Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1922 (22. évfolyam, 1-64. szám)
1922-12-30 / 64. szám
Kiskun-Halas Helyi Értesítője Közgazdasági, társadalmi és politikai heti néplap. XXII. évfolyam. 64. szám. Szombat, 1922. december 30. Előfizetési ár egy évre: Helyben ... 800 kor. | Vidékre ... 920 kor. Egy aiám ára 10 korona. Alapította PRAGER FERENGZ Hirdetmények dija: Egy cm. magas sorodként Garmondból 60 korona . . — Petitből 70 korona. Magán hirdetés szavak szerint Szerkesztőség: Molnár-utcza 2. Megjelenik szerdán és szombaton Kiadóhivatal: Az uj városháza épületéiül Közélelmezési politika helyes irányelve Irta: Báró Prónay György közélelmezési államtitkár Hamis hírek Kelebia, Tompa és Csikéria szerb uralom alá jutásáról A szerb uralom alól felszabadult községekben szerb aggitátorok tartózkodnak és hamis hirek keltésével zavarják meg a lakosság nyugalmát. Azt a hirt terjesztik, hogy Kelebia, Tompa és Csikéria Megégek legközelebb szerb uralom alá kerülnek, mert a magyar kormány egy másik terület sávért elcseréli a szerbekkel. Nem kell hangsúlyoznunk, hogy ezek ostoba híresztelések. A magyarszerb határt véglegesen megállapították, Tompa, Kelebia és Csikéria községek véglegesen Magyarországhoz kerültek, a határt elvben már ezóvi május elején megállapították, most a helyszíni kitűzés és részben a határkövek lerakása folyik. Mliőenkt fizetni fog általános kereseti adót Könyvet kell vezetni bevételeiről és kiadásairól. A hivatalos lap közli az általános, kereseti adó végrehajtási utasítását. Az általános kereseti adó tárgya mindenki keresete, vagy bármilyen tevékenységből származó jövedelme. Ide tartozik az ipari és kereskedelmi üzletből származó minden jövedelem. Az adó alapja az adóévet megelőző érben elért tiszta jövedelem. A tiszta jövedelmet a nyers bevételnek az annak megszerzésére fordított költ- ségek és kiadások levonása után mutatkozó maradványa alkotja. Százalékos adókulcs szerint történik az sdó kivetése Ez az adó a szolgálati viszonyból folyó jövedelmeknél a kővetkező : 6000—8000 koronáig terjedő havi fizetésnél 20 korona, 1000—10 000 К között 50 K, 10— 12 000 I közöt 80 K, 12-14 000 közt 120 K, 14—16 000 közt 180 K, 16—19 000 közt 240 K. 18—20 000 közt 320 E, 20—24.000 között 400, 24—28.000 közt 600, 28—22 000 közt 950, 32—26 000 közt 850. »6 —40.000 közt 1100 К és Így tovább folyton emelkedő skála szerint. Az adózó pontos könyvet tartozik vezetni bevételeiről és kiadásairól, írre nemcsak a kereskedők és iparosok kötelesek, hanem a haszonbérlők, gyógyszerészek, mérnökök, ügyvédek, ervosok etb. Minden munkaadó köteles alkalmazottairól nyilvántartást ve zetni. A fcári cselédet az elöljáróság nál nyolc nap alatt bejelenteni kell személyi viszonyait éa havi fizetését leírva. Ez a bejelentés a már helyben levó alkalmazottakra legkésőbb 1923 január 31-jg kötelező. A munkaadó, a munkabéiviszonyból származó jövedelem utáni adót' az illetmény kifizeíésekér tartozik levonni és a levont adót beszolgáltatni. A rendelet 1928 újév napján lép életbe. A mai rendkívül nehéz társadalmi és gazdasági helyzetben nincs nehezebb feladat, mint egy helyes közép- utón haladó, a termelő és fogyasztó közönség érdekeit egyaránt szem előtt tartó közélelmezési politika irányelveinek a megállapítása. Nehéz és kényes a feladat azért, mert a nagyközönség legyen ez akár a termelő, akár a fogyasztó közönség társadalom része, abban a téves hitben van, hogy a fogyasztó közönség érdekei mindenben homlok egyenest ellentétben állanak a termelők, vagyis a gazdaközönség érdekeivel. Az első pillanatra, ha alaposabban nem tanulmányozzuk a közélelmezési kérdéseket, talán sokan ezen nézetnek igazat fognak adni, de ha a kérdést a maga részleteiben is tanulmány tárgyává tesszük, akkor azonnal megállapíthatjuk, hogy az ellentét a két érdek között csal: látszólagos, sőt nagyon sok kérdésnél csak akkor csinálhatunk eredményes közélelmezési politikát, ha ez a politika nemcsak ellentétben nincs a termeléssel, hanem annak szolgálatában á!L Mindazok, akik kizárólag a fogyasztó közönség érdekeit nézik, bizonyos rövidlátással kezelik ezt a kérdést és ennélfogva még mindig a legridegebb kötött gazdálkodási rendszerrel és annak felszeg kinövéseire a maximálásokra és rekvirá- lásokra szeretnének visszatérni, — az államhatalom részére pedig úgy a termelés, mint a forgalom terén a legmesszebbmenő beavatkozást szeretnének biztosítani. E nézet helytelen voltával elméletileg bővebben foglalkozni felesleges, a gyakorlati élet, a közelmúlt évekből leszűrt tapasztalatok leghatározottabban bebizonyították ezen álláspont tarthatatlan voltát. Nálunk pld. a kommunizmus alatt, midőn az állami beavatkozás a maga egész súlyával ránehezedett úgy a termelésre, mint a forgalomra, az áruk és az élelmicikkek egyaránt eltűntek a piacról. Oroszországban ezen rendszer mellett, amely csaknem 5 évig tartotta fenn magát, az emberek százezrei haltak éhhalált, oly annyira, hogy az utóbbi időben a bolseviki Oroszországban is lassan áttérnek a szabadtermelésre és a szabadforgalomra. Az egészségtelen rckvirálások és maximálások korszaka nálunk végleg letüntnek tekinthető, azonban az államhatalomnak még mindig rendelkezésére állanak olyan eszközök, amelyekkel az áralakulásokra szabályozó befolyást gyakorolhat. Egy ilyen sőt talán a leghatásosabb eszköz a kivitel helyes szabályozása. Midőn az államhatalom a kivitelnél bizonyos szabályokat állapit meg, ezen korlátozásoknál nem szabad oly messzire mennie, hogy ezáltal a termelés megbénuljon. Nagyon helyes tehát az a m egállá pitás, hogy ha a kivitel teljesen betiltatnék, akkor azáltal pillanatnyilag a belső ellátás tekintetében előnyös helyzetet lehetne teremteni, de csakis átmenetileg, mert ezzel a politikával a jövő közélelmezés lehetőségeit tennénk tönkre. Erre a lehetőségre azt hiszem elég, ha példaképpen a hízott sertések kivitelére hivatkozom. Ha a sertés árak a kivitel lehetetlensége folytán oly alacsonyak, hogy a gazda a hizlalásnál nemcsak hogy nem kapja meg számítását, hanem arra egyenesen ráfizet, úgy egészen bizonyos, hogy a hizlalást abba fogja hagyni és tőkéjét más módon fogja gazdaságában elhelyezni. Végeredményben azonban ezt a fogyasztóközönség fogja megsinyleni, mert ha átmenetileg alacsonyabbak is lennének a zsirárak, a rákövetkező időszakban hizlalás hiányában nem lévén zsir, egyáltalában nem, vagy csak sokkal drágábban tudná magát ezzel az élelmicikkel ellátni. Hasonlókép vagyunk a cukorrépa termeléssel is. A cukorrépa egyike a legkényesebb mezőgazdasági terményeknek, szakavatott munkát és gondos ápolást kiván. Ha a gazda úgy látná, hogy a cukorrépa árak indokolatlanul alacsonyak, úgy a földeket a hasznothajtóbb és kevesebb munkát igénylő kukoricával ültetné be, ezzel mindenesetre a cukorrépatermelés visszafejlődési lehetősége adva van. Ez azonban végeredményében megint csak a fogyasztó közönséget érintené legsúlyosabban. Ezen lehetőségek mellett azonban a kormánynak a legszigorúbban szemmel kell tartania a fogyasztóközönség érdekében az áralakulásokat és ha azt venné észre, hogy egyes érdekeltségek kizárólag egyoldalú és önző érdekeket követnek és ezáltal az élelmicikkek, illetve termény árak indokolatlanul magasabbak, esetleg a külföldi piacon lévő áraknál is magasabbak lennének, úgy semmi akadálya sincsen, sőt a kormánynak iegelső kötelességét fogja képezni, aminthogy ezt a múltban meg is tette, a fogyasztó közönség érdekeit a leghathatósabb eszközökkel a legerélyesebb intézkedésekkel megóvni. Egyoldalú közélelmezési politika, mely kizárólag a fogyasztó közönség érdekeit nézi és ennek érdekében hajlandó a termelés nagy érdekeit, hacsak átmenetileg is feláldozni, egy vészteljos politika, mert ez ugyan pillanatnyilag sikereket érhet el, de a helyes közélelmezési politika alapelveivel áll ellentétben, mely figyelmen kívül hagyja a jövö nagy érdekeit. Igaza van tehát aa ebben a kérdésben a legilletékesebb tényezőnek, midőn ezeket mondja: „Egy helyes élelmezési politikának mindig arra kell törekednie, hogy az összes érdekek összeegyeztetésével találja meg azt az utat, amely legalább kielégítő eredményre és amely a mai viszonyok között a társadalom minden rétegeiben köz- megnyugvásra vezet.“ Legújabb! Bpesti tudósítónk jelentése. Zürichi megnyitás: Budapest 22%, Berlin 07% A Devizaközpont hivatalos árfolyamai pénteken délben: Arany: 8800, font 10780, dollár 2325—2400, márka 0.36, lira 123-----, lei 13.54—14.50, szokni 76.—, korona dinár 25 60, lengyel márka 14'25, sweici frank 455. _ Tisza István emléke. Szabolosmegye mai díszközgyűlésén leplezte le ünnepélyeseit Tisza István gróf arcképét. Ra- kovszky Iván belügyminiszter mondott ezúttal emlékbeszédet. — A nagy emberek legn»- gyobb tragédiája, — mondotta — hogy a maguk korában és a maguk nemzetében egyedül vannak. Tisza István gróf egyedül volt nagy a maga korában, Voltak ugyan értékesek, becsületesek és hazafiak ellenfelei sorában is de ezek munkáját átszőtte az emberi gyarlóság. Tisza Istvánt ezer szállal, az intrikák és a demagógia szálaival kötötték össze s a nagy ember megkötöztetvén, a kiesinyek és törpék lelkiismeretlen politikában tomboltak az ország kertjében és lángralobbantották az ország épületét s az üszkösödó romok magák alá temették nemcsak Tisza Istvánt, de vele együtt a magyar nemzetet is. Az a lényeges tanultunk-e Tisza István példájából és szenvedéseiből ? Tanultunk, mert kellett. Hitványak volnánk és nem volnánk érdemesek arra, hogy Tisza István nemzetének tagjai legyünk, ha nem tanultunk volna a gyászos évekből 1 A tisztviselők természetbeni kedvesményes ellátásának pénzválságát a pénzügyminiszter 1923 év január hónapjára minden egyes igénjogusolt után 2900 koronában állapította meg.
