Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1923 (23. évfolyam, 1-104. szám)

1923-09-01 / 70. szám

szeptember 1. Kiskun-Halas Helyi Értesítője 3 — Mezőgazdasági munkások ki­tüntetése. A városházáról közük : „A földművelésügyi miniszter mindazon gazdasági cselédek és munkások részére, akik egy munkaadónál leg­alább 25 esztendőt töltöttek és ez idő alatt magatartásuk és jóravaló- ságuk által társaik közül kitűntek — hűséges szolgálatuk elismerése- képen — pénzbeli jutalmat és elis­merő oklevelet adományoz. A mező- gazdasági munkások szolgálati ide­jének kimutatása nem szükséges, csak megbízhatóságuk, szorgalmuk és jó magaviseleíük igazolandó. Háztartásbeli munkát végző cselédek és olyanok, kik a múltban már ilyen kitüntetésben részesültek, jutalmazás céljából javaslatba nem hozhatók. Felhívják a gazdabözönséget, hogy a fenti értelemben vett érdemes cse­lédeiket szeptember 20-ig kitüntetés céljából vató felterjesztés végett Molnár Mihály főjegyzőnél a hivata­los órák alatt kellő igazolvánnyal ellátva jelentsék be. Ugyanott bő­vebb felvilágosítást is nyújtanak. « © 9 A város történetének megírása Nagy Szeder István érdekes vállalkozása Nagy Szeder István, aki lapunkban már több érdekes közleményt irt Halas város történetéről, most elha­tározta, hogy könyvben kiadja Halas történetét. Amikor erről beszámolunk, azt hisszük Nagy Szeder István vállal­kozását a legteljesebb siker fogja koronázni és a város közönségének legnagyobb méltánylásával találkozik a mü kiadása. Nagy Szeder István több kötetben adja ki Halas történetét. Az első kötet már ez év októberében meg­jelenik. Ara jó minőségű papíron 5 ezüst korona, merített papíron 8 ezüst korona. Előfizetéseket a műre lapunk kiadóhivatala is elfogad. A mü teljesen felöleli Halas város történetét, amelynek tervezete ez: I. „Adatok Kiskunhalas Város Tör­ténetéhez“ cimü kötetben elsősorban a halasi református templom története kerül kiadásra. A mai templom ez évben tölti be a száz éves fennállásá­nak az évfordulóját s a templom tör­ténete a város történetéhez sok ada­tot nyújt amúgy is. Ebben a kötetben nyernek elhelyezést Váczi Halász Ist­ván, Tormásey János és Tóth Janos müvei, kik a város történetével hajdan foglalkoztak, de részben kiadatlanul, részben a nyomatott példányok kifogyta miatt a közönség előtt ismeretlenek. Követni fogják ezeket egyes terjedel­mesebb okiratok, melyeknek teljes közlése fontos, de a következő munkába be nem oszthatóak. Ilyenek: A város 1699. évi összeírása, az összes akkori lakosok névsoraival, származási helyük és vagyoni állapotuk leírásával. A város lakosainak 1720, előttről össze- ! állított családi nevei. Az 1745. évben redemtionáiis jusst váltott halasi la-*| kosok névsora és váltságaránya stb. ! II. „Kiskunhalas város története“ j címen fog megjelenni két kötetben a | ma ismeretes adatok alapján a város leírása a kővetkező beosztással: 1. rész. Elószó, forrásmüvek meg- | nevezése. A Dana—Tiszaköz története. | A kunok történetéből. Halas története j a redemtió előtt. II rész. Kiskunhalas története ! 1745—1848-ig. Város és közigazga­tás. Háborús Ügyek. Határperek. III, rész. Az 1848—49. évi ese­mények Kiskunhalason. TV. rés*. Kiskunhalas története 1848—1860 ig, olyan beosztással, mint a III. rész. V. rész. A róm. bath, egyház tör­ténete. A ref. egyház története. A zsidók története. Mezőgazdaság törté­nete. Ipar története. Kereskedelem története. Közegészségügy, segélye­zések története. Törvénykezések tör­ténete stb. VI. rész, Oklevéltár. — Négyszer nősült egy tizenhat- éves parasztgyerek. Bipanje község­ben egy Petrovics Joan nevű tizen­hatéves parasztfiu került a hatóságok elé, mert feleségét alig néhány nap­pal az eküvő után félholtra verte. A legény letartóztatása után rövid idő­közökben még három nő jelentkezett a hatóságoknál, ahol előadták, hogy Peüovics nekik is férjük volt, de ese­tenként csak két három hétig. Meg­állapították, hogy Petrovics már 4 iz ben kötött házasságot, mind a 4 fele­ségét párnapi együttélés után alapo­san elverte és uj asszony után nézett. — Az alacsony búzaár. A vidéki gazdakőíönsóg koréból aggodalmas hangok hallatszanak az- alacsony búzaár miatt, a piac általá­nos árfejlódéeével a búza ára sehogyan sincs arányban s elmaradt, hogy mást ne mondjunk például a 20 koronás arany ára mögött, ami a búzával, mint szintén aranyértékke), a békében kö­zel egyenértékű volt. A 20 koronás arany ára ma már 140 000 korona, A gazdák nem drágaságot óhajtanak Ilin meaiiifilt az Olcsó Ónból átalakítva, Árpád u. 27. a katholikus templom mögött. Cipők, ka­lapok posz tó és bá ránybőr sapkák,ha- r i s n у á к megér­keztek. Borsajtó, szőlőzuzó és mindenféle me­zőgazdasági gép beszerezhető a Hangyánál Tisztelettel értesítem az őröltető ^ közönséget hogy a volt Rádóczy-féle x üzembe helyeztem Tisztelettel Biró László malomtulajdonos (ez őket is sújtaná), hanem a búzának mint fizető eszköznek a többi árucik­kel szemben vttló vásárlóképességét A Hangya Szövetkezet főüzlet helyiségének átalakításán serényen dolgoznak. A 10—15 év óta nem gondozott helyiségek rendbehozása sok munkát adott. Korhadt padozat, düle- dezu falak, rozoga ablakok és ajtók kijavítása sok időt vett igénybe. Uj berendezésekre volt szükség a röíős boltban. Az uj fóüzlet hossza 21 mé­ter, a különálló rófös üzlet 6 méter, a két terem befogadó képessége 200 ember. Nagy szüksége volt a Han. gyának ilyen hatalmas helyiségre, hisz az utóbbi nem egy szerdai na­pon megtörtént, hogy a tagok nem fértek be az üzlethelyiségbe, az utcán várakoztak, hogy nyolcán ti*en kimen jenek, s újabb vevőknek helyet adja nak. Az átalakítási munkálatok a jövő héten befejeződnek. H. — Ötszázezerkoronást nyomatnak. A képvieelóházban és a tőzsdén az a hir terjedt el, hogy a kormány a pénzforgalom könnyebb lebonyolítása céljából 500 ezer koronást fog nyomatni. Közgazdaság Budapest, augusztus 81. A magyar korona Zürichben 0.031/* A Devizaközpout valuta és devizaár­folyamai : Valuták: Dollár 19300—19900 K, Márka 0 20- 0 40, Osztrák korona 2728 Szokol 568 -592, Lei 85—95, Dinár 216 Búza 79000 K, rozs 52000 K, Árpa 57000 K, Tengeri 72500 K, Zab 63000 K. Budapesti vágömarhavásár. (kilogram­monként élősúlyban levonás nélkül) Ökör, legjobb minőség 3900—4500, közép2800—3700 silány 1900—2500 Bika jobb min3600—4300 ijláoyabb 2800—3500 Te bén jobb minőségű 3000—4000, silányabb 1900-2800 Ferencvárosi eertésváskr. Felhajtás 1539 iarab sertés Eladatott Könnyű 7150-7450, kö­zép 7100-7900 kor-ig, nehéz prima 7150-8100 A nemes Értelemben Űzött vadászatról Irta: Vaseilievits Fe^or ezredes XXII. Fogolyvadászat A fogoly — kivéve az északi ma­gas hegységeket — majdnem egész Európában tálalható. Épp úgy ottho­nos Assia és Amerika sok helyén. A kakast a tyúktól röptében könnyen megkülönböztethetjük, ha farkíollait megfigyeljük. A tjük farktollai, me­lyeket késő őszig kissé szétterpesztve hord — ugyanis sokkal világosabbak, — mint a kakaséi. A fiatal fogoly lába sárga és így кёипуеп felismer­hető. A fogoly Dalunk állandó szárnyas vad. Bár zömök testű és elég súlyos, jól sialad és igen ügyesen repül. A csapat zajosan kei, elég alacsonyan repül és rendesen csak a legközelebbi fedezékig vonul; de ha késő ősszel felriasztjuk, — néha magasra emel­kedik és távolabbra száll, mint »meny­nyire óhajtjuk. Szervei közül — látása van a leg élesebben kifejlődve. A fogoly a föl­dön tartózkodik és csak ritkán — kényszerből — száll bokorra vagy fára. Főleg a szántóföldet, tarlót, : fiatal irtásokat, sürü helyeket kedveli, ■ hol nagy melegben vagy zord időben szívesen meghúzódik. Napkelte előtt a csapat a tarlóra vonul, hol az egyes foglyok eleinte nyugtalanul szaladgálnak ide-oda, míg I a kakas — as éles hangú — „girlittu- ‘ jével hívja össze a családot. A tyuk I hasonló, de szelidebb hangon válaszol, mire a kakas óvatosan körültekintve — összehívja a társaságot és azt egy másik, később egy harmadik tarlóra vezeti. Ez utóbbi helyen hosz- szabb ideig marad a csapat, hol nap- és homokfürdót vesz és ezt csak ak­kor hagyja el, ha a reggeli harmat másutt teljesen elpárolgott, mert a fogoly a nedvességet nem szereti. A déli, legforróbb órák alatt — azután kukoricában, herében, magas fűben, sürü irtásokban hüsül és ilyenkor közelíthető meg legkönnyebben. Este felé, hasonlóan — mint reggel — élelmet keres a csapat, mely alkalom­mal a kakas újra hallatja hívogató hangját. Kora tavasszal, enyhe tél után — a fogoly csapat párokra oszlik. Néha már februárban is láthatunk párosán járó foglyokat; párzásuk azonban csak április- májusban kezdődik. Párzáskor — a mindig fölösszám- bau lévő kakasok heves harcot vívnak egymással; a fogolypárok monogámiá­ban élnek és hűségesen összetartanak. A fogoly április vagy májusban — höreföldön, réten, nád Bzólón, irtásokban — száraz fűből készített fészekbe — 8—17 szürkészöld tojást toj, fiatal és vén tyúkok ennél keve­sebbet, viszont termékenyebbek 20 tojáson felül is tojnak. Ha azonban egy fészekben 25 vagy még ennél is több tojást találunk, azok bizonyosan 2 tyúktól származnak. A fogolycsirkék 21 nap után kelnek ki. — A kakas — ezen egész idő alatt — hűsége­sen kitart párja mellett, majd később együttesen veszik át a fiókák vezeté­sét, melyek rövidesen maguk keresik táplálékukat és igen gyorsan fejlőd­nek. A tyuk fiókáit gyengén bangó # „kürr-kürr“-al hívogatja, mire azok — csak az alig hallható „pip pip* el felelnek. Bámulatra méltó ön feláldozással és halálmegvetéssel védik a szülök fióká­ikat. Mig a kakas butgó ide-oda fut- kosáseal iparkodik az ellenséget a köl- tőhelytól távoltartani, axalatt a tyuk szárnyai alatt védi az apróságot, majd szétterpesxtett szárnyakkal — féltó sipogással száll a támadóval szembe. A harmadik hét végén a fiókák már röpködni képesek I Ha a tyuk első költése elpusztul, újra költ, de jóval gyengébb eredménnyel. az egész kis család szorosan össze­tart, hü marad költőhelyéhez, idegen csapattal nem egyesül és csak a szü­lők nélküli csapatot veszi fel. Több csapat egyesülése foglyaink­nál általában ritka. A fogoly főleg magvakkal és apró férgekkel táplálkozik, miért is alig számottevő a kár — melyet okoz. (Folytatása következik.) RBQéMTT A végső pillanatban A Helyi Értesítő számira idegenből átdolgozta : Figyelő. 18 Előtte állott komor, sötét, vésztjósoló arcával. — Tagore 1 — kiáltotta a megkín­zott nő. Az indus mélyen meghajolt. — Szólítottál, fejedelemül — mond­ta. — Látom! hogy nem felejtetted el, hogy van az országban egy igaz hódolód, aki mindenre képes érted. Tudod, hogy csak rendelkezned keli velem. — Te soha se voltál jóakarom — kiáltotta ingerülten Almerayda. Te voltál, aki üldöztél s éppen ezért a legcsekélyebb okom sincsen, hogy bizalommal viseltessek irányodban. Te taszítottál a romlásba, te okoztad.,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom