Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1920-11-17 / 46. szám

KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE november 17. j November 13. Az összes szomorú dátumok közt a legsiralmasabb. A nemzet gyászt oltva engedett a kényszernek, meg­hajolt a túlerő előtt — retifikálta a békeszerződést, mely nagy Magyar- országot — csonkává rette. Megpróbáltatás sűrűn érte már e nemzetet. A sors kegyetlen keze már többször megkonditá a lélekba rangot fölötte. Volt siralom, bánat elégszer a magyar rÓDákon ; érte csa­pás szerencsétlenség sokszor e népet; ezeréves formálása alatt mindig má­sokért harezoh, vérzett. A gyász e napjaiban erősnek, nagynak kell mutatkoznunk. Az ősz- szetartás, megértés és első sorban a munka mentheti csak meg az or­szágot. Az itt lévő magyarságnak hivatást kell betölteni«. Ehhez összes képességeire, egyéneire szüksége van Csonka Magyarországból vezérfona­laknak, eszméknek kell szétágaztok az elszakított országrészekbe; hirdet­nünk kell, bogy elszakított véreinkről, melynek sirámait, jajkiáltásait hozza mindennap magával a szellő, soha, de soha nem mondunk le. Kell, hogy minden arra emlékez­tessen, hogy Erdélyben rabmagyarok élnek. Szükséges, hogy éltető esz­meként égjen bennünk az összetartás gondolata. Hitünkké kell válni a rovásénak, a visszaszerzésnek; igy bizton remélhetünk „Magyarország feltámadásában,, A románok garázdálkodása Halason. A románoktól kapott elismervényt a hatóságnak be kell szolgáltatni. A halasi hatóság közli. „Az entente Budapesten működő külön jóvátétel! bizottsága közbenjárt a román kormánynál a célból, hogy a román megszálló csapatok által s a megszállás ideje alatt kiállított, de mindezideig be nem váltott eliimor- vények betiltassanak, ebből a célból tudni óhajtja a román megszálló csa­patok által kiállított elismervényekre vonatkozó legfontosabb adatokat. Felhívják ezért a város lakosságát, akiktől a megszállás alatt a román katonaság bármit rekvirált s erről elismerve oyt adott, azonban azt nem váltotta be, vagyis a rekvirált dolog értékét még nem kapta meg. össze­írás végett november hó 17 tői szer­dától kezdődőig november hó 24 ig szerdáig bezáróiag feltétlenül jelent kézién a tanácsjegyzői hivatalban. Későbbi jelentkezés nem vehető figyelembe Akinek a románok által sdott elismervény még birtokában van, az elismervényt vigye magával. Magyarország legolcsóbb bevásárlási forrása Budapest, Király-utca 33. Férfi és női s1**- vetek, selymen, vásznak, zefirsk és mosó Nmek nagy választékban Kapnak t! i i 17 hold földet ad Halas vitézi teleknek. Horthy Miklós kormányzó vitézi telket adományoz azon hősöknek, akik úgy a háborúban, mint a mostani időben vitézségükkel kitűntek. A kormányzó nemes céljának meg­valósítására a városok és a birtokosok egyre-másra ajánlanak fel földet vi­tézi telkekre. A halasi hatósághoz október 22-én érkezett meg, Horthy Miklós kor­mányzó crrjf' vonatkozó leirata, amely­ről lapuak fc’fflegeoÁjékezett. A fzombátíkííagyülésen dr. Kathona Mihály tauácsjegyzó számolt be a kormányzó leiratáról, amelyben a várost és a magánosokat vitézi telkek felajánlására hivta fel. Dr. Kathona előterjesztette a tanács javaslatát. Halas is követve Kecskemét és más városok példáját, de tekintetbe Forgalom a szerbek által megszállott területekkel. Hir szerint Csonka Magyarország és a szerbek által megszállott terü­letek között' rövidesen helyreáll a teljes teherforgalom. Részleges határmegnyitás Jugoszlávia felöl. Szeg dról jelentik: a jugoszláv kormány múlt heti döntése szerint elsőrendű mezőgazdasági termények, valamint élő állatok, részére a határ némely ponton megnyílt Magyaror szág felé és e helyeken a kormány engedőimével szállíthatók a fent- emlitett dolgok. véve a város súlyos anyagi helyzetét is, vitézi telekre földet ajánl föl. A tanács javasolja a közgyűlésnek, hogy erre a célra a fehértói főidből a vasúti állomás és a jánoshalmai ut kÖBÖtt 17 hold és néhány n öl földet ajánljanak fel vitézi telekre. Óhajként még azt. a kívánságot tejelik ki, hogy elsősorban halasi lakos részesüljön a vitézi telekben. A közgyűlés a tanács javaslatához egyhangú lelkesedéssel hozzájárult. A közgyűlés még felhatalmazta a hatóságot, hasson oda, hogy birtoko­saink is adjanak földet vitézi telekre. Remélhető, birtokosaink is belát­ják, hogy ez hazafiul kötelesség és a hatóság kérésének tőlük te hetőleg eleget tesznek. ® ® *®®®®®<® ® A Turcsik ügyben bizottságot küldtek ki. Dr. Kolozsváry rágalmazásért feljeiintette Turcsikot. A sokat emlegetett Turcsik ügy ismét hosszabb ideig foglalkoztatta a szombati közgyűlést. A tanács előterjesztette dr. Kolozs­váry Kiss István nemzetgyűlési kép­viselő bejelentését, hogy Turcsikot rágalmazásért feljelentette a kalocsai ügyészségnél s az alispán a büntető eljárás megindítására megadta a felhatalmazást. Majd Turcsik Mihály ellen indított vizsgálat ügyében kiküldött bizottság jelentését olvasták fel. Ugyanis dr. Kolozsváry többeknek kihallgatását kérte, akik igazolják, hogy Turcsik nak az az állítása, hogy az ő birto­kára egy kccsioldal szalonnát szállí­tottak, nem igaz. Felolvasták a kihallgatott egyének vallomását, akik a jegyzőkönyvbe azt mondták: Turcsiknak dr Kolozsváry ellen felhozott vádjai nem feleinek meg a valóságnak és dr. Kolozsváry teljesítette kötelességét. Ezután dr. Kolozsváry Kiss Ist­vánnak egyik beadványát olvasták fel, amelyben Molnár Mihály fő­jegyző ellen erős vádak foglaltattak. Molnár Mihály főjegyző kijelenti, hogy nincs szüksége a mosakodásra. A Turcsik ügyben a direktórium sürgette a vizsgálatot, azt tanukkal is igazolja. A dolog lényege, hogy van-e a városnak kára és ki mulasz­totta el a felügyeletet Rámutat 30 évi hivatali munkásságára s ha azok az állítások a legnagyobb bűnei ami­vel illetik, akkor nyugodt, emelt fővel járhat tovább. Hosszabb vita után dr. Babó Mi hály felszólalására a Turcsik ügyben dr. Zilah Benő, dr. Babó Mihály, Borbás Imre, Egyed I. Sándor, Ha­lász D. Sándor, Krammer József, Krammer Lajos, Murgács János, Ruhát az orosz fogságban szén védő foglyoknak Oroszországban ; megkezdődött a hideg tél. Sok ezer j mag mindig fog.ágban sanyargó ! honfitárs, bajtárs a legnagyobb nyo- j mórban, rongyokban, az elpusztulás j szélén. Alkalom nyílik, hogy ezen- 1 vedé véreinknek meleg alsó ruhát, ! fehérneműt küldjünk Segíteni köte­lességünk ! Minden igüz emberbarát, aki csak egy csepp bálát is erez azok iránt, akik érte harcoltak, szenvedtek és most a megfagyásnak vannak kitéve, adjon ! Jelen tclgivä- som&t úgy a jótékonysági és társa­dalmi egyesületeknek, hathatós támo gátasukat kérve, mint az egyes basoncii keket árusító cégeknek azon hazafias kéréssel küldöm bogy az adományok a helybeli MOVE irodá ban nyugta ellenében vétetnek át és a „Hadifogoly Újságban névsserint is nyugtáztalak.“ V a 8 z i I i e v i 13 ezredes. m- ÉRTESÍTÉS -wi MAREK BÉLA mechanikus tudatja, hogymechanikai műhelyét (HAJNAL-U. 3 SZ. házban) megnagyobbította, ELVÁLLAL ; gramafoDokhoi készít nj ten­gelyeket, fogaskereteket a ezabályzókat átalakítja spirál rugókká mely-k el nem törnek. Mindenféle varrógép ja- N vitást, atalakitáet eszközöl, ngy.zintén szabógépeknek cipészgéppé való át­alakítását még a legrosszabb géphö1 is Cakkozó és luggató gépet, utóbbit kézi ha tásra is és varrógép javítást kívánatra házaknál is eszközöl Vállalja az összes rendszerű írógépek, motorok, kc*k- párok és mindeuoemü müs/er-k, vadast fegyverek és azok alkatrészeinek készítését A bankjegy becserélés januárban lesz. Korányi Frigyes pénzügyminiszter kijalentette. hogy a pénz kicserélé­séről es a levonásról terjesztett hírek egy tervszerű börzemauőver céljait szolgálják. A bankjegy becseréléséről csak 1921. január hónapban lehet érdemlegesen beszélni 2000'rel kevesebb ellátatlan Halason. — A revíziót befejezték, — Megírtuk, hogy a halasi ellátatla­nok revízióját a városi tanács által kiküldött bizottság megkezdte. A reviiióra vonatkozólag Aczél- Aladár, a közélelmezési Hivatal ve­zetője ezt mondta lapuik munka­társának : — Az ellátatlanok revízióját befe­jeztük, azt feLüIdjüfc ai alispánhoz. Az ellátatlanok számát csökkentettük A revízió következtében az ellátat­lanok száma 2000 rel csökkent. «0 *M*®®®®®®®®®®®®® A halasi műut építése­(Mibe kerül a müut építése ) Most javítják 03 építik a halas­kecskeméti utat, melynek hossza 60 km. A kecskeméti határban levő 29 kiló méteres szakaszon a kecskeméti áilamópitési kirendeltség, a bócsai és soltvedkerti határban a pestvármegyei kirendeltség vezeti a munkálatokat. A kecskeméti határban egy kiló- méteres kőpába építését engedélyez- se a kormány Ez az egy kilométere« köves ut 75Ö000 koronába terül. Ha az egész 60 kilométert aksrnák kikö­vezni, 45 millió koronába kerülje. Most csak a földmunkán dolgoznak. Az építés vezetői panaszkodnak, hogy kevés a munkásuk. így például & halasi utoa helyenként mindössze 15—20 ember dolgozik. Akkordban folyik a munka, egy munkás napi keresete átlag 90—130 korona. 6 évi fegyhézra ítéltek egy bócsai vörös katonát. Livg Lajos bócsai birtokos az el­lenforradalom leverése után kecske­méti eüenforradalmárokkai egyetem­ben az erdőben bujdosott a vörösök elől Jiu> 28 án az éhségtől gyötörve bei rt Rádi István bécsi (anyájára. Bevetódött a tanyára Vsda Mikióe baftTiouojiOri síttietésü 21 «-vas bócsai földmives is, ki mint veres keíona szabadságon volt otthon. V la mikor megrudta, hogy Lísg bujdosó ellen- forradsimár, szuronnyal neki ment és azt kiáltotta, esküt tett arra, bogy a burzsuj. kát ieszú ja Láng csak úgy szabadult mag, hogy Radi lefogta Vidát. A kalocsai törvényszék nov. 12 ón Vidát szándékos emberölés kí­sérletéért 6 évi fegyházra Ítélte. Megérkeztek a legszebb zománcozott tüz- helyek, k 11 y h á k, mosdó és konyhafelszerelések, zsir- bödönök, továbbá elsőrendű réigálic állandóan raktár ról kapható, amelyet jutá­nyos áron számit, Langermann vaskereskedése jVanyur-féle hál.) Jugoszláviából Kapronczáu és Sza­badkán át vihetők ki mezőgazdasági termények, még pedig búza, rozs, kukoricza, az ezekből e'őáüitolt őrié-/ mények, továbbá bab, borsó, lencse. Az állatok közűi lovak és birkák. A jugoszláv kormány megengedte, hogy az átmeneti állomásokon át gyapjút, szöveteket és szőnyegeket vihessenek át Jugoszláviába. A részleges határmegnyitást, a Szegedi Friss Hírek szerint, a ju­goszláv kormány a kereskedők köve tetősének engedve határozta cl, a kik mezcgazdasági tar»».ék ik számára akarnak Magyarországon piacot találni. Nagy Pál Ferenez, Rédei Jáucs személyében bizottságot küldtek ki, hogy a bizottság munkájáról 1 hó­napon belül tegyen jelentést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom