták és senki sem panaszkodott. Mit jelent ez uraim ? Hátul az asztalnál megszólal egy hang : — Hogy a halottak nem tudnak beszélni. 3 1 nemes értelembe! űzött vadászatról Irta : Vaseilievits Fedor ezredes XXIV. Fogolyvadászat. Legkönnyebb ez egyenként kelő, — tőlünk egyenes irányban elrepülő foglyokat lelőni. A csapatot leggyor­sabban szórhatjuk szét, ha álló ku­tyánkat félkörben megkerüljük és szemben vele közelítjük meg a fog­lyokat. így felriasztva ezek rendesen elválnak egymástól és az oldalokra repülnek Ha a foglyok fejünk felett repülnek el — iegoi-.bezebb a '5vés; jóval könnyebben iaiá hatjuk el a szé­lesen oldalt repülősét. Ha a csapat azonban köztünk és kutyánk között van és kissé ferdén közelítjük meg, a foglyok mindig oldalra repülnek. így a leggyakrabban érhetünk kettős lövést el. Oldalról rendszerint halálosan találjuk a fog­lyot, tehát a legkevesebbet szárnya­lunk ily módon. Vannak vadászok, kik a foglyászásnál mind gyorsabban haladnak, — majd később valósággal szaladnak. Ez úgy a vadászra, mint kutyájára nézve is igen hátrányos; a nyugodt lövés abban a pillanatban lehetetlenné válik, amikor a szaladás kezdődik A legravaszabbak az u. n. „erdei“ foglyok. Ha ilyen csapat kerül mezőn puskacsövünk elé, akkor már az első két lövés után rendesen el is tűnik az erdőben. Ha ott magas fűbe száll, még sikerül a csapatot megta­lálni, de ba a foglyok szálfák közé, vagy sürü irtásokba menekültek, nem marad egyéb hátra, mint megvárni, áruig újra összehívják egymást Gr maguktól kijönnek. Ez azonban hos.;- szabh ideig eltarthat és nem igen jár eredménnyel Miután nemcsak a fogoly, hanem az eltalált „szárnyas“ vad általában többé kevésbé egyformán jelez, a kö­vetkezőben felsorolom a leggyakoribb „találati jeleket.“ 1) A halálosan eltalált szárnyas vad esésében összehúzza szárnyait, a föl­dön hátára fordul, lábait még né­hányszor rángatja, vagy ha mellére fekszik — egy ideig szárnyaival csap­kod, fejét kissé mozgatja, amíg ki­múlik. Halálos fejlövésnél a leesett szár* nyas vad néhányszor a földről a ma­gasba ugrál. Minden halálosan talált szárnyas vad a lövés után összezsu­gorodik és ha nem is mindjárt, de rövid, bágyadt repülés után a« földre esik. 2) Az erősen sebzett szárnyas vad is jelzi a söréttalálatot összezsugorodás és lábainak leeresztése által, mire ferdén a földre ereszkedik. 3) A szárnyalt vad rendesen azon­nal vagy gyengébb csontsértésnél szintén ferdén esik a földre, néhány bukfencet vetve, gyorsan elszalad, hogy valahol elbújhasson. 4) Ha a szárnyas vadat hátán se­beztük meg, mindkét lábát leereszti és himbálózva, Ívben ereszkedik le. 5) A lábán talált szárnyas vad, mindkét lábát azonnal lelógatja — távolabb helyen ereszkedik le és a vadász közeledtéig elbújik, majd ismét felrepül. 6) Ha a vad tollát szórta, akkor csak érinthettük lövésünkkel, mely esetben kissé leereszkedve, himbá­lózva tovább repül. 7) Tüdő vagy szívlövésnél a szár­nyas vad kissé magasabbra emelke­dik, azután kimúlva esik a földre. Ilyen találatoknál a fogoly nyílegye­nesen magasra emelkedik, azután ki­múlva esik le és könnyen megtalálható,

Next

/
Oldalképek
Tartalom