Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1922 (22. évfolyam, 1-64. szám)

1922-12-02 / 56. szám

XXII. évfolyam. 56. szám. Szombat, 1922. december 2.

w

Kiskun-Halas Helyi Értesítője;

Közgazdasági, társadalmi és politikai heti néplap.

Előfizetési ár egy évre: helyben ... 800 kor. | Vidékre . .

Egy szám ára 10 korona.

920 kor.

Alapította i PRAGER FERENGZ

hirdetmények dija: Egy cm. magas soronként Garraondból 60 korona . ' . — Petitből 70 korona Magán hirdetés szavak szerint.

Szerkesztőség: Molnár-utcza 2.

Megjelenik szerdán és szombaton

Kiadóhivatal: Az uj városháza épftletéi^jf

11 halasi kuruc csontok valódiságáról

Bartucz Lajos dr. egyetemi magántanár nyilatkozata

Ki tudná

elsorolni egy rövid cikk keretein belül, hogy mennyi kárt szenvedtünk az elmúlt esztendők viharai alatt? Ki tudná megmérni azt a tömérdek veszteséget, mely nemcsak országunkat érte csupán, hanem a benne dolgozó, fáradó egyéneket is ?

Mert sokat vesztettünk, anyagiakban és erkölcsiekben egyaránt, mely károkat vállvetett munkával, kettőzött buzgalommal kell pótolnunk.

Az anyagiak terén szenvedett pusztulást helyréhozza, kipótolja a produktiv munka. De itt még nem szabad megállapodnunk. Az erkölcsiekben szenvedett károkat is meg kell orvosolnunk, itt is el kell tüntetnünk a vihar támasztotta hézagokat, ha önmagunk és mások becsülésére számot akarunk tartani.

Es ez jóval nagyobb feladat, mint a másik, mert itt nem lehet tömegmunkát végezni, itt minden egyén önmagának lelkiismeretes orvosa. El kell újra telnünk a vallás magasztos elveivel, melyek az ép, erkölcsös élet legerősebb őrei.

Ha a tiszta erkölcs tanai újra átitatják egész valónkat, ha ténykedéseinkben, cselekedeteinkben testet öltenek, akkor megkezdtük az építő, az alkotó munkát az erkölcsi élet romjain is. Akkor nem lesz ember embertársa számára farkas, kárát kereső, életét megnehezítő, tényező hanem segítő társ, kinek lelkét betölti az ellenségnek is megbocsátó, keresztény felebaráti szeretet; akkor a munka is máskép fog menni, mert a földi élet célja egy magasz- tosabb céllal ölelkezik.

Az erkölcsös élet azonban nem a véletlen müve : ezt nevelni, ezért fáradozni kell. Nem is csupán a vasárnap a nevelés nagy napja, hanem minden óra, minden perc, mégha fárasztó testi munkában telik is, mert ha e munkát az Istentől való függés teljes tudatában végeztük, már lelkünket is edzettük.

Egy országot csak erkölcsös nép tehet naggyá, erőssé, hatalmassá ; tiszta erkölcsök nélkül nincs a lelketlen, anyagi munkán az Isten áldása.

(Fftrárosi munkatársunktól)

Minden emléket, maradványt, amely a régi dicsőséghez fűződik, szeretetteljes gonddal kell megbecsülnünk. Azokból meríthetjük a hitet, a reményt, hogy a megpróbáltatások napjait napsugaras idő váltja fel.

Halas városának ilyen dicső emléke a kuruc-hősök csontmaradvá- nya, amelynek ünnepélyes eltemettetése, emlékkel való ellátása mindmáig késik. E sorok Írója nem kutatja e helyütt annak okát, csak azt akarja megvilágítani: vájjon tényleg a régi harcokban elesett vitéz kuruc katonák csontmaradványai kerültek-e az ásatás által napvilágra.

E kérdés eldöntésére az antropológiai tudomány van hivatva. Egyedül csak annak művelői állapíthatják meg kétséget kizárólag, a régi csontmaradványok hitelességét.

A halasi kuruc csontokat — tudomásom szerint — dr. Bartucz Lajos egyetemi m. tanár, e tudományág legképzettebb és legkiválóbb művelője vizsgálta. A nevfcs tudóshoz fordultam ezért s kértem, nyilatkozzon a kuruc csontokra vonatkozóan.

Bartucz egyetemi magántanár a következőkben volt szives válaszolni:

— A halasi kuruccsontok 1908- ban kerültek napfényre a Kuruchalom akkori megbolygatása alkalmával. Zseny József lelkes buzgól- kodásának volt az eredménye, hogy egyfelől boldogult főnököm Török Aurél figyelmét a leletre felhívta s másfelől a város megértő akkori polgármesterénél dr. Nagy Mórnál s a tanácsnál kívittfe, hogy a Kuruchalom szakértői ellenőrzés mellett feltárassék.

— Még azon év novemberében fel is ástuk a halmot, a beköszöntött téli idő azonban nem volt alkalmas arra, hogy olyan rendszeres ásatást végezzünk, amelyet a lelet fontossága a magyarság embertani szempontjából megérdemelt volna. Ezért főleg csak annak megállapítására törekedtünk, hogy tényleg az 1703-ban elesett kuruc vitézek földi maradványairól van-e szó. S célunk sikerült is.

— A csontvázak egy nagy gödörbe voltak egymásra hányva s az eltemetéskor jó vastagon mésszel is leöntötték őket. Ezért a csontvázak és koponyák nagy részét szétmállott állapotban találtuk. Egész biztosan meglehetett azonban állapítani, hogy körülbelül 250 férfi csontváz feküdt a gödörben s a csontok színe és megtartási állapota megfelelt az 1700-as évek elejének. Fegyver, gomb, vagy ruhának a legkisebb nyomát se találtuk, jeléül annak, hogy a labancok a hullákat ruha nélkül hányták be a gödörbe. Nehány

koponyán még látni lehetett a gesztenye-barna haj maradványait.

— A csontvázak között dinnye magvakat találtunk. S az egykorú források megemlítik, hogy Halas városa a kuruc vitézeket dinnyével és borral traktáita s a mulatás után mély álomban szunnyadó vitézeket váratlanul lepték meg a labancok s közülük harmadfélszázat lekaszaboltak.

— Csakugyan legtöbb koponyán rajta voltak a kardvágástól és csákány ütéstől származó halálos sebek. Es a sérülések legnagyobb része azt igazolta, hogy azokat a kurucok nem rendes ütközetben, hanem menekülés, sőt alvás közben kapták. Némelyiken 4—5 halálos vágás volt; az állkapcsok alján, oldalán levő s alulról felfelé hatoló vágások pedig világosan bizonyítják, hogy álomban lepték meg őket

— Érdekes az is, hogy a 250 felkoncolt vitéz túlnyomó része 80—50 év közötti korú volt s csak kevés volt közöttük a 25 évesnél fiatalabb. A kuruc sereg zöme tehát nem su- hancokból, hanem felnőtt férfiakból állott.

— Az ásatási idő kedvezőtiensége, a csontvázak korhadt volta és nagy kevertsége nem engedte meg, hogy rendszeres rassz-anthropológiai vizsgálat céljaira is felhasználjuk azokat. Azonban igy is megállapítható volt, hogy a kuruc seregben a magyarság különböző vidéki típusai mellett felvidéki tótok is szerepeltek.

— A halasi kuruc-csontok ügye egyúttal arra figyelmeztet bennünket, hogy nem szabad egyetlen régi sirt vagy temetőt rnthropológus jelenléte nélkül felbontani s minden ilyen leletet azonnal tudományos vizsgálat tárgyává kell tenni. Csak igy juthatunk el őseink s a mai magyarság rassz-jellegének megállapításához, melyről hiteles leletek hiányában még mindig oly keveset tudunk. A hazai embertani kutatások iránti érdeklődést, megértést és azoknak támogatása iránti érzéket kell fejleszteni népünkben, mert ezáltal fajunk megbecsülésének érzését fokozzuk s a nemzeti érzést tudatossá tesszük.

— Épen most alakítottunk a hazai embertani kutatások fejlesztésére a Magyar Néprajzi Társaság kebelében egy Embertani Szakosztályt, melynek folyóirata az „Anthropoló- giai Füzetek* hivatva lesz az ilyen irányú kutatások eredményeit közölni s az embertani kérdések iránt való érdeklődést állandóan felszínen tartani. Megvagyok győződve, hogy hazafias kulturtörekvéseink méltánylásából és anyagi támogatásából Halas város közönsége is ki fogja venni a maga részét úgy, amint a kuruc hősök csontmaradványainak megmentésénél is tanujelét adta faji emlékei megbecsülésének. S erre most fokozott mértékben van szükség. Mert a magyar kultur fölényt tettekkel, a hazai tudományos kutatások előmozdításával is igazolnunk kell, ha azt akarjuk, hogy a régi, boldog nagy Magyarországot ismét felépítsük.

— Széchenyi mondásával búcsúzom : „A múlt kiesett hatalmunkból, de a jövőnek urai vagyunk.* T. B.

Legújabb!

Bpesti tudósítónk jelentése.

Zürichi megnyitás : Budapest 23, Berlin 067/|- A Devizaközpont hivatalos árfolyamai pénteken délben :

Arany : 9000, font 10700, dollár 2350—2425, márka 0.35, lira

113-----, lei 14.50—15.50, szokol

75.50, korona dinár 30.40, lengyel márka 0T5, sweici frank 450.

A görög forradalmárok folytatják az ítélkezést.

A görög vizsgálóbizottság András herceg felelőssége ügyében jelentést tett Plastiras forradalmi vezérnek, aki a bírósági tárgyalás napját kifogja tűzni. Több tábornokot letartóztattak. A haditörvényszék nyilatkozatot bocsátott ki, amelyben megokolja a görög miniszterek halálra- ítélését. A nyilatkozat kijelenti, hogy a vádlottak gondosan eltitkolták a görög nép elöl azt a veszedelmet, amelyet Konstantin király visszatérése jelentett és felelősek a bis- ázsiai vereségért is.

Vass miniszter a lakáshivatalról.

Vass József dr. népjóléti miniszter a lakáshivatal megszüntetésével kapcsolatban a következőket mondta:

— Bár a legnagyobb örömmel akár mindjárt megszüntetném a lakáshivatalt, az a hír, hogy tavasszal minden körülmények küzött feloszlik, ilyen formában nem fedi a tényeket. Részemről remélem, hogy ez a kívánatos helyzet tavasszal legalább részben be fog következni és a szabad- forgalom előfeltételei is meglesznek nagyjában. Ekkor, de csak ekkor beszélhetünk a Lakáshivatal feloszlatásáról.