Halasi Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1921-02-09 / 12. szám
2, oldal HALASI WJSÄG február 9. A halasi közalkalmazottak 180.000 K. nyeresége. (Az intéző bizottság ülése) Az Ur meghallga ta az ő imájukat is, vissza ádta szabad hazájukat, amelyet az oroszok, az osztrákok és a némeek elraboltak. A mi hazánkból sokk; 1 hitványabb népek raboltak el három hatalmas részt. A mi feltámadásunk biztosabb, mint a lengyeleké. Hamvazó szerdán ez a gondola: töltse el a lelkünket és bízzunk hazánk feltámadásában.-ír. A tanítók zene-estélye. nagysikerű eMály a színházban. Minden részleteiben kitünően sikerült a tanítók zene-estélye, amely február 5-ikén szombaton zajlott le a Városi SHnházban. Zsuíoíl nézőtér előtt kezdődött meg az estély, amelyet Faj'h Gáspár vezénylete alatt a vegyes énekkar a Szózat'a! nyitott meg. Wayand Boriska és Török Mária négykezes nyitánya .meglepte a közönséget, mert dilettánsok zongorán ilyen magas és uj technikával még.nem játszotta* hangversenyen Ha ason. Greguss Gyula ügyes szavaló, szép irredenta költemény! adott e ő. Fő dvári József szép éitelmezés sei adott eő raüda okát. Sikert aratott Szabó Lászó precízen kisér e a zongorán. Dolicsek Sárika és Fajth Bebszi frenetikus hatást idézlek elő graciöz táncokkal, amelyet Juhász bácsi tanított be. Szabó László K inke Fan ázia zongoraszámmal amelyet zseniálisan adott e ő, szintén a legteljesebb elismerést aratta. Bernáth Ilonka két irredenta verset művészi kva'itéssal adott elő. Zugó sokat kapót Tamás Erzsiké és Törők Mária talpraesett duettet adtak elő jó hatással, Cox és Box cimü egy íel- vonásos vígjátékban Papp Nelli a n>elves lakásadónő szerepében pompásan nyelvelt, jók voltak partnerjei is: Hörtendi és. a fiatal Greguss. Az e őadnson Hörtendi konferá t nem nyegle humorral, hanem komo yan és ötletesen. A zene estélyt reggelig tartó tánc követte. A tisztajövedelem messze túlhaladta a kiadásokat. — Katonai pótszemle. A város főjegyzői hivatal felh vja mindazon 1895, 1896, 1897, 1898 és 1899 évi születésű hadköielesekef, akik az alkalmassági, illetve utóbe- muíató pótszemlén eddig bármi okból nem jelen kez- tek, hogy utóbemutatószem- lére való előállítás végett a városi főjegyzői hivatalban 12-ig bezárólag a legszigorúbb törvényes köveíkezmé- nyek terhe alalt jelenjenek meg. A kiskunha'asi közalkalmazottak beszerzési csopor jának intéző bizottsága február 6 án Fajth Gáspár e nöklete alatt ülést tartott, amelyen a legfényesebb üzjeti eredményről te - tek jelentést. Az ülésen megállapították, hogy 1920 ban a csoportnak bruttó bevételi összege meghaladja a két millió koronát, A csoport tiszta haszna 180.000 korona, amely leginkább magánárukból mint mosó pipere szappan, szóda, kávé, rizs. csokoládé, cipőkrém, cipőfűző és kefe árukbői nyert jövedelemből került ki. Az intéző bizottsági ülésen megvitatás alá került az az es hetőség hogy a kormány eset leg megszünteti a közalmazottak beszerzési csoportjait országszerte. (Arról van szó, hogy folyó év ju ius hónapban ez a halasi csoportra nézve sajnálatos intézkedés esetleg bekövetkezik. A szerk.) Az intéző bizottság úgy határozott, hogy azt taná- bsolja a csoport közgyűlésének, hogy a 180,000 koronával alakítson fogyasztási szövetkezetei, Petrovics Mihály, aki huzamos ideig él Francia országban s a vijágháboru alatt ott íníemá va is volt, „A civilizáció és a franciák“ cim alatt rendkívüli érdekes könyvet irr, amelyet pár százezer pé'dányban kellene ingyen szétosztani Magyar- Né met.- Török- és Bolgárországban, de nagyon üdvös dolog lenne azt nemcsak a semleges, hanem az entente beli államokban is elterjeszteni. Magam is évekig éltem Franciaországban és tökéletesen igazol adok Pe - rovitsnak abban, hogy az utóbbi ötven esztendő a'aít nemcsak a régi államokban és nemzeteknél mutatkozott óriási kulturális fellendülés és előhaladás, de a kultúra kezdeti átszivárogni még Ázsiának és Afrikának a legelmaradottabb néphez is a francia nemzet azonban távolról satu tartott lépést ezzel az általános elhaladással. Nincsen Francia- országnak egyet’en közintézménye sem. ahol az a visszafejlődés konstatá ható ne lenne. A kulturális elmaradót ság és a visszafejlődés látható nemcsak a francia vidéki városokban és a tartományokban, de mágában Pá- risban a „vilié lumiére-“ben is. . Petrovi s végtelenül érdekes és tárgyilagos könyvében, — amelynek elolvasását mindenkinek a legmelegebben ajánlom. — a francia kultúra vaiédi képéről, a dicsekvő franciákról, az internáltakkal- és hadifoglyokkal szemben tanúsított brutális bánásmódjukról. Francia- ország elnéptelenedésétől, gyár matatnak hadseregéről, a francia sajtóról, az ottani házasságokról, árdrágítókról a francia nőről, Franciaország jdegen for galmáról irt kitűnő megfigyelései és kritikái mind értékes dolgok. Ehhez járul az, hogy a szerző aki a világháborút Franciaoresetleg az ősz folyamán létesítsen Halason sertéshizlaldát. Amikor a halasi közalkalmazottak csoportjának ilyen ered- nyes munká kodásáról hirt adunk meg kell jegyeznünk aztf hogy a ország tr inden más helyein száz és száz ezres mínuszokkal működnék a közalkalmazottak csoportjai és alkalmi előlegeket vettek igénybe, addig Halason az eredmény a fenti s állami előleget sohasem vett igénybe, hanem az intézőbizottság tagjai a halasi Gazdasági Banknál személyi jótálást vállaltak a folyó számla fedezésére. A csoport e nőkének. Fajth Gáspár járásbirónak érdemeivel lapunk vezéreikében foglalkozunk, itt még odaadó, fáradhatatlan munkatársai közül meg kell em'ékeznünk elsősorban Frisch Lajosról, aki az üzleti irányítás és a beszerzés szeren- cséskezü mestere volt, Tyukody Jenőrő1, aki a nagy nehézségekkel járó és felelősségteljes raktárvezetését intézte s végül Tarján Pompejuszról, aki mint irodavezető végtelen szorga'om- mal dolgozott. szágban élte át, bőven leírja a/ akkori élletet a legnagyobb részletességgel, Nizza, Monte- Carló.;Páris stb. é:etél azokban a nehéz nehéz napokban, amikor a német fegyverek már-már megpecsételték Franciaország sorsát. Az elejétől végig érdekfesziiő könyv leszegzi azt a tényt, hogy a francia középiskolát végzett ifjak tudatlanság dolgaiban vetélkednek tanáraikkal. Több mint százezer lelket számláló francia városoknak még most sincs szennycsatornájuk. Egy államügyész azt kérdezte tőlo: „Tud- e osztrákul beszélni ?“ Francia- ország 39 millió lakosából a háború és a spanyolnátha kilenc milliót vett cl. Tiz esztendő múlva a franciák csak 40—50 ezer katonát lesznek képesek zászló alá hívni, a gyarmati katonák pedig ellenséges érzelmekkel viseltetik az anyaország iránt. Monte-Carlóban- mint az aranyat a kormány bevonta „jeton*-okkaI játszottak de igy is elég forgalmas vo’t a bank játékterme. Érdekesen ir Niki a francia országi fogságából is s arról a bus napokrót amelyeket a franciák az egész háború alatt átéltek s arról az orkánszerüleg kitörő örömmámorról, amelybe a háború győzelmes befejezésekor esek, A háború alatt a monakói fejedelmet gyanúsították meg azzal, hogy ő látja el a Földközitengeren cirkáló német buvárhajókat benzinnel, olajja s egyéb dolgokká', Min- ezekről s még sok másról élvezetesen ir a szerző nagyobb alakú százo dalas könyvében, amelyet ő adott kif de kapható minden nagyobb könyvkereskedésben, a vasúti könyv és hir- • lapárusifóknál és a szerzőnél (Budapest 1. kerület Németvölgyi ut 57 szám,) Br. Karácsa^] &i&ázr. k kiskunhalasi vadásztársaság 50 áras jubileuma. Igazi vadász egyszerűséggel tartotta meg január 29 én az I. sz Vadásztársaság 50 éves fennállásának emlékünnepét. Reggel kikocsizíak a társaság tagjai a fehértói erdőbe ahol hajtóvadászatot tartottak, melynek befejezése után kedélyes vacsora keretében folyt !e a jubiláns ünneplés a fehértói et- dészlakban. Csa ádi gyász miatt a vadász- társaság szeretett elnökének — Farkas Eleknek — távo léte folytán Vaszilivics Fedor ezredes nyitotta meg a pohárköszöntök sorát a következő beszéddel: Kedves Barátaim! Vadásztársaim ! Bár nem én vagyok társulatunknak jelenleg a legidősebb tagja, a körülmények mégis nekem juttatták a "kedves kötelességet, hogy társulatunk 50 éves jubileuma alkalmával benneteket vadásztársaim baráti szívvel üdvözölje ek e helyen, mely társaságnak fennállása óta színtere minden kiemelkedő mozzanatnak és sok sok epizódnak. A bájos tör énetkék és a bennők szereplő vonzó egyéniségek emlékét Gregus Gyula vadásttár'vnk fogja megújítani. EzMtai én csak néhány szót egy talán mindig csak sejtett, de soha szóvá nem tett alapgondolatnak akarok szentelni, mely a testben - és lé ekben egyaránt egészséges derüskedéy e ődeink lelkében feltétlenül meg vbl. Ez az ösztönszerü érzés a nagytermészet szeretete, mety Isten minden teremtményében megnyilatkozik. Az élet szükségszerűségén fe épült társadaioin Jjőtelezetisé- geiben testiieg- elkilfg e fáradt ember ugyanis az őstermészete vágyik, hogy gondjait feledve feltidüljön s mert az ember minden cs lekedetének kitűzi a céját s ürügyet keres a pihenésre is. Az östermészet ölén való üdü ésre kiváló ürügy sok más között a nemes életben űzött vadsszat! ■ Hiszem, hogy társulatunk alapítása és fennállása is az alapítók és a mindenkori tagok természersze- retetének köszönhető és megvagyok róla győződve, hogy tér- snlatunk jelenlegi tagjait elsősorban a szabádtermészetbe való vágyakozás hozza ide és t-artja társaságunk Kötelékében. S éppen ezért mindannyiunk meggyőződésének mégfelel ően. Társulatunk további fennállásának alepkövét is csak ebben láthatjuk s csak akkor lehetünk felejthetetlen envékü elődeinkhez méltók, ha a vadászat férfias s nemes sportját mint a nagytermészerhez fűző összekötő kapcsot foglyuk fel s nem indítunk irtóháborut a vadak ellen hanem igyekszünk a2t létfeltételének elősegítése á tál szaporítani és ahol kell megvédeni isi Ezen elveket szem előtt tartva bizton remélhetjük, hogy társulatunk a jövőben is fenn fog állni s hogy tagjainak mindig A civilizáció és a franciák. — Ecgy uj Könyvből. —
