Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1923 (23. évfolyam, 1-104. szám)

1923-04-21 / 32. szám

XXIII. évfolyam. 32. szám. Szombat, 1923. április 21. Kiskun-Halas Helyi Értesítői Közgazdasági, társadalmi és politikai heti néplap. Előfizetési ár egy évre : Helyben . . . Í200 kor. | Vidékre • • • 1320 kor. Egy szám ára 24 korona. Alapította PRAGER FERENCZ Hirdetmények dija: Egy cm. magas soronkéil Garmondbó! 80 korona . . — Petitből 90 korosa Magán hirdetés szavak szerint. Szerkesztőség: Molnár-utcza 2. issr—: ....=---------.----------------------■ -------—e Megjelenik szerdán és szombaton * Kiadóhivatal: Az uj városháza épületéig A mezőgazdasági hitel rendezése A minisztertanács elfogadta a buzaköívény javaslatot Korlátolt nmunylségben megengedik a borkivitelt Németországba és Svájcba A csütörtöki nemzetgyűlésen Bozsik Pál képviselő azzal a kéréssel fordult a földmivelés- ügyi miniszterhez, hogy nyissa meg a magyar bor előtt külföldre az utat és emelje fel a szőlősgaz­dák termelési hitelét. Nagyatádi Szabó István föld- mivelésügyi miniszter válaszában azzal indokolta a borkivitel eddigi korlátozását, mert a külföld külön­féle iparcikkek átvételét kívánja ennek fejében. Most már lehetővé tették, hogy Svájcba 120.000, Németországba 20.000 hektoliter bor mehessen ki. A pénzügyi kormányzat eddig 600 millió korona kölcsönt adott a szőlős­gazdáknak, a jövőben pedig még nagyobb összeget fog adni. Japán lakossága ötvenhat millió A japán hivatalos statisztika sze­rint japán lakossága rohamosan nő vekszik. 1870-ben még csak 33 mil­lió lakosa volt, a mostani népszám­lálási adatok szerint több 56 millió­nál. Ezenkívül 150 ezer japán él Koreában, 73 ezer a Sakhalin szi­geten és 210 ezer Formosában. Az ázsia sárgafajok a következőképen 03zlanak.meg : az 56 millió japánon kívül van 400 millió kinai, 47 millió maláj, 18 millió indó-kinai, 5 millió sziámi és 315 millió hindu. Kis hírek Budapesten a Kerekes utca sarkán levő Boros-féle hordogyár raktárépü­lete kigyulladt. A tüzet eloltották. A kár elég tekintélyes. — Baján textil szövő gyárat létesítenek. — Kisszálláson Tupi József cselédnek, aki a kisszáliási uradalomban 50 évig szolgált, ünnepség keretében adták át a föidmivelé3ügyi minisz­tériumtól kapott oklevelet. — Új­pesten és környékén az utóbbi idő­ben a telefon és távirathuzaioka. levágták és az államnak tetemes kárt okoztak. A tolvajokat most elfogták. — Budapesten az állatkertben Dénes Gézának az ujját leharapta egy oroszlán, — Nagyváradról érkezett tudósítások szerint a biharmegyei Mezőtelegden borzalmas módon meg­gyilkolták és kirabolták Besszer Hugó római katholikus plébánost. A lakos­ság szóles rétegeiben, nagy aggo­dalmat kelt ez az újabb rablógyil­kosság, mert a plébános meggyilko­lását megelőzően két rablógyilkos­sági kísérlet is történt Mezőtelegden anélkül, hogy a tetteseket sikerült volna kézrekeriteni. A kormány tagjai több igen fontos határozatot hoztak. A minisztertanács már ismételten foglalkozott a mező- gazdasági hitel kérdésével és hozzá­járult ahhoz a javaslathoz, amelyet a buzakötvények létesítéséről nagy­atádi Szabó István földmivelésügyi miniszter és Káliay Tibor pénzügy- miniszter együttesen dolgoztak ki. Ez a javaslat, amely legközelebb a nemzetgyűlés elé kerül, az első lépés a mezőgazdasági hitel kérdé­As utóbbi hetekben a környéken egy veszedelmes betörőbanda garáz­dálkodott, akik több helyre betörtek és mindenütt »agy zsákmányra tet­tek szert. A csendőrség a nyomozást megindította. A nyomozás szálai Kalocsára vezettek, ahol a bandá­nak állandó tartózkodási helye volt. Egy fiatal lány panasza volt a nyomozás alapja, aki elég indiszkrét volt elárulni, hogy neki Salacz Imre 21 éves legény udvarol. Szerelmét nemcsak mézes szavakkal tolmá­csolta, de komoly házassági ajánla­tot is tett, mely utóbbi körülmény arra birta a leányt, hogy kissé ala­posabban kifaggassa a szerelmes legényt. A megélhetés nem lesz nehéz — mOndta.Salacz Imre — hiszen én betörő vagyok s a lopás könnyű és jövedelmező mesterség. S hogy te­kintélyét szerelmese előtt nagyobbra növelje azt is elmondta, hogy már eddig is sikeresen működött. A csendőrség о megbízhatatlan vallomás alapján kezdte el a nyo­mozási és hamarosan olyan ada­tokat szerzett be, melyek alapján Salacz Imrét előállították. A most még feltevéseken alapuló nyomozást ki kellett terjeszteni több községré is s hamarosan annyi bizo­nyítók gyűlt egybe, hogy Salacz be­ismerő valiomást tett. Kiderült, hogy Salacz Imre és Peak János kalocsai legények betörőbandát szerveztek, melynek rajtuk kívül még Musza Jó­zsef csősz és Fodor Gergely kalo­csai legények voltak tagjai. Első próbálkozásuk Negyven szál­láson történt. Itt Pécsi Sándor há­zát akarták kirabolni. A falat véső­vel és konyhakéssel kiásták, de vé­letlenül az istállóba hatoltak, ahol észrevették őket, s kénytelenek vol­tak eredmény nélkül elszaladni. Si­pos Lajos usződi lakosnál hasonló­képen jártak. Ugyanigy jártak Boldi­zsár Károly foktői lakosnál. Ellenben Jakab Ferenc foktői lakosnál már sének megoldásához. A buzakötvé­nyek kibocsátásával a gazdasági In­tel kérdése részben már megoldást nyeri. Mivel a buzakötvények ügyét az állam veszi kezébe, ilyen kötvé­nyeket a külföldön is lehet elhe­lyezni. A minisztertanács megbízta Nagyatádi Szabó István földmivelés­ügyi minisztert, hogy a mezőgaz­dasági hitel további kiépítésére és rendezésére vonatkozólag sürgős elő­terjesztést tegyen. eredménnyel dolgoztak. Éjjel kiás­ták az éléskamra falát, bemásztak s onnan rengeteg füstölt húst, egy mázsa lisztet, egy pár csizmát s egyéb értékes élelmiszert emeltek el. Még ahhoz is voit bátorságuk, hogy Vágó Joachim bátyai'Csendőrtiszthe­lyettes házát is felkeresték, da itt pórul jártak, mert revolverlövések zavarták meg munkájukban. A siker a betörőbandátjkissó meg- széditeite, mert nagyobb terveken spekuláltak. Kiakarták rabolni a du- napataji Orv-malmot, a Kalocsai Takarékpénztár s a Bagó-Soós Ger­gely malmát. Tervet, tervrajzot is készítettek, de mert a kasszafurás- hoz nem volt eszközük, Budapestről akartak szakképzett betörőt szerződ­tetni. Ez a tervük azonban már csak terv maradt. Csendőreink a társa­ságot még idejűben lefülelte. Borzalmas robbanás Budapesten — Tizenegy halott — Csütörtökön délben a józsefvárosi Fecske-utca csendes házsorát irtó­zatos robbanás reszketíette meg. A József utca közelében levő 45-ös számú kétemeletes ház pincehelyi­ségében történt a robbanás, amely voltaképpen nem is robbantás volt, hanem a pincehelyiségben dolgozó gomb- és fésügyár celloid anyagának és készletének kigyulladása, amit minden valószínűség szerint rövid­zárlat okozott. A gyárban körülbelül harminc munkás dolgozott a rob­banás pillanatában, közülük tizen súlyos sebekkel, égő ruhákkal ro­hantak ki a pincehelyiségből, amely­nek egyetlen egy kijárata van az utcára és amelyből hatalmas lán­gokban csapott ki az égő celuloid tüze. A tűz eloltása után egymásután hozták ki a kamrából az összeégelt, füstös, ijesztő külsejű halottákat. Ebből a mellékhelyiségből összesen tizenegy halottat hoztak fel a tűz­oltók. Hifii Siettet agyon FilÉríía Kió a vidra? A véletlen különös szeszélye foly­tán csütörtökön, f. hó 19 én Fehértóit ritka állatot: vidrát ütötték agyon, amely a mi vidékünkön ritkaságszámba megy és nem tudni, hogyan került Fehártóra, A vidra a ragadozók rend­jébe, a menyét félék családjába tar­tozó emlős nem. Fsjai a tengerben élnek és különösen & halászatra kár­tékonyak. Hazánkban a közönséges vidra ól, amely különösen a hegyi patakok mentén szeret tanyázni. A vidra nappal alszik, éjjel vzdászgat. Németországban és Kínában halfo­gásra használják. Fiatalon befogva megszelídül. Nagyon vadásznak rá, mert szórós bőrét prémnek használják, farkának szőréből pedig ecsetet ké­szítenek. Az érdekes esetről tudósításunk ez : Fehéríón halasi egyének a város­nak nádat vágnak. Az egyik nádvágó csütörtökön a kora délutáni órákban ebédet ment főzni társai részére. Fő­zés közben észrevette, hogy valami furcsa állat mozog a kaszálón. Utána ment és feilármázta társait, mert maga félt az állat után menni. Meg­kezdődött az üldözés. A nádvágok kissé félve, élve akarták megfogni ae állatot, amely csak nehezen vonszolta magát. Azonban Darányi Imre föld­jén egy kisebb vízállásba menekült. E közben odaért Euezel Gyula fiatal 16 éve3 gyerek, aki Ván 8ándor ha­lasi birtokosnál szolgál. A vizet, ahova az állat menekült, öten vették körül és az egyik nád­vágó bement a vizbe, hogy^ vasvillá­val kihajtja. A csekély vízben az illat nem tudott megmaradni és onnan ki­igyekezve Euezel Gyula felé ment, aki egy bottal rávágott, orrán találva él. As állat eUsédült, mire bátorsá­got kapva, agyonütötték. Nemsokára kiderült, hogy egy ritka állatot : egy gyönyörűen kifejlett vidrát tettek ártalmatlanná, amely a fehértói vizbes tanyázott és onnan valahogy kijutva, már nem tudott a fehértói vizbe visszamenni. A ritka zsákmány Enezel Gyula birtokában van, aki azt Ván Sándorral b: hozta a városba és nyomban kínáltak érte 40 ezer koronát. Nem adták oda, mert az legalább 100—160 ezer koronát ér meg, ha Budapestre viszik. Ezzel azonba a vidra fogás nem intéződött el. Szombaton reggel a rendőrségen öt nádvágó ember jelent meg, akik igényt tartanak a vidrá­hoz amennyiben hangoztatják, hogy ök látták meg először és zavarták a vízbe és segítségük nélkül Encel nem tudta voloa a vidrát agyonütni. A rendőrség nem avatkozott bele a dologba és ha a békés megegyezés nem sikerül, a bíróság mondja meg, hogy kit illett» ritka zsákmány. lisMirtíH iilelii § igSesüS ToMarélst Veszedelmes iieíorőbanda garázdálkodása á szerelem mint nyomra vezető eszköz

Next

/
Oldalképek
Tartalom