Halasi Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1921-03-05 / 19. szám

KlM»k tgy Istenben, hiszek egy Kezében, Hiszek egy Isteni örök Igezságben, Hiszek Megyererszég feHéntedésében. Ámen. Itt. éélétyém 19. szém. SíbMbAt, Március 5. ELŐFIZETÉSI DIJAK: Kgyjiegyed évre • ... 49 korona Egfe íz evre 1 SÓ „ Egyes szém ára 2 korona. S2erkés2Ü3é| és kiadóhivatal: VérosházópUlet. Nagytövsde. Hirdetési dijak: Garmond soronként . . 3 korona. Főszerkesztő: Dr.Nagypíl Ferenc. Áron. Msgjelmlk betétiként kétszer: szerdán es szombaton reggel. FflEdbiitok vagyonváltsága. A nemzetgyűlés még el sem fogadta az ingó vagyon váltságára vonatkozó törvény- javasla'ot, még vitatkoznak fölötte pártok és bizottságok, máris nagy érdeklődést kel­tett a másik, az ingatlanok válságáról készülő javaslat, amely végrehajtására pedig a pénzügyminiszter kijelen­tése szerint csak az ősszel kerül a .sor. A készülő javaslat alap­elveire és á váitság nagysá­gára vonatkozólag azonban máris különféle riasztó hirek keltek szárnyra, amelyek ért­hető izgalmat keltettek az érdeltek körében. Többek között az a hir terjedt el, hogy a földbirtok váltsóga huszonöt százalék lesz, va­gyis nagyobb lesz, mint az ingó vagyonra kivetett váitság, mert a részvénytőke a nemzetgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat értelmében nem huszonöt, hanem csak tizenötszázalékot fizet. Csongrádvármegye gazda­sági egyesületének küldött­sége tehát bizonyságot szer- zendő, a legil'etékesebb hely­re, Hegedűs pénzügyminisz­terhez fordu’t felvilágosítás­ért. A küldöttség Magyaror­szág gazdatársadalmának agodalmát fejezte ki aziránt, hogy az ingó tőke és ingat­lan birtokok vagyonváltsága között nem -lesz harmónia és a különböző híresztelé­sek folytán attól .tartanak, hógy a mezőgazdaság erő­sebb adóztatás alá kerül. Hegedűs Lóránt válaszában kijelentette, hogy az ingatlan birtok is ugyanolyan arány­ban fizet váltságot, mint az ingó vagyon; és ő nem fog­ja tűrni, hogy egyik vagy másik többet fizessen. E te­kintetben tehát nem merül­het fel többé kétség, a pénz­ügyminiszter a földbirtokot ugyanolyan adóalanynak te­kinti, mint a tőkét. Mindket­tőnek hozzá kel! járulnia az ország pénigyi helyzetének Szanálásához, még pedig, mint most kijelentette, egyen­lő mértékben. Nézzük már most ezeket az alapelveket, amelyeket az ingatlan birtok váltságánál érvényesiteniakar A bruttó haszonbér lesz az alap. Kiindul a tavalyi haszonbérből. A kisgazdák fizetni fogják egyszer, a na­gyobb birtokos kétszer, a legnagyobbak pedig négy­szer. Fontöá á vágyönvált- ság befizetéséinek módja. A gazdatársadalom fizethet készpénzben} de fizethet öt esztendőn át terméhybén iS; Aki nem fizet, annak hat és fél százalék kamat melle t a birtokára táblázzák a- váltság- összeget. Amint látjuk, a lerovás módjára nézve a pénzügy- miniszter meglehetős ked­vezményt kiván biztosítani a birtokosoknak, mert ha va­lakinek nincs is pénze, a vált­ságot öt évi részletben ter­ményben iS lefizetheti és igy elkerüli a sérelmesnek látszó betáblázást. Végül a birtokos már nióst előleget fizethet a kirovandó váliságra, amely természetesen azért ajánlatos, mert a későbbi fizetést elő­reláthatólag a mostaninál jobb pénzben kellene esz­közölni. .. ~ ——mmmm■ K urucok a halasi ládákban. Irta: Karácsonyi Aladár dr. % II. Rákóczi Ferenc, a jó­ságos fejédélém, lelke lérop- pant a fényes menyország­ból, de Rodostában sem érezte magát olyan szám- iköttnek, mint ebben a Csonka-Magyarörszágön. A dicsőséges lélek a Duna- Tiszaközét járta. Hiva-hivo- gatta a régi kurfteait: Deák Ferenc ezredes uramat, Szűcs János, Borbély Balázs, Vá- radi János és Mócsi János kapitányokat, akik Anno 1703-ban elnadrágolták Glo- bitz szegedi és Kvatzos szol­noki német generálisokat, Halas tájékán pedig a más­világra küldték Kiba János rác ezredest s lekaszalolták labancait. A fejedelem rodostói kró­nikása pontosan feljegyezte, hogy Deák Férenc ezredes uram is ott hagyta ám a halasi csatározásban *34 vitézét. Nem felejtette ei ezt a jó­ságos fejedelem s Halas fe­lett elsuhanó felke felsó­hajtott.f Hol vagytok édes, jó kürucaim ? Valahol a Minta-keit el­hagyott zugában, szennyes ládákban, emberi csontok zördültek meg, koponyák, kar­ós iábszárcsoníok, nyakcsi­golyák, vállperecek és mi­egyebek, amik az emberi csontvázához tartoztak, ami­kor rajtá volt még mind az eleven hús. — Vivat! — válaszol ezer és ezer csontdarab a feje­delem szavára. Étnek tehát a kuruccson- tok a szennyes ládában és „Vivat !“-ot kiálltának a fe­jedelemre. II. Rákóczi lelke még áll Halas felett. — Fiaim, édes kurucaim, hogyan kerültetek abba a ronda ládába? Szlcs János kapitány je­lentkezik fenséges ura előtt: — Ne is kérdezze azt fen­séged, mert áldott és meg- dicsőült leike mégjobban elszomorodik. Kétszáz esz­tendeig csöndesen pihentünk egy halom alatt, azután ki­kapartak bennünket, beletet­tek valamennyiünket ezekbe a szemetes ládákba s meg­ígérték, hogy nemsokára újra eltemetnek minket. A fejedelem lelke elborul, de fénnyel tölti el a poros ládákát. Á patkányok, az egerfek i jetten szaladnak szerte. — Kürucaim, szegény jó kurucaim! — sóhajt fel a fejedelem, Most Borbély Balázs ka­pitány panaszkodik: — Ide járnak a gyerekek a város széliéről valami te­kejátékra s az én koponyám­mal hajigáh'ák vitézem fel­állított jfáöSzárcsontjait. — iz én karcsontomat, — szói most Váradi János kapitány — amely téged szolgált, fenséges fejedelem, válami pimasz moslékkava- rónak használja. Mócsi János kapitány kü­lönösen á patkányokra pa­naszkodik: — Ezek a bestiák legjobb vitézeim csontjait rágják el, Az én fél koponyámat is el­pusztították már. — Hát mikór temetnek már el benneteket? — Kérdi részvéttel a fejedelem. — Fenségednek nagy a hatalma, talán közbejárhatna érdekünkben Halas város magisztrá usánál, — szólt most ismét Szűcs kapitány uram. — Nem, ne temessenek el benneteket, — szólt most emelkedett hangon a fejede­lem megdicsöült lelke. — Nektek fel kell támadnotok. Ütött az óra. Hazánk élet­halál harcát vivja. Fegyverre kurucok! Éledjetek ti porladozó csontok; a hazáért, a sza­badságért! — Vivat Rákóczi! — zúg­ják a csontok a Minta-kert szennyes ládáiban. — A ha­záért és. a szabadságért! És ha Rákóczi és porla­dozó kurucai feltámadnak és mégegyszer meghalnak a ha­záért, akkor talán, hálából mégis eltemetjük a halasi Kurucok porladozó csontjait. Bsonka Magyarország nerc ország! Egész Magyarország — menyország 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom