Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1923 (23. évfolyam, 1-104. szám)

1923-04-28 / 34. szám

XX11I. évfolyam. 34. szám. Kiskun-Halas Helyi Értesítője Közgazdasági, társadalmi és politikai heti néplap. Szombat, 1923. április 2& Előfizetési ár egy évre: Helyben . . . 2800 kor. | Vidékre . • • 3000 kor. Egy szám ára 24 korona. Alapította PRAGER FEREN6Z Hirdetmények dija: Egy сш. magas sorosként Garmond ból 120 korona . . — Petitből 130 korona Magán hirdetés szavak szerint. Szerkesztőség: Molnár-utcza 2. Megjelenik szerdán és szombaton Kiadóhivatal: Az uj városháza épnietájmPl I ""í— Közgyűlést tart ma a képviselőtestület A nemzetiszinü zászló előtt minden időben fejet, térdet hajtott a magyar. E három szin sokat — nagyon jelentősei tüntetett fel a honfi előtt. E zászló alatt rohant ádáz csatába, véres küzdelmekbe. E zászló védelme alatt bukkantak hadseregek elő az ország védelmére. De nem csak az emberölés véres fúriáit tartotta távol a nemzetiszinü zászló az ország határaitól, hanem a nemzet bármely ünnepén ott lengett, ott tündökölt. A magyar ősi hagyományokon alapuló erek­lyék közt a zászló volt egyike a legfontosabbaknak. Ezeket tartották szem előtt az ősök, ezen elvekben kell, hogy nevelődjenek az utódok. Meg kell velük ismertetni a nemzet e szimbólumát, tudatni kell velük jelentőségét. A múlt magyarja mindig kalapot emelt a nemzeti­szinü zászló előtt, reméljük a jelen és jövő honfia is hasonló­képpen fogja átérteni, tisztelni, belátva, hogy ez testesíti meg a szent koronán kívül a nagy, hatalmas Magyarországot . . . Véres családi dráma Zomborban Borzalmas családi dráma megdöb­bentő hírét kaptak kerülő utón Zom- borból. Pár nappal ezelőtt dr. Schweise- gut Jakab zombori ügyvédet több­szöri összezördülés után az apósa éjjel az ágyban két golyóval fejbe lőtte, utána feleségére és gyermekére lőtt, majd önmagát lőtte szivén a revol­verrel. Az ügyvéd és a gyilkos após azonnal kiszenvedtek, az ügyvéd fele­sége és gyermeke halálos sebbel kór­házba kerültek. A véres családi dráma megdöbbenést keltett egész megszállott Bácskában. A Devizaközpont hivatalos árfolyamai péntek délben: Zürichi megnyitás: Budapest 10, Berlin 0 01.87 Arany : 16500, font 24435, dollár 5265—5315, márka 0'17—019, lira 255—267, lei 25’—27'—, szokol 159*—, korona dinár 52.—, len­gyel márka O'H.60, sweici frank 985. Halas város képviselőtestülete ma, szombaton délelőtt 9 órai kezdettel rendkívüli közgyűlést tart. A tárgy- sorozat 15 pontból áll és köztük egyesek nagyobb érdeklődésre tart­hatnak számot. A megvitatásra ke­rülő fontosabb ügyek ezek: A belügyminiszter leirata Silling Ede polgármester fegyelmi ügyében. A belügyminiszter két rendbeli le­irata folytán a megüresedett állások betöltésének engedélyezése követ­keztében megtartandó tisztújító köz­gyűléshez két kijolölő választmányi tag választása iránt a v. tanács elő­terjesztése. Az 1920. évi 36 t. c. alapján ki­adott hatósági bizonyítványok beje­lentése. Halasi Takarékpénztár R. T. és a Halasi Gazdasági Bank R. T. 100-100 ezer К adománya a városi kórház részére, fennállásuk 50 és 25 éves Olvasóink bizonyára emlékeznek még arra a nagy feltűnést keltő cik­künkre, melyben még a múlt év őszén megírtuk, hogy Kuruc Szilveszter személyében valóságos aj Bogár Imre termett az Alföldön. Az uj Bogár Imre, vagy valódi nevéu Kuruc Szil­veszter kékruhás, csizmás alakja a régi betyárvilág hőseihez illő félelmes tiszteletet vivott ki csakhamar a Duna Tisza közéu. Kecskeméttől délre, Felsőbácakában, sőt Szabadka környé­kéit ismertté tette nevét a gazdák pauaeza, akik elkőtött lovaikat, meg­vámolt birkanyájukat siratták. Fur­fangos tetteiről már az egész ország­ban beszélnek. Nem egy város csendőrsége, rend őrsége üldözte Kuruc Szilvesztert. El is fogták egyszer Kecskemét fölött, de megszökött. Ekkor alaposan meg­tréfálta a vele bajoskodó fogalmazó urat. Bejelentette neki a vallatásnál, hogy harmadnapra megszökik. Úgy is történt. A szigorú őrizetre kirendelt rendőrtől vizet kért. — Szomjas vagyok, kérek egy kis vizet — Eu nem adok — ezólt a rendőr — várjon, majd jön a fogházőr, attól kérjen. — Többszöri kérésre aztán engedett a rendőr és egy vastagfaíu pohárban beadta a vizet a fogolynak. Kuruc Szilveszter úgy tett miutba inna, majd hirtelen marokra kapta a I nehéz poharat, s úgy fejbe sújtotta vele a rendőrt, bogy elájult. Azután levetkőztette, felvette az egyenruháját és úgy sétált ki a fogházból. Nem is került elő a mai napig. A szökés után Keiebiánái át ment a határon Kurucz Szilveszter és egy jó darabig marhákat csempészett át a szerbek részére. így aztán jóba lett a szerb őrséggel és együtt csempészke­emlékezetére a v. tanács javaslatá­val. A város köz és egyébb pénztárai közpénzeinek elhelyezése. Az árva és árvaletét pénztárak készpénzeinek elhelyezése. A város fehértói birtokának ha­szonbérbeadási feltételeinek megál­lapítása a v. tanács javaslatával. A fehértói halászati jog bébeadása tárgyában a Haltenyésztő és Halér- tékesitő r. t.-al kötött szerződés jóváhagyása. A fehértói gazdaság vezetése tár­gyában Dr, Babó Imre főügyész fe- lebbezése folytán kelt vármegyoi ha­tározat a v. tanács javaslatával. A városi alkalmazottak rendkívüli segélyének megállapítása a v. tanács javaslatával. Az épitési szabályrendelet módo­sítása tárgyában készített pótszabály- rendelelet előterjesztése. dett veiük. Egyezer azonban meggon­dolta a dolgot Szilveszter. Be-becsa- pogatta szerb barátait. Egy alkalom­mal megtette, hogy a magyar részről átcsempészett és a szerbeknek már eladott marhákat újra.visszacsempészte és eladta a magyaroknak. Ez a nagy- stiiüség azonban igen megboszautotta az alaposan lepipált szerb csempésze­ket. Feladták Szilvesztert a ezerb hatóságnak. A szabadkai szerb ható­ság ekkor elfogatta és átadta a ma­gyar csendórségnek. Yasraverve szál­lították Kecskemétre a hírhedt Bogár Imre utódját a furfangos Kuruc Szil­vesztert, aki a bíróság előtt mindent tagad. Legújabban nem fogad el semmi élelmet, éhségsztrájkot kezdett a börtönben. Most kettőzött éberség­gel őrzik s igy a kecskeméti börtöne ben, a szabad betyárélet után csúf négy fal között fejeződik be Knruc Szilveszter legendája. — Mi is az as OFB? Ezzel a titokzatos három betűvel sokat talál­kozott már az olvasó lapunk hasáb­jain. Ez a három kezdőbetű az Orszá­gos Földbirtokrendező Bíróság nevének rövidítése. Hogy pedig a földbirtok­reform végrehajtásának e legfelsőbb fóruma nem olyen titokzatos urakból áii, itt közöljük az OFB most kine­vezett tagjainak névsorát: Bakos János földmunkás, Borky György birtokos, Buday Barna Orsz. Magy. Gazd. Egyesület igazgatója, ifj. Kovács An­tal, Kisiván János, Takács János kis­gazdák, Khuen Hóderváry Károly gróf nagybirtokos, Domián Gyula közép- birt. Staub Elemér birtokos, Meskó Pál a Hangya Ipar Bt. igazgatója, végül Gerentsér Jenő dr. földmivelés- ügyi min. oszt.-tauácsos. Kincstári I haszonrészesedés fizetése A városházáról közük : 1923. évi május hó létől kezdve minden házbirtokos köteles bérlöjó által fizetett nyersbérösszeg 25 szá­zalékát, továbbá a saját maga ёэ hozzátartozói, avagy alkalmazottai által bérfizetés nélkül használt épü­let (épületrész) haszonértékének ugyancsak 25 százalékát kincstári­haszonrészesedés fejében a városi adópénztárba befizetni. A bérbe nem adott épület (épületrész) haszonérté­két a házbirtokos a bárbeadottakkal való összehasonlítás utján becsléssel, a házadó céljára szokásos módon, állapítja meg. A kincstári haszonrészesedést év- negyedenkint, legkésőbb 1923. május, augusztus és november 15-ife nap­jáig bérfizetési jegyzék benyújtása mellett kell befizetni. A bérfizetési jegyzék céljára szolgáló hivatalos nyomtatványt az előállítási költség megtérítése ellenében a városi adó­hivatalnál lehet megszerezni. A bérlő az általa bérelt épület (épületrész), lakás, üzlet, műhely stb. után fizetendő kincstári haszon- részesedést köteles a házbirtokos­nak a kikötött bérösszegen felül kü­lön megtéríteni abban az esetben, ha a felemelt bér az 1917. novem­ber 1-én érvényesen kikötött bérnek az ötvenszeresét nem haladja meg’. A bérlő a kincstári haszonrészese­dést ilyen esetben a házbérrel együtt köteles a házbirtokosnak (bérbeadó­nak) megfizetni. Tárgyalások a lóvasut ügyben Az egész város fokozott érdeklő­déssel kiséri Jakabcsics Ernő föld- birtokos szép tervét: a lóvasut ügyet. Jakabcsics fáradtságot nem ismerve munkálkodik, hogy az akadályokat elhárítsa ёз mi reméljük, hogy ez sikerrel fog járni. Szerdán a lóvasut ügyben váro­sunkban tartózkodott Dr. Dobó a- Magyar Gazdasági és Kisvasúti R. T. igazgatója és Dr Köpesdi a Hitel* bank igazgatója. Behatóan megvizs­gálták, hogy a lóvasut megvalósítá­sára alkalmasak-e a körülmények. Vizsgálódásuk abban csúcsosodott ki, hogy szerintük meg volna a ko­moly alap a tárgyalásokra. Az ő hozzájárulásuk a lóvasut részvény­társasághoz abban állna, hogy két teher és két személy kocsit adnának, úgyszintén a mérnöki munkákat is ök szolgáltatnák. Ezekre vonatkozólag a tárgyalások Pesten folytatódnak. Az uj Bogár Imre hurokra került Börtönben végződik Kuruc Szilveszter legendája

Next

/
Oldalképek
Tartalom