Halasi Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1921-06-15 / 48. szám

í ssek Z(_ j isié. e.n. y K látsa Hiszek egy Isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen. Ili. évfolyam, 48. szám. Kiskunhalas, 1921. Szerda, Junius 15 ELŐFIZETÉSI DIJAK; Egynegyed évre • ... 40 korona Főszerkesztő: Cr.iftagypáJ Fetrunc. Lapkiadó: Farkas Áron. Egyes szásf* ára 2 kerona. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Városháiájiülei. NagytÖzsőe, Hirdetési dijak; Garmond soronként ... 3 korona Munkabérek megállapítása Halason. Vasárnap foglalkozik a kérdéssel az árvissgátő-bixoitség. Végóráit éli az ezeréves Magyarország, ha az irgalmas is eni gond­viselés és saját fiainak a vég­zetes. nagy időkhöz méltó rettentő erőfeszítése, fölemel­kedettsége s hatalmas ten­gerré dagad hazafias érzései nem segítenek. Teljes tönkre ételünk, le- aláziatásaink, pusztulásunk a kifejlés felé közeledik. Elér­kezett a nagy tragédi \ leg­válságosabb, legizgalmasabb pillanata. Nyugatmagyaror- szág minden hiábavaló alku­dozás ellenére úgy látszik, hogy vagy Ausztria vagy Cseh­ország kezére kerül s újra egy millió hold terüle'et rabolnak el tőlünk jó szomszédaink. Az e szakítással rabló kézre jutott 400 ezer lélek, a gaz­dasági, ipari és kereskedelmi intézmények értékszámban ki sem fejezhetők. De a leg- retrentőbbköve kezménye lesz ennek a rablásnak az, hogy bekerittetésünk teljessé vá­lik s igy a valóságban is megkezdődik a Csonka-Ma- gyarországnak tervezett fel­osztása is. A kegyeimet nem ismerő kisántání gyilkos öle­lése pedig csak idők kér­dése. A borzalom és a rette- netek bekövetkezése elkerül­hetetlen biztonsággal köze­ledik. Az ördög azonban most sem olyan fekete talán, mint amilyennek látszik. Ameny- nyire nem törődtünk eddig a magas külpolitikával, most annyira lélegzetet fojtva kell figyelnünk a külpolitika min­den kis mozdulását, minden bár érdektelennek | látszó kis hirét is. A külpolitikai alaku­lások sorsa egyúttal a mi sorsunk, a mi életünk vagy halálunk is. Európa sorsá most az an­gol önzés és a fráncia vak gyűlölet szenvedélye intézi. De bizonyos, hogy ennek a sorsnak az irányításában döntó szerepe lesz a letipor­Frisch Lajos a halasi ár- vizsgá!ó-b zottság e nöke jú­nius 19-én, vasárnap dél­előtt 10 órára a mezőgaz­dasági és az ipari munka­bérek megállapítására érte­kezletre hivta össze a város árvizsgáló-bizottságának tag­jait. amelyet — tekin etiel a kérdés nagy fon,osságára — kiegészítik az államrendőrség főnökének, a helyettes pol­hatatlan német hatalomnak és az eiőbb-utóbb nemzeti a'apokra helyezkedő oroszos- erűnek is. A mi apró cseprő belső ügyeink-bajaink, mara­kodásaink mellett nem lényeg­telen tehát az a híradás sem, amelyik Németországnak és a nemzeti alapokra helyez­kedő orosz hatalomnak ter­vezett szövetkezéséről szól. Beborult az ég felettünk. Minden javainkat, értékeinket pusztulással fenyegeti az átélt Ítéletidők rettentő jégverése. Nincs azonban a nemzetek életében sem oly végevárha- tatlan borzasztó zivatar, mely a világ végéig tartana. Kide­rül még az ég kárpitja fe­lettünk is, csak kitartás! Csak összetartás, egyet­értés, egyakarat; csak a ha­zaszeretet mindeneket átható szent tüze égjen, lobogjon ki- otthatatlanul minden becsü­letes magyar lélekben. Csak mindnyájan ott legyünk a gá­ton, ahol szakadás fenyeget. Akkor fel virrad még mi teánk is valaha. Az uj százkoronások. Mi van a beváltással? A régi ezres bankjegyek beváltása akadálytalanul és simán megtörtént. Többen kérdést intéztek hozzánk, hogy mi lesz most már á százko- rönás bankjegyek beváltásá­gármes er, a Gazda Szövet­ség vezetőjének és a mun­kások megbizottainak sze mé.yével. Ez értekez'eten hir szerint ieakarják szállítani a mező- gazdasági munkabéreket, az ipari munkabérek leszállítá­sának kérdése már sokkal bonyodalmasabb, semhogy azt ezen az egy ér ekezleten megoldhassák. va! ? Errevonaikozólag jelent­hetjük, hogy egyelőre a száz­koronás bankjegyek bevál­tásáról még nem történt inézkedés, noha az uj száz­koronások már elkészültek és a beváltási lehetőségnek akadályai nem volnának. Addig azonban, mig az állami jegykibocsájió intézet műkö­dését megkezdheti, a bevál­tást a pénzügyminiszter még nem engedheti. Nehogy azonban az ezer­koronás államjegyek felvál­tása körül nehézségek kelet­kezzenek, a pénzügyi kor­mány a közpénztárak rendel­kezésére bocsájtegy bizonyos mennyiségű — a szükséglet­nek megfelelő — százkoronás pénzjegyet, melyek igy for­galomba jutnak és alkalmat adnak arra, hogy a közön­ség megismerje és megszokja, még mielőtt azok formálisan kibocsájfattak volna. Az egyinli teherviselés. A gaidik ugyanakkora adét fiiéinak, mint az iparesok ós kereskedők. A gazdák nagygyűlésükön a pénzügyminiszter programmjára vonatkozólag több kérdésben ag­godalmukat fejezték ki; attól fél­nek, hogy a terhek legnagyobb részét a gazdatársadalom fogja viselni. A pénzügyminiszter sietett megnyugtatni a gazdákat és ki­jelentette, hogy két héten belül benyújtja az ingatlan vagyonvált- ság tervezetet és a mezőgazda közönségnek nincs oka az ide­gességre. A parlamenti, sőt még bizottsági tárgyalás előtt alkal­mat fog adni a gazdasági érdek­képviseleteknek, hogy a legtei- jesebb szabadsággal kifogásaikat, észrevételeiket, indítványaikat a javaslatra vonatkozólag megte­gyék, Minden olyan indítványhoz és javaslathoz, amely nem ellen­kezik a törvénytervezet alapelvei­vel, hozzá fog járulni. A pénzügyminiszter kijelentette még, hogy a gazdatársadalom a többi társadalmi osztályokkal az egyenlő tehervise'és alapján vesz részt a közterhekben. A gazdák ugyanolyan adót fognak fizetni, mint az iparosok és kereskedők, se nem többet, se nem keveseb­bet. A gazdák érdeke, hogy mi­nél előbb átessenek ezeken a terheken, mert jobb az adót az olcsó pénznemben fizetni, mint javuló pénzben. Hanyatló pénz­nél az adózást jobb halogatni, javuló pénznél azonban a fordí­tottja áll. Vasút. A közönség körében gyakran felhangzik a panasz a vonatok menetrendi idejének hosszúsága miatt. Erre vonatkozólag illetékes helyen a következő felvilágosítást kaptuk : A vonatok menetrendi idejének hosszúsága onnan van, hogy vonalaink egyrészén a pá­lya oly rész, hogy a vonatoknak rendes sebességgel való járatása a vasút szerencsétlenségek,egész áradatát idézné elő. A háború s a forradalmak alatt a vonalak jókarbantartására alig gondoltak. A talpfák megkorhadtak, a sínek meggörbtl tek, úgy, hogy a leg­nagyobb elővigyázattal lehet csak akárhány pályán a forgalmat fen- taríani. Kényelmi szempontoknak engedve, nem tehetjük ki az uta­zóközönséget a vonatsiklások ve­szélyének. Már két év óta vona­lainkon nem történt semmiféle szerencsétlenség, miért keljen a fokozatos restaurálás idején azt a baklövést elkövetni, hogy csupa könnyelműségből halálba kerges­sük az utazókat. * Hegyeshalmy kereskedelmi mi- nisz er nyilatkozata szerint az ál­lamvasutak igazgatósága junius 1-vei a mostani menetrend kere­tein tűiménél menetrendet dolgo­zott ki, amelybe még számos más vonafot állított be. Ezeket azonban egyelőre mozdony és

Next

/
Oldalképek
Tartalom