Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1922 (22. évfolyam, 1-64. szám)
1922-03-22 / 12. szám
Kiskun-Halas Helyi Értesítője március 22. Legnagyobb fia volt Halasnak. Nagy, mint ember, nagy, mint tudós. Az emberi elme nagysága egyesült benne a szív jóságával. Magasztos, nagy látókörű, a valót észrevevö munkálkodásában résztvett egyaránt — a lelki finomság is. Városunkat érte azon szerencse, hogy egy emberöltőn át lelkipásztora volt. Vezetője, elseje gyülekezetének. Az igazi krisztusi tanokat hirdetve, a harmóniát, egyetértést valósította meg; nem engedte, hogy harci zaj, készülődés zavarja annak nyugodt működését. A béke apostola, az épitö munka szervezője volt mindig, de feltudott emelkedni a valódi evangéliumi tanokhoz: volt ereje ostort is ragadni, ha farizeusok veszélyeztették művének eredményét. Talpig ember volt. Tudós, ki hona irodalmának ismertté tételén szorgoskodik, ki sok-sok éjjel görnyed a régi, avult írások felett: a világosságot terjesztve, a magyar irodalom fenséges, magasztos birodalmában uj ösvényeket építve. Az Akadémia felemelte magához; a tudósok, a halhatatlanok testületé díszt, méltóságot nyert ezáltal. A régi, nagy magyarok közül való volt. Azok közül, kik talán mások, nagyobbak voltak a mai korcs nemzedéknél. Kik a 48-as idők nagy alakjai mellett nőttek fel, nem kis epigononként, hanem igazi, a mestert meghíladó, túlszárnyaló tudással. A Tiszák hü embere, hiv követője. A Generális oldalán aratta első politikai sikereit. Három cikluson át volt képviselő. A vértanú Tisza István működését kiséri aztán rokonszenvvel, de elvonulva — tudós magányban. A Tiszát éró halálos golyó, 6 benne Í3 megszakaszt egy hurt. Az országért aggód, ki vezérét, nagy fiát vesztette el benne. A magyar közéletért retteg, ki a legjellemesebb, legelvhübb irányitót nélkülözte. Majd a múlt magyarjai egymásután dőlnek ki mellőle. Szilády, a nagy református pap busán, ssomorkodva szemlélte kortársai kimultát, néha- néha felzokog benne az örök emberi keserv az élet bizonytalan, szeszélyes voltán. Pedig gyakran jut néki azon fájdalmas feladat, hogy búcsúzni kell a nagyoktól, a magához hasonlóktól. Nyári Pál a hires alispán kezdte meg a sort. Szilády temette. Tragikus, szivbemarkolő szavakkal, a költő borongó lelkének mélységes fájdalmával: .Pusztulunk . . . veszünk . . .* Azóta sok kimúlást, sok veszteséget ért meg. Attól kezdve, mintegy különös csapás folytán egymásután hullottak el mellőle legjobbjaink. Szilády csakhamar egyedül maradt. Magányában sem szűnt meg nagyot, monumentálisát alkotni. Parochiájá- ba visszavonulva, tovább hordta az építő köveket élete nagy alkotásaihoz. Az öregség már nyomta vállait. Szelleme azonban fiatal, üde maradt. A több mint nyolc évtized dacára tovább tudott eredményesen dolgozni. Cnnepe volt a városnak, midőn még egy-két év előtt is az ősz főpap megjelent beszélni a hívekhez, a követőket visszatéríteni az igaz útra, az általa tanitottra. Vasakarata majdnem az utolsó pillanatig a régit mutatta meg benne: az országos hirü tudóst és a nagy papot. Ravatalánál az egész ország keserve, bánata összpontosul. Szilády Áron nemcsak Halas, hanem az egész hon halottja. Nemcsak halasi egyházának, hanem az össz-magyar reformátusságnak nagy vesztesége. Oly veszteség, amely folyton szemünk előtt lebeg, mert Szilády Áron munkásságával ércnél maradandóbb emléket állított magának. * * * Élet». Szilády Áron Sárváron született 1837-ben, ahol apja közszeretetben és tiszteletben élő református lelkipásztor volt. Apját, az országos hirü, kitűnő szónokot : Szilády Lászlót, óriási többséggel választották meg mint Halas szülöttét halasi ref. lelkésznek 1847-btn. Ekkor jött Szilády Áron Halasra. Iskoláit itt, Nagykőrösön és Debrecenben végezte, mindenütt kitűnő eredménnyel. Apja kívánságára saját hajlamát is követve Göt- tingába ment az egyetemre. Itt kell megemlíteni, hogy szintén apja és saját kívánságára hosszú időt töltött Konstantinápolyban, Bagdadban. Da- maszkuszban, ahol a keleti nyelvek tanulmányozásába merült el. Információink szerint, a keleti nyelvészetre irányuló hajlama folytán kitüuó nyelvészünk Lugösi debreceni tanár irányította, akiről élte minden percében a legnagyobb hálával és kegyelettel emlékezett meg. Hazajövetele után Gödöllőn káp- lánkodott s már ott török, persa tanulmányaival közfeltünést keltett s mind egészen fiatal ember fordította parsából Firduzzi-müvéból azt a részletet, amely az akkori budapesti szemlében megjelenve, közfeltünést keltett. A kitűnő fiatal tudóst az Akadémia levelező taggá választotta, nyelvészeti, különösen régi magyar emlékek felkutatása és magyarázata alapján a magyar Tudományos Akadémia egyik oszlopos, kitűnőségévé emelkedett, majd rövidesen a Kisfaludi Társaság tagja lett. Az Akadémiának az idők folyamán rendes, majd tiszteletbeli tagja lett. Apja halála után 1863-ban id. Szász Károllyal szemben az egészen fiatal, már akkor nagynevű papot, kitűnő egyházi szónokot óriási többséggel, nagy lelkesedéssel választotta meg Halas református papjává, ahol élte utolsó percéig hívei, a nép részéről köztiszteletben és szeretet- ben állott. Mindnyájan emlékezünk, mikor 50 éves papi szolgálatának, később az Akadémia, Kisfaludi Társaság tagságának 50 éves jubileumát ülte, közismert szerénységénél fogva nem győzött eléggé védekezni az ünne- peltetések elől. Az egyszerű halasi református pap díszévé lett a halasi ref. egyháznak, akit nemcsak országosan, a külföldön is mintórien- tálistát ismerték és tiszteltek. A keleti nyelvek közül többeket folyékonyan beszélte. Hívei szeretőiét igazolja az is, hogy három cikluson keresztül Halas város képviselője volt, mint ilyen Tisza Kálmánnak úgy az ellenzéken, mint a kormánypárton a legbensőbb barátja és hűséges támogatója. Senki jobban ő nála Tisza Istvánt meg nem siratta. Neki köszöni a ref. egyház a főgimnáziumnak a jövőben való anyagilag biztos existenciáját, úgyszintén a polgári leányiskola létesítését. Mindkét intézet az 6 felekezet- közi konsziliáns szellemében működik. Lehetetlen meg nem emlékezni arról a hosszú s nagy küzdelemről, amelyet olyanok vezettek ellene, akik az általa dédelgetett főgimnázium szárnya alól kerültek ki. De a végzet minden téren a legfelsőbb bíróságok által szolgáit neki elégtételt. Híveinek rajongó szeretete mindvégig kitartott mellette. Egészen utólsó napjáig sokszor merült fel az a kívánság, hogy Szilády mondja a gyászbeszédet egyesek felett. Betegsége Az öreg korral párhuzamosan néha-néha fellépett nála rövidebb ideig a betegség. Erős szervezete azonban hamarosan legyőzte a kórt. Az utolsó esztendők voltak a iegne- hebbek, legsúlyosabbak. A betegség majd minden évben ágyhoz kötötte anélkül, hogy végzetesebb kimenetellel járt volna. Nemrég néhány héttel ezeiőtt ismét beteg lett. Vasárnap délután 6 órakor szűnt meg szive dobogni. Negyedhétkor harangzúgás jelezte, h°gy gyásza van a református egyháznak: meghalt Szilády Áron. A temetés. A nagy halottat, ma szerdán délután 3 órakor fogják örök nyugalomra helyezni. A koporsót 3 órakor viszik át a templomba, melyet az egyháztanács tagjai kisérnek. A templomban az elhelyezkedés a következő: A presbiteri padok eleje a gyászoló család, a többi az egyháztanácsosok részére ftartatik fent. A férfi padok első három sorát a vidéki küldöttségek, a női padok első három sorát a női küldöttek és a Jótékony Nőegylet részére tartják fenn. A templomban Dr. Ravasz László püspök tart gyászbeszédet, a- főgimnázium előtt Pataky Dezső igazgató, a sírnál pedig Tóth Lajos segédlelkész. A Kiskunhalasi Református Egyház, Főgimnázium és Polgári Leányiskola fájdalommal jelentik, hogy 60 esztendőn át működő lelkipásztoruk Szilády Áron volt dunamelléki egyházkerületi főjegyző, egyházkerületi tanácsbiró, a Magyar Tudományos Akadémia s az Irodalomtörténeti Társaság tiszteleti tagja, a Kisfaludy Társaság disztagja, a budapesti, kolozsvári és göttingai egyetemek diszdoktora, volt országgyűlési képviselő stb. életének 85-ik esztendejében március 19-én est8 6 órakor hosszabb betegség után visszaadta Teremtőjének törhetetlen lelkét. A nagyérdemű lelkésznek porrészeit március v22-én, szerdán délután 3 órakor a református templomból takarítja nyugvó helyére. Kiskunhalason, az 1922. évi március 20-án Gyászbaborult Egyháza. Nyugodjék békében! „A nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam. * Tavaszi nagytakarítás: Brumolin, jjterpentin, benzin, szalmlkk szesz, linóleum pzdlb- festék, románé festők, firneisi a legjobb minőségben beszerelhető Berger Miksa illatszer és háztartási szaitűxietében (Keresztes szállodával szemben.) i szégyen elől a halálba. Egy halasi leány tragikus halála. Szerdán Soltvadkert és Halas között egy fiatal leány a személyvonat elé vetette magát, amely halálra gázolta. Megállapítást nyert, hogy az öngyilkos : Mészáros Anna 18 év s halasi leány, akinek szülei Vadkerti ut 95 sz. alatt laknak. Hogy a fiatal leány miért lett öngyilkos, erről tudósítónk a következőket írhatja: Mészáros Anna 18 éves halasi leány már régebb idő óta volt vendégségben Pszóta János Kiskőrös —cebei lakosnál. Egy napon Pszó- tától 30 ezer koronát elloptak. Pszóta feljelentést tett a csendőrségen, amely a nyomozást megindította és kiderítette, hogy a tolvaj: Mészáros Anna, akit aztán letartóztattak. A fiatal leány a vizsgálóbíró előtt bevallotta a lopást, mire szabadlábra helyezték. Mészáros Anna szégyelte tettét és a halál gondolatával foglalkozott. Ezt f. hó 15-én végre is hajtotta. Soltvadkert—Halas között a 7 órai személyvonat elé vetette magát. A vonat mindkét lábát levágta és a fején is súlyos sérülést szenvedett. Még élt, amikor kivették a vonat alól, de rövidesen elvérzett. Dr. Preszly Elemér főispán az egységes párt jelöltje. A halasi kisgazda és földműves párt már hosszabb idő óta tanácskozásokat folytatott a jelölések ügyében. Több kombináció merült fel anélkül, hogy ezek végleges megállapodást eredményeztek volna. Vasárnap megegyezés történt ez irányban. A kisgazda párt nagy választmánya ezen ülésén az elnök felszólalása kapcsán egyhangúlag hozzájárult azon indítványhoz, mely Dr. Preszly Elemért, Pest vármegye főispánját javasolta a párt jelöltjéül. A párt elnöksége erről táviratban értesítette Preszly Elemért. üittárgjal a mai közgyűlés. Halas város képviselőtestülete ma, március 22-én rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozata ez: Alispáni rendelet a Kőbánya R.-t.- nál még 100.000 K. részvény jegyzésére. Alispáni rendelet a Kecskemét—kiskunhalasi t. h. ut áthelyezése tárgyában. Számvevőség előterjesztése Borbás Imre, Móczár Gyula, Nagy B. István, Berki Károly, Hóza István és Fazekas Bálintné v. alkalmazottak részére rendkívüli segély megállapítása tárgyában. Borbás Imre gaza. előadó által készített s a fehértói gazdaság vezetésére vonatkozó üzemterv, a fehértói gazd. felügyeletére kiküldött bizottság s a városi tanács javaslatával, dr. Katona Mihály tanácsjegyző négy heti szabadságot kér. Ha cipőt, csizmát akar vásárolni, vagy rendelni, keresse fel Jeges Jőzsef cipőüzletét, mert csak is ott vásárolhat legjobban és a legolcsóbban. tJ zlete: Piactér.
