Halasi Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1921-06-15 / 48. szám
í ssek Z(_ j isié. e.n. y K látsa Hiszek egy Isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen. Ili. évfolyam, 48. szám. Kiskunhalas, 1921. Szerda, Junius 15 ELŐFIZETÉSI DIJAK; Egynegyed évre • ... 40 korona Főszerkesztő: Cr.iftagypáJ Fetrunc. Lapkiadó: Farkas Áron. Egyes szásf* ára 2 kerona. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Városháiájiülei. NagytÖzsőe, Hirdetési dijak; Garmond soronként ... 3 korona Munkabérek megállapítása Halason. Vasárnap foglalkozik a kérdéssel az árvissgátő-bixoitség. Végóráit éli az ezeréves Magyarország, ha az irgalmas is eni gondviselés és saját fiainak a végzetes. nagy időkhöz méltó rettentő erőfeszítése, fölemelkedettsége s hatalmas tengerré dagad hazafias érzései nem segítenek. Teljes tönkre ételünk, le- aláziatásaink, pusztulásunk a kifejlés felé közeledik. Elérkezett a nagy tragédi \ legválságosabb, legizgalmasabb pillanata. Nyugatmagyaror- szág minden hiábavaló alkudozás ellenére úgy látszik, hogy vagy Ausztria vagy Csehország kezére kerül s újra egy millió hold terüle'et rabolnak el tőlünk jó szomszédaink. Az e szakítással rabló kézre jutott 400 ezer lélek, a gazdasági, ipari és kereskedelmi intézmények értékszámban ki sem fejezhetők. De a leg- retrentőbbköve kezménye lesz ennek a rablásnak az, hogy bekerittetésünk teljessé válik s igy a valóságban is megkezdődik a Csonka-Ma- gyarországnak tervezett felosztása is. A kegyeimet nem ismerő kisántání gyilkos ölelése pedig csak idők kérdése. A borzalom és a rette- netek bekövetkezése elkerülhetetlen biztonsággal közeledik. Az ördög azonban most sem olyan fekete talán, mint amilyennek látszik. Ameny- nyire nem törődtünk eddig a magas külpolitikával, most annyira lélegzetet fojtva kell figyelnünk a külpolitika minden kis mozdulását, minden bár érdektelennek | látszó kis hirét is. A külpolitikai alakulások sorsa egyúttal a mi sorsunk, a mi életünk vagy halálunk is. Európa sorsá most az angol önzés és a fráncia vak gyűlölet szenvedélye intézi. De bizonyos, hogy ennek a sorsnak az irányításában döntó szerepe lesz a letiporFrisch Lajos a halasi ár- vizsgá!ó-b zottság e nöke június 19-én, vasárnap délelőtt 10 órára a mezőgazdasági és az ipari munkabérek megállapítására értekezletre hivta össze a város árvizsgáló-bizottságának tagjait. amelyet — tekin etiel a kérdés nagy fon,osságára — kiegészítik az államrendőrség főnökének, a helyettes polhatatlan német hatalomnak és az eiőbb-utóbb nemzeti a'apokra helyezkedő oroszos- erűnek is. A mi apró cseprő belső ügyeink-bajaink, marakodásaink mellett nem lényegtelen tehát az a híradás sem, amelyik Németországnak és a nemzeti alapokra helyezkedő orosz hatalomnak tervezett szövetkezéséről szól. Beborult az ég felettünk. Minden javainkat, értékeinket pusztulással fenyegeti az átélt Ítéletidők rettentő jégverése. Nincs azonban a nemzetek életében sem oly végevárha- tatlan borzasztó zivatar, mely a világ végéig tartana. Kiderül még az ég kárpitja felettünk is, csak kitartás! Csak összetartás, egyetértés, egyakarat; csak a hazaszeretet mindeneket átható szent tüze égjen, lobogjon ki- otthatatlanul minden becsületes magyar lélekben. Csak mindnyájan ott legyünk a gáton, ahol szakadás fenyeget. Akkor fel virrad még mi teánk is valaha. Az uj százkoronások. Mi van a beváltással? A régi ezres bankjegyek beváltása akadálytalanul és simán megtörtént. Többen kérdést intéztek hozzánk, hogy mi lesz most már á százko- rönás bankjegyek beváltáságármes er, a Gazda Szövetség vezetőjének és a munkások megbizottainak sze mé.yével. Ez értekez'eten hir szerint ieakarják szállítani a mező- gazdasági munkabéreket, az ipari munkabérek leszállításának kérdése már sokkal bonyodalmasabb, semhogy azt ezen az egy ér ekezleten megoldhassák. va! ? Errevonaikozólag jelenthetjük, hogy egyelőre a százkoronás bankjegyek beváltásáról még nem történt inézkedés, noha az uj százkoronások már elkészültek és a beváltási lehetőségnek akadályai nem volnának. Addig azonban, mig az állami jegykibocsájió intézet működését megkezdheti, a beváltást a pénzügyminiszter még nem engedheti. Nehogy azonban az ezerkoronás államjegyek felváltása körül nehézségek keletkezzenek, a pénzügyi kormány a közpénztárak rendelkezésére bocsájtegy bizonyos mennyiségű — a szükségletnek megfelelő — százkoronás pénzjegyet, melyek igy forgalomba jutnak és alkalmat adnak arra, hogy a közönség megismerje és megszokja, még mielőtt azok formálisan kibocsájfattak volna. Az egyinli teherviselés. A gaidik ugyanakkora adét fiiéinak, mint az iparesok ós kereskedők. A gazdák nagygyűlésükön a pénzügyminiszter programmjára vonatkozólag több kérdésben aggodalmukat fejezték ki; attól félnek, hogy a terhek legnagyobb részét a gazdatársadalom fogja viselni. A pénzügyminiszter sietett megnyugtatni a gazdákat és kijelentette, hogy két héten belül benyújtja az ingatlan vagyonvált- ság tervezetet és a mezőgazda közönségnek nincs oka az idegességre. A parlamenti, sőt még bizottsági tárgyalás előtt alkalmat fog adni a gazdasági érdekképviseleteknek, hogy a legtei- jesebb szabadsággal kifogásaikat, észrevételeiket, indítványaikat a javaslatra vonatkozólag megtegyék, Minden olyan indítványhoz és javaslathoz, amely nem ellenkezik a törvénytervezet alapelveivel, hozzá fog járulni. A pénzügyminiszter kijelentette még, hogy a gazdatársadalom a többi társadalmi osztályokkal az egyenlő tehervise'és alapján vesz részt a közterhekben. A gazdák ugyanolyan adót fognak fizetni, mint az iparosok és kereskedők, se nem többet, se nem kevesebbet. A gazdák érdeke, hogy minél előbb átessenek ezeken a terheken, mert jobb az adót az olcsó pénznemben fizetni, mint javuló pénzben. Hanyatló pénznél az adózást jobb halogatni, javuló pénznél azonban a fordítottja áll. Vasút. A közönség körében gyakran felhangzik a panasz a vonatok menetrendi idejének hosszúsága miatt. Erre vonatkozólag illetékes helyen a következő felvilágosítást kaptuk : A vonatok menetrendi idejének hosszúsága onnan van, hogy vonalaink egyrészén a pálya oly rész, hogy a vonatoknak rendes sebességgel való járatása a vasút szerencsétlenségek,egész áradatát idézné elő. A háború s a forradalmak alatt a vonalak jókarbantartására alig gondoltak. A talpfák megkorhadtak, a sínek meggörbtl tek, úgy, hogy a legnagyobb elővigyázattal lehet csak akárhány pályán a forgalmat fen- taríani. Kényelmi szempontoknak engedve, nem tehetjük ki az utazóközönséget a vonatsiklások veszélyének. Már két év óta vonalainkon nem történt semmiféle szerencsétlenség, miért keljen a fokozatos restaurálás idején azt a baklövést elkövetni, hogy csupa könnyelműségből halálba kergessük az utazókat. * Hegyeshalmy kereskedelmi mi- nisz er nyilatkozata szerint az államvasutak igazgatósága junius 1-vei a mostani menetrend keretein tűiménél menetrendet dolgozott ki, amelybe még számos más vonafot állított be. Ezeket azonban egyelőre mozdony és