Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1920-04-11 / 29. szám
II. évfolyam 29. szám. Kiskun)ial*9, 192P. nps Muzeum ■ ■ " 'Cvasárnap április 11,--------------------------------------------------------------------------——-----------------------------EL ŐEIZETÉSI DIJAK: Egynegyed évre • ... 20 korona Egész evre 80 „ Egyes szám ára 1 korona. Főszerkesztő: Dr.Hagypái Ferenc. Lapkiadó: Farkas Áron., Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és vasárnap reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Városházépüleé. Nagyiőzsrfe. Hirdetési dijak: Garmond soronként ... 2 korona. A megértésről. Verescsagin a világhírű orosz festőművész annak idején Budapesten is kiállította nagyszerű csataképeit, amelyeket Ferenc József is megtekintett. De az öreg Habsburg megjegyezte a mellette álló művésznek, hogy: „Kissé túlozva vannak a képeken a háború borzalmai“. Verescsagin erre szellemesen válaszolt: „Felség, limonádéba mártott ecsettel nem lehet csataképet festeni.“ * A „Halasi Ujság“-ot hat Hónapja írjuk, mi sem mártottuk soha limonádéba a toliunkat. A keresztény és nemzeti irányért harcoltunk ostoroztuk a társadalmi bűnöket és a közrovására szolgáló emberi hibák iránt sem voltunk elnézőek. Kétségtelenül harcoltunk. Toliunk sercenése nyö- mán kelevények fakadtak ki. Politikai és társadalmi sebeket másképen gyógyítani nem lehet. Mert mi az egészséges húst nem érintettük. És most magyar szívből jövő felszólítás hangzik felénk; magyarok vagyunk, értsük meg egymást. Mi készek vagyunk a megértésre, elismerjük azt, hogy a hazájokat szerető magyaroknak egy táborban kell Ienniök. Nem szabad egymás ellen fegyvert emelni. De a megértésnek kölcsönösnek kell lenni, a keserű Íznek le kell szállni a pohár fenekére. A kelevényt pedig együtt kell gyógyítanunk akkor is, ha saját testünkön keletkezik. Mi is azt mondjuk, hogy értsük meg egymást, de beFővárosi tudósítónk telefonjelentései. Ü.*V.£-sde’K: «spritls 10«én tí. u. ä óraitor. Nagyváradot kiürítették a románok. A magyarországi lapokat megelőzve hiteles forrásból jelenthetem, a „Halasi Ujságu-nak, hogy a románok tegnap délután nagy rablás és pusktitás után kiürítették Nagyváradot. Jelenleg semmiféle \katonaság nincs a városban, csak néhány csendőr tartja fenn a rendet. * A Horthy elleni merénylet. A budapesti kir. bünleiöiörvényszék ma délelőtt kezdte tárgyalni a Horthy Miklós kormányzó ellen tervezett merénylet bűntetteseinek pőrét. Az elsőrendű vádlott Mautner István gépészmérnök, aki Stiasznyi Józsefjei és Gadenek Ferenccel felakarták robbantani a Gellert-szállót, az Opera- házat, a Királyi-palotái é c Mátyás-templomot. Céljuk az volt, hogy általános zavart idézzenek elő a fővárosban és gróf Károlyi Mihály elnöklete alatt vissza állítsák Magyarországon a Tanácsköztársaságot. A tárgyalás még folyik. csületes elhatátozással, minden utógondolat és politikai furfang nélkül. És akkor bizonyos lesz az együttműködés sikere. Mi nem akarunk minden áron sebet ejteni, mi gyógyítani akarunk keresztyéni szeretettel, magyar házassággal. Hisszük, hogy ugyan ez a szándék és cél vezeti azokat is, akik keresztények és szeretik hazájukat és akikkel ezután a megértés utján kivánunk mi is haladni. Csak őszinteséget kérünk és megbecsülést — a megértés akkor magától jön s valóban erős lesz az a tábor, amely a keresztyénség és a hazaszeretet jegyében forr össze — hitünkért és hazánkért. HIRDESSEN a HALASI ÚJSÁGBAN. Fajth járásbiró magatartása a proletárdiktatúra alatt. (A budapesti ítélőtábla fegyelmi bíróságának határozata.) Ismeretes dolog, hogy Fajth Gáspár járásbiró az úgynevezett tanácsköztársaság zavaros ideje alatt kényszerhelyzetbe került s mint vádbiztos szerepelt a forradalmi bíróság mellett. De ebben a működésében semmi oly dolgot nem cselekedett, amelyről azt lehetett volna következtetni, hogy a legcsekélyebb rokonszenvet tanúsított volna a rabló vörös uralom pribékjeivel szemben, sőt az üldözött polgárok segítségére volt s minden erejéből arra törekedett, hogy enyhítsen ezek kálváriáján. Halas polgársága mindég a legjobb véleménnyel volt Fajth proletár- diktatúra alatti magatartásáról. De mert minden biró igazoló eljárás alá került, s budapesti kir. ítélőtábla fegyelmi bírósága az ő magatartását is szigorú vizsgálat alá vette, de a fegyelmi vizsgálatot megelőző eljárás adataiból már is a legtisztábban kitűnt Fajth becsületes és hazafias célzatú s önfeláldozásra emlékeztető magatartása, ezért az Ítélőtábla, mint fegyelmi bíróság még a fegyelmi eljárását is mellőzte s erről határozatilag értesítette a halasi kir. járásbíróságot. A határozat indokolásában el van mondva az, hogy a közvádló föállamügyész indítványa szerint Fajth Gáspár járásbiró- val szemben felügyeleti vizsgálat foganatosíttatott azért, mert a proletárdiktatúra alatt a kiskun- halasi forradalmi törvényszéknél, mint vádbiztos működött. Nevezett járásbiró azzal védekezett, hogy a vádbiztosi állást reá erőszakolták arról több ízben le akart mondani, de úgy a járásbíróság vezetőjének, mint a város tekintélyes és a vörös uralom folytán bajba került polgárainak kérésére és unszolására 1919. évi julius hó 6-ig viselte ezt az állást azért, hogy az üldözött polgárokon tőle telhető- leg segíthessen. A kommunizmust leikéből gyűlölte, s ennek ismerősei körében mindig kifejezést is adott. A vizsgálat során kihallgatott vezető járásbiró Farkas Elek földbirtokos, Darányi Mihály ref. lelkész, dr. Nagypál Ferenc ügyvéd, dr. Dózsa Zsig- mond főgimnáziumi tanár, dr. Halász és dr. Bori rendőrkapitányok és még több tekintélyes polgár nyilatkozataiból megállapítható, hogy Fajth Gáspár járásbiró mindig kommunistaellenes érzelmű volt, s egész vádbiztosi működése abban merüli ki, hogy az üldözött polgárokon segítsen, s ezért az egész város lakóssága hálával és szeretette! van eltelve iránta. A kiskunhalasi forradalmi törvényszékiratai átvizsgáltatvan, ezekből is megállapítható, hogy minden olyan ügyben ahol Fajth járásbiró járt el, mint vádbiztos, intézkedéseiben az a szellem nyilvánult meg, hogy a vörös uralom által üldözött polgári társadalom eléje kerülő tagjait kimentse, vagy a nagyobb rossztói megóvja, ezen emberséges és a kommün eszhiéitól teljesen távol álló magatartása miatt ellen- forrodalmi gyanúba is került, a kommün elleni vádbiztosi működéséért a vörösök lelövéssel is megfenyegették. Ilyen tényállás mellett a közvádtó föállamügyész Fajth Gáspár járásbiró- nak egymagában azt a tényét; hogy a proletárdiktatúra alatt, mint vádbiztos működött az ö tgyéni és bírói tisztességét érintőnek s öt ezért fegyelmileg felelősségre vonhatónak nem találta s ehhez képest a fegyelmi eljárás megindításának mellőzését indítványozta. Ennélfogva — törvényes vád hiányában — a fegyelmi eljárás fneginditását mellőzni kellett.
