Halasi Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1921-06-01 / 44. szám

2, oldal HALASI UJ3AG junius 1 dóbb szónoki képeit és ezzel győzi le a megpróbál atások eme nehéz napjaiban a kétkedőket és kicsinyhitüeket Kitűnő eszméinek megvalósí­tásán és a nemzeti hadsereg va lási megreformálásán most kezd lázasan dolgozni. Markáns és akadályokat nem ismerő egyé­niségével bizonyára le fogja győzni az útjába gördülő nehéz­ségeket. Mert ugyanaz a mélysé­ges hit és a magyar fáj jövőjébe vetett megingathatatlan bizalom inspirálják őt a főpásztori és a kormányzói munkájában, amely P. Zadravecz Istvánt a szónoki emelvényeken tették rörténelmi hivatásu egyéniséggé, Halas vitézi telkének odaadományozása. (Vitéz Halasi Albert hivatá­sos tiszthelyettes kapta meg.) Ismeretes dolog, hogy Ha­las városa 10 kát. hold föl­det ajánlott fel a vitézi szék­nek adományozás végeit. A halasi vitézi telket Ha­lasi Albert hivatásos tiszt- helyettes kapta meg az adományozással járó „vitéz“ címmel. Itt említjük meg, hogy a Kisszálláson, Buonconpagni Ludovici József herceg állal felájánlott 15 kát. holdas vitézi telket vitéz Jávor ka Sándor hivatásos tiszthelyet­tes kapta meg. j Memzeti Nyomda Vállalat j ' Halas, Szabadkai-ut 2. s I Raktáron tart mindenféle Jegyzői és közigazgatási nyomtatványokat. írásbeli rendelések 48 óra alatt eszközöltetnek. íO>©« Hegedűs Lóránt a hadikölcsönökről és az ingatlanok vagyonváltságáról. Hegedűs Lóránt pénzügy- miniszter legutóbb a hadiköl­csönökről és az ingatlanok vagyonváltságáról nyila koza- tot tetr, melyet itt ismertetünk. Kifogásolták a részvény- vagyonváitság 15 százalékos váltságával szemben a hadi- kölcsönök 20 százalékos vált- ságár. Ez a kifogás, mondta Hegedűs, csak akkor á lhat meg, ha a részvényvagyon- váltság 15 százalékos kulcsa is a névértékre vonatkozik. A részvényváltság ku'csa az 1920. december 20-án jegy­zett árfolyam kétharmadának 15 százaléka. Ez a 15 szá­zalékos vagyonváltság azon­ban tulajdonképpen 22—25 százalék, mert az árfolyamok azóta 60—80 százalékkal csökkentek. A vagyonváltság következtében elért korona- javu'ás bőségesen kárpótolja a hadi kölcsöntulajdonosok számszerű veszteségét. A va- gyonváitság alól kivett hadi- kölcsönök átcserélése 5 szá­zalékos záloglevelekre, nye­reség az érdekeltek számára, mert olyan jól fundált papí­rokat kapnak, melyeknek alap­ját a magyar föld alkotja és amelyek öiven év leforgása alatt kisorsólás utján teljes névértékben kerülnek vissza a tulajdonosokhoz. Az 1919. évi szelvényeket csak féiösszegben fizeiem ki, mert abban az évben kom­munizmus volt. — Vasárnap megírtam a vagyonváltság harmad k ré­szét, amely nagyobb vagyo­nok válságáról szól. Ennek megoldásánál figyelembe vet­tem azt a körülményt is, hógy a nagyobb birtokok háborús nyeresége aránylagosan is nagyobb volt. — Az ingatlan és a fun­dus ins ructus vagyonváltsá- gát egyszerre kell tárgyalnunk és éle.belépietnünk, mert az agrárreform céljára már kész eredményekre lesz szüksé­günk. Mindkét törvényjavas­latot még a nyári szünet előtt és a gabona szabadforgal­mának visszaállítása előtt kell tető alá juttatni. — A kormánynak az el­látatlanok számára természet­ben beszolgáltatott gabonára van szüksége. A vagyovált- ságot a kisgazdák gabonában fizetik és a kormány ezt a mennyiséget használja föl a kenyérszüséglet kielégítésére. Minden félreértés kikerülése vegett ki kell azonban jelen­tenem, hogy bár a kisgazdák gabonában fogják fizetni a vagyonváltságot, ezt sem sza­bad elkölteni, hanem az állam egyéb jövedelmeiből mindig annyit kell a vagyonváltság- alapba befizetni, amennyi az átvett gabona egyidejű árfo­lyam értékének megfelel. — Nem akarok próféta lenni, mint ezt sokan hiszik, de meggyőződésem, hogy ha az időjárás továbbra is ked­vező marad, körülbelül hal­száz koronát fogunk fizetni a búzáért a vagyonváltság- alapba. Egy csók a szentföldért. Irta; Karácsonyi Aladár dr. IV. Az ifjú vitéz felnyergeltette lo­vát s a Magya. országon át vo­nuló Bouillon Gottfried keresztes seregéhez csatlakozott. Küzdelmes ut után, dühöngő járványok s kegyet en öldöklő harcokban volt része Tömörynek A keresztesek csodás harcaiból ifjú hősünk kive te részét, hogy valóban méltó legyen a szép Klára csókjára. O.t harcolt Gott­fried herceg zászlója alatt a nor­mandiai s a flandriai Róbert. Tancréd és Tóul gróf mellett három küzdé mes éven át, míg­nem elérték és áttörhették Jeru­zsálem falait, „Segit az Isten ! Szent György ! — kiátozának a keresztesek, mikor betörtek a szent városba. Tömöry lovával a szent sir felé lovagolt, halált osztogatva annak, ki útjába állt s kitűzte ieginaga sabb pontjára a keresztesek zász­laját. A »agyar vitéz még egyszer felnézett a keresztes zászlóra, azután körültekintett a legyőzött városban, hogy biztosan áll-e ki- tözött zászlója s mikor látta, hogy győztesen nyomulnak be keresz­tes társai a városba, szó néikül északnak fordította lovát s útnak indult, haza, Magyarországba a — csókért. A honába visszatért Tömöry hirét vette, hogy Klára már apáca lett s a veszprémi szent|Katalin- kolostorban van. Tömöry Veszprémbe lovagolt, s titkon értesite te Klárát, akkor már Honoiia testvári megérkezé­séről. Honoria az alkony óráiban a kolostor kertjében titkon talál­kozó t a keresztes vitézzel. Le kesedve hallá az apáca, hogy a szent sírra lovagja tűzte ki a keresztes lobogót. — Jézusért, a szent földért — rebegé a leány — s a keresztes vitéznek csókra nyújtó ta szűzi, piros ajkát. — Honoria! — hangzott fel e pillanatban a kolostor főnöknő­jének szava. Tömöry László sietve mene­kült a kertből. . . . Honoria a máglyára került. A csaták fiának, a rettcnhetet- len hős Tömöry László keresz­tes vitéznek nem volt ereje a máglyához menő Honoriát még egyszer, utó jára viszontlátni. Az ő lelkében az a képe maradt meg, ameyben vallásos lelkese­déstől indi tatva nyújtó ta szűzi ajkát felé — Jézusért, a szent földért. A keresztes vitéz a máglya hátrahagyott szénporát sem lát­hatta már a zivataros éjben. Ami­kor kilovagolt a városból, már elmosták a zápor cseppjei, de oly fergeteg nem támadhatott a nagy mindenségben, amely Klára képét kitöröihe'te volna Tömöry László szivéből. A fehér köpenyes keresztes vitéz már messze elhagyta Vesz­prém várát, célja felé vágtatott fekete lován a viharos éjszaká­ban. Visszament a szent földre, megvédeni azt a pogányok fegy­verei! ellen. Hiszen az a drága csók még nem volt megfizetve, szivének piros vére rótta le valahol Jeru­zsálem falai ala t újabb tartozását. — Vége. ­Vili Benjámin búcsúja a halasi katedrától. Városunk ideális és törhetet­len keresztyén lelkű fia. Ván Benjámin ref. segédlelkész egy balatonmeiléki egyházközségben lett adminisztrátor uj állomás helyét már el is foglal a. A na­pokban haza'á ogatott és arra kért bennünket, hogy az a'ábbi búcsúzó sorait hozzuk a nyilvá nosság e é. Mi kész örömmel teszünk eleget a kérésnek és a hosszú levelet az alábbiakban közöljük: Nem hazajáró lélek vagyok, aki gyö örni jöttem kö­zétek. Engem az élő Isten kül­dött ebbe a Sodomába, amely fölöt\ mint Dámokles kardja, úgy függ az ité et, melyet elhá­rítani .öbbé nem képes sem jó­ság, sem imádkozás. — Az Is­ten legfelsőbb gusz usa nem tűri a piszkot, a bűnt s nem engedi, hogy a ragály harapódzék. Ne féljetek bűnösök és fe - forgatók, nem rántom le rólatok a leplet, nincs szándékom szem­rehányásokkal illetni azokat, kik bolonditásokkal fölforditani, meg gyalázni kívánjátok a Úszta ke­resztyén eszményiséget; a nehéz időkben hűtlenek és árulók vol tatok; veletek szemben sem lesz itt kérdőre vonás. Én jöttem e Sodomába Lothot ’keresni és a pusztulás előtt végig sikojtani a jajt s fölrázni az alvó lelkiisme­retét, öntudatra ébreszteni az al­vókat, hogy ha kedves előttük az élet, az üdv, hát fusson e helyről, melyre kimondta az Isten a pusztulást, a visszavonha at an Ítéletet. Nincsen szándékom vitatkozni, meggyőzni, nem célom az elve­szített népszerűséget felkeresni, h'sz’ akkor sem becsültem sem­mire; nem keresem becsületét annak az ősz papo oknak sem. kit az egész ország tisztel és bámul, a magam becsületéért sem túrom a piszkot: én úgy állok it , mint Loth mellett az angyal, megrázom kezét az alvó embernek, kiáltom: „fussatok innen, itt az Ítélet, .cözel a vég !„ Ne higyje senki, hogy fáj a lelkem, hogy szenvedek, mert ha van egy ember Halason aki bol­dog, akinek le'ke csendes és megbékült, akinek nem fáj a pi­szok, az az egy ember az— én vagyok! Nekem jó az Istenkö­zeiben lennem, az Isten szellemét magamban Őrzöm, én, a békűlt lélek állok itt, mint Loth mellett az Ur angyala s ha ugyan van köz etek egy Loth, értse meg, hogy itt az Ítélet s fusson oda, ahol a magasság szelleme él, melynek csúcsán ott áll a dicső ség jele melyen Isten megbékült, amely az ég feszültségét levezeti. Ez a hely az én helyem már, békém othona s azt a dicsősé­ges magasságot nemcsak szóval, hanem majd te tel is mutatom tinéktek! Közel az idő — fussatok! — hömpölyög a bűn, magasságot keressetek, majd én mutatom a tetteimben nektek az irányt, Aki megérti szavam, az fusson, de hátra ne tekintsen, ne bánja tet­tét, hanem örüljön, hogy a ha­lálból menthette életét. Ván Benjámin. Nemk mert 300 GODÚ 1 Lakása: mmm 21 Üt valódi ségü, tott, k c PÉT Ka ph im Szén Kis Kossul Ugyan leumo bőnkéi

Next

/
Oldalképek
Tartalom