Halasi Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1921-02-12 / 13. szám

2, oldal HALASI ÚJSÁG február 12. Három szenzáció. — Emlékeimből — A fővárosi lapokban három szenzációs hir jelent meg : Goga *z oláj kultuszminiszter szobrot akar emeltetni Ady Endrének. A fiatal londoni Rotschild fele­sége félmillió koronát küldött a Medikus Otthon javára, végül, hogy Kiss Géza dr. debreceni egyetemi tanait elcsap ák. Mind a három hii személyét közvetle­nül jól ismertem s érdekesnek találom a fenti alkalomból ró'uk most megemlékezni. * Adyról, az én édes Bandikám- ról. akivel évekig egy hónapos szobában nyomorogtunk, mint \atal újságírók, a Haiasi Újság­ban már közöltem intimitásokat. Most azt írják a budapesti lapok, hogy feleségének csúcsai birto­kát — ahol Ady utolsó éveit töltötte — Goga oláj kultusz­miniszter 280,008 leiért meg­akarja vásárolni és ott fe'akarja állítani a költő szobrát. Annyi bizonyos, hogy Gogát Ady személyesen ismerte — erről nekem is van tudomásom — de azt is tudom, hogy Ady utálta ezt a renegát olájt, ha az most neki szobrot akar emel­tetni, ennek valami háttere van, mert Goga is tudott róla, hogy őt Ady megveteite. * A másik hir az, hogy a lon­doni Rotschild-ház egyik tagjá­nak hitvese félmillió koronát küldött a Medikus Otthonnak, A bőkezű adakozó valamikor nagyon szép leány volt Nagy­váradon ( lárulom, hogy ezelőtt húsz esztendővel) Ady is, én is sokat kisérget tik a nagvvájadi korzón. Wertheimstein Rózsiké­nak hívták,-a legtekintélyesebb bihari zsidó família leánya volt. Ady különösen szerelmes volt bele, de a szép Rózsika egyszer Bártíán fürdőzött a szüleivel s ott ismerkedett meg a londoni Rotschild csa;ád egyik fiatal tagjával. Az ismeretségből házas­ság lett. Azóta sem halottam hirt felőle, csak most. ♦ / A harmadik kuriézum, hogy Kiss (Mnndl) Géza dr. egye emi tanárt kilökte testületébőía deb­receni egyetem. Ez a Géza, az öreg Kiss Móric dr. kolozsvári egyetemi tanár fia volt. Qézával együtt jártuk a jogot Ko ozsvártt 1902-ben (talán vannak halasi öreg jogászok is, akik akkor Kolozsvárt jártak és emlékeznek Kissékrt.) Ez a Géza mindig szemtelen stréber volt, hazátlan és bitang. Most is elárulta hazáját, amikor a2 olájok bevonultak Kolozs­várra, ő otthagyta a debreceni tanárságot és behódolt Kolozs­váréit az o'.ájoknak.J Megmon­dom, hogy miért tette, mert az apjának nagy háza és birtoka volt Kolozsvárott, ezt akárta ő élvezni, továbbá, mert mindég azt ambicionálta, hogy kolozs­vári egyetemi tanár legyen be­lőle. Mit bánta ő, hogy kié a kolozsvári egyetem, a magyaroké, vagy az olajoké. Ilyen gazembe­rek is nevelték az egyetemi fia­talságot I Or. Karácsonyi Aladár. A kiskunhalasi vadásztársaság 50 éves jubileuma. — Befejezés. — A mélyen átgondolt beszéd lelkesítő szavai után a vadász- társaság régi emlékeit újította fel Gregus Gyula társulati tag. Felállással á doztak a vadász társaság elhalt tagjai em ékének, aKik névszerint a következők: Deák Péter, Szuper Imre, Pethő Károly, Kovács Imre, Tóth János Berki István Farkas Sándor Mészöly István Papp Mihály Bessenyei István Besse­nyei Ferenc Péter Imre Péter József Péter Miklós Bibó Dénes Bibó György Sass Károly Ho- dossy Géza Péter Kálmán Bangó Imre Ko ozsváry K István Ko- lozsváry K Sándor Berki Antal Musa Benő Musa Sándor Zseny István Babó László Babó János Gyárfás Géza Rébék Imre Ba iogh László Szeker Étidre Far­kas Imre Török István Körösy György Peihö Mihály Szathmáry Sándor Pázsit József Sándor Imre Füves János Kovács János Gyenizse Antal Pusztai József Rocsek Jpzsef Mélykúti György Bornemisza Benő Kovács Károly Benedek Albert Dr. Fark-as Imre Gaál Endre Tóth Sándor Boross László Gál Lajos id. Gaál Ist­ván Poiányi Józseí Varga N, István Kő önyi Barina János Bemát Károly Borbényi Mihály Búza István Vanyur József Csonka László Nagy Örsi Sán­dor Vida Károly Peier József Orcái Vilmos (főjegyző) Bikádv Benedek Darvas Gabor Tnurócy István id. Dr. Pázsit Antai Váry Sz. István Deák Ferenc Bikády János Szentpéteri Imre Dr. Mól nár István Zseny Mőr Pap Benő Bibó Káro'y Martiny József Ho- dossy Péter Gózon Kálmán Szi ády Mór Vizerner Vilmos Farkas Nándor Tóth Lajos Thu- rócy Zsigmond és Vass Kálmán. A vadásztársaság kiérdémült veterán tagjainak éltetése után kedves epizódok olvastattak fel a több mint fél évszázada veze tett vadásznaplóból. A 70 es években az elejtett vadak után tődijat kellett fizetni 1 nyu! után 10, .krajcárt 1 róka után s a mllodjk-tŐká ülán 20 krajcárt farkasok után a szeren­— KaphaS«» iparengedélyt, aki fogságban tanulta mester­ségét ? Egy hadifogságból visz- szatért katona cipészipar foly­tatására kért engedélyt, A ci­pészipart Szibériában tanulta ki négy esztendőn keresztül, bizo­nyítványai azonban természete­sen nincsenek, A városi tanács felkérte a kérvényzőt, hogy az iyartestületnél tegyen vizsgát szakképzettségéről, egyben el­határozta, hogy ezen országos érdekű kérdésben felír a kor mánynoz, rendezze törvény vagy rendelet utján úgy ezt a kérdést, hogy azok a fogságból vissza­térők, akik a fogságban vala­mely ipart kitanu tak, ha itthon szakképzettségüket az ipartes. tűiét előtt teendő vizsgává! iga­zolják, törvényben előirt további feltételek mel’ett is kaphatnak iparigazolványt, esés vadász 40—40 krajcár lődijat ftzetett. Az 1875 ápr. 27-iki följegyzés szerint farkasra akartak vadászni a lent írottak, de semmitse láttak. Biborgémet azonban lát­tak és egy ref. varjut, A nagy eredményű vadásza­tok közöt ilyen följegyzést is találtunk: lövetett 1 ártatlan immunis fogoly, jelen volt 9 hajtó, kik ki nem fizettetitek. 1868 január 2 áról kelt a kő­vetkező följegyzés: Három alább olvasható paszazsir azon re­ményben jelent meg a legszebb időben (persze hideg volt) hogy a többinek sem o dzik el a g - - . ja, ezen íemény azonban meghiúsult, s az aiább nevezet­tek jóllakván sültszalonnával, piritussal silvoriummai és külön­féle borokkal annélkül, hogy a megjelent két szem hajtóval há­borgatták volna az erdő csend­jét eltávoztak kétségbeesve a magyar ősi vadász szenvedélye felett. Minden időben szokásban volt, hogy amely v dász először lőtt va amely vadat, azt a társa­ság többi tagjai felavatták, amey fájdalmaktól csak íiszes- séges áldomás adásával mene­külhetett. Erről szóinak pl, de ilyen iötjegyzássek: Emlékül megjegyeztetik, hogy K.K. Sán­dor az e ejtett 1 tiro, róka lö­vésének felavatása elöl megszö­kött, — továbbá mielőtt a va­dászat véget ért vo na, D. Sá muel ur és R. József ur fel­avattak és a rendes vadászok sorába ezennel felvétettek — nem hagyhatja szó nélkül a va­dásztársulat R. József ur azon helytelen és katonához nem illő eljárását, hogy büdös van Dá­niában, és ismerve a törvényes formálót „rosszhiszemű eg“ ki­tömte az ü . . . t. 1892. januárban Musa Benő még vadmacskát tőit, Sándor Imre pedig 1896. decemberben egy farkast. Azóta duvadak nem kerültek terítékre, s a fehértói erdőben újabban őz, szarvas é$ fácán vadászatokat rendez a társaság. — Földeladás az uj törvény szerint. A föidbir- toktőrvény végrehaj ásáról a napokban rendelet jelent meg, amely a többi közt az állam e ővásárlói jogát is szabályozza. Az ingatlanok tudomásulvétele a rendelet szerint megtagadható ha a fő d egykézben való hal­mozásáról, ha mezőgazdaságilag képzetlen elem vételeiről, ha a földdel va ó Iánckereskedelmi ár felhajtó üzérkedésről stb. van szó. Nem kell engedélyt kérni az 50 holdig terjedő ingatlanok eldarabolásához. továbbá ha bármely ingatlant 50 holdas tételekben adnak el. — Javul a magyar pénz. A magyar korona ér,éke a zü­richi tőzsdén a legutóbbi idők­ben 10 nap alatt majdnem 59 százalékkal emelkedeK Együnk jó kenyeret. Miként lehet rossz lisztből jó kenyeret sütni? — A közélet« mezősi miniszier rendelete a város h. polgármesteréhez. A legutóbbi gazdasági esz­tendő terméseredményének él­vezése óta gyakran merültek fel panaszok a lisztek ellen amikor hol a kiosztóját, hol az őrlőmalmokat hol másokat hi­báztattak. Mint a közélelmezési minisztérium szakértői megálla­pításaiból kitűnik, a hibát nem ott kell keresni, ahol az eddigi panaszok szóvátevői megtalálni vélték, hanem egészen másutt A közélelmezési minisztérium most e tárgyban rendeletet in­tézett Halas város helyettes pol­gármesteréhez is, még pedig a következő szöveggel : „A vezetésem alatt álló mi­nisztériumhoz gyakran érkeznek panaszok, hogy a Hatósági lisztből készült kenyér ehetet- lenül pépes. Minthogy az ily esetekben megejtett lisztvizsgá­lat többnyire azzal az eredrriény- nyel végződött, hogy a liszt jóminésegü és igy a Jiszt nem lehet oka a kenyér élvezhetet- lenségének, a legszélesebb kör­ben leendő közhiriététel végett a következőkre hívom fel a hatóságok flgye'mét. Az Idei gabona különösen a rozs, a legtöbb esetben nyirkos volt, mikor az már őrlésre került, ezért a lisztet feldolgozás előtt a üzhely felelt jól meg kell szárítani. Burgonyát a rozsliszbc tenni nem szabad. A tengeri lisztet dagaszíás előtt mintegy t—10 órával okvetlenül nagyon forró vízzel kell leönteni. A víz annyi legyen, hogy meglehetős hig pép keletkezzék. E pép edénybe letakarva, éjen át, ille­tőleg 8—10 órán át állva ha­gyandó, azután ezt a búzaliszt­ből készült tésztához kell hozzá adni, azzal eggyiitt áfgyurni és a szokott módon készíteni és megsütni. Az élesz ő mennyi­ségének valamivel nagyobbnak kell lennie, mint a tiszta búza­lisztből készült kenyérnél. A tengerilisztből ilyképen készült kenyér kifogástalan minőségtt.“ HÍREK. — UJ osztályparancsnok a rendőrségnél. A szegedi főkapitány rendele éré Fischer József áilamrendórségi fogalmazó — aki ideiglenesen osztálypa­rancsnok volt a halasi állam- rendőrségnél — ismét a fogal­mazói szakba lett beosz va s Starzsinszky István á lamrendőr- ségi felügyelő lett az osztály­parancsnok. — Egyházmegyei zsinat Hannauer István püspök junius 21-éré a váci székesegyházba egyházmegyei zsinatot hiv össze, melyre az eddigi szokástól el­térően a nem javadalmas pap­ságot is meghívta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom