Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1920-06-02 / 22. szám

KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE junius 2. A menekültek. A városban fel-fel tűnnek a Bács­kából kiutasított magyarok. Az állo­másnál sokan vannak, akik vaggos- ban kénytelenek meghúzódni család jaikkal, mert nem tudnak máshova menni. Pedig hány fires lakás van, ! hány olyan ház, ahol el lehetne ókét helyezni. A menekülteket, akik mert hazá­jukat szerették, 8 inkább földönfutóvá váltak, mint letegyék a hüségesküt, el kell helyezni. Ennél nagyobb köte­lesség nem várhat a városra, ügy tudjuk, hogy ezt meg is teszik. Meg­oldásra akarja juttatni ezt a kérdést városunk egyik vezetó embere, aki már ittléte alatt sok olyan kérdést juttatott megoldásra, amely a köznek nagy hasznára vált. A gabona korlátolt szabad-forgalma. A kisgazdapárt miniszterei szoli­dárisak abban, hogy az egész ga­bonatermésre a szabad forgalmat nem lehet elrendelni, mert a teljes sza­bad forgalom mellett az árak olyan magasra szöknének fel, hogy a tiszt­viselők, a középosztály, a kisemberek, a munkások nem tudnák megfizetni a gabonaárat. Ez azután a munka bérek emelését és az iparezikkek újabb megdrágulását vonná maga után s végeredményben amennyivel a gazda többet kapna gabonájáért, kénytelen lenne kiadni a drágább iparczikkórt. Abban is egyetértenek az összes felelős tényezők, hogy termésűnk fölöslegét a valuta javítására kell felhasiQalni, ez pedig csak az álla­milag ellenőrzött kivitel utján lehet­séges. Ló összeírás Halason. A Dólpestvármegyei lónyilvántartó hivatal a lónyilvántartás felfektetése céljából Kiskunhalas város területére f. hó 9. 10. 11. és 12 re lóseemléi rendelt el. Felhívja ennnélfogva Dr. Halász Károly rendőrkapitány a lótartó gaz­dákat, hogy a városban lakok f hó 9 én, — Fehértó. Felsókistelek, Re ketuye, Debeák, Pirtó és Felsőszéllé« pusz án lakók f. hó 10-én, — Bo- doglár, Tajó, Zsana, Eresztő, Balota, Gőböljárás, Füzes, Alsószállás pusztán lakók f. hó 11-én reggel 7 érakor a vásártéren összes (csikókkal is) lovaik­kal annál is inkább jelenjenek meg, mert meg nem jelenés esetén a tu­lajdonosok szigorúan megfognak bűn tettetni és pótösszeirásra lovaikat Kecskemétre kell elővezetniök. — Akik elfogadható ok miatt a fenti időben meg nem jelenhetnek, úgy előzetes bejelentés és engedély mel­lett ugyancsak a vásártéren f. hó 12 én jelenjenek meg reggel 7 órakor lo­vaikkal. Adás-vétel Keresek megvételre nagyobb birtokot. Ajánlatokat kérek pon­tos czimmel és feltételekkel. Csanád Mihály Szeged Teréz utcza 4. Telefon 1289. Halas és az uj Bácsmegye. — A zombori alispán helyettes az uj megyeszékhelyről — Halas kilátása. — Mostanában sok szó esik Pest ▼ármegye kettéosztásával kapcso­latban Bácsbodrog- Kiskun vár­megyének alakításáról. Halas ▼áros képviselőtestülete a múlt héten foglalkozott a megye ketté­osztásával a várost közplröl érintő megye székhellyel, a>íüint tudva­levő, úgy határozott, elkövet mindent az irányban, hogy a megye székhely Halason legyen. Pestmegye kettéosztásával az uj megye mint tervezik — Bács­bodrog Kis-kun vármegye lenne a bajai háromszögből és Pestme- gye alsó részéből. Bácska kiutasított tisztviselői mintegy 150-en, akiket kiutasí­tottak Bácskából, mert a hüség­esküt nem akarták letenni, Hala­son voltak. Rövid ideig tartóz­kodtak nálunk, Jánoshalmára mentek. Ott maradnak addig, mig a szerbek a bajai háromszöget ki nem ürítik. Onnan Bajára men­nek, amelyet a belügyminiszter rendelt ki nekik egyelőre tartóz­kodási helyüknek. A bácskai me­nekült tisztviselők között volt a zombori alispánhelyettes is, aki az uj Bácsmegyére vonatkozólag Halast nagyban érdekló nyilatko­zatot tett: — Úgymond — Budapesten voltam a belügyminisztérumban. Beszélgetés közben szóbakerült Pestmegye kettéosztása Az illető miniszteri tanácsos mondta, hogy a városok sürgetik a megye ket­téosztását és a megye székhelyé­ért különösen Kecskemét és Ka­locsa követ el mindent. Azonban az a vélemény, hogy a második vármegye székhelykérdésénél Halas város mostani fekvésénél és va­súti góczpontjánál fogva nagyban jöhet számításba. A megye székhely foglalkoz­tatja a kiutasított bácskai tisztvi­selőket is. Egy részük Baját szeretné a megye székhelynek, de sokan vannak, akik rokonszen­veznek azzal a gondolattal is, hogy Halas legyen a megyeszékhely, Mindenesetre nem árt az elő­vigyázat 1 A gyümölcs és főzelék-félék külföldi értékesítése. — Halason Is lesz kirendeltség. — az ország mai súlyos pénzügyi helyzetében igen nagy gondot kell förditanuuk fölösleges termékeinknek küllőidre való kiszállítására. Minél többet tudunk exportálni, kiszállítani, annál jobban javul pénzügyi helyze tünk. Az idén elég jó gyümölcs és fő zelék termés lesz, úgy, hogy e ter­mékekből igen nagy mennyiséget értékesíthetünk külföldön. A kormány egyik legfőbb gondját képezi ez; a közélelmezési miniszté­riumban már készen vannak a tervek. Mint értesülünk a tervezet szerint Halason is a gyümölcs, zöldség és főzelék félék külföldre való exportálá­sának megkönnyítése végett híren deltiéget állítanak fel, amely kiren­deltségek a termelőkkel és kereske­dőkkel állandó összeköttetésben lesz nek, ügyelnek a közélelmezési mi­nisztérium rendeletéinek gyors végre­hajtására s intézkednek a szállítás és vaggon kiutalás iránt. Szállítási igazolványokat kizárólag csak ezek a kirendeltségek állíthat­nak ki. Még Halason kivfil kirendeltsé­geket állítanak fel Kecskeméten, Nagykörösön, Hatvanban, Gyöngyösön Miskolcon, Győrött, és Kaposváron. Hogy városunkban ilyen kirendelt­ség lesz, arról a hatóság a napokban már értesítést kap. Magyarok kínzása. A szabadkai szerb kegyetlenkedések. Egyre másra jönnek Bácskából a kiutasított magyarok. Egyik a sza­badkai viszonyokról a következőket mondta: — Szabadkán elég, ha valaki ma­gyarul beszél, hogy megismerkedjék a városháza közgyűlésének termével, ahova a magyarokat csukják be. A napokban két bunyevác fiatal­ember is odakerült, akik magyar ér­zésüknek kifejezést mertek adni. A két fiatalember tudta, mi vár reá, hogy szeggel kivert deszkákra állít­ják őket, a körmüket felfeszitik és más hasonló vérfagyasztó kegyetlen­ségeket müveinek velük. — Inkább a halálbal — kiál tották keresztet vetve msgukra, — mintsem hogy a szerbek kínzásait végigszenvedjük, — és az ablakon át az utcára vetették magukat, a hol holtan terültek el. Az üzletekben, nyilvános épüle­tekben, villamos kosaikba" táblák figyelmeztetik a lakosságot, hogy csak szerb nyelven szabad beszélni A mindennapos nemzeti ünnepek álla dó és kedvencz tárgya a ma­gyarok gyalázása Egy ilyen alka­lommal dr. Szudarevics főispán be- ' szédében a következő kijelentést tette : — Drága szerb hazánkat meg fogjuk védeni mindenáron. A ma­gyarok húzzák most össze magukat. Ha nem tetszik nekik, agyonverjük őket I A Halasi Gazdasági Gőzmalom r. t. értesíti Kiskunhalas város t. kö­zönségét, bogy a mai igényeknek megfelelő jéggyárat rendezett be. A jeget kívánatra házhoz szál­lítja, A jég ára malomtelepen át­véve tömbönkint (10 kgr.) 10 korona. Házhoz szállítva tömbön­kint (10 kg.) 15 korona. Elője­gyezni lehet a Gazdasági Gőz­malom irodájában. (Telefon 53 ) Piaczi árak. (Az árvizsgáló bizottság ármeg­állapításai ) — Érvényei májas 26-tól, — Marba és borjúhús 60 K, Birka hús 56 K, bárány hús 64 K, sertés bus 80 K, zsírnak szalonna 120 K, olvasztott sertészsír 180 K, füstölt szalonna 140 K, tej 5 50 K, tejtől 30 K, túró 24 K, vaj 100 K, tehén v. juhsajt 50 K, méz idei 60 K, méz ikráé 80 K, Eczet literje 1 K, tojás 3 80 K, csirke rántani való párja 50 K, csirke paprikásnak párja 70 K, liba idei drbja 130 K Kacsa idei párja 100 K, Kacsa öreg 200 K, tyuk párja 180 K, pulyka kilója 60 K, paprika rózsa literje 40 K, pap­rika közönséges SO K, vöröshagyma kilója 3 K, foghagyma 12 K, zöldség 6 szál 1 K, Köles kilója 8 K, ká­poszta savanyú 1 50 K. Fehérnemű tisztítók árszabása. — É vényei májat 20-tól. — Férfi ing kém. mellel 8 40 K, férfi ing vasalás, tisztítás nélkül 6 K, puha ing kézelővel vagy anélkül 5 K. hálóing 4 80. K, keményített gallér tiszt, és vasalás 160 K. Keményített kézelő párja 3 20 K, mosó nadrág 9 60 K, alsó nadrág 4 K, zsebkendő 70 fill, Harisnya 3 K, női ing 4 80 K, női hálóing 7 40 K női bugyi 6 K, női alsószoknya, 7 20 K, női kötény 4 30 K. Czlpész árak. Gyermekczipő talpalás és sarkalán 26 számig 90 kor. 26—37 ig 110 kor. azontúl 140 kor. Női czipőknél ugyanaz 26 számig 80 kor., 26-37- ig 95 kor., azontu! 120 kor. Sarka- lás egyedül 10—20—30 kor. Vala­mennyi anyagot a czipész adja hozzá. Fejelés, talpalás és sarkaíás összes anyaggal férfi v női 88 számig 850 kor. azontúl 500 kerona Férfi v. női czipő készítés, ha rendelő felső és talpbőrt ad 380 korona. Favar árak. Tömegáru a város belterületére az állomástól v. viszont métermázsánként 7 korona, 12 métermázsán alul métermázsánkéut lí korona. Költö­zés és bútorszállítás fuvaronként be és kibc'dás-al a lakásból 120 korona. Üres ua czport bordó darabonként 12 korona, ki e b hordó darabonként 6 .unna az aiio-ns-t I v oda. A szabadkőműves páholyok feloszlatása. — Halas is kerte a feloszlatást — Halas város képviselőtestülete is foglalkozott a szabadkőműves páho­lyok feloszlatásával. A közgyűlés feliratot intézett a kormányhoz, bogy a szabadkőműves páholyodat oszlassa fel és vagyonukat fordítsa jótékony- czélra. A belügyminiszter hétfőn rende­letét adott ki, amelyben elrendeli, hogy az országban lévő összes szabad­kőműves páholyokat feloszlatja. A miniszter rendeleteben hangsúlyozza, hogy a szabadkőműves páholyok alapszabályaikat áthágtak, már a há­ború előtt állam, Heues üzelmeket folytattak, — a háború felidézésében elsőrendű szerepet játszottak és a lezajlott forradalmak értelmi szerzői és irányítói voltak, ami a rendelet szerint mind köztudomású tény.

Next

/
Oldalképek
Tartalom